Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 1-es doboz

2 H W 1927 március 29 dálatos énekkulturája a diszülés legtökéletesebb művészi élvezetét szolgáltatta az elragadtatott közön­ségnek, mely lelkes ovációban ré­szesítette a művésznőt. Oláh Gábor „Három oroszlán“ cimü versét olvasta fel, majd Farkas Imre „Szekunda“ cimü kis novellá­jával szerepelt a műsoron Az el­beszélés — mely ebben a nemében a szerző egyik legsikerültebb mun­kája — bőven fakadó humorával, közvetlen, egyszerű derűjével, ötle­tességével hol mosolyt, hol pedig viharzó kacagást fakasztott. Szath- máry István három remekbe készült, megrázó erejű irredenta költeményét szavalta el a közönség viharos tap­saitól kisérve. Az ünnepség a himnusszal ért véget, ma)d délben az Arany Bika kistermében bankett volt, melyen számos felszólalás hang­zott el. A városi tanács befejezett dolognak tekinti a műtrágyagyár megvételét Eggyel ismét szaporodott a városi üzemek száma (A Ha\duföld tudósi ójától.) A vá­rosi tanácsülésen Borsos József mű­szaki tanácsnok bemutatta a „Debre­ceni Műtrágyagyár“ igazgatóságának levelét, melyben a gyárat megvételre ajánlta fel a városnak, Magoss György polgármester kije­lentette, bogy ha a trágyagyár jelen­legi igazgatósága a feltételek között azt kivánja, bogy a gyár igazgatóját vegye át a város, az ajánlatot vissza kell utasítani. A polgármester azt szeretné, ha a műtrágyagyárban nem tartanának külön igazgatót, hanem a köztisztasági vállalat sze­mélyzete kezelné a gyárat. Ha ugyanis az üzemet egy magas igazgatói fizetéssel is megterhelnék, úgy a rentabilitás feltétlenül meg inogna s csak egy felesleget terhet venne a nyakába a város. A tanácsülésén egyébként a mű­trágyagyár megvételéről, mint befejezett dologról be­széltek és igy valószínű, hogy amikor a fő­város 21 et megszüntet üzemeiből, Debrecen ugyanakkor egy rég, kétes- értékű közüzemet fog megvásárolni. Olasz ügyvéd előadása Magyar« országról Torino, március 20. Lelkes és nagy tetszéssel fogadott előadást tartott ma este Goria Péter dr ügy­véd, tartalékos olasz tüzérfőhadnagy a torinói katonai akadémia nagy­termében az olasz-magyar történelmi és kulturális kapcsolatokról. A termet megtöltő katonai elő­kelőségek élén maga Umberto klr. herceg trónörökös is jelen volt és mindvégig nagy figyelemmel kisérte a vetített képekkel illusztrált magyar­barát előadását. Bevezetésében Goria Péter dr néhány markáns vonással rajzolta meg a trianoni szerződés által meg­csonkított és guzsbakötött Magyar­országot, hogy érzékelhetővé tegye azt a tragikus sorsfordulatot, amely az ezer esztendős Magyarországból elsorvadásra ítélt megszabdalt csonka országot csinált. j Történelmi visszapillantásában a j I honalapitás idejéből kiindulva, lé- I i pésről lépésre követte azokat a his | tóriai és kulturális mozzanatokat, j | amelyek mindmegannyi kapocsként j j egymáshoz fűzik az o asz és ma- j | gyár nemzetet. Előadása végén megemlítette, hogy i I a magyarok Hisznek Magyarország j feltámadásában és ebben ! ' Itália részéről támogatásra ta­lálnak, mert Magyarország, úgy mint szá- ! tölteni, amely Nyugateurópát a kelet zadokkal ezelőtt is, annak az eiős felől fenyegető újabb veszedelmek- bástyának szerepét van hivatva be , kel szemben védelmezi. A Keresztyén Ifjúsági Egyesület ismét Uray Sándor lelkészt válasz- tóttá meg elnökének t\z egyesület minden év májusának első vasárnapján ünne­pélyeket rendez az anyák tiszteletére (4 Hajduföld tud "'Siló j tói) A Keresztyén Ifjúsági