Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz

Tóth Lőrinczhez.

117

jelessége, a másik a mi szeretetünk iránta. Tóth Lő- I rincz a klasszikus iskola hive és növendéke, azé az is- [ kóláé, a mely a fiatalságot szerette mindenek fölött. Mint fiatal ember fiatal hévvel az öregekhez csatlakozott, mint öreg ember a fiatalokat öleli keblére. Azért jutott neki osztályrészül boldog fiatalság és derült öregség. Kivánja, hogy a klasszikusoknak ezt a szellemét származtassa át az utána következő nemzedékre, az is fiatalon csatlakozzék az idősebbekhez s megöregedvén, szeresse a fiatalokat, de mindenek előtt maga ragyogtassa még sokáig fényes példaképen, fiatal üde szellemét.

Az éljenzés után P. Thewreivk Emil az akadémia

és a kúria jelenlevő képviselőiért ürítette poharát. Eötvös Loránd báró az akadémia nevében köszönté föl Tóth Lőrinczet. Mint fizikus csak az idő mértékében méltányolhatja az ünnepeltet. A fizikusnak, a kinek az időegysége a másodpercz, rengeteg idő ötven év. Számítása szerint 1.577,836,800 másodpercz. Ha valaki ennyi ideig működött a haza érdekében, bizonyos, hogy köszönetét érdemel. Kivánja, hogy Tóth Lőrincz még sok millió másodper- czig munkálkodjék a nemzet javára. Lelkes éljenzéssel fogadták e beszédet, melyet még több fölköszöntés is követett a jubilánsra.

TÓTH LŐRINCZ.

TÓTH LŐRINCZHEZ.

Fellegbe vonta örömünk a gyász, Illetni félünk a telt poharat;

Míg ajkainkhoz ért, belé a sors Kétszer csöppentett ürmöt azalatt, Karddal kezében elesett a hős,

S pihenni tért a bölcsek Nesztora... Nem tudom, e nap örömünnep-é, Vagy inkább a halottak gyász-tora.

De oh, ne bánd, ha ünneped komoly, 8 egyik kezünk könycseppeket törül, Míg a másikkal koszorút fonunk, Derült aggastyán, homlokod körül. Minél nagyobb a veszteség, a gyász, Mi, ládd, annál hivebben ölelünk,

S ajkunkon annál buzgóbb a fohász : Maradj te még soká, soká velünk.