Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 1-es doboz

1

FELELŐS SZERKESZTŐ«

MILOTAY ISTVÁN

ELŐFIZETÉSI ARAK:

FÉLÉVRE 24 PENGŐ, NEGYEDÉVRE 12 PENGŐ, EGY HÓRA 4 PENGŐ, EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 16 FILL., VASÁRNAP 32 FILL. AUSZTRIÁBAN HÉTKÖZNAP 30 GARAS. VASÁRNAP 40

BUDAPEST, 1931 MÁRCIUS

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL« BUDAPEST, VL KERÜLET, ARADJ-UTCA 8. SZ, TELEFON: AUTOMATA 294-31, 294-32, 294-33 LEVÉLCÍM: BUDAPEST 71. POSTAFIÓK 19 MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP

SZERDA

XII. ÉVFOLYAM, 63. (3019.) SZÁM

A szovjet-domping veszedelme

Irta: Károlyi Imre gróf, az

Heinrich Mataja volt osztrák külügyminiszter, a Magyarság e hó 12-iki számában „Inog a szovjet gazdasági rendszere“ címmel erről a tárgyról Írva, fejtegetésében foglaltakkal — amelyek jórészben egyáltalában helyt nem állók — kihívja a tárgyilagos kritikát. Az egész fejtegetés a „Wunsch ist Vater des Gedankens“ alapján megirottnak benyomását teszi. Rossz szolgálatot teszlek az individuális, kapitalista termelési rendre felépített mai társadalomnak azok, akik a szovjet-uniónak példátlan gazdasági eröfeszitését, termelésének és termelőképességének rendkívül gyors fokozását és az ebből folyó dumping-* nak óriási veszedelmét lekicsinylik, vagy éppen tagadásba veszik. Fejtegetését azzal a kérdéssel vezeti be Mataja dr., hogy gazdasági összeomlás előtt áll-e a szovjet-unió, vagy ellenkezőleg, éppen most dolgozik-e egy marxista alapon való óriási termelő apparátus létesítésén? Már magábanvéve a feltevése ennek a kérdésnek bizonyos sajnálatos tájékozatlanságot árul el. Mataja dr. nem ad határozott választ a feltett kérdésre, hanem azzal intézi azt el, hogy a mai

A »gabonagyáralu újabb

Azt írja Mataja dr., hogy a szovjetunió valutája állandóan lomorzsolódik, ami exportfeleslegeiyel sehogy sem hozható összhangba. Igaz, hogy a cservo- íiec árfolyama lemorzsolódik, de ez a belföldi kényszerárfolyam és kényszer- vásárlóképesség folytán, valamint az összes szükségleti cikkeknek hatósági ármegállapitása folytán a szovjet-unió számára még évekig kibírható, mindenesetre addig, amig a Pjetiletka (ötéves tervezet) keresztülvitele következtében valóságos exportfelesleg nem származik. Addig pedig a létesítendő és már létesítés alatt álló óriási gyáripari és erő- müvi berendezkedés céljából szükséges import költségeit továbbra is hatványozott dumpinggal, mindenáron való exporttal fogja a szovjetkormány fedezni, egyelőre főképp az őstermeléshez tartozó áruiból, fokozatosan azonban ipari termékeiből is, amit azért képes megtenni, mert saját 160,000.000 lakosságának életszükségleti cikkeit belátása szerint redukálja a minimálisra, vagy vonja meg minden erkölcsi és emberiességi fék nélkül. Nem hiába olvasható Lenin egyik írásában az, hogy ha az imperialista cári háborúban elpusztulhatott 10 millió orosz, akkor mennyivel több jogosultsága lehet újabb 10 milliónak életét feláldozni abból a célból, hogy a kommunista világrend megvalósulhasson. Megjegyzendő még a jelenlegi orosz import és export egyelőre passzív különbözeiének megítélése szempontjából az is, hogy az importot jórészben 20—21 havi hitellel kapcsolatosan bonyolítják le, mig az export vagy egészen rövidlejá- ratu (1—3 havi) hitellel, vagy kész- pénzfizetés ellenében történik. Azt Írja fejtegetésében Mataja dr., hogy a gabonaárakkal már oly rosszul állunk, hogy itt az orosz dumping már számba sem jön. Ez is tévedés. Abból, hogy a g'abonavilágpiaci árak orosz dumping nélkül is alacsonyak lennének, még nem folyik az, hogy az orosz buzadumping- nak nem volt-e már eddig is erősen ’ányhitó hatása az áralakulásra és ami

mtosabb, nem lesz-e a következő éveken várható, lényegesen nagyobb orosz

\bona-e\portnak még az eddiginél is

Angol-Magyar Bank elnöke

Oroszországból rendkívül nehéz megbízható híreket szerezni, mert a szovjetunió jól értett ahhoz, hogy önmagát hermetikusan elzárja a külföldtől.

