Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 1-es doboz
MILLERAND LEVELE „Csipkéhez“ cíművel különösen nagy tetszést aratott. Utána Pékár Gyula a „Szép Pongráczné krinolinja* című frappáns és fordulatos novellájának kitűnő előadásával szerzett élvezetes perceket;“ A következő szám a Petőfi Társaság vezetőségének megtisztelő kívánságára műsorukba iktatott szolnoki költőknek és előadó művészeknek hozott megérdemelt sikert. Vitéz Bajor Józsefné a Magy. kir. operaház v. tagja, Lengyel D. zeneszerzőnek Kiss Gábor .Ősz van“ .Vérző trencséni nyár“ és Varga Sándor Frigyes .Ősszel halok én meg“ cimű csodálatos lírai szépségekkel teli verseikre szerzett dalait énekelte annyi bensőségge!, oly átélten, ahogyan csak a mindent kifejezni tudó hivatott művész tud énekelni. Me- legzengésü mezzo sopranjának tolmácsolásában a három dal előadása a művészi daléneklés csúcspontját jelentette. A dalokat Kisbocskói Ferencné Ürmössy Lilla kísérte zongorán a rutinos művész finom alkalmazkodó képességével. Büszke örömmel állapiljuk meg, hogy az ország szellemi kiválóságait reprezentáló Petőfi Táisiság nagy-gyűlésén Szolnok köiíői és művészi értékei méltóan voltak képviselve. Ezután Császár Elemér egyetemi tanár, a Petőfi Társaság aleinőke „A száz éves Bánk bánról“ tartott rendkívüli értékes, uj megállapításokat tartalmazó és nagy tetszéssel fogadott értekezést. Gáspár Jenő a Petőfi Társaság titkára kétségkívül az újabb magyar lírikusok egyik legkiválóbbja, „Vonaton*, .Velencei mozaik*, .Nyolc utas*, „A Fugger pincében*, „A fekete Mária előtt* cimű elragadóan szép verseit adta elő, melyek közül különösen a .Nyolc utas“ cíművel keltett mélységes hatást. Bodor Aladár .Szerelmes leplek* című sziporkázóan szellemes, a kö zönséget állandó derültségben tartó humoros novelláját olvasta fel, — amellyel a ritka irodalmi és művészi élvezetet nyújtott, nagy-gyűlés véget ért. Az ünnepi gyűlés után a Tisza szálló éttermében közebéd volt, amelyen a város nevében dr. Kerekes Sándor főjegyző, a Verseghy Kór nevében pedig dr. Szabó Ferenc 1b. főszolgabíró közvetlen hangú, nagy tetszéssel fogadott hatásos beszédben üdvözölték a Petőfi Társaság tagjait, akik nevében Pékár Gyula válaszolt, pazarul ontva szellemének kifogyhatatlan sziporkáit, rajtuk kívül pohárköszöntőt mondott még a Petőfi Társaság több tagja, a vendéglátók közül pedig Bodnár Andrásné és Pólya Tibor. Bankéit ulán a Petőfi Társaság tagjai Pólya Tibor festőművész vezetésével a művésztelepet, majd elutazásuk előtt dr. Tóth Tamás polgármestert látogatták meg. A magyar közéletben, parlamentben és társadalomban hányszor beszéltek és vitatkoztak reménykedve az ismeretes Millerand levélről, amelyben a francia köztársaság volt elnöke és miniszterelnöke bizonyos Ígéretet tesz a magyar trianoni határok kiigazításáról. És amikor a reménykedők elolvasták Miilrrand későbbi nyilatkozatát is, bizonyára lelohadt a kedvük, mert az öreg, kiérdemesült politikus bizonyos fe- ledékenységgel kijelentette, hogy levelét csak ő magyarázhatja autentikusan, ő a magyaroknak semmit sem ígért, a magyarok mondjanak le a revízió lehetőségéről, mert az ő levele semmit sem jelent a javunkra és nem jelenti a mi felmentésünket sem. De a magyar közvélemény, melyet már sokszor és rútul becsaptak hasonló nagyhangú ígéretekkel, — nem vette tudomásul ezt a nyilatkozatot, tovább bízott és hivatkozott Mil- lerand urra. És most Millerand újra elérkezettnek látta az időt arra, hogy ismét nyilatkozzon. Egy délutáni lap munkatársa folytatott vele beszélgetést az európai helyzetről és ama bizonyos kisérő levélről. Millerand urnák a kérdésekre adott nyilatkozatára fel kell figyelnünk. Amikor a magyar újságíró felemlítette előtte azt a bizonyos kisérő levelet, Millerand ur magából kikelve dühösen és türelmetlenül az asztalra csapott azzal, hogy hagyjanak neki békét, mit akarnak tőle és hogy ő ebben az ügyben már megmondta a maga véleményét. Nem kívánunk, de