Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-06 / 5. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1995. JANUÁR 6.. PÉNTEK Sütő' András erős tiltakozása Tintahaleffektus A Romániai Magyar Szó tegnapi számában Sütő András bejelentette: a Nem­zetközi Transsylvánia Ala­pítvány volt elnökeként közzé fogja tépni a törvé­nyes elszámoltatásra vonat­kozó kísérleteinek doku­mentumait. „Szoborpénz és tintahal­effektus” című cikkében az író, akinek életműve, köz­életi szerepe és az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekben elszenve­dett megpróbáltatása egy­aránt nagy erkölcsi tekin­télyt biztosít, Katona Ádámmal polemizálva le­szögezi: „A határokon túli magyarok megsegítésének régebbi kártyajátékait meg­ismételni nem lehet. Ezek­nek egyik módozata a kö­vetkező volt: „Úgy segít­sünk rajtuk, hogy ők ma­guk se tudjanak róla, csu­pán aki a pénzt fölveszi, aki kétmillió magyar közül egyedül méltó arra, hogy önnön feddhetetlenségéről saját maga tanúskodjék. Mert nem titok az már, ami­ről ketten tudnak. Ennek a felháborító abszurdumnak véget kell vetni”. Sütő And­rás nemrég leköszönt az Or­bán Balázs Közművelődési Egyesületben (OBKE) a Katona Adám székelyud­varhelyi RMDSZ-politikus- sal együtt betöltött társelnö­ki tisztségről. Nem kapott ugyanis kielégítő elszámo­lást az Orbán Balázs szob­rának felállítására — kette­jük felhívása nyomán — összegyűlt pénz felhaszná­lásáról. A Romániai Ma­gyar Szóban nemrég közzé­tett nyílt levelekben magya­rázatot sürgetett Katona Ádámtól, illetve az OBKE vezetőségétől. Tegnapi cikkében az író azt a módot tette szóvá, ahogy a kérdőre vont kitért a válasz elől. „Tintahal-ef­fektusnak” nevezte azt, aho­gyan Katona Adám — szé­pia módjára — „kékre festi a vizet” a nyilatkozataival, azaz másról beszél. „Én azt mondom: számoljon el nyil­vánosan is a nevem felhasz­nálásával begyűjtött össze­gekről! Erre ő lényegében azt válaszolja, hogy őt már 1970 óta üldözi a Securitate (A Ceausescu-féle politikai rendőség), és „éppen most támadják, amikor felkerült a Román Hírszerző Szolgá­lat „halállistájára” — írja többek között említett cikké­ben Sütő András. Új időszámítás kezdődött 1994 szeptemberétől az egykor százez­reket tévé elé ültető Panoráma című műsor történetében. A tava­lyi választások nyomán hatalom­ra került SZDSZ-es kultúrlegé- nyek a hatalom ösztönzésére a té­vében is ideológiai és etnikai tisz­togatást hajtottak végre. Más szó­val: az utcára dobták, vagy szak­mailag lehetetlenné tették az össz- magyarság valódi érdekeit szem­elő« tartó munkatársakat. Ennek a kirekesztő, s nyugodtan elmondhatom, rasszista töltetű gyűlöletnek lett áldozata többek között Chrudinák Alajos, a magyar televíziózás tör­ténetében már életében legendává vált újságíró. A nézők még emlékeznek Chrudinák közel-keleti háborús riportjai­ra, valamint a határainkon túl élő magyarságért kifejtett, sokszor bizony hősies küzdelmére. Emlékeznek az öt év­vel ezelőtti romániai események idején készített Tőkés-in­terjúkra, illetve a régi-új uraink nemzetellenes tetteit föltá­ró dokumentumfilmjeire. A tisztogatás tökéletesen sike­rült, s az SZDSZ által vezényelt hazai tömegtájékoztatási eszközök arculata, hangneme és tartalma az elmúlt