Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-24 / 20. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1995. JANUÁR 24., KEDD 3 Megkérdeztük Mit keli tudni a vámfizetési rendszerről? Az elmúlt évben több változással találkozhattunk a vámjogszabályok terén, mire számíthatunk az idén? — érdeklődtünk a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnoksága sajtóosztályának munkatársától, Sipos Jenőtől. — A legaktuálisabb hí­rünk, hogy február elsejétől az utasforgalomban is beve­zetésre kerül az azonnali vámfizetési rendszer — kezdte válaszát. — Ez azt jelenti, hogy az utasoknak már az országba való belé­péskor, a határátkelőhe­lyen, azonnal be kell fizetni a vámot és a járulékos költ­ségeket. Ez sokszor okozott bonyodalmakat, hiszen a ta­pasztalatok szerint igen rossz a fizetési morál. Az új szabály alapján, amennyi­ben a határon nem tud fizet­ni az utas, úgy a vámhivatal raktározza el az árut, vagy pedig vámbiztosíték-fede- zet mellett továbbíthatja bel­területre. A vámbiztosíték lehet készpénz, de kezesség formájában is megoldható. Az utóbbi biztosítására min­den nagyobb határátkelőhe­lyen működik egy spedíci- ós iroda, ahol kezességet vállalnak az ügyfeleknek. Nem vonatkozik a rendelke­zés (azonnali vámfizetés) a gépkocsikra és a 300 ezer forintnál nagyobb értékű motorkerékpárokra. Ezek vámkezelését a megyeszék­helyeken működő vámhiva­talok végzik. Felmerülhet a kérdés, hogy az utasok mi­lyen pénzből fizessenek majd. A szabályok szerint tízezer forintot lehet enge­dély nélkül kivinni az or­szágból ezer forintos címle­tekben, valamint húszezer forintnak megfelelő külföl­di fizetőeszköz tartható bir­tokban, ám ehhez kapcsoló­dik, hogy a határon csak fo­rinttal lehet fizetni, így ter­mészetszerűen adódik, hogy a valutát be kell válta­ni. Amennyiben ezen össze­gen felül rendelkezik valaki külföldi pénzzel, azt min­denképpen igazolnia kell. Remélhetőleg az új jogsza­bály bevezetésével egysze­rűsödik az ügyintézés is. V. Cs. Összefogtak a polgármesterek A kerületi érdekek hatéko­nyabb érvényesítésére a hét végén szövetséget hozott lét­re több kerületi polgármester, közöttük az I„ a IV., a VIH., a EX., a X., a XI., a XII., a XV., a XVI., a XX., a XXI., a XXn. és a XXIII. kerület első embere. Ennek kapcsán Derce Tamás, a IV. kerület polgármestere tegnap el­mondta: a közvetlen válasz­tás — a korábbihoz képest — jelentősen megerősítette a polgármesterek legitimitását. Ebben az új helyzetben a pol­gármesterek, a most létreho­zott szövetség révén operatí­vabb, gyakorlatiasabb mun­kát végezhetnek. A kerületi testületek döntési kompeten­ciáját azonban természetesen nem érinti a szövetség léte, ténykedése; bejegyeztetni is társadalmi szervezetként kí­vánják. Kulcskérdés a magánosítás (Folytatás az 1. oldalról) A privatizáció bruttó bevétele 426 milliárd forint volt eddig, az összes bevételnek mindösz- sze 10 százaléka jutott a költ­ségvetésnek. Horn Gyula meg­állapította: az elmúlt négy év alatt a privatizáció költségei ro­hamosan növekedtek. A kormány kiemelt figyel­met szán a stratégiai vállalatok — a Magyar Villamos Művek Rt., a Mól Rt., a Matáv és az Antenna Hungária, a gázszol­gáltatók, valamint a bankok privatizációjának. A több mint 1000 milliárd forintot megtes­tesítő vagyon magánkézbe adá­sának előkészítése jól halad. A miniszterelnök úgy vélte: a kormányzati ciklus végére ki­alakulhat a magántulajdon két­harmados aránya a gazdaság­ban. Felhívta azonban a figyel­met, hogy a kormányprogram szerint, csak megfelelő érté­ken, tőkeemelési és foglalkoz­tatási kötelezettségek kikötésé­vel szabad privatizálni. A privatizáció más aktuális problémáiról szólva Hóm Gyu­la a kárpótlás, a kedvezmé­nyes dolgozói kivásárlás és a társadalombiztosítási vagyon­átadás kérdéseivel foglalko­zott. Mint hangoztatta: átfogó gazdasági program és koncep­ció alapján kell a privatizációt végrehajtani, ehhez azonban szükséges megteremteni a megfelelő intézményrendszert. A parlamenti pártokkal való egyeztetést az teszi szükséges­sé, hogy a privatizációval kap­csolatban a kormány az ellen­zék támogatását is szeretné el­nyerni, bár a magánosítás a ko­alíció felelőssége. Kérdésekre válaszolva hangoztatta: a priva­tizációval kapcsolatos szerveze­ti, intézményi kérdésekben alapvetően a miniszterelnök fe­lelőssége a döntés, nyilvánvaló azonban az is, hogy az ezzel ösz- szefüggő elképzeléseknek nem­csak a koalíciós partnertől, ha­nem az MSZP-firakciótól is tá­mogatást próbál szerezni. A miniszterelnök elmondta: Surányi György, akinek a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöki tisz­tét szánják, az egyeztetés so­rán sok feltételt szabott. Ez ügyben még nem fejeződtek be a megbeszélések, de remél­hetőleg a jövő héten tisztázha- tóak lesznek a még nyitott kér­dések. Ne zavarják Budakeszi nyugalmát! Felcsengetik éjjel a polgármestert Vadásztörvény kerestetik Olyan vadászati törvényre van szükség, amely a vadgazdálko­dást és a vadászatot szoros egy­ségben kezeli — hangsúlyozta Székely István, az Országos Va­dászati Védegylet elnökhelyet­tese a tegnap Keszthelyen meg­nyílt XII. vadászati téli egye­tem bevezető előadásában. Ki­fejtette, hogy a kusza tulajdoni állapotok miatt jelenleg megol­datlan a magyar vadállomány védelme, ezért az egylet állás­pontja szerint az állami ellenőr­zési jog feltétlenül megtartan­dó. Ezzel, illetve a törvény-elő­készítéssel kapcsolatban a OW hamarosan ajánlatokat to­vábbít a földművelésügyi tárcá­nak. Kiállnak amellett, hogy a va­don élő állatok állami tulajdont képezzenek, a birtokviszonyok­tól függetlenül. Ugyanakkor bi­zonyos vadászterületeket mini­mum tíz évre szóló haszonbérle­ti szerződéssel lehetne hasznosí­tani. Amennyiben egy adott föld-(erdő) terület tulajdonosai­nak legalább 70 százaléka vadá­szati jogot igényel, úgy ők kap­janak elsőbbséget, de ennek gyakorlásáért fizessenek. Szin­tén a vadászati védegylet javas­lata, hogy építsék ki az elsőfo­kú állami szakfelügyelőségek rendszerét, amelynek költségeit a haszonbérleti bevételek fedez­hetnék. A svájci és osztrák ven­dégek révén nemzetközivé vált egyhetes, téli egyetem további menetében a hazai erdő- és vad- gazdálkodás, a vadászati okta­tás és kutatás helyzetét tekintet­ték át. Igazi óriáskígyó az ügy, mely miatt lakossági fóru­mot hívtak össze a napok­ban Budakeszin. A késő es­tébe hajló beszélgetésen ne­hezen csillapodott a mint­egy kétszáz dühös ember kedélye. Szinte mindenki­nek vol^mondandója a té­máról, mely négy esztende­je foglalkoztatja a Zichy Pé­ter utca (honvédségi lakóte­lep) és környékének lakóit. Az összejövetelt a rendőr­ség szervