Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-07 / 6. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1995. JANUÁR 7., SZOMBAT 5 Pest megye négy eve két kötetben Segíti a képviselők munkáját A Pest megyei önkormányzat alakuló közgyűlésén a leköszönő elnökség nevében Bányai Judit (egykori alelnök, s egyben felelős kiadó) ekképpen ajánlotta új s újraválasztott képviselőtársainak a testület négyesztendős tevékenységét összefoglaló kézikönyvet, hogy kívánta: legyen az valamennyiük számára segédeszköz a régióban való jobb tájékozódáshoz, az elmúlt négy esztendőben végzett munkával való alaposabb megismerkedéshez, az elkövetkezőkben vállalt feladatok kiindulásához. A Pest Megye Önkormányzatának cikluszáró dokumentumai — 1990—1994 címet viselő kétkötetes mű tartalmában túlnőtt a fenti mondaton. Csupán az első kötet szorítkozik ugyanis arra, hogy sorra vegye a rendszeralkotó önkormányzati szabályozás legfőbb állomásait. A második kötet már részletekbe menően foglalkozik az önkormányzat szerveivel, az általa fenntartott megyei intézményekkel, azok tevékenységével, illetve előbbi vagyonának, s egyéb pénzügyi mutatóinak a felsorolásával, összegzi annak helyzetét. A lapunkat is érzékenyen érintő kérdés jogi rendezésének a taglalásával indul a Megyekép kialakítását elősegítő szabályokat soroló fejezet: itt ugyanis a szerkesztők egybegyűjtöt- ték — az ügyben érintett lapok nevének említése nélkül — azokat a rendelkezéseket, melyeket a megyei címer használatára, illetve annak megvonására hozott az önkormányzat közgyűlése. A jogszabályok ismertetéséből mindenesetre kitetszik, az egyelőre Pest megye legrégebbi, 1659-ben alkotott, s 1773-ban megújított, majd 1836-ban módosított, s végül 1878-ban kiegészített hagyományos címerének a használatba történő visszaállítása nagymértékben előmozdította az úgynevezett megyekép kialakulását. Ugyanezt szolgálták azok a közgyűlés által alapított emlékérmek és díjak is, melyek egyrészről a megyei címer megjelenítésével, másrészről a régió érdekében, az adott témában kiemelkedőt alkotott személyiségek elismerésével vitathatatlanul növelték a jó értelmű lokálpatriotizmust, a megyéhez való tartozás tudatát, fokozták az érintettekben a térségért való tenni akarást. Ilyen díjakat a bizottságok előzetes javaslata és a közgyűlés jóváhagyása után a testület általános indoklással, illetve a kulturális, a sportéletben, a helyi építészetben és a pedagógiában végzett kimagasló tevékenység elismeréseképpen adományozott. Szomorú emlékezésre kínál alkalmat a kötet azon fejezete, mely a Pest Megyei Világkiállítási Tanácsnak az érintett időszak alatt végzett tevékenységét sorolja fel. (Ennek a munkának az összefoglalását lapunkban az utóbbi hetekben több alkalommal is olvashatták. — A szerk.) A Pest Megyei Önkormányzat munkáját a térség lakossága egyrészről a hivatal adott osztályainak tevékenységén keresztül, de sokkal inkább a közgyűlésben folyó törvényalkotó feladatkör által ismerte meg. Ezért is tarthatjuk a kétkötetes monográfia egyik legizgalmasabb részének az ön- kormányzati rendeletek és határozatok felsorolását, illetve az elmúlt négy évben működött szakbizottságoknak a végzett munkáiról készült pontos, tárgyszerű jelentéseit. A fenti kiemelést egy más szempontból folytatva, az önkormányzat által fenntartott megyei intézmények tevékenységéről és helyzetéről szóló fejezet tekinthető a legolvasmányosabbnak. Itt szinte minden megyei lakos magára talál; hiszen ki-ki valamelyik iskolának, klubnak, vagy egyesületnek, kulturális, vagy oktatási intézménynek egykori, esetleg mai tagja. Sokan lehetnek talán kíváncsiak arra, miből gazdálkodott Pest megye önkormányzata az elmúlt négy esztendőben. Nos, a monográfia zárófejezetében a szerkesztők a tőlük megszokott alapossággal elemezték (illetve sorolták fel) az 1990-es és 1994-es évek közötti időszak vagyongazdálkodásának ismérveit. Ez az a fejezet, melyben a legtöbb segítséget kívánják nyújtani a megelőző önkormányzati ciklus képviselői az új, illetve újraválasztott, de egyértelműen megváltozott körülmények között gazdálkodó társaiknak. Itt ugyanis, az elmúlt időszak gazdálkodásainak során szerzett szakmai tapasztalatok átadását a szerkesztők összekapcsolták néhány, szintén ilyen irányú javaslattal, elképzeléssel. Ehhez -— vélik a szerkesztők — az új képviselőknek nagy segítséget fog nyújtani a hivatali számítástechnikának a korábbiaknál erőteljesebb alkalmazása, illetve munkájukat megkönnyíti majd az új önkormányzati vagyonrendelet elkészítése is. M. É. