Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-06 / 5. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1995. JANUÁR 6.. PÉNTEK Sütő' András erős tiltakozása Tintahaleffektus A Romániai Magyar Szó tegnapi számában Sütő András bejelentette: a Nemzetközi Transsylvánia Alapítvány volt elnökeként közzé fogja tépni a törvényes elszámoltatásra vonatkozó kísérleteinek dokumentumait. „Szoborpénz és tintahaleffektus” című cikkében az író, akinek életműve, közéleti szerepe és az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekben elszenvedett megpróbáltatása egyaránt nagy erkölcsi tekintélyt biztosít, Katona Ádámmal polemizálva leszögezi: „A határokon túli magyarok megsegítésének régebbi kártyajátékait megismételni nem lehet. Ezeknek egyik módozata a következő volt: „Úgy segítsünk rajtuk, hogy ők maguk se tudjanak róla, csupán aki a pénzt fölveszi, aki kétmillió magyar közül egyedül méltó arra, hogy önnön feddhetetlenségéről saját maga tanúskodjék. Mert nem titok az már, amiről ketten tudnak. Ennek a felháborító abszurdumnak véget kell vetni”. Sütő András nemrég leköszönt az Orbán Balázs Közművelődési Egyesületben (OBKE) a Katona Adám székelyudvarhelyi RMDSZ-politikus- sal együtt betöltött társelnöki tisztségről. Nem kapott ugyanis kielégítő elszámolást az Orbán Balázs szobrának felállítására — kettejük felhívása nyomán — összegyűlt pénz felhasználásáról. A Romániai Magyar Szóban nemrég közzétett nyílt levelekben magyarázatot sürgetett Katona Ádámtól, illetve az OBKE vezetőségétől. Tegnapi cikkében az író azt a módot tette szóvá, ahogy a kérdőre vont kitért a válasz elől. „Tintahal-effektusnak” nevezte azt, ahogyan Katona Adám — szépia módjára — „kékre festi a vizet” a nyilatkozataival, azaz másról beszél. „Én azt mondom: számoljon el nyilvánosan is a nevem felhasználásával begyűjtött összegekről! Erre ő lényegében azt válaszolja, hogy őt már 1970 óta üldözi a Securitate (A Ceausescu-féle politikai rendőség), és „éppen most támadják, amikor felkerült a Román Hírszerző Szolgálat „halállistájára” — írja többek között említett cikkében Sütő András. Új időszámítás kezdődött 1994 szeptemberétől az egykor százezreket tévé elé ültető Panoráma című műsor történetében. A tavalyi választások nyomán hatalomra került SZDSZ-es kultúrlegé- nyek a hatalom ösztönzésére a tévében is ideológiai és etnikai tisztogatást hajtottak végre. Más szóval: az utcára dobták, vagy szakmailag lehetetlenné tették az össz- magyarság valódi érdekeit szemelő« tartó munkatársakat. Ennek a kirekesztő, s nyugodtan elmondhatom, rasszista töltetű gyűlöletnek lett áldozata többek között Chrudinák Alajos, a magyar televíziózás történetében már életében legendává vált újságíró. A nézők még emlékeznek Chrudinák közel-keleti háborús riportjaira, valamint a határainkon túl élő magyarságért kifejtett, sokszor bizony hősies küzdelmére. Emlékeznek az öt évvel ezelőtti romániai események idején készített Tőkés-interjúkra, illetve a régi-új uraink nemzetellenes tetteit föltáró dokumentumfilmjeire. A tisztogatás tökéletesen sikerült, s az SZDSZ által vezényelt hazai tömegtájékoztatási eszközök arculata, hangneme és tartalma az elmúlt néhány hónap alatt teljesen megváltozott. A tisztogatás eredményeképpen tűnt el a tévés világból Chrudinák Alajos, Sugár András, Pálfy G. István és sokan mások. Az átlagpolgárok közül azonban csak kevesen tudják, hogy az említett tévésszakemberek, illetve a Panoráma című műsor ellen milyen uszító hadjáratot folytattak azok, akik most teljesen hatalmuk és akaratuk alá gyűrték a hazai médiumokat. De nézzük csak, kik is végezték a médiatisztogatáshoz vezető úttörő munka derékhadát. David Kra- usz, Izrael budapesti nagykövete, a szélsőjobboldali Li- kud-kormány által kinevezett országos rendőrfőkapitány a diplomáciai munka mellett elég sok időt szentelt a Chrudinák Alajos által vezetett Panoráma támadására, ostorozására. Krausz nagykövet úr diplomáciai küldetésének egyik utolsó interjúját a Magyar Hírlapnak adta, ahol a Panorámát nevezte meg mint a magyarországi antiszemitizmus egyik élesztőjét... Vagy itt van például a Magyarországi Cionista Szövetség által kiadott Erec című lap, ahol tavaly augusztusban egyoldalas kirohanást olvashattunk