Egyesület vasár­nap tartotta évi rendes közgyűlését az egyház tanácstermében, amelyben megválasztották háromévi időtar­tamra az uj tisztikart A választás eredménye a következő : Elnök : Uray Sándor ref. lel kész, mode ator. Társelnök : Koncz Sándor dohány beváltó központi hivatali főfelügyelő. Főtitkár: Sipos Imre a központi lel- készi hivatal vezető lelkésze. Titká­rok : Pusztay József és Basiszta Albert. Pénztáros : Nyíri Béla. Pénz tári ellenőr: Vizely Kálmán Jegyző: Madarász József. Könytáros: Sallay Péter. Háznagy: Szabi János. Választmányi tagok lettek: Dr Révész Imre, Kardos Zoltán, Bessenyei Gyula, Makay Lajos, dr Tervey Tamás, Némethy Gyula, Szuchánszky Pál, Szabó István Pol gár Dániel, dr Jánossy Gyula. Pót­tagok : Demjén Imre és Székely Ákos. Az egyesület egyik alapitó tagját és colt helyettes elnökét Mezey Béla ref. hitoktató lelkészt fáradhatatlan munkásságáért az egyesület örökös tiszteletbeli tagjává választotta, Be- reczky László kir. járásbirósági el­nök, az egyesület volt társelnökével együtt. A számvizsgáló bizottság tagjai lettek: Erdélyi Sándor, Bencsik Endre, Kató László. Indítványok kapcsán a közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy a szülők iránti tisztelet erősítése, fő­ként pedig az anyai szeretet és ön­feláldozás megbecsülésének fejlesz­tése céljából minden év május első vasár­napját „anyák vasárnapjává“ szenteli azáltal, hogy ezen a napon ünne­pélyeket rendez az egyesület, az anyák tiszteletére. Ez évben is ha talmas ilyen anyák napját készít elő az egyesület, amikor is délután mind a négy templomban ünnepélyt tart Ezek az ünnepélyek nyilváno­sak és beléptidij nélkül lesznek. Ezek után a közgyűlés véget ért. Bezárult az országos tenyészállatvásár Budapest, március 28. Az OMGE által rendezett 5 nap óra tartó or­szágos tenyészállai, termény és gép kiállítás és vásár kapui a hétfő es­tével bezárultak. Kb. 70 ezer látogató, köztük számos külföldi és utódál­lambeli kereste fel a tenyészállat- kiállitást, amely szám a tavalyi lá­togatottságot kétszeresen meghaladja. Összesen 645 eladás történt és 1215 állat cserélt gazdát a tavalyi 908-el szemben. i Ne nézzen se jobbra, se balra, hanem menjen egyenesen G E R ö ERNŐ férfi- és fiuruha üzletébe '* Debrec r, Piac u 69 Ott igen jó, tartós és divatos ruhát olcsón vásárolhat Az árak minden darabon láthatóan fel üntetve! 5 ! I TULKÖVé * €LÉ5 KÍZARVa II Pékár Gyula A Hajduföld számára irta: dr Kováts Andor egyetemi ny. r. tanár A Petőfi Társaság látogatása által ünneppé varázsolt tegnapi vasárnap nak egyik legkedvesebb momentuma az volt, hogy Pékár Gyula, a tár­saság nagynevű elnöke ünnepi be szédével, majd gyönyörű pohár­köszöntőjével, — amelyben testvéri együttműködésre ajánlotta fel a Petőfi Társaság kezét az itteni tu­dományos és irodalmi társulatok­nak — mennyire megfogta a deb­receniek lelkét s viszont, hogy neki is (aki pedig életében ugyancsak nagy darab földet járt be) mennyire megtetszett a mai Debrecen, értve ez alatt nemcsak a város lüktető életét, hanem hazafias és kulturális törekvéseit is. Ebből az alkalomból szabadjon egyet-mást elmondanom Debrecen magyar publikumának Pékár Gyula egyéniségéről. E sorok Írója ugyanis néhány év előtt — az ellenforrada­lom győzelmének lelkes ideje volt ez —, véletlenül abba a helyzetbe került, hogy bizonyos közelebbség- ből nézhette Pékár Gyula állam férfiúi működését és pedig ép azok­ban a hónapokban, melyekben a bolsevizmus bukása után oly nagy­szerű tűzre lobbant nemzeti meg­újhodás mozgalmának az egyidejű oláh megszállás miatt a legnehezebb akadályokkal kellett megküzdenie. 