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Laktózmentes joghurtot dobnak piacra Német kapcsolatok 3^; Tovább bővítve ed- - dig is rendkívül szé- fes termékskáláját, laktózmentes, vagyis tejcukorérzékenyek által is fogyasztható ultrapasztőrözött tej gyártását kezdte meg a napokban a váci Naszálytej Tejfeldolgozó Kereskedelmi Kft. — A Naszálytej Kft., mely 1992. január elsején alakult, s melynek 44,2 százalékban a vele szerződéses kapcsolatban lévő tejtermelők, 47,3 százalékban a cégnél dolgozók, 8,5 százalékban Vác város önkormányzata a tulajdonosai, hagyományos tej ipái termékeket, valamint az egészséges életmódnak, a korszerű táplálkozás követelményeinek megfelelő készítményeket egyaránt gyárt és forgalmaz — mondta lapunknak Fü- löp Árpád, a Közép-Magyarországi Tejipari Vállalat váci gyárának privatizációja útján létrejött kft. ügyvezető igazgatója. — A cég éves árbevétele 1994-ben 1,5 milliárd forint volt, amiből 1 milliárd a saját készítésű áruk értékesítéséből, a fennmaradó félmilliárd pedig a más tejipari vállalatok által gyártott termékek forgalmazásából származott. — Az új évben a korábbinál jóval drágábban vásárolhatók meg a tejtermékek. A Naszálytej Kft. milyen mértékben emelte árait? — A kft., melynek termékeit főképp Budapesten, Pest megyében, valamint a Dunántúl egyes részein lehet megvásárolni, mintegy 14-15 százalékos áremelést hajtott végre. Figyelembe véve, hogy az alapanyagok beszerzési ára ugyanakkor közel 25 százalékkal nőtt, ez az emelés viszonylag alacsony mértékűnek mondható. — Ismertesse kérem a cég fontosabb mutatóit. — A Naszálytej naponta 80 ezer liter, 92,5 százalékban extra, illetve első osztályú tejet dolgoz fel, s nap mint nap 120—130 féle terméket szállít a megrendelőkhöz. E rendkívül szerteágazó és sokrétű munkában 187 ember vesz részt, akiknek zöme Vácott vagy annak környékén él. — A kft. számtalan egyedi terméket gyárt és forgalmaz. Soroljon fel néhányat e speciális áruk közül. — A Naszálytej egyebek mellett előállít és forgalmaz lisztérzékenyek áltat is fogyasztható, s natúr, illetve .sonkás, pizzás, szalámis ízesítéssel készülő szendvicskrémeket, 6 milliméteres gyümölcsdarabokat tartalmazó és 15 százalékos gyümölcstartalmú szamócás, kajszibarackos, egres-ki- wis, őszibarackos, málnásmeggyes joghurtokat, vagy például a napokban forgalomba került ultrapasztőrözött laktózmentes tejet, melyet hamarosan ugyancsak laktózmentes joghurtok is követnek. — Új termékek kifejlesztése csak kisüzemi, laboratóriumi körülmények között lehet gazdaságos. A Naszálytej hogyan oldja meg a fejlesztést? — Ez magában a gyárban megoldhatatlan, hiszen itt minimum 1000 literes nagyságrendben lehet előállítani a különféle termékeket, ez pedig kifejlesztés, „kísérletezés” esetén rendkívül ráfizetéses lenne. Épp ezért a kft. még a kezdetek kezdetén felvette a kapcsolatot a németországi G. C. Hahn Co. adalékanyagot gyártó és forgalmazó cégFülöp Árpád: A korszerű táplálkozást tartjuk szem előtt gél, mely annak fejében, hogy a Naszálytej megrendeléseket ad számára, rendelkezésre bocsátja laboratóriumát, ahol egy-egy új terméket 10 literes mennyiségben is elő lehet állítani. — A Naszálytej nevével a Mindent vagy Semmit és a Szerencsekerék című televíziós vetélkedők révén az utóbbi időiben százezrek, milliók ismerkedhettek meg, ami azt bizonyítja, hogy a cég nagy jelentőséget tulajdonít a reklámnak. — Nyomtatványokon, újsághirdetések útján korábban is