Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 1-es doboz

H27 március 29. Kedd Debrecen, IX. évi. <71)si Ara 12 fillér iff? •' »r,,V i- •»:•* 'vr; : *- -*£>3»­ük- m 5 : w A ELŐFIZETÉSI ÁRA: MELYBEN ÉS VIDÉKEN EGY HÓRA 3 PENGÓ. EGYES SZÁM ÁRA 12 FILLÉR. I KERESZTYÉN POLITIKAI NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ: VITÉZ KOLOSVÁRY-BORCSA MIHÁLY I SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: DEBRECEN, PIAC-UTCA 59. SZÁM ALATT TELEFON 3—48. SZÁM. Mét beszéd Az ország három akadémiája közül a legfiatalabb, a Petőfi Társaság, ez évben üli fennállásának félszáza- dos jubileumát. Az ünneplésnek oly módját választotta, mely alkalmas arra, hogy az egész ország lelkében a legmaradandóbb és leggyümölcsö zöbb emlékeket hagyja hátra : vidéki empótiumokon tart ünnepi közülé­seket. Most vasárnap Debrecen kö­zönségét tisztelték meg Petőfi ván dór apostolai. Ennek a vándorgyűlésnek ki­magasló pontja Pékár elnöknek ful- mináns beszéde volt, mellyel az üdvözlésekre válaszolt s egyszer­smind az ünnepi ülésnek irodalmi részét megnyitotta. Magának ennek a beszédnek is volt egy részlete, mely az egészet sajátos fénnyel vi lágitotta meg és amely mellett nem szabad napirendre térnünk. Ez a részlet az, amelyik a mi kultur politikai hitvallásunknak is fényes igazolása és amely fölött épen ezért belső elégtételt nemcsak szabad, de kell is éreznünk. Ebben a részletben arról számol be a Petőfi Társaság illusztris elnöke, hogy többszörös külföldi missziós útjában mindenütt és mindannyiszor arról győződött meg hogy a meg­alkuvásnélküli tiszta nacionalizmus­nak a korát éljük-, hogy minden életerejét érző nép visszatért ennek őrök forrásához és ho?y a jövő útját mi is kizárólag csak ebben az irány­ban kereshetjük. E nagyjelentőségű beszéd után az előre megszabott ünnepiesség ke reteiben folyt tovább gazdagon és méltóságosan az ülés menete. Nem is igen nyilt alkalom arra, hogy a hatalmas elnöki megnyitó fascináló és uj életet fakasztó ereje meghozza első virágait. Kitűnő alkalmul kí­nálkozott azonban erre az ünnep­lést követő lakoma a maga szoká­sos pohárköszöntőivel. Hiszen nem lehet ezeknek jelentőségét sem ki­csibe venni. Szokás és nagy példák megteremtették fehér asztal mellett is az ünnepi jelentős megnyilatko zásoknak stilszerü formáit. A nagy Luther asztali beszédei talán az első irodalmi példák ehez: angol államférfiak is innen induló szavai bejárják a messze világot; a mi politikusaink is igen gyakran élnek vele. Ám a Csokonai kör lakomája itt nem elégítette ki a várakozást. Annak végén egyik hivatalos egyén ajkáról elhangzott ugyan egy bQszéd, amely ezt a témát még legközelebb ről érintette, de az sem volt méltó visszhangja a hatalmas szólamnak, \ amit Pékár őexcellenciája a debre- j ceni közönség leikébe belekiáltott. ; Az elnöki szó a nemzeti eszme egyedül üdvözítő erejének himnusza volt; erre a Csokonai kör egyik vezető tisztviselője az aranyközéput magasztaláéival felelt, hirdetve a túlzásoktól való bölcs tartózkodást és váltig ajánlgatva a múlthoz való kapcsolódás mellett az uj irányok kultuszát. Külön-külön lehetett igazság e szavakban; de ha valaki nekem a nacionalizmus megalkuvás nélküli követését ajánlja és én a közép- utakat emlegetem erre, akkor én ezzel kitértem az elől, hogy hatá­rozottan igennel, vagy nemmel felel­jek, sőt elhallgatva már meg is adtam a nemleges feleletet. Ha lánynéző­ben a kérő föltett kérdésére őnagy- sága az időjárásról kezd el beszél getni, bizony csak kifele áll rudja a gavallérnak! Nos, hát megállapíthatjuk, hogy a Csokonai*kör megjelent reprezen­táns alakjainak lelkében ebben a pillanatban hiányzott valami, aminek nem szabad lett volna hiányoznia: az a húr, mely hatalmasan vissz­hangozni tudta volna a megalkuvás nélküli nacionalizmusnak beléje kiál tott hatalmas szózatát. Vendégeink azonban tévesen Ítél­nék meg Debrecen hangulatát, ha azt hinnék, hogy ez a némaság reprezentálja Debrecent. Debrecen közönsége igenis megértette Pékár elnöknek hatalmas szózatát és leg­jobbjai azt követik is. Követik azt, még a vendéglátó irodalmi társaság tagjai közül is ; csak talán szokatlan volt oly magas helyről hallani Deb­recenben ilyen hangokat. Úgy re­méljük, ez a meglepetés telt némává olyan ajkakat, amelyek pedig ennek szólására hivatottak. Igen, ott leszünk a szunnyadó leányzó ébresztői között és töre­kedni fogunk, hogy az ízlés és nem­zetiség jegyében az irodalom lap­jain minden jóravaló magyar egye • süljön! A nacionalizmus és internacionalizmus világharcának mai döntő perceiben küzdenünk kell a nemzetköziség ellen A Kárpátokról idegördült sziklákat Petőfi, Csokonai és Jókai hitével vissza kell görgetni a trianoni határon — Pékár Gyula hatalmas beszéde az 50 éves Petőfi Társaság ünnepi ülésén (A HajdufÖld tudósítójától.) Vasár­nap délelőtt 11 órakor impozáns ke­retek között, feledhetetlen szép ün­nepség keretében zajlott le a Petőfi Társaság ünnepi di zülése a vár- j megyeháza nagytermében. A magyar nacionalista iiodalom vezéreit, élü- • kön Pékár Gyulával, úgy f ogadta Debrecen város magyar társadalma, amint az ennek az illusztris társa ságnak félszázados dicsőséges múlt jához méltó. A vármegyeháza dísz­terme 11 órára zsúfolásig megtelt rendkívül nagyszámú és igen elő­kelő közönséggel, melynek soraiban ott láttuk Debrecen társadalmának minden számottevő vezéregyéniségét. Tizenegy óra után nehány perccel a közönség tapsviharától kisérve lé­pett a terembe Pékár Gyula, a Petőfi Társaság elnöke, aki ezután Koroda Pál, Farkas Imre, Lamperth Géza, Szathmáry István, dr Papp Károly egyetemi tanár és Csobán Endre kíséretében elfoglalta helyét az elnöki emelvényen. Az üdvözlések A rendkívül magasnivóju, igazi értékekben szinte páratlanul gazdag műsort a Nemzeti Hiszekegy el- éneklésével a Csörsz László kar­nagy kitűnő vezetése alatt álló Pe tőfi Dalegylet vezette be, majd Had- házy Zsigmond főispán üdvözölte emelkedett szavakkal Pékár Gyulát és a Petőfi Társaságot. Magoss György polgármester Debrecen vá rosa nevében köszöntötte az előkelő vendégeket. Papp Károly dr egyetemi tanár, a Csokonai-kör kiváló elnöke a Cső konai kör nevében mondott rövid, de nemesveretü gondolatokban rend­kívül gazdag üdvözlő beszédet, mely ben megvilágító erővel mutatott rá a Petőfi és Csokonai között lévő kapcsolatokra, melyek révén a Pe­tőfi Társaságot is erős szálak fűzik Debrecenhez. Felemlítette, hogy Pé­kár Gyula Debrecen városának szü­lötte és a Kollégiumnak, melynek növendéke volt, disze és büszkesége. Üdvözölte Pékár Gyulát, mint kiváló politikust is és ennek kapcsán rá­mutatott arra, hogy minden nagy magyar költő és iró egyszersmind politikus is, viszont szükség van arra, hogy minden politikába költé­szet is vegyüljön. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Pékár Gyula zúgó tapsvihartól kisérve emelkedett szólásra. Pékár Gyula beszéde Mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy az ő céljuk ugyanaz, ami szel­lemi vezérüké, Petőfié volt: a nem zeti érzés ébrentartása. Itt belekap­csolódott Papp Károly üdvözlő be­szédébe s kifejtette, hogy Magyar- országon mennyire együtt járt mindig a költészet és a politika. Kezdve a regősökön, a költészet mindig ideálok­kal ajándékozta meg a politikát. Szinte csodálatos, hogy mindenütt ott van a múzsa, ahol a sokszor pislákoló politikát és a nemzeti ér­zést fel kell ébreszteni. Ez volt a Petőfi hivatása is. — Mi nemcsak ünnepelni, ünne­peltetni jöttünk ide, — mondotta ezután Pékár Gyula, — mert a mi kegyeleti célunk mellett egy más cél is vezetett. Magyar nyíltsággal és debreceni keménységgel kimondom, hogy az a magyar önfentartás ösz­töne hozott ide minket, mely a Pe­tőfi és Csokonai lantján hirdeti: Ember I Magyar ! ha élni akarsz, akkor magyar nacio­nalista é* nemzeti magyar légy különben elveszel. (Nagy taps.) — Nem veszik-e észre önök, hogy az angol soha annyira nemzeti an goi, a francia annyira sovénül fran­cia nem volt, mint ma. Nem is szólva Itáliáról és Németországról. Ez az erős nacionalismus, szerte a világon, mint a létfentartás ösztöne jelentkezik, visszahatásaként a pusztító bolsevizmusnak. Elmondotta ezután Pékár Gyula, hogy szerte a világon egy, a szov­jet által szervezett és ma már 600.000 tagot számláló pedagógiai testület dolgozik a jövendő generáció bolsevizálásán. Franciaországban 120.000 néptanító van és ezek közül 70.000 a kommunista párt tagja. Ilyen körülmények és ilyen fe­nyegető jelek közepett mi magyarok sem áltathatjuk magunkat azzal, hogy mi már egyszer keresztülestünk a verös betegségen és azt nem kapjuk meg többé A nacionalizmus és internacionalizmus világharcának döntő perceit éljük ma. Kapjunk hát végre észbe és Pe­tőfi, Csokonai, Jókai szellemében harcoljunk a nemzetköziség ellen ! Pékár Gyula felolvasta ezután Kossuth Lajosnak a Petőfi Társa Sághoz intézétt levelét, melyben a turini remete próféciás erejű sza­vakkal jövendöli meg a világháborút s mutat rá arra, hogy Magyarországon életkérdés a nacionalizmus. Hangoztatta, hogy van egy külön magyar gondviselés, amely a leg­nehezebb időkben — s így a múlt században is —, hatalmas szellemi hadsereggel ajándékozta meg a ma­gyarságot. Majd a Petőfi Társaság megalkotásáról szólott, amely Jókai nevéhez fűződik s végül a követ­kező szavakkal fejezte be gondola­tokban gazdag gyönyörű beszédét: A Kárpátokról ide gördült szikid kát Petőfi, Csokonai és Jókai hité­vel vissza kell görgetni a határon. Ennek meg kell történni és én ebben a szent hitben nyitom meg vidéki jubiláns ülésünket. A magas nívójú műsor A tomboló tetszéssel fogadott be széd után báró Szentkereszthyné Nyegre Rózsi szavalta el Petőfi Jövendölés“, „A gólya“, „Dalaim• „Minek nevezzelek ?“ és „Szeptember végén“ cimü költeményeit. Előadá­sának nemes, művészi egyszerűsége, kellemes, behízelgő orgánuma a maga töretlen egészében juitatta ér­vényre Petőfi költeményeinek szép­ségét. Farkas Imre Herczeg Ferenc­nek egyik pompás novelláját olvasta fel, majd Nagy Margit az Operaház kiváló művésznője, Szabó Emil a városi zeneiskola tanárának finom kísérete mellett énekelt három Petőfi- dalt. Ezüstcsengésü szopránja, cső

Next

/
Thumbnails
Contents