Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz

2

ténnie; az az erő, mely ezt az átalakulást mozgatja, elsöpri azokat, akik útjába állanak ; azokat pedig, akik még útjába sem állanak, hanem csak távolról nézik a nagy ktlzködést — nos hát, azokat föl sem veszi, hanem közömbö* sen halad el mellettük.

Ez a sors vára „Nemzeti Társaskörben összegyűlő megcsontosodott urakra. Sorsuk igen élénken emlékeztet a hatvanas évek ó konzervatív uraira, akik úgy elmúltak a közéletből, mintha sohasem lettek volna. Az a harcz, amelyet négy év előtt a nemzettel megvívtak, elismerjük, kemény, erős küzdelem volt, és az ütközet elvesztése rájuk nézve megrendítő katasztrófa. De ami azóta történik velük, az nem egyéb, mint a nyugodt, csendes elmúlás ebből a rut, küzködő árnyókvilágból.

A politikai helyzet

Tisza szövetkezése Wekerlóékkel.

Lukács szembe helyezkedik velük.

A függetlenségi párt nyugodt viselkedése.

Nehézségek az indemnilás körül.

Lukács kabinetje.

—! Saját tudósítónktól. —

Budapest, január 6.

Nagy kirucczanást végezett tegnap Tisza Lukács ellen. Kimondotta, hogy ő és Mvei nem azonosítják magukat vele. Lukács kész volna, hír szerint, a függetlenségi pártra támaszkodni. ő pedig ezt nem helyesli. Isten mentsen meg, hogy az önálló bank híveivel szövetkezzen az üj kormány. Tiszának W e- kerle kell, Andrássy és a többiek, akik a közös bank javára kötöttek egymással védés dacz-szövetséget. ő ezeket támogatja. Érdekükben Becsbe is szaladgált, közbenjárt AehrenthalnáL az udvarnál. Sajnos, eredményMAGYAROaSZAG

telenül. Mert Wekerléék még Tiszától megtámogatva sem kellenek már senkinek sem. Amint hogy a közös bankért rajongó társaság egészen elvesztette az országban is Lába alól a talajt.

De érdekes, hogy Tisza már arra a hírre is, hogy Lukács kormányzatával talán a függetlenségi pártra akar támaszkodni és az önálló bank híveivel akar szövetkezni, egyszerre elvesztette a tejét Budapestre rohant és itt az ó-szabadelvüek között hadakozik Lukács ellen.

Igazán bámulatos, hogy micsoda gyötrődés tör ki egyszerre az egész társaságon. Már az, hogy Lukácsot nevezte ki a király és nem őket, kétségbeejtette a jeles szövetséget. És még hozzá az a hir, hogy Lukács parlamentáris kormányt akar alakítani és a függetlenségi párttal káván megegyezni! Ez egyenesen a Véres verejtéket veri ki a közösbankos politikusok homlokain.

A függetlenségi párt ezen zűrzavaros kavarodás köZepett teljes nyugalommal nézi a vergődést. A párt LUkácscsal a múltkori szakítás óta, semminemű tárgyalásokat nem folytatott, és néni folytat ma sem. Senkivel eszeágá- ban sincs szövetségre lépni, aki az önálló bank felállítását kormányzati programmjává nem teszi, még pedig nem holmi bizonytalanságra, hanem határozott terminusra. Tessék mindenkinek nyíltan és egyenesen szint vallani és határozott politikát folytatni. Ez a függetlenségi párt álláspontja.

Ha Kossüth, Wekerle, Andrássy tárgyalnak a király kiküldöttjével, a függetlenségi párt sem fogja az ablakon kidobni azt, aki a király nevében jön. De tárgyalni csak az önálló bank alapján tárgyal bárkivel is.

Ne aggodalmaskodjanak tehát oly nagyon a közösbankos társaságban. Nem túlságos sok kilátás van arra, hogy a tárgyalások az önálló bank híveivel újólag megkezdődnek, annál kevésbbé, hogy azok megegyezésre is fognak

Budapest, 1910. péntek, január T.

vezetni. Nagyot kell változni a politikai szituácziónak, hogy ez bekövetkezhessék.