reklámozta magát a kft., ám a nagyobb eredmény érdekében a televízió nyújtotta lehetőséget is meg kellett ragadni. Amióta jelen van az említett két műsorban, érezhetően nőtt a kereslet a Naszálytej termékei iránt, az ország egyre több részéből jönnek megrendelések a céghez. Ribáry Zoltán Öröm ide iskolába járni Sok viszontagság után Mindjárt fél nyolc. Cegléden, az Eötvös tér felől gyerekek igyekeznek a Táncsics iskola új épületéhez. A hideg komiszul az arcokba csap. Ezért bent a folyosón már jólesik a meleg. Az ajtónál az igazgató, Nagygyőr Árpád fogadja és irányítja az érkezőket, akik vidáman özönlenek. A direktor kitartóan kérdezi: tudjátok, hová kell menni? S a válasz egyöntetű igen. Nyolc órakor a csengő rekedt, akadozó hangja tessékeli a tanterembe az ajtó előtt cseverésző néhány diákot. Az igazgatói irodában egy-két kép már ott függ a falon. De látszik, hogy még nincs minden a végleges helyén. Ez a nap nemcsak egy létesítmény birtokbavétele — tudjuk meg Nagygyőr Árpádtól —, hanem egy nehéz időszak lezárása is, ami 1993. december 20-án kezdődőt. Ekkor lebontották a Piac utcai épületszárnyat. Egy esztendeig hatnapos tanítási héten, váltott oktatással dolgoztak. Ezt az óriási megterhelést dicséretesen viselték a tanulók, szülők, nevelők. Ám tavaly, az év végéhez közeledve érezni lehetett a fáradtság jeleit. Az utolsó egy-két hónap az iskola vezetésének is komoly feladat volt. A téli szünetet nemcsak a vezetők, a kollégák, hanem sok tanuló is feláldozta. Jó néhány szülő is segédkezett a tantermek dekorációjának elkészítésében. E lelkes ösz- szefogás nélkül — amiért mindenkinek köszönet — nem kezdődhetett volna el az oktatás január 4-én. Egyébként a kivitelező a hónap végéig pótolja a hiányosságokat, kijavítja az apróbb hibákat. Örvendetes, hogy valamennyi tantermet új bútorral és felszereléssel rendezhette be. A fizika- és kémia-előadóteremben is ideális feltételeket teremtettek a kísérletekhez. Az iskolában annyi viszontagság után végre visz- szaállt az eredeti tanítási rend. Immár egy tetszetős, korszerű épületben folytatódhat az eddig megszokott igényes színvonalú, eredményes oktatás. Természetesen két diákot is megkérdeztünk: miként viselte az elmúlt egy év megpróbáltatásait? Oszlánczi Rita: — Nehezen telt el ez az egy év. Rossz volt szombatonként is iskolába járni. Ezt a szüléink is megszenvedték, mert miattunk korán fel kellett kelniük. A hosszú szünet csak tizenöt percig tartott. Néhány osztály kénytelen volt vándorolni a Selyem utcába, illetve ide az Eötvös térre. A menzásoknak sem volt köny- nyű. Ma örömmel és várakozással jöttem — ahogy mindenki — ebbe a szép épületbe. Hörömpő László: — Én a szombati tanítást jól viseltem, mert kevesebb órára kellett készülni. Véleményem szerint az volt kellemetlen az eltelt négy évben, hogy ösz- sze-vissza kellett császkál- nunk az iskolában egy-egy óra után, a szünetek ezzel teltek el. Az is zavart, Tiogy a vége felé a tanáraink idegesebbek lettek. Azt hiszem, elfogyott a türelmük, szigorúbban bántak velünk. De ezt ilyen gyönyörű iskolában könnyen elfelejti az ember. Felföldi Sándomé tanítónő — akit elsős tanítványai körében kerestünk fel — ekként sommázta „élményeit”: — Mindannyian — nevelők, gyerekek és persze szülők is — egy küzdelmes évet éltünk át. El kellett viselni a szombati tanítást, a zsúfoltságot, az építkezés zaját, fokozottan óvni a kisiskolások testi épségét. Legnagyobb megbecsülésem a.felső tagozatos kollégáimnak, akik délelőtt és délután is dolgoztak. Az tartotta bennünk a lelket, hogy csodálatos környezetben folytathatjuk a munkát, ami mindenért kárpótol minket. A téli szünetben mindennap bejöttem. Végtelenül izgatott, hogyan tehetném méltóvá a tantermet az épület külsejéhez. S abban a pillanatban megoldódott ez a gondom, amikor beléptek a legfontosabbak: a gyerekek. Ha ön most a ragyogó tekintetüket nézi, azt olvashatja ki a szemükből: eddig is jó volt, de ezután még inkább öröm lesz ebbe az iskolába járni. Fehér Ferenc
