Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
34 PESTI HÍRLAP tak, a kerepesi-uti Marczibányi házban, meg is látogatta őket. A gyűjteménynek' természetesen legérdekesebb része az, amelyek azokra a nőkre vonatkoznak, akiket a költő szeretett. Ott látjuk a Cyprus- lombok első kiadását: Cyprus lombok Etelke sírjára. Csapó Etelka volt ennek az ábrándnak a hősnője, Vachot Sándor alig tizenhatéves sógornője; Petőfi úgyszólván a halálos ágyon szeretett belé ebbe a leánykába s mint egyik versében meg is Írja, „tetemét ő tette a koporsóba.“ Vachot Sán- domé, Csapó Mária, nekem gyermekkoromban még sokat mesélt elhunyt nővéréről. Azt is mondta, Petőfi már régebben udvarolt Ételkének, de ez mindig kinevette a neki katárcertlit meg verseket hordó, rosszul öltözködő poétát. A Szerelem Gyöngyei-nek' azt a példányát, amelyet annak idején Petőfi Mednyánszky Bertának nyújtott át, még az egykori ideál személyesen adta át Kéry Gyulának. Hetvenegy éves volt már akkor a „szőke gyermek, kékszemü kökényfa“, aki a Szerelem Gyöngyei-te inspirálta a költőt. De még karcsú, akár egy fiatal leány s pirulva mondta Kérynek: — Én sohasem nittem el, hogy Petőfi komolyan szeret. Olyan szerény, félénk volt, akár egy diák , . . Istenem, ha akkor megértem, talán minden másként fordult volna. Micsoda fátuma majdnem minden írónak, művésznek, hogy ezt többnyire haláluk után mondják csak az ideálok. Vagy talán tényleg nem értik őket — mint nem értette meg soha Szendrey Julia sem az őt bálványként imádó Petőfit. — Nagyon szekirozta szegény Sándort 1 — mondotta Térey Mari néni nekünk sokszor gyermekkorunkban. H Ezt a kijelentést nekem csak a naposban tette egy szatmármegyei igen művelt, szellemes asszony, aki még ösmerte Kovács Edvárdné Térey Marit, s ha vele együtt volt, szinte benne élt a „Sándor—Julia cultusban.“ Szeszélyes, ideges, külsőségeken Kapkodó, hiú nőnek állította Térey Mari Szendrey Juliit, s mikor vállalkozott is ,,szerelmük közvetítésére“ előre megjósolta a fátumot. És talán jobb, hogy ezt a fátumot Petőfi nem érte meg teljesen. Hogy legalább boldognak hitte magát, a lelke úgy röppent el a földről. Lobbant ki meteorként, vagy ment föl egyenesen Hadúrhoz, tüzes szeikéren, mint Illés próféta. Garav Jánosné. a halhatatlan költő neje, Petőfinó egy másik barátnője is mint „beszáinithat- lan lényt“ említi Júliát. Temérdek levele volt tőle, kivált abból az időből, amikor „letette az özvegyi fátyolt“. Ezeket halála előtt elégette a nagyasszony, mert nem akarta, hogy valaha bárki is olvashassa azokat a „rettenetesen megrázó lelki busákat“, melyeket Julia magával vívott, mikor „megtette azt a lépést, amelyért a világ követ vetett rá . . .“ Mennyire exaltált volt Szendrey Julia, mutatják már a megszólítások, aláírások. Garaynét „Szentséges Máriám"-nuk aposztrofálja, s igy Írja alá leveleit: imádó Júliád. Azt is említik életirói, milyen nagy jelentősége volt életében a 8-iki dátumnak. Szeptember 8-án ösmerkedett meg Petőfivel, 1847. szeptember 8-án esküdött néki örök hűséget, s 1868. szeptember 8-án hunyta örök álomra szemeit az a boldogtalan asszony, aki valódi prototypusa lehetett volna Feuillet későbben divatba jött femme in- comprise-ának'. Pax . . . Nyugszik immár a „barna kis lány“, aki a költő „mind a két életének reménye volt.“ Szentségtelen kezekkel no szakgassunk föl régi sebeket. Ne bontogassuk olyan titkok fátyolét, amelyet halandó úgy sem ért meg. A tény az, hogy Petőfi addig-ameddig, mégis boldog volt Julia oldalán, ö volt az egyedüli asszony, aki mellett otthont, tűzhelyet talált, aki mellett megnyugodott szenvedélyes, csapongó lelke. A legszebbet, amit Szendrey Júliáról mondani lehet, elmondta tavalyi temetésénél dr Prohászka Ottokár, a nagy pap. Ebben benne volt az ember megértése, az absolutió, a megváltási Elérzékenyedve állunk meg a Julia szarvasbőr keztyüje előtt, amelyet egykor Petőfi elcsent s egy egész estén át csókolgatott. Megnézzük azt a puplin, tarkaszinü, 1848-iki divat után szabott ruhát, amelyet először vett Juliskájának. Akkor, amikor vizitelni ment pesti ösmerősökhöz s megnézzük' az órát, amely a Marcibányi házban annyi boldog órát ütött a „Talpra magyar“ Írójának. Mert csakhamar forradalmi zűrzavar, csatazaj váltja föl a boldog szerelem idylliumát. „Varrd meg azt a zászlót“ — Írja jóslatszerűen Petőfi, Julia meg a Pestre érkező Tompának panaszkodik: — Sanyit sohase látom. Egész nap a Pilvaxban van. Revoluciót csinálnak 1 Tompával aztán átkisérteti magát Budára, ahol a piacon csirkét vásárolt, mert «fi olcsóbb. Tompa is a „bzabadság csarnokáéban — az I uri-utcai Pilvax, a mostani Sovanec-ben — találta a költőt, ott szónokol, lármázik, pipál s billiárdozik a Tizekkel. Mellette van Jókai, Vasváry, a dadogó Sükey, aki dühösen mondja: „0 ... o... okosan so... so ... sohase esi ... csináltak még forradalmat.“ A nagy fehér márvány-asztalon körmöli versé) Szegfy Mór: „Mit kérjünk a királyoktól“, amely- lyel rohannak a nyomdába s csakhamar azon nedvesen osztják szét. A fiuk pedig lelkesen olvassák, bogy „nem kell se rang, se hiú fény, csak szabadság . . . szabadság . . .“ Nagybecsű a freskók vidám lelkű Írójának, Bernáth Gazsinak a testamentuma. Fölirása: Végrendelet, per mopsz. Utána következik, hogy Petőfinek két hozzá intézeti nagybecsű levelét a „legkedvesebb gróf-gyereknek“, Teleki Sándornak testálja. „Tanú és végrendeleti executor az isten." Nem kevésbbé becses az a pléhpersely, amelyben ezüst pénzben kapott honvédtiszti fizetését tartotta Petőfi, meg az a nagy, cifrán faragott kulacs, amelyet nyakába akasztván, vígan járt-kell az uzdi halászbálon. És mintha csakugyan a Szabadság szentsó ges lehelletével volna tele ez a terem, amelyben csupa 1848—49-ből való versek, újságok, nyomtatványok vannak elhelyezve. A közepén az a Lande- rer-féle sajtó, amelyen az első cenzúra-mentes szellemi termék, a „Talpra magyar“ kinyomódott. Pethes István „előszedő1' nyújtotta ki a példányokat a nyomda ablakán s menyasszonya, Gabnay Terézia, akkor a Prés-ben szakácsnő, kapta el as egyik első, még nedves lapot. Rendkivül nagybecsüek a költőre vonatkozó személyes reliquiák, képek. Ezek közt pompás Kop- pay József műve, amelyet daguerottyp után festett. Becsessé teszi az is, hogy azt Neugebauer László, a kitűnő Petőfi-forditó, ajándékozta. Az a szegényes, egyszerű faágy, amelyben századának egyik' legnagyobb fia született. Diákköri füzetei. Iskolai bizonyítványok. Jegyzetek'. Kedves pipája. Amelyből füstölgetvén, dalolta, csak a vakságtól őrizze meg az isten, mert mit ér az élet, ha nem láthat lányt és pipafüstöt. Prielle Cornelia óratartót hímzett a költőnek; rövid szerelmük emlékének' a jele ez a kis kézimunka. Ott van a gyufatartója, benne talán még egy pár akkor uj módi Irinyi-masiná- val, gyujtófával. Ezt Julia vette már neki. A Pető- fi-háznak özv. Csiky Kálmánné, a néhai nagyérdemű államtitkár Gönczy Pálnak leánya, ajándékozta. Ott pattog a osodaszép kis palóc, Lsznyay. És ott füstöli finom miláreszét a mindig elegáns, 1909. 'november 7., vasárnap. nyári karmester a gyermekben csak azt a lényt ismeri, aki a zenekart a legrosszabb- - - / 1 1 e re • 1 .u __l___1_____ a lkotásai, a sikere révén. És olykor félretéve kételkedő, aggodalmas gondolatait, elhatá- — ~ —J «rtrtnJ- TPIrró rrn 1 ÍaíyaIx rrl Q Ilyq TlvTöriEzt Sauer kérdezte. Es körülnézett, büszkén, hogy lássák és gratuláljanak neki. Ä Italában • itt, minden az ő érdeme volt.