Először is a szovjet-unió nincs hermetikusan elzárva a külföldtől. Beutazhatnak és tényleg be is utaznak oda folyton és állandóan amerikai, angol és német gyárosok, igazgatók, mérnökök százai, sőt ezrei, tulnyomórészben teljesen megbizható, elfogulatlan szakemberek. Másodszor pedig az orosz termelés fokozásának megitélhetésére nézve nincs is okvetlenül szükség a szovjet-uniónak tényleg megbízhatatlan hivatalos adataira, elegendők erre nézve azon országok import-adatai is, ahová az orosz export beözönlik, valamint fentemlitett szakemberek jelentései, megállapításai, becslései és számadatai. A feltett kérdésre pedig kellő tájékozottsággal és elfogulatlansággal csakis az lehet a válasz, hogy nem áll gazdasági összeomlás, előtt a szovjet-unió, hanem ellenkezőleg, nemcsak, hogy igenis dolgozik egy marxista alapon álló óriási termelési apparátus létesítésén, de azt jórészben már létesítette isi

ostroma a búza ára ellen

sokkal erősebben lanyhitó hatása a világpiaci gabonaárakra. Hogy mit várhatunk a következő években az orosz búzaexportot illetőleg, arra nézve talán mérvadó lehet az Egyesült Államok földmivelési minisztériumának (U. S. Department of Agriculture)) hivatalos közleménye, amely szerint 1930 julius és 1931 január közötti félévben 72 millió bushel búzát exportált a szovjet-unió. Ezzel szemben pedig C. F. Marbut, az Egyesült Államok földmivelési minisztériumának osztályfőnöke Chief of the Division of Soil Surveys) legalább 200 millió bushelra becsüli a várható orosz búzaexportot 1933-ban, tehát már két év múlva, még pedig a mostaninál lényegesen nagyobbra engedélyezett orosz belföldi fogyasztás mellett. A háború előtti években a cári Oroszország legnagyobb búzaexport mennyisége 165 millió bushel volt. A kollektiv termelésű (Kokhoz) és államilag szocializált (szovehoz) óriásfarmok, az úgynevezett „gabonagyárak1 (Getreidefabriken) létesítése, illetőleg kifejlesztése, valamint az uj traktorgyárakban előállított nagyszámú traktor munkájával felszántott, igen lényeges nagyságú újabb területek művelés alá vétele csak azután fogja hatását éreztetni. Ugyanez áll az épületfa, nyersolaj és benzin, gyapot és más, az őstermeléshez tartozó áruk termelésének várható rohamos felfokozására nézve. Előbb a mezőgazdasági, az őstermeléshez tartozó áruk dumpingja, gyári áruk és főképp gépi berendezések importszükségletének fedezésére szolgáló devizák beszerzése céljából kapcsolatosan az ipari berendezkedéssel, a Pjetiletka keresztülvitelével. Azután jön majd az ipari dumping. Erre vonatkozólag Mataja dr. azt írja, hogy „az általános idegességet még lényegesen növeli a Moszkvából táplált amaz aggodalom, hogy az állítólagos óriási indusztrializá- lás következményeképpen Oroszország a fél- és egészgyártmányok tömegeivel fogja ellepni a piacokat“. Tehát szerinte ezt az aggodalmat Mos/kvából táplálják és idegességen alapul.1 Ezzel szemben mi a száraz tényállás?

Az Ipari dumping méretei

Már az elmúlt ősz és a mostani tél folyamán, tehát a Pjetiletka második évének végén és három évvel annak befejezte előtt, nagymennyiségben kezdett el a szovjet-unió exportálni ipari árukat, gyapotszöveteket, fémárukat, szappant, villanyos-izzólámpákat, üveget, cukrot, konzerveket, cipőket stb. Egyedül február első hetében exportált Londonba 300.000 mázsa szappant, (harmadrész áron, mint ugyanazon áru angol ára), és ötmillió villanyos-izzólámpát. ízelítőnek! A newyorki „Nation“ Oroszországba kiküldött szaktudósitója jelenti, hogy az ötéves tervezetet az 1933. évvel végződő ötéves cikluson belül egész bizonyossággal keresztül fogják vinni. Jelenti továbbá, hogy a szovjetunió állami ipartelepei 1929/30-ban termelésüket 25 százalékkal növelték, öt százalékkal több, mint az ötéves tervezet előírása megkövetelte. 1931-re további 45 százalékos emelkedés várható. Ha ez megtörténik, akkor az ötéves tervezet előirányzatának 79 százaléka már az első három éven belül vitetik keresztül. A nehéziparban azonban már 89 száza- zalék. A harmadik Pjetiletka év végén pedig, tehát 1931 december végén a

szén, olaj, gépgyártás és villamosipaíi produkciója már meg fogja haladni az ötödik év előirányzati számait. A terve* zet szerint a szovjet-uniónak 1932—• 1933-ban 53.000 darab traktort kellene gyártania. Ezt a számot azonban tény* leg már 1931. év végével el fogják érni. És pedig nem feltevések alapján jelenti ezeket a szaktudósitó, hanem, mert meggyőződött róla, hogy a megfelelő előfeltételek: gyári épületek, gépi bet rendezések, erőmüvek, forgótőkék, mü* szaki vezetések mindenütt megvannak és a termelések tényleg már folyamat* ban is vannak és az előirányzatok he* lyességét biztosítják. A könnyűipar nem tart ugyan fejlődésében lépést a nehéz* iparral, (a textil, bőr, papíripar az elő* irányzaton valamivel alulmaradt az első két évben), de a mezőgazdasági ráció* nalizálása folytán most már bővebben áll rendelkezésre a nyersanyag (svapot, len, kender, bőr, müfa), előreláthatólag utol fogja érni az előirányzatot a hátra* levő három évben. A mezőgazdasági produkció is nagy emelkedést mutat. Az 1930. év összes szemtermelése 87.4 mii* lió tonna az előző évi 71.7 millió tonná* val szemben. Egy évi emelkedés tehát majdnem 22 százalék.