nem is akarunk vitába bocsátkozni Millerand úrral, a nagy francia köztársaság volt elnökével, a francia becsület- rend tekintélyes tulajdonosával, mert ő ma már csak egy kiöregült s skartba tett politikus, aki talán nem is érzi a kísérő levél felelősségének súlyát ... De ez a Millerand ember is, s joggal elvártuk volna tőle, hogy amikor a magyar újságíróval a magyar kérdésekről beszél, legalább a benne feltételezett emberi érzést szólaltatja meg. S vájjon mit akarhat ez a maroknyi kis nemzet, mely annyiszor érdeklődik a levele iránt? S főként mit akarnak tőle? És elfelejti, hogy ebben a kérdésben csakis nekünk van jogunk türelmetleneknek lenni, mert a játék, már hosszú évek óta, csakis a mi szegény és sokszor lehúzott bőrünkre megy. Csakis nekünk volna jogunk a padot csapkodni türelmetlenségből, elkeseredésből, idegességből, vagy fájdalomból. S Millerand urnák a beszélgetés ideje alatt tanúsított comme il faut viselkedése jellemzi azt a légkört, melyben a trianoni békeszerződés megalapozói és barátai élnek. Az igazságos reviziő kérdését Millerand ur rikácsolással és az asztalra csapással akarta elintézni, nem jutott eszébe, hogy Massaryk kollégája sokkal okosabb volt, mert az kijelentette legalább, hogy megtudja érteni a magyarok fájdalmát az országuk f^darabolása felett. Tetejébe Millerand ur még azt is mondta a magyar újságírónak, hogy olyanokat fog neki mondani, ami a magyar újságokba nem jelenhet meg. Hát mit gondol mélyen tisztelt Millerand ur? Hol vagyunk? Az erdőben? A Balkánon? Vagy Szov* jetoroszországban ? Ahol az ellentétes felfogások, nézetek és politikai pártállások képviselőit agyonlövik, felakasztják, vagy bebörtönözik. Mi helyt adunk minden beszédnek, minden szónak, még ha ellentétes is, még az olyan udvariatlan és meggondolatlan nyilatkozatnak is, amilyen az öné volt! És a Duna medencében nincs rend, nincs béke, háborog minden és nyugtalankodik mindenki. És nem is lesz addig, amíg ilyen gondolkozás, ilyen gyűlölködő érzés és ilyen igazságtalanság irányítja a francia politikát, még akkor sem ha Millerand ur és társai nem egy, hanem két kézzel csapkodják is az asztalokat. Február 9-én lesz a vitézek bálja a f iszában. Búvár Búvár: - ez a szó hangzik most mindenütt a tudományos világban és a müveit közönség ajkán. Búvár: - egy uj folyóirat neve ez, olyan magyar folyóiraté, amelynek külföldi tarsai millió meg millió példányban kötik le a földkerekség minden művelődni vágyó olvasójának figyelmét. Nem csak uj folyóirat ez, hanem egész uj folyóirat- tipus, az első nagy tudományos magazin a magyar sajtó történetében. Tudományos, mert tudósok írják és a tudományok időszerű kérdéseivel foglalkozik, de mindamellett magazin, mert izgatóan érdekes, páratlanul változatos és mű- részien szép minden száma. Lambrecht Kálmán szerkeszti a magyar értelmiség újszerű tudományos magazinját és a Franklin-társula* adja ki, az illusztrálásnak és nyomtatásnak oly tökéltetességével, mint a maga nemében szintén úttörő másik nagy folyóiratát, a Tükör-t. A Tükör az irodalom, művészet, társadalmi- és sportélet körében csillogtatja meg a magyar tehetség kincseit, a Búvár pedig a gyönyörködtető közlemények és művészi illusztrációk bámulatos bőségével. A meglepően érdekes, tanulságos és művészies folyóiratból a Búvár kiadóhivatala ( Budapest, IV. Egye- tem-u. 4) lapunkra való hivatkozás esetén szívesen küld mutatványszámot olvasóinknak. Fűző, melltartó Kemény füzökészitőnél Nerfeld ház. Szinfráz-^Itozqó Jan. 23—27 ig, szerdától-vasárnapig fi szezon legbájosabb és legheünesebb filmie. Goal Francisha legújabb filmopeeettje Péter Partnerei Hans Járay, Félix Bressart, Ráday Imre, Ottó Wallburg Előadások 7 és 9 órakor. Vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor. | ÖSZTREICHER UPŐT ÉS FIA NÁNDOR bortermelők, bornagykereskedők, Hungária rum- és Hkörgyár I Cégtulajdonos: KLEIN OSZKÁR ÉS TÁRSA. j Telefonszám: 53. SZOLNOK. Sürgönyeim: Borösztrelcher.