*

Lukács László miniszterelnök ma beható tanácskozásokat folytatott C s á k y Albin gróffal, Jakabffy .Imrével és Serényi Béla gróffal. Hir szerint tervbevett csonka-kabinetje megalakulásának semmi akadálya nincs. Ezt közli legalább ma a hozzá közel élló Pestér Lloyd és a félhivatalos kőnyomatos arról ad hirt, hogy Lukács holnap már Becsbe tíiegy, hogy jelentést tegyen a kabinet-megalakításról a királynak. A kabinet valószínűleg így fog .megalakulni:

* Miniszterelnök és pénzügy: Lukács

László.

Belügy: Jakabffy Imre.

Kereskedelemügy:Serényi Béla gróf.

őfelsége személye körüli: Szápáry

Frigyes gróf.

Honvédelem: Hoffmann Hugó.

Horvát: Josipovich Géza.

A többi tárczák az első három miniszter között oszlanak meg. Csáky Albin gróf bár teljes erejével támogatja a kibontakozást, aligha vesz részt a kabinetben.

.Ha a kabinet megalakítása simán megy is, de annál nagyobb baj van az indemnitás- s a L Alig van reá kilátás, hogy ezt a képviselőház a Lukács-kormánynak — Appony.i és Kossuth minden igyekezete daczára is -— megszavazza. Itt tehát a helyzetben hamarosan változás fog beállani.

Nem tudjuk, Lukács tesz-e valami kísérletet a pártokkal valami megegyezésre vagy som, azt sem tudjuk, meglesz-e erre a kellő alapja és felhatalmazása, de arról meg vagyunk győződve, hogy a mai helyzet ebben az átmeneti és bizonytalan állapotban sokáig nem maradhat.

Vagy meg kell egyezni a pártokkal parlamentáris alapon, vagy választatni kell, de ebben a chaotikus zűrzavarban a dolgok sokáig nem maradhatnak. Ma is az a meggyőződésünk, hogy a kibontakozás csakis a gazdasági önállóségnak és az önAz örök-humoriaáló Lauka e szentimentális levele mély hatást tett Sándorra. Mikor feljött az írók és művészek társaságának helyiségébe, zokogva borult Lanka Guszti nyakába. Egyáltalán nagyon hamar elérzákenyedett. Ebben különben lelki rokonok voltak Laukávab Annál ás mindjárt síréra állt. És ez a két vidám ember olyan szép verseket sirt egymás nyakába borulva, hogy öröm volt nézni.

Ekkor jelent meg az Athenaeum kiadásában Éét Petőffi-kötet. Az egyik az első, nagy, illusztrált Petőfi, amelyet minden nagy, magyar festőművész egy-egy képe díszít, a másik egy kisebb, népies kiadás. Mind' a kettő nép- és Országszerte ismeretes.

Ekkor fedezték fel egy fiatal orvos, Beli- czay dr. tulajdonában a Petőfi egyetlen da- guerrotip arczképét, melyet valami Frid- rik nevű fényiró csinált. «Még emlékezik, — Úgymond Ott a mi megszólaltatónknak (nerri akarok interviewert imi) — hogy Petőfi másokkal jött hozzá 1847-beo, s ezek biztatására szánta rá magát, hogy! ő is levétesse a képét.» Az arczkép szellemes, emelkedett kifejezést tüntet föl, s erre nézve a költő legtöbb létező arczképétől lényegesen elüt.

Tudvalevő dölog, hogy akkortájt ^ gombamódra termettek a Petőfi arczképek, és a Petőfi Debreczenben és Petőfi búcsúja a szülői háztól, meg Petőfi apoteozisa czimü fantasztikus rajzok. Gyerekkoromban az én kis íróasztalom fölött is függött egy ilyen «Petőfi búcsúja», amely engem mindig mélységesen elszomorított. Az előtérben Petőfi kis bunkósbotjával és lengő köpönyegével a távolba indul és búcsút int vissza a kis, bogárhátu viskó felé, »mely előtt kötényéibe rejtett arczczal

sir Hruz Mária, aZ ablakon pedig a jó, öreg korcsmáros feje tekint ki...