Kétezer amerikai, sokszáz európai mérnök segíti a szovjetet — Európa és Amerika ellen

Professzor Compton amerikai szakértő, saját megtekintései, tapasztalatai, számításai alapján a következőket állapította meg részben még felszerelés és berendezés alatt levő, részben már teljesen elkészült ipari és erőmüvi berendezkedéseket illetőleg:

1. Magnitogorsk. A világ legnagyobb acélműve, évi négymillió tonna acél gyártására berendezve. Amerikai mérnökök vezetése alatt.

2. Dneprostroi. A világ legnagyobb erőmüvi telepe, évi 45 millió kwh-ra berendezve, több mint a legnagyobb Niagara vizesési erőmű. Amerikai mérnökök által tervezve, angol turbinákkal megépítve.

3. Az uráli asbestmüvek. A világ legnagyobb asbestmüvei; a termelést amerikai mérnökök vezetik.

4. Pétervári és cseliabinszki traktorgyárak. Évi 75.000 darab traktor gyártására berendezve. Kizárólag amerikai mérnökök által vezetve.

5. A „Gigant“ nevű államilag szocializált óriásfarm, „gabonagyár“ (szove- choz)-nak nevezve. Kizárólag amerikai teherautókkal, traktorokkal, arató- és cséplőgépekkel, amerikai szakemberek vezetésével.

6. Baku és Grosny körüli petróleum* kutak, müvek, vezetékek és ciszternák, a legújabb amerikai gépberendezésekkel, amerikai mérnökökkel, Teljesen uj, 2000 km hosszú, nagy átmérőjű csővezeték.

7. Nisnij—novgorodi automobilgyár, A világ egyik legnagyobb automobilgyára, az amerikai Ford-gyár által tervezve, amerikai mérnökök által vezetve.

Ezidőszerint több, mint 2000 amerikai mérnök dolgozik a szovjet-unió területén. Nagyszámú angol, német és olasz mérnökön, tehnikuson kívül. Több, mint 200 előkelő amerikai cég, gyáros és kereskedő szállít a szovjet-uniónak mindent, amit az kíván, ellátja azt mindenben szakértői tanáccsal, betanítja a hiányosan képzett orosz tehnikusokat az ifjabb generációból.

A szovjet készül a döntő támadásra

összefoglalva: A szovjet-unió az ötéves tervezetet külföldi gépekkel, külföldi útmutatással, külföldi tehnikusok segítségével viszi keresztül. A kapitalista világ a maga hihetetlenül ostoba rövidlátásában, pillanatnyi hasznok elérésére maga kovácsolja és szállítja a fegyvert, amellyel a szovjet-unió őt annakidején megtámadhatja és meg is kell, hogy támadja. Miért? Mert a szovjet-unió' vezetői nagyon reális számítók. Nagyon jól tudják, hogy egy kommunizmusra felépített állam, ha még olyan nagy gazda sági egységet képez is, mint Oroszország, aligha lesz képes állandóan és végképpen fentartani a maga eltérő társadalmi és termelési rendjét, ha veleszemben az egész világ megmarad az individuális, kapitalista termelési rend mellett. A szovjet-uniónak tehát előbb, vagy utóbb támadólag kell fellépnie a kapitalista államokkal szemben. Támadása alatt nem okvetlenül szükséges háborús támadást érteni, ámbár tekintve hadiiparának óriási mértékű fejlesztését, valószínű, hogy a szovjet-kormány erre is gondol. Támadás az is, ha olyan mérvű mezőgazdasági és ipari dumpinggal árasztja el a kapitalista államok piacait, hogy ezeket teljesen megzavarva, odáig tudja fokozni az ebből előálló elégedetlenséget és nyomort, amig az erőszakos forradalmi kitörésekben nyilvánul meg és végeredményképpen a kapitalista társadalom és termelési rend összeomlására vezet. A szovjet-kormány valószínűleg mindkettőt veszi számításba. A1 kapitalista államok saját hibájukból kifolyólag (világháború, erőszakos, erkölcstelen félrevezetésen alapuló, példátlanul igazságtalan és ostoba béke- szerződések, teljesíthetetlen hadisarcok, kölcsönös elzárkózások stb.) máris rendkívül súlyos világgazdasági krízissel küzdenek. Gazdaságilag máris többé- kevésbé betegek. Ha sikerül a szovjetuniónak ezeket számos ügynöke aknamunkájával tovább inficiálni, ha sikerül

Ara

16 fillér