Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-06 / 5. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1995. JANUÁR 6., PÉNTEK 3 Ne az utolsó napon adják postára! Szigorít az APEH Január 20-áig megkapják a bevallási egységcsomagot, illetve a nyomtatványokat azok az APEH-nél korábban nyilvántartásba vett állampolgárok, akik idén is a személyi jövedelemadó alapján adóznak. Erről Pitti Zoltán, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke beszélt a tegnapi sajtótájékoztatóján. A múlt évi jövedelmek bevallásához szükséges nyomtatványcsomag ez évi újdonsága: tartalmazza a társadalombiztosítási járulék éves összegzésére szolgáló űrlapot is. Aki január végéig sem kapja meg a bevallási nyomtatványokat, az az APEH területileg illetékes ügyfélszolgálati irodájához fordulhat. Az adóbevallások elkészítéshez szükséges kimutatásokat január 31-ig kell kézhez kapniuk a munkavállalóknak. A több helyről származó jövedelmet bevalló figyeljen oda arra, hogy a kifizetéskor vajon nem olyan bizonylatot kapott-e, amely egyben az adóbevallásához szükséges igazolás is. Ilyen esetekben ugyanis a kifizetőhelyek nem küldenek év végén összesítést. A több mint kétmillió önadózó állampolgárnak számos határidőre kell odafigyelnie. A személyi jövedelemadót fizetőknek például március 20-ig kell teljesíteniük bevallási, illetve befizetési kötelezettségüket. Aki nem tartja be a fizetési határidőt, annak a jegybanki alapkamat kétszeresét számolják fel késedelmi pótlékul. Ez a kötelezettség egyébként az APEH-re is vonatkozik. Akik visszaigénylésre jogosultak, minél hamarabb adják postára bevallásaikat, az adóhatóság ugyanis 30 napon belül köteles kiutalni a visszajáró pénzt. Az egyéni vállalkozók február 15-ig jelezhetik, ha az átalányadózást kívánják választani. Ez a határideje ama bejelentésnek is, ha valaki úgy dönt: a személyi jövedelemadózás helyett inkább a társasági adózást választja (vagy fordítva). Az egyéni vállalkozóknál a járulékfizetési kötelezettség a szja alapját képező jövedelemhez kapcsolódik, többek között ezért kezdeményezte az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, hogy a vállalkozók az adócsomaggal együtt kapják meg a járulék bevallására szolgáló űrlapot — hangzott el a sajtótájékoztatón. Az űrlapot azonban nem az adóhatósághoz, hanem a társadalombiztosításhoz kell visszaküldeni. A tb-járu- lék bevallásának határideje az egyéni vállalkozók, illetve az egyszeres könyvvitelt vezető társaságok számára február 15-e, míg a szociális szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak március 20-a, a kettős könyvvitelt vezetőknek pedig május 31-e. Az ország költségvetését elfogadták, ezért az adóbevételeknek az idén mintegy tizenkilenc százalékkal kell meghaladniuk a múlt évit. Emiatt számos szigorításra lehet számítani, a részletfizetési kedvezményt például sokkal nehezebb lesz igénybe venni, mint tavaly. Az elmúlt évek negatív tapasztalatai alapján az APEH illetékesei arra kérik az adózókat: lehetőleg ne személyesen, hanem postai úton, és ne az utolsó napon adják fel adóbevallásaikat, továbbá sokkal jobban figyeljenek oda a nyomtatványok kitöltésére, mert ezek csaknem fele pontatlanul érkezik. T. Á. Ellenzéki cselekvési program készül Az MDF túljutott a válságon Az MSZP—SZDSZ baloldali koalíció kapkodó politikája, az áremelkedések az utóbbi hetekben egyre nagyobb csalódást okoznak az országnak, és ezért az MDF 1995-ben legfontosabb feladatának a választók bizalmának fokozatos visszaszerzését tartja — jelentette ki Für Lajos MDF- elnök tegnap, pártja idei első sajtótájékoztatóján. Az MDF-et aggodalommal tölti el, hogy — mint Für Lajos fogalmazott — egyre inkább romlik Magyarország külső megítélése, belső gazdasági állapota, s az áremelkedések, valamint a forintleértékelések nyomán majdnem biztosra vehető: ez év végén az infláció eléri a 30 százalékot. A pártelnök szerint mára megálltak azok az 1993-ban lassan megindult kedvező gazdasági folyamatok is, amelyek az ország fejlődése tekintetében bizakodásra adtak okot. Az MDF túljutott egy igen nehéz éven, s Für Lajos bízik abban, hogy a párt levonta a szükséges tanulságokat, és 1995-ben megkezdheti egy jó 1998-as választási eredmény megalapozását. Ennek érdekében az MDF lassú, fokozatos, visszafogott belső építőmunkával kívánja ellensúlyozni a társadalom kiábrándultságát, s visz- szaszerezni azok bizalmát, akik 1994-ben nem az MDF-re adták vok- sukat. A sajtótájékoztatón közölték: Szabó Iván frakcióvezető irányításával január 2-ától készül az ellenzéki cselekvési program, amely hozzájárni az MDF belső megújulásához, felvázolja a Fidesszel, a KDNP-vel, és ahol lehet az FKGP-vel folytatandó gyakorlati együttműködés módszereit. Az elnökség döntése szerint Bo- ross Péter alelnök koordinálásával 1997 elejére összeáll az MDF új választási programja, 1996 végére pedig Für Lajos pártelnök irányítása alatt az úgynevezett alapprogram. Ez utóbbiról a pártelnök a sajtótájékoztatón elmondta: az MDF nézeteinek és felfogásának alapelvei az 1989-es lakiteleki nyilatkozat óta nem változtak, s ilyen világnézeti alapelvekre minden pártnak szüksége van, mert csak így őrizheti meg arculatát. Az MDF továbbra is politikai feladatának tekinti az összmagyarság ügyének felvállalását, de — mint Für Lajos kérdésre elmondta — ez nem mehet a szomszédos népekkel kialakítandó jó viszony rovására. Für Lajos közölte: szerdán munkaebéden találkozott a Fidesz vezetőivel, s január végén a fiataldemokraták és a kereszténydemokraták vezetőségével az MDF magas szintű tárgyalást kíván folytatni a közös politikai célokról és feladatokról. Herényi Károly szóvivő tájékoztatása szerint e hét végén a magyar pártok vezetői is részt vesznek az RMDSZ ötéves évfordulójának ünnepségén Kolozsvárott. Ezenkívül Für Lajos, Surján László KDNP-elnök, valamint Orbán Viktor Fidesz-elnök a jövő héten eleget tesz három felvidéki magyar párt, a szlovákiai Együttélés Mozgalom, a Magyar Keresztény- demokrata Mozgalom elnöke és a Magyar Polgári Párt meghívásának. A magyar politikusok találkoznak a szlovák ellenzék vezetőivel is. Kormányátalakítás? (Folytatás az L oldalról) Ez a nyomás 1994 utolsó hónapjaiban a koalíción belüli feszültségek kialakulásához vezetett. „A szocialisták azzal kezdték gyanúsítani partnerüket, hogy nem tiszta játékot folytat a koalíciós együttműködés keretein belül. Az MSZP vezetése egyre gyakrabban mutatott rá arra a tényre — folytatja Ivanics —, hogy a népszerűtlen gazdasági döntések terhét a kormány szocialista tagjai viselik, míg a liberálisok, szerintük taktikusan félrehúzódva, igyekszenek megőrizni társadalmi támogatottságukat. Az MSZP népszerűségének fokozatos csökkenése közepette a kormány szocialista tagjai is szeretnének »pontokat szerezni« a lakosságtól. Maga Horn Gyula kormányfő a koalíciós partnerrel való konzultáció nélkül úgy döntött, hogy még 1994-ben kifizetik a közalkalmazottak 13. havi bérét.” A szerző megírja: Békési László pénzügyminiszter tiltakozott a költségvetést túlterhelő lépés ellen; Pető Iván, a szabaddemokraták elnöke a koalíciós megállapodások felrúgásáról beszélt; a kormányfő koalíciós helyettese, Kuncze Gábor belügyminiszter pedig sérelmezte, hogy a sajtóból értesült az illetékességébe tartozó döntésről. „Ebben a helyzetben Hóm a kormány átalakítása mellett döntött. Közvetve tudtul adta, hogy elégedetlen Fodor Gábor (SZDSZ- es) művelődési és oktatási miniszter tevékenységével. A szocialisták egyre hangosabban maguknak követelik a belügyminisztériumi államtitkári széket is. Szándékukat Kuncze Gábor belügyminiszter a személye elleni bizalmatlanság közvetlen jeleként értékelte. Lerombolta a mítoszát Vajon sikerül-e Horn Gyula miniszterelnöknek a „szakértő-politikus” hírnevet a ,jó királyéra” felváltani? — teszi fel a kérdést a Die Presse című bécsi lap tegnapi számában Fényi Tibor, a lap budapesti tudósítója. A magyar kormányfő fél év alatt maga rombolta le a mítoszt, aminek lényege a magyaroknak az a meggyőződése volt, hogy személyében szakértő áll a kormányrúdhoz. A lap hivatkozik Horn diplomáciai ügyetlenségeire, arra, hogy külföldi megnyilatkozásait minduntalan helyre kell igazítani. Mindezt a magyarok még elintézték volna egy kézlegyintéssel, ha a kormányfő más téren bizonyította volna szakértelmét. Ennek azonban éppen az ellenkezője történt — írja a lap, és hozzáteszi: a- privatizáció leállt, a külkereskedelmi deficit az ország történetében a legmagasabb szintre emelkedett, a költségvetést pedig a parlament csak az ellenzék légnagyobb önmérsékletével tudta elfogadni. Még feltűnőbb — írja a lap, hogy Horn nem érti a demokrácia játékszabályait. A lap példaként a rádió- és tévéelnökök kinevezésekor történteket idézi fel, a hely- hatósági választási törvény módosítását, majd azt a nyilatkozatot, hogy a szocialisták jó választási eredménye megkívánja a tárcák újraelosztását a koalíción belül. Ugyancsak idézi a lap Hóm kijelentését Kuncze bírálatát követően: ilyesmi kétszer fordulhatott elő, először és utoljára: Példa nélküli olajszennyezés Gyakran érkezik Romániából olajszennyezés a Berettyón, de a mostani mennyiség példa nélküli. A Pocsaj határában kiépített védelmi rendszernél kézi leszedés mellett is nem több, mint 10 perc alatt telik meg egy 200 literes hordó. A harmadik fokozatú vízminőség-védelmi készültség mellett eddig több mint két köbméter olajat emeltek le a víz felszínéről MTI-felvétel Az egészségügy gondjai (Folytatás az 1. oldalról) Az egészségbiztosító költségvetésében előreláthatólag 197-200 milliárd forint jut a gyógyító-megelőző ellátásra. Ez utóbbi a tavalyi előirányzathoz képest 17-18 százalékos növekedést jelent, ami majdnem eléri az általános inflációs mértéket. Az egészségügyön belül ugyanakkor — miután sok a külföldi beszerzés — az átlagosnál magasabb volt az infláció. Emellett az év elején ismét leértékelték a forintot, emelkedtek az energiaárak, amit a kormány ezen a területen sem képes teljes mértékben kompenzálni. Az idei esztendő tehát kétségtelenül nehéz terhet ró az egészségügyi intézményekre, amelyek tulajdonosai, dolgozói közül szinte már senki nem kérdőjelezi meg az egészségügy átalakításának szükségességét. Valutamentés Népszavazás zajlik Magyarországon, ám mintha erről a népszavazásról e pillanatban nem adna hírt a magyar sajtó. Nem látom a tudósításokat azokról a hosszú sorokról, amelyek a bankok előtt figyelhetők meg, s a sorban állók, ha elbeszélgetünk velük, szívesen elmondják: valutájukat veszik ki, valutájukat veszik meg. Teszik ezt azért, mert a hírközlő szervek beszámoltak róla: az utazásra fölvett valuta a későbbiekben lehet, hogy csak utazásra lesz fölhasználható, amit magam nem is értek, hiszen magát a valutafelhasználás módját szerintem csak úgy lehet ellenőrizni, ha minden külföldre utazó kényszerül magával vinni egy valutakiadást ellenőrző hivatalos személyt. Ez persze elképzelhetetlen, de mivel magyarországon élünk, a sorban állók azt jól tudják: egy-egy híresztelés mögött sok minden lehet. Ez esetben az is, hogy csökkentik a valutakeretet, ami a sorban állókat annál is inkább izgatja, mert hallják, az illetékesek e csökkentésről szóló hírt cáfolják, sőt azt mondják, lehet, hogy a 800 dollárnál is többet vehetünk föl a későbbiekben. E kijelentés mögött meghúzódhat például, hogy ilyen-olyan ügyekre hivatkozva valóban csökkentik valutakeretünket, majd hozzáteszik, nézzük csak meg januári nyilatkozataikat, melyek szerint pont ellenkezőleg, emelni szerették volna, no de közbejött ez meg az, így meg úgy alakult fizetési mérlegük. Lehet. Ám az biztos, a népszavazás folyik, az emberek sorba állnak a bankok előtt, s ez azért is feltűnő, mert ezen a téren az elmúlt négy évben sokkal nagyobb biztonságban voltunk. (Vödrös)