Ezek a képek jók volttó az ifjúság érdeklődését fölkelteni és fantáziáját táplálni. Pedig a rajtuk ábrázolt Petőfiek mind1 bozontos- hajú, hosszú, kecskeszakállu raubritterek voltak, úgy hogy mikor a Benczur-festette igazi Petőfit megláttam, sehogysem tudtam kiszorítani a lelkemből a félszázad: óta belevésődött Petőfi-arezot. Nagyon hasonlítottak ezek a régi Petőfiek a d'unapartón álló szoborhoz.

Ekkor alakult Erdélyben a Kemény Zsig- mond-Táréaság. Komoly és tartalmas működésével az erdélyi írók régi tradiczióinak letéteményese. A mi Petőfi-Társaságunk, alig születve, örömmel üdvözölte lélekben az juj irodáinál társulatot, maga pedig az első ünnepélyes közgyűlés programmjának megállapításához fogott.

Érdekes volt: az első közgyűlés. Persze Jókai Mór nyitotta meg elnöki beszéddel. Tiz órakor délelőtt már zsúfolásig tele volt az Akadémia díszterme, melynek karzatait is na- gyobbára nők foglalták el, aminthogy a nők voltak kezdettől fogva a társaság legháládá- tosabb és legbuzgóbb publikuma.

Még a tagok helyeit is nagyobb'ára nők tartották elfoglalva.

A ianulo ifjúság rogyásig megtöltötte az állóhelyeket. Fiatal írók, mondja az egykorú reíeráda, nagyszámban lepték el az oldalt eső állóhelyeket.

Jókai megnyitójában többek között ezeket mondja:

—• Az megtörténik sokszor, hogy egy zászlót a fegyvertárstó, nehogy idegen kézre kerüljön, széthasogatnak, s darabjait keblükbe

rejtve viselik. De ha azért hasogatnak szét lobogójukat, hogy darabjait gomblyukba tűzve viseljék rendszalag gyanánt, sértenék vele a megtisztelőt és megtiszteltet egyaránt. Ilyen zászló a Petőfi neve.

— A Petőfi-Társaság czélja a szépirodalmat, mint életpályát, eníanczipálni és önállásra juttatni.

—• Vannak, akik társaságunknak — folytatja később —• egyéb feladatot is akarnak tulajdonítani. Hogy legyen gyűjtője, kommentátora, dicsőítője Petőfinek és irodalmának.

(Ez később egyik sarkalatos feladata lett a társaságnak.)

— De Petőfi neve — folytatja — nem kér tőlünk világosságot, ö megalkotta magának a balhatatlanságot, függetlenül a halandó ivadék ébren tartott emlegetésétől. Alakja, mentül messzebbre halad, minden természeti törvény ellenére, annál nagyobbnak tűnik fel..«

A megnyitó beszéd Után Szász Gero olvasott fel egy «Ideál» czimü költeményt, Utána Pulszky Ferencz «Petőfi és a kritika a negyvenes években» czimü emlékezése következett, mely keserű igazságokat mondogatott akkor még javában élő és kritizáló íróknak. Szabados János következett ezután, aki Petőfiről szóló költeményt szavalt. Balázs Sándor, az alapitó, természetesen vig elbeszélést olvasott fel, Kórtbeny Károly Mária pedig visszaemlékezéseket irt Petőfiről, melyeket Paulay Ede olvasott fel. Záradékul Ábrányi Emil dekla- málta gyújtó hatással «Zászló» czimü költeményét. «Szavait ügy a közönség, mint a társaság tagjai feálllva hallgatták s lelkesülve megéljenezték.»

. Ez vo.lt az első közgyűlés tárgysorozata, mely.