1919 szeptemberét irtuk akkor, j Kecskemét város vá asztóinak egy [ csoportja engem látott el azzal a megbizással, tudakoljam meg Pékár Gyulától, vájjon az eljövendő vá­lasztások alkalmával hajlandó volna-e Kecskemét egyik mandátumát vál lalni (Kecskeméten ősidők óta az a szokás, hogy a két képviselői ma. dátum közül az egyikre csakis kát holikus, a másikra csakis protestáns képviselőjelölt jöhet kombinációba. Pékár Gyulának, aki lutheránus, a protestáns mandátumot aiánlottuk fel.) A választások kiirhatásának időpontja ugyan vajmi ködös bi­zonytalanságban volt még ekkor (a „kibontakozás“-nak ép csak az ele jén jártunk, a később annyit em legetett angol diplomatának, Sir George Clark-nek kiküldetése is csak később következett), Pékár és Kecskemét között azonban a jöven­dőbeli politikai összeköttetés tekin­tetében mihamar létrejött a meg­állapodás. Ennek folytán mi kecs­kemétiek közelről voltunk tanúi an­nak a heroikus munkának, amelyet Pékár Gyula az alkotmányos jog rend helyreállítását célzó ellenfor­i radalmi kormányban, 'mint annak | kétségtelenül legkitűnőbb, legnagyobb i koncepciójú, legszélesebb horizontú ; alakja, 1919 őszén teljesített. Két fontos pozíciót töltött be ek- ; kor Pékár. Szinte azt mondhatnám, hogy — atlétái múltjához méltón — két fronton, két őrhelyen is küldött a magyar feltámadásért. Egyfelől ő volt az összekötő miniszter (ministre de liaison) az entente-missziók s az ellenforradalmi kormány-között s e minőségében valósággal szakadatlan küzdelmet folytatott a megszálló oláh csapatok különböző parancsnoká­gaival szemben ezeknek főleg a ma- i gyár műkincsekre kacsintgató foly­tonos rekvirálási és rablási szándé­kaival szemben. Pékár ebbeli küz­delmében néha ugyan támogatásra találtt a nyugati hatalmak Buda­pesten időző misszióinál is, a leg­többször azonban csak az ő szemé lyes és erélyes fellépése segített, amivel azonban tulajdonkép a saját személyes szabadságát tette kockára. Laky Dezső összeállította az orszá­got a román megszállás következ­tében ért károkat; bizonyos szem­pontból azonban nem volna fölös­leges azt is kimutatni, hogy egy Pékár Gynlának mennyi károsodás­tól sikerült összekötő miniszteri mű­ködése alatt megmenteni az országot. E mellett ugyanezen időben ellátta Pékár a kultuszminisztérium politi­kai államtitkárságának teendőit is. E minőségében a magyar kulturá nak a Károlyista és bolsevista pusz • titások által ugyancsak kikezdett épületein szükséges tatarozást mun­kákat elsősorban ő végezte el. .. Azóta nyolc év haladt el. Pékár Gyula azonba hazafias lelkesedéséből s tetlerejéből ma sem veszített sem­mit. Ott látjuk a képviselőház leg fontosabb bizottságának, a külügyi bizottságnak elnöki székében, ma­gában a Külügyi Társaságban, a | Petőfi társaság élén a Tudományos Akadémián, az Interparlamentáris Unió és a Népszövetségi Ligák nem zetközi konferenciáin, mindenütt küzdve a magyar igazságért. Ott'lát­juk azonban íróasztala mellett is, amelyen még ma is frissen bújnak ki tolla alól a magyar bejletriszti- kának bájosnál bájosabb és a magyar irodalomtudománynak tanul ságosnál tanulságosabb alkotásai. A tegnapi napon Debrecen iro­dalmi élete megtalálta Pékár Gyulát s Pékár Gyula megtalálta Debre­cent: hisszük, hogy ez az összeös- merkedés jelentős hasznára fog válni a Debrecen mind gyönyörűbben kivirágozni kezdő kulturális életének.

Next

/
Thumbnails
Contents