Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
2 Képviselőház 1908. évi május hő 12. tem, hogy a képviselőház legközelebbi ülésének kezdetén, még pedig közvetlenül a jegyzőkönyv hitelesítése után, fog ebben a kérdésben határozni. Természetesen a házszabályok szerint ez esetben is joga lesz a indítványhoz négy képviselőnek — és pedig kettőnek mellette, kettőnek pedig ellene — felszólalani. Következik a napirend szerint gr. Batthyány Lajos képviselőnek, mint az összeférhetlenségi állandó bizottság tagjának eskütétele. Felkérem gr. Batthyány Lajos képviselő urat, szíveskedjék az esküt letenni és felkérem gr. Thorotzkai Miklós jegyző urat, szíveskedjék a házszabályok 147.§-ában előirt eskümintát felolvasni. 1: Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa az eskü- mintát. Gr. Batthyány Lajos leteszi az esküt). Elnök : Következik a napirend szerint az 1908. évi állami költségvetés tárgyalásának a folytatása. Maniu Gyula: Szót kérek, t. képviselőház ! Elnök: Mi czimen kíván a képviselő ur felszólalni ? Maniu Gyula: A jegnapi naplóra vonatkozólag volna egy rövid helyreigazításom. Elnök: Tessék! Maniu Gyula: T. képviselőház! Tegnapi felszólalásomról felvett gyorsírói jegyzetek alapján a tegnapi ülés naplójában a következők foglaltatnak (olvassa) : »Czélnak tekintem a fejlődést. Minden olyan politikai berendezés, a mely szolgál annak a czélnak, a mely czél a fejlődésben van, jó. Ha pedig annak a czélnak nem szolgál, akármilyen legyen is, nem jó és azt félre kell dobni.« Én ezt nem igy mondottam t. képviselőház, és minthogy a szöveg ily módon félreértésre adhat alkalmat, ennélfogva kérem annak az értelmét, a mint tényleg mondottam, a következőképen megállapítani (olvassa) : »Czélnak tekintem a fejlődést. Minden olyan politikai berendezkedés, a mely szolgál annak a czélnak, mely a fejlődésben áll, jó, ha pedig annak a czélnak nem szolgál, akármilyen legyen is az, nem jó és azt alkotmányos utón megváltoztatva, félre kell tolni.« Raisz Aladár jegyző: Hajnód Ignácz! Hajnód Ignácz: T. képviselőház! Bízom a nemzeti kormány czéltudatos politikájában és azért kijelentem, hogy a szőnyegen lévő 1908. évi költségvetést általánosságban elfogadom. (Helyeslés.) Igen nehéz az én helyzetem, t. ház, nemcsak azért, mert teljesen ujoncz vagyok e házban, hanem azért is, mert mindenesetre sokan lesznek, kik tőlem ez alkalommal egy hosszú, nagyterjedelmű politikai beszédet várnak. (Ellenmondások és derültség.) Én ezt nem teszem, t. ház, én erre kevésbé érzem magamat illetékesnek, én ezt nálamnál öregebb és sokkal szakavatottabb politikusokra bízom. Én követem a nemzet vezéreit addig, a mig őket helyes utón a nemzet javára munkálkodni látom. (Helyeslés.) Ez alkalommal, t. ház, szavaim egyszerűségével, közvetlen tapasztalataimra támaszkodva és az itt szerzett benyomások alapján kívánok egész röviden a nemzetiségi kérdésről egyet-mást elmondani. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Batthyány Tivadar t. képviselőtársamnak (Éljenzés.) azon békepolitikáját, a melyet a nemzetiségi kérdésről folyó hó 7-én tartott nagy beszédében ugyancsak a nemzetiségeknek oly igazi lojalitással és nyílt őszinteséggel felajánlott, legnagyobb sajnálatomra magamévá nem tehetem. Nemcsak azért, mert ezen nemes ajánlatot a nemzetiségiek rögtön visszautasították . . . Lukács László: Nem áll! (Zaj.) Hajnód Ignácz: ....hanem különösen azért, mert százéves történelmi tapasztalatunk bizonyítja, hogy a nemzetiségek velünk nemzeti érzésben soha összeolvadni nem tudtak, örökös ellenségeink voltak, sőt az utóbbi időben oly tendencziákat táplálnak, a melyek a nemzeti egységet, hazánk területi épségét veszélyeztetik. Lukács László : Micsoda beszéd ! Hajnód Ignácz: Megmondom, hogy micsoda beszéd ! Erdélyt és a tiszántúli részt — hála Istennek csak elméletileg — már régen bekebelezték, Romániában a térképeket a szerint szerkesztik, az iskolákban ugyanazt tanítják, az ifjúság ártatlan lelkét ez által mételyezik meg! (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Sőt Polit t. képviselő ur egyik utóbbi beszédében még ezen is tulliczitált, mikor Fiúmét is odaajándékozta a horvátoknak. (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Nincs nagyobb veszedelme nemzetünknek, mint a velünk szemben álló nemzetiségekkel az ugynevezett^Jmegalkuvás politikája, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Tisza Kálmán 15 évig dédelgette a nemzetiségeket és a következménye az lett, hogy ma a nemzet hiába kínálja nekik oda kis ujját, holnap már az egész kart követelik és ha ezt is megkapják, holnapután a fej után kapkodnak! Lukács László : Nagyszerű politika ! Hajnód Ignácz : Azokkal szemben, a kik csak a magyar aranyat, a magyar búzát és a magyar földet szeretik, de a magyar nyelv iránt határtalan gyűlölettel viseltetnek, nem fog eredményre vezetni a béke, a megalkuvás politikája; azokkal szemben az erős kéz politikájára van szükség, (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) a mely megmutatja azt, hogy a magyar nyelvet, a magyar fölényt minden téren érvényesíteni tudja. Európai államok egyikében sincsenek a nemzetiségek oly széleskörű jogokkal és kiváltságokkal felruházva, mint épen nálunk és mindennek daczára szüntelenül elnyomatásról és erőszakos magyarosításról panaszkodnak ! Bátor leszek néhány hiteles adattal szolgálni, hogy miben áll az erőszakos magyarosítás. Hódy Gyula: Maniu képviselő ur, ezt tessék meghallgatni. Elnök : Méltóztassanak csendben lenni, mert kénytelen leszek megnevezni a folyton közbeszóló képviselő urakat. Sümegi Vilmos (közbeszól). Elnök : Sümegi képviselő urat rendreutasitom. Hajnód Ignácz : Erdélyben a XVI. században
