Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
Kgpviselöház 1908. éoi május hó 12. A politikai indokok közül elsősorban áll az, t. képviselőház, hogy minden politikai rendszerben vannak különböző horderejű, magasabb tartalmú vagy alárendeltebb szereppel biró elvek. Ilyen a világ berendezése és igy hozzák ezt magukkal a politikai küzdelmek. Épen ezért ezen elvek közül, a melyek a kormányokat vagy a politikai pártokat vezérlik, én is kiválasztom azokat, a melyeket elsőrendű politikai fontosságú elveknek tartok és ezen sorrendben, ezen eszmemenetben a legfontosabb és legérdekesebb kérdésnek s elvnek találom Magyarország beléletére nézve magát a nemzetiségi kérdést. Ez a legnagyobb horderejű kérdés Magyarországon; érdekesebb, mint az Ausztriával való viszony, mint a katonai kérdés és mint a külügyi kérdések bármely vonatkozásban, mert a nemzetiségi kérdésben van az ország létalapjának kérdése; ennek sikeres megoldása, ennek a czélnak a juszticzia elveinek megfelelően való megalapozása a fejlődésképességet biztosítja hazánk, Magyarország részére. De midőn azt látjuk, hogy vaíaki úgy kezeli a nemzetiségi kérdést, mint, az előttem szólott t. képviselő ur, vagy úgy kezeli valaki a kérdést, mint Nagy Dezső t. képviselőtársam vagy Kálosi József t. képviselőtársam kezelte azt itt a ház előtt, akkor, hogy ha nem tudnék, hogy más emberek, vagy hogy más nézetek is vannak ebben az országban épen magyar részről, épen a magyar pártok részéről, akkor kétségbe kellene esnünk Magyarország jövője felett. (Mozgás és zaj a baloldalon. Halljuk! a nemzetiségiek 'padjain.) Az előttem szólott t. képviselő ur ugyan felmentett engem épen előadásáiiak objektumaival azon kötelezettség alól, hogy én parlamenti formák szerint részletesen válaszoljak az ő észrevételeire, de midőn azt mondja ő, t. ház, (Halljuk! Halljuk!) itt a függetlenségi párt zöme előtt és a néppárt füle hallatára, hogy a Tisza Kálmán politikai érája dédelgette a nemzetiségeket, nohát erre csak azt mondhatjuk, t. ház, Ugrón Gábor igen t. képviselőtársammal együtt, hogy »risum teneatis amici«. Ugrón Gábor : Én csak magyarul beszélek ! Lukács László : Mit mondjak arra igen t. képviselőház, midőn felhozza az előttem szólott képviselőtársam, hogy ezek a szegény erdélyi románok ott a székelység körül bizonyos községekben évek hosszú során keresztül milyen szépen megszaporodtak ? Hát mutassa meg nekem az igen t. képviselő ur azon kormány-intézkedéseket, (Halljuk !) mutassa meg nekem azon kulturális vagy közgazdasági vagy nem tudom miféle erőszakos eljárásokat, a melyekkel az az oláhság, a mely megszaporodott, megakadályozta, hogy a székelység is ugyanazon arányban ne szaporodhassék ? Ha ezt megmutatja a t. képviselő ur, akkor komolyan szóba állhatnék vele. (Mozgás és zaj a baloldalon.) A szaporodásnak, igen t. képviselőház, egész más feltételei vannak. (Derültség.) És úgy látszik, ő ezeket egészen figyelmen kivül hagyta. (Mozgás és zaj a baloldalon. Közbeszólások.) Ha az önök programmjának körébe tartozik, ám legyen helyes, csak tessék vele élni. Én nem fogok vele élni. (Halüljk ! Hálljuk!) Egy másik kérdés is merül fel ezen elmefuttatás következtében, a melyet az igen t. előttem szólott képviselő ur megengedett magának. (Halljuk !) Hiszen köztudomású dolog, hogy a mi szegény székely testvéreink, a kik hegyes-völgyes vidékeinken nem képesek megélni, épen úgy min- szegény román testvéreink is, hol találhatják meg megélhetésük módját családjuk eltartásának, gyermekeik neveltetésének eszközeit ? Ballagj Aladár: A szászvárosi takarékpénztárban ! Lukács László: Romániában. (Mozgás és zaj a baloldalon.) Kimennek a határon túlra és ott találnak keresetet. Hiszen hálával kell tartozniok a romániai lakosok, birtokosok és kprmány iránt, hogy ott olyan rendezett viszonyokat tartanak fenn és hogy nem kifogásolják a szegény székelyeknek ottani munkálkodását. (Mozgás és zaj a baloldalon.) Egy hang jobbfeló'l: Erőszakkal elrománosit- ják őket! Lukács László : -Annyira erőszakkal elromá- nositják, hogy, a mint igen t. képviselőtársam mondotta, tavaszszal kimennek, szépen pénzt szereznek és őszszel megint hazajönnek és munkájuk után néznek. Ez erőszakos elrománositást jelent ? íme, ez a hála és köszönet. Mit jelent ez ? Gravi - tácziót Románia felé, azon szomszédos állam felé, a melylyel különben jó viszonyban állunk és tudjuk, hogy külügyi vonatkozásban szövetséges társunk ? (Zaj.) Én azt gondoltam, hogy t. képviselő- társaim egyszerűen vissza fogják utasítani az előttem szólott t, képviselő urnák ilyen inszinuá- czióit, nem hogy még azokat szívesen hallgassák és elfogadják. A nemzetiségi kérdés a magyar állam életére nézve a legnagyobb horderejű és épen azért ennek rendezését elsőrendű állami érdeknek tartom. Ha úgy vagyunk ezzel a kérdéssel, hogy ennek hord- erejét senki kétségbe nem vonja ebben a t. házban, hogy történhetik az mégis, hogy midőn nemzetiségi kérdésről beszélünk, akkor ebben a t. képviselőházban olyan felszólalásokat és közbekiáltásokat vagyunk kénytelenek hallani, hogy a nemzetiségi pártnak egyáltalában nincs semmi programmja sem . . . Markos Gyula: Hol van a Programm! Lukács László : Kérem, itt van ez a párt, létezik, működik, és a felirati javaslat alkalmával beadta a maga külön nemzetiségi párti felirati javaslatát, letette a ház asztalára, az kinyomatott, tárgyaltatott napokon keresztül.... Gaal Gaszton : Elég baj! Lukács László: Az más kérdés, hogy elég baj-e, de az tény, hogy abban benn foglaltatott a nemzetiségi párt programmjának kvintesszencziája, a melynek megvalósítására felhoztuk azon érveket, a melyeket felhozni jónak láttunk. És mégis egyes t. képviselőtársaim, igy Nagy Dezső, itt az 5