néhány hónap alatt teljesen megváltozott. A tisztogatás eredménye­képpen tűnt el a tévés világból Chrudinák Alajos, Sugár András, Pálfy G. István és sokan mások. Az átlagpolgárok közül azonban csak kevesen tudják, hogy az említett tévésszakemberek, illetve a Panoráma című műsor ellen milyen uszító hadjáratot folytattak azok, akik most teljesen hatalmuk és akaratuk alá gyűrték a ha­zai médiumokat. De nézzük csak, kik is végezték a média­tisztogatáshoz vezető úttörő munka derékhadát. David Kra- usz, Izrael budapesti nagykövete, a szélsőjobboldali Li- kud-kormány által kinevezett országos rendőrfőkapitány a diplomáciai munka mellett elég sok időt szentelt a Chrudi­nák Alajos által vezetett Panoráma támadására, ostorozásá­ra. Krausz nagykövet úr diplomáciai küldetésének egyik utolsó interjúját a Magyar Hírlapnak adta, ahol a Panorá­mát nevezte meg mint a magyarországi antiszemitizmus egyik élesztőjét... Vagy itt van például a Magyarországi Cionista Szövetség által kiadott Erec című lap, ahol tavaly augusztusban egyoldalas kirohanást olvashattunk az „anti­szemita” Panoráma ellen. Mindezt tette egy Pálmai Tamás nevű öntudatos „cionista”, aki néhány hónapos izraeli ki­vándorlás után nemrégiben visszaszaladt az antiszemiták honába. A cionisták lapjában megjelent Panoráma-ellenes Folytatódik a Tókés László elleni botrány Nem működött együtt a Securitatéval A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség leg­főbb vezetőinek tegnapra, Marosvásárhelyre összehí­vott tanácskozását megelő­zően a szövetség Takács Csaba vezette ügyvezető elnöksége — végrehajtó szerve — közleményben jelentette be: vizsgálatot kezdeményez annak megál­lapítására, hogy valóban adtak-e tájékoztatást egyes RMDSZ-vezetők a román sajtónak az ügyvezető el­nökség december 27-i ülé­séről, amelyen zárt ajtók mögött folyt vita a Tőkés László tiszteletbeli elnök elleni vádakra adandó vá­lasz mikéntjéről. A szerda este kiadott közleményt, amelyet teg­nap reggel juttattak el az MTI irodájába, annak nyo­mán tette közzé a testület, hogy Tőkés László püspök­ségének, a Királyhágómel- léki Református Egyházke­rületnek a tájékoztatási osztálya követelte „a ro­mán, sajtóban megjelent hamis tájékoztatások nyil­vános kiigazítását”. A tájékoztatószolgálat közleményében foglaltak­nak megfelelően az ügyve­zető elnökség leszögezte, hogy Tőkés Lászlót nem behívatták” az ügyvezető elnökség december 27-i ülésére, hanem saját kezde­ményezésére ment el oda a „Markó Béla szövetségi el­nökkel és Takács Csaba ügyvezető elnökkel történt megállapodás nyomán”, to­vábbá „nem került meg semmilyen felvetett kér­dést, hanem egyértelműen kijelentette, hogy nem mű­ködött együtt a Securitaté­val” (Ceausescu titkosrend­őrségével). „A tiszteletbeli elnöki cím esetleges vissza­vonása rosszindulatú, ten­denciózus kijelentés, ame­lyet az ügyvezető elnökség tagjainak tulajdonítanak, holott ezt a kérdést a részt­vevők érintőlegesen sem tárgyalták” — olvasható a testület közleményében, amely azt is leszögezi, hogy a sajtótájékoztatójá­val kapcsolatos álláspon­tok kialakításakor jelen lévő ügyvezető elnökségi tagok a Tőkés László tisz­teletbeli elnök személye el­leni támadásokat RMDSZ- ellenes akciónak is tekin­tették, és