az „antiszemita” Panoráma ellen. Mindezt tette egy Pálmai Tamás nevű öntudatos „cionista”, aki néhány hónapos izraeli kivándorlás után nemrégiben visszaszaladt az antiszemiták honába. A cionisták lapjában megjelent Panoráma-ellenes Folytatódik a Tókés László elleni botrány Nem működött együtt a Securitatéval A Romániai Magyar Demokrata Szövetség legfőbb vezetőinek tegnapra, Marosvásárhelyre összehívott tanácskozását megelőzően a szövetség Takács Csaba vezette ügyvezető elnöksége — végrehajtó szerve — közleményben jelentette be: vizsgálatot kezdeményez annak megállapítására, hogy valóban adtak-e tájékoztatást egyes RMDSZ-vezetők a román sajtónak az ügyvezető elnökség december 27-i üléséről, amelyen zárt ajtók mögött folyt vita a Tőkés László tiszteletbeli elnök elleni vádakra adandó válasz mikéntjéről. A szerda este kiadott közleményt, amelyet tegnap reggel juttattak el az MTI irodájába, annak nyomán tette közzé a testület, hogy Tőkés László püspökségének, a Királyhágómel- léki Református Egyházkerületnek a tájékoztatási osztálya követelte „a román, sajtóban megjelent hamis tájékoztatások nyilvános kiigazítását”. A tájékoztatószolgálat közleményében foglaltaknak megfelelően az ügyvezető elnökség leszögezte, hogy Tőkés Lászlót nem behívatták” az ügyvezető elnökség december 27-i ülésére, hanem saját kezdeményezésére ment el oda a „Markó Béla szövetségi elnökkel és Takács Csaba ügyvezető elnökkel történt megállapodás nyomán”, továbbá „nem került meg semmilyen felvetett kérdést, hanem egyértelműen kijelentette, hogy nem működött együtt a Securitatéval” (Ceausescu titkosrendőrségével). „A tiszteletbeli elnöki cím esetleges visszavonása rosszindulatú, tendenciózus kijelentés, amelyet az ügyvezető elnökség tagjainak tulajdonítanak, holott ezt a kérdést a résztvevők érintőlegesen sem tárgyalták” — olvasható a testület közleményében, amely azt is leszögezi, hogy a sajtótájékoztatójával kapcsolatos álláspontok kialakításakor jelen lévő ügyvezető elnökségi tagok a Tőkés László tiszteletbeli elnök személye elleni támadásokat RMDSZ- ellenes akciónak is tekintették, és erre vonatkozó véleményüket a sajtótájékoztatón is kifejezésre juttatták. Az ügyvezető elnökség közleményében foglalt elemeket mintegy kiegészíti Borbély Imre képviselőnek, Tőkés László tanácsosának szerdán közzétett nyílt levele, amelyből kitűnt, hogy az ügyvezető elnökség december 27-i ülésén Tőkés László érkezése előtt az az álláspont alakult ki, hogy ne tartsanak sajtó- értekezletet. Azt követően azonban, hogy Tokay György, a képviselőcsoport elnöke és Verestóy Attila, a szenátusi csoport vezetője, akik hivatalból tagjai a testületnek, valamint a tanácskozáson szintén részt vett Markó Béla szövetségi elnök az ülésről Bukarestbe utazott, az ottmaradottak mégis, Tőkés László álláspontjának megfelelően, a sajtóértekezlet megtartása mellett foglaltak állást, és az elutazott vezetők véleménye ellenére közzétették Nagy Benedek hargitai képviselőnek Tőkés László ellen a képviselőcsoportban körözött írását, mivel véleményük szerint az úgyis nyilvánosságra került volna. A nagyvilág hírei A brüsszeli Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős főigazgatósága tegnap hivatalosan értesítette a Magyar Köztársaság brüsszeli képviseletét, hogy az Európai Közösség Bizottsága és az Európai Unió Miniszteri Tanácsa részéről megszületett az egyetértés Juhász Endre brüsszeli kinevezéséhez. Irak két kuvaitit, akiket illegális határátlépésért bör- tönzött be, ki akar cserélni olyan irakiakra, akiket Kuvaitiban halálra ítéltek, mert 1993-ban, kuvaiti látogatása idején meg akarták ölni George Bush volt amerikai elnököt. Már több mint száz emberéletet követelt Banglades északi részén a térség harminc éve leghidegebb tele — jelentette tegnap a Reuter hírügynökség kormánytisztviselőkre hivatkozva. Gyakorlórepülés közben egymásnak ütközött és lezuhant, tegnap a dél-koreai légierő két kiképzőgépe az ország déli részén lévő Ku- moh-hegy közelében. VÉLEMÉNY A Panoráma számvetése kirohanáson érdemes elgondolkodni. Miért foglalkozik a hazai cionista mozgalom a magyarországi médiumok helyzetével? Legjobb tudomásom szerint ugyanis ennek az egyébként tiszteletre méltó mozgalomnak az eredeti célkitűzése nem más, mint a diaszpórában élő zsidók Izraelbe vándoroltatása, illetve az ősatyák földjére történő hazatérés előtti ideológiai fölkészítés, meggyőzés. De mégsem. A magyarországi „cionisták” ehelyett egy Izraelből megfutamodott újságíróval az SZDSZ-kurzus előtti Panorámát pocskondiázta^ ák. A Panorámán belüli tisztogatás valójában tavaly szeptemberben kezdődött el, s ettől kezdve beszélhetünk az új időszámításról. Mindaz, ami az említett időpont előtt történt, érvénytelen, értéktelen, említésre méltatlan. Hétfőn este 1994 — Válság és remény címen sugározták a Panoráma világpolitikai összefoglalóját. Az események, illetve az azokról készült riportok összeválogatása híven tükrözi azt a kirekesztő, gyűlölködő, ellenséges fölfogást, amelynek uralomra juttatásában jelentős szerepet játszottak a fent említett ostorozok, pocskondiázok, antiszemitázók. Nem kívánok bővebben szólni arról, hogy a határokon túli magyarságnak szentelt rövidke részben nem láthattuk Tőkés Lászlót, s azokat, akiket a Chrudinák vezette műsorok idején megismerhettünk és megtanultunk tisztelni. A Közel-Kelettel, pontosabban az izraeli—palesztin viszonnyal foglalkozó Panoráma-összegzés jól érzékelteti azt a hazug, ferdítő, félrevezető, a nézőt eleve hülyének tekintő műsorpolitikát, amelyet a mostani médiamaffia művel. A műsor címe után a néző elvárta volna, hogy a szerkesztők elfogulatlanul, mindkét fél — a palesztinok és az izraeliek — álláspontját és érdekeit bemutatják. Ehelyett azonban az 1994-es esztendő eseményeivel foglalkozva Kalmár György dilettáns és elfogult összefoglalójából azt tudhattuk meg, hogy egy palesztin terrorista merényletet követett el Tel-Aviv központjában a békés polgári lakosság ellen. A riportfilmben égtek a mécsesek, a gyász hangulata ült ki az arcokra, közben a képernyőn patakzott a korábbi izraeli kormányok által oly nagy előszeretettel művelt propaganda; az arabok terroristázása. A hatás kedvéért, a hazugság elhitetése érdekében még egy Hamász-hí- vőt is megszólaltattak, aki szavaival alátámasztotta a korábbi képsorok sugallta üzenetet: „minden mohamedán Izrael esküdt ellensége”. A tendenciózus műsorból legalább két lényeges dolog hiányzott. A Szentföldön nyelvi nehézségekbe ütköző és helyismeret hiányával küszködő Kalmár György úgy csúsztatott és hamisított, hogy nem mutatta be a megszólaltatott Hamász-hívőnél sokkalta szélsőségesebb és vérszomjasabb zsidó fasiszta mozgalmak véleményét képviselő izraeli álláspontot. Pedig ez lenne a hiteles riporteri és szerkesztői munka egyik alapkövetelménye. Mint ahogy feltűnt az is, hogy csak az új kurzus által egekbe emelt riporterek neveit írták ki. Kalmár György szép komótosan mondta a narrátorszöveget, mintha saját maga lett volna a Csontváry által is megfestett ősi mostari híd romjainál, vagy a Járay Judit által nagyszerűen megörökített tavalyi dél-afrikai változások helyszínén. Más szóval: feliratozás formájában tájékoztatni kellett volna a nézőt arról, hogy valójában kik is voltak a műsorban felhasznált riportok készítői. Azt is elárulhatjuk Kalmár Györgynek -— ha netán nem tudná —, hogy a közel-keleti térség legfontosabb eseménye 1994-ben nem a Tel-Aviv központjában végrehajtott terrortámadás volt, hanem az Izrael és a Jordánia között aláírt békeszerződés. A Kalmár-féle összegezésben csak az arab terror rémtetteit láthattuk, pedig 1994 tavaszán sor került egy másik, nem kevésbé döbbenetes terrorcselekményre is: Baruch Goldstein zsidó orvos a hebro- ni mecsetben imádkozó palesztinokra lőtt ki több tár töltényt, aminek következtében közel hatvan ember életét vesztette, több százan pedig megsebesültek. Erről szó sem esett a Panoráma 1994-es számvetésében. Végül is Hebron- ban csak arabokat gyilkoltak le... Kalmár György szakmai berkekben az 1994-es médiabeli hatalomátvétel után többször is kijelentette, hogy „nem vállalja föl” a Chrudinák Alajos által irányított, korábbi Panoráma munkáját. Az emberben ilyenkor felvetődik a kérdés: vajon ki és milyen mértékben vállalja majd fel a mostani silány és egyoldalú riportocskákat, miután a Magyar Televízió nézőközönsége egyszer majd könnyes szemmel ugyan, de kénytelen lesz megszabadulni Kalmár Györgytől és kurzusbeli barátaitól?
