Posner, Yochanan Dov (szerk.): Peszáchi hágádá - Klasszikus zsidó művek magyarul 6. (Budapest, 2001)
A negyedik pohár bor
55 PESZÁCHI HÁGÁDÁ cho szistácháve, vöchol hálövovojsz jiroucho, vöchol kerev uchölojojsz jözámru lismecho, kádovor sekoszuv: kol ácmojszáj tojmárno: Ádojnoj mi chomojcho, mácil oni méchozok mimenu vöoni vöevjojn migojzlőj. Mi jidme loch umi jisve loch umi jáároch loch, hoEl hágodojl hágibojr vöhánojro, El eljojn kojné somájim voorec. Nöhálelcho unösábéchácho unöfoercho unövoréch esz sém kodsecho koomur: löDovid, borchi náfsi esz Adojnoj, vöchol körováj esz sém kodsoj. HoEl böszáácumojsz uzecho, hágodojl bichvojd sömecho, hágibojr lonecách, vöhánojro bönojrojszecho, hámelech hájojsév ál kiszé, rom vöniszo. Sojchén ád, morojm vökodojs sömoj. Vöchoszuv: ránönu cádikim báÁdojnoj, lájösorim novo szöhilo. Böfi jösorim tiszrojmom, uvöszifszéj cádikim tiszboréch, uvilsojn chászidim tiszkádos, uvökerev ködojsim tiszhálol. Uvmákhélojsz rivövojsz ámcho bész Jiszroél börino jiszpoér simcho Málkénu böchol dojr vodojr. Sekén chojvász kol hájöcurim, löfonecho Adojnoj Elojhénu vÉlojhé ávojszénu, löhojdojsz löhálél lösábéách, löfoér lörojmém löhádér, lövoréch löálé ulökálész, ál kol divré sirojsz vöszisbochojsz Dovid ben Jisáj ávdöcho mösichecho. Uvöchén, jistábách simcho loád Máikénu, hoEl hámelech hágodojl vöhákodojs, básomájim uvoorec. Ki Löcho noe, Adojnőj Elojhénu vÉlojhéj ávojszénu, löojlom voed, sir usvocho, hálál vözimro, ojz umemsolo, necách, gödulo ugövuro, töhilo vösziferesz, köduso umálchusz, börochojsz vöhojdoojsz lösimcho hágodojl vöhákodojs, uméojlom ád ojlom Áto Él. Boruch Áto Adojnoj, Él melech godojl umhulol bátisbochojsz, Él háhojdoojsz, Ádojn hánifloojsz, Bojré kol hánösomojsz, Ribojn kol hámáászim, háBojchér bösiré zimro, melech jochid chéj hoojlomim. meg, a büszke tartásúak Előtted boruljanak le, minden szív Tőled remegjen, és valamennyien a Te szent Neuednek hódoljunk, amint írva van: ״Minden csőntóm és tagom azt kérdezi, ki hasonlatos Hozzád, Örökkévaló?” (Zsoltárok 35:10.) Ki más menti meg a gyengét a nála erősebbtől, a nyomorultat a fosztogatótól? Ki is hasonlítható, ki is mérhető Hozzád, ki is egyenlő Veled, Te hatalmas, félelmetes Isten, égés föld Teremtője? Dicsérjünk hát Téged, magasztaljunk, hódoljunk Neked és áldjuk szentséges Nevedet, ahogyan írva van Dávidnál: ״Áldd lelkem az Örökkévalót, egész lényem az Ő szentséges nevét!” (Zsoltárok 103:1.) Istenem, nagy vagy erőd teljében, Neved dicsőségében, mily végtelenül hatalmas vagy félelmetességedben, mikor magasztosan trónolsz a magasságos trónon! A végtelenben lakozol, magasztos és szent a Te Neved, miként írva van: ״Ujjongjatok, igazak, az Örökkávaiéban, dicsérjétek Őt, tisztalelkűek!” (Zsoltárok 33:1.) Magasztalják Őt az egyeneslelkűek, áldják Őt aj ám borok, szenteljék Őt meg, a kegyeséletűek, dicsérjék a szentéletűek! Népednek, Izrael házának hatalmas gyülekezeteiben is ujjongva dicsérje a Neved minden nemzedék, mert minden teremtett lénynek kötelessége Örökkévaló Istenünk és atyáink Istene, színed előtt hálálkodni, dicsérni, dicsőíteni, ékesíteni, magasztalni, tisztelni, áldani, felmagasztalni és imádni Téged, felkent szolgád, Jisáj fia, Dávid király minden dalával és hálaénekével! Tehát, mindörökké csak Téged magasztalunk, Urunk, Királyunk, égés föld hatalmas, szent királya, Isten. Mert Téged örökkön illet Örökkévaló, atyáink Istene, minden dal és hálaének, mert Te vagy az erő és a hatalom, a győzelem, az örökkévalóság, a nagyság és a dicsőség, a szentség és az uralom. Tiéd minden köszönet és áldás a világ kezdetétől a végezetéig. Áldott vagy Te, Örökkévaló, Isten, dicsőségben nagy uralkodó, Isten, akinek hálát adnak, Csodák Ura, minden lelkek teremtője, a teremtmények uralkodója, aki kedveli a zsoltáréneket, minden világot éltető egyetlen Úristen! a negyedik pohár borra és baloldalra dőlve kiisszuk. Áldást mondunk Boruch Áto Ádojnoj Elojhénu melech hoojlom, bojré pri hágofen. Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Ura, aki teremtette a szőlőtő gyümölcséi.