erre vonatkozó véleményüket a sajtótájé­koztatón is kifejezésre jut­tatták. Az ügyvezető elnökség közleményében foglalt ele­meket mintegy kiegészíti Borbély Imre képviselő­nek, Tőkés László tanácso­sának szerdán közzétett nyílt levele, amelyből ki­tűnt, hogy az ügyvezető el­nökség december 27-i ülé­sén Tőkés László érkezése előtt az az álláspont alakult ki, hogy ne tartsanak sajtó- értekezletet. Azt követően azonban, hogy Tokay György, a képviselőcsoport elnöke és Verestóy Attila, a szenátusi csoport vezetője, akik hivatalból tagjai a tes­tületnek, valamint a tanács­kozáson szintén részt vett Markó Béla szövetségi el­nök az ülésről Bukarestbe utazott, az ottmaradottak mégis, Tőkés László állás­pontjának megfelelően, a sajtóértekezlet megtartása mellett foglaltak állást, és az elutazott vezetők véle­ménye ellenére közzétették Nagy Benedek hargitai kép­viselőnek Tőkés László el­len a képviselőcsoportban körözött írását, mivel véle­ményük szerint az úgyis nyilvánosságra került volna. A nagyvilág hírei A brüsszeli Európai Bi­zottság külkapcsolatokért felelős főigazgatósága teg­nap hivatalosan értesítette a Magyar Köztársaság brüsszeli képviseletét, hogy az Európai Közösség Bizottsága és az Európai Unió Miniszteri Tanácsa részéről megszületett az egyetértés Juhász Endre brüsszeli kinevezéséhez. Irak két kuvaitit, akiket il­legális határátlépésért bör- tönzött be, ki akar cserélni olyan irakiakra, akiket Ku­vaitiban halálra ítéltek, mert 1993-ban, kuvaiti látogatá­sa idején meg akarták ölni George Bush volt amerikai elnököt. Már több mint száz em­beréletet követelt Bangla­des északi részén a térség harminc éve leghidegebb tele — jelentette tegnap a Reuter hírügynökség kor­mánytisztviselőkre hivat­kozva. Gyakorlórepülés közben egymásnak ütközött és lezu­hant, tegnap a dél-koreai lé­gierő két kiképzőgépe az or­szág déli részén lévő Ku- moh-hegy közelében. VÉLEMÉNY A Panoráma számvetése kirohanáson érdemes elgondolkodni. Miért foglalkozik a hazai cionista mozgalom a magyarországi médiumok hely­zetével? Legjobb tudomásom szerint ugyanis ennek az egyébként tiszteletre méltó mozgalomnak az eredeti célki­tűzése nem más, mint a diaszpórában élő zsidók Izraelbe vándoroltatása, illetve az ősatyák földjére történő hazaté­rés előtti ideológiai fölkészítés, meggyőzés. De mégsem. A magyarországi „cionisták” ehelyett egy Izraelből megfu­tamodott újságíróval az SZDSZ-kurzus előtti Panorámát pocskondiázta^ ák. A Panorámán belüli tisztogatás valójában tavaly szep­temberben kezdődött el, s ettől kezdve beszélhetünk az új időszámításról. Mindaz, ami az említett időpont előtt tör­tént, érvénytelen, értéktelen, említésre méltatlan. Hétfőn este 1994 — Válság és remény címen sugározták a Panorá­ma világpolitikai összefoglalóját. Az események, illetve az azokról készült riportok összeválogatása híven tükrözi azt a kirekesztő, gyűlölködő, ellenséges fölfogást, amelynek uralomra juttatásában jelentős szerepet játszottak a fent em­lített ostorozok, pocskondiázok, antiszemitázók. Nem kívá­nok bővebben szólni arról, hogy a határokon túli magyar­ságnak szentelt rövidke részben nem láthattuk Tőkés Lász­lót, s azokat, akiket a Chrudinák vezette műsorok idején megismerhettünk és megtanultunk tisztelni. A Közel-Kelettel, pontosabban az izraeli—palesztin vi­szonnyal foglalkozó Panoráma-összegzés jól érzékelteti azt a hazug, ferdítő, félrevezető, a nézőt eleve hülyének te­kintő műsorpolitikát, amelyet a mostani médiamaffia mű­vel. A műsor címe után a néző elvárta volna, hogy a szer­kesztők elfogulatlanul, mindkét fél — a palesztinok és az izraeliek — álláspontját és érdekeit bemutatják. Ehelyett azonban az 1994-es esztendő eseményeivel foglalkozva Kalmár György dilettáns és elfogult összefoglalójából azt tudhattuk meg, hogy egy palesztin terrorista merényletet követett el Tel-Aviv központjában a békés polgári lakos­ság ellen. A riportfilmben égtek a mécsesek, a gyász han­gulata ült ki az arcokra, közben a képernyőn patakzott a ko­rábbi izraeli kormányok által oly nagy előszeretettel mű­velt propaganda; az arabok terroristázása. A hatás kedvé­ért, a hazugság elhitetése érdekében még egy Hamász-hí- vőt is megszólaltattak, aki szavaival alátámasztotta a koráb­bi képsorok sugallta üzenetet: „minden mohamedán Izrael esküdt ellensége”. A tendenciózus műsorból legalább két lényeges dolog hiányzott. A Szentföldön nyelvi nehézsé­gekbe ütköző és helyismeret hiányával küszködő Kalmár György úgy csúsztatott és hamisított, hogy nem mutatta be a megszólaltatott Hamász-hívőnél sokkalta szélsőségesebb és vérszomjasabb zsidó fasiszta mozgalmak véleményét képviselő izraeli álláspontot. Pedig ez lenne a hiteles ripor­teri és szerkesztői munka egyik alapkövetelménye. Mint ahogy feltűnt az is, hogy csak az új kurzus által egekbe emelt riporterek neveit írták ki. Kalmár György szép komó­tosan mondta a narrátorszöveget, mintha saját maga lett volna a Csontváry által is megfestett ősi mostari híd romjai­nál, vagy a Járay Judit által nagyszerűen megörökített tava­lyi dél-afrikai változások helyszínén. Más szóval: felirato­zás formájában tájékoztatni kellett volna a nézőt arról, hogy valójában kik is voltak a műsorban felhasznált ripor­tok készítői. Azt is elárulhatjuk Kalmár Györgynek -— ha netán nem tudná —, hogy a közel-keleti térség legfonto­sabb eseménye 1994-ben nem a Tel-Aviv központjában végrehajtott terrortámadás volt, hanem az Izrael és a Jordá­nia között aláírt békeszerződés. A Kalmár-féle összegezés­ben csak az arab terror rémtetteit láthattuk, pedig 1994 ta­vaszán sor került egy másik, nem kevésbé döbbenetes ter­rorcselekményre is: Baruch Goldstein zsidó orvos a hebro- ni mecsetben imádkozó palesztinokra lőtt ki több tár töl­tényt, aminek következtében közel hatvan ember életét vesztette, több százan pedig megsebesültek. Erről szó sem esett a Panoráma 1994-es számvetésében. Végül is Hebron- ban csak arabokat gyilkoltak le... Kalmár György szakmai berkekben az 1994-es médiabe­li hatalomátvétel után többször is kijelentette, hogy „nem vállalja föl” a Chrudinák Alajos által irányított, korábbi Pa­noráma munkáját. Az emberben ilyenkor felvetődik a kér­dés: vajon ki és milyen mértékben vállalja majd fel a mos­tani silány és egyoldalú riportocskákat, miután a Magyar Televízió nézőközönsége egyszer majd könnyes szemmel ugyan, de kénytelen lesz megszabadulni Kalmár György­től és kurzusbeli barátaitól?

Next

/
Thumbnails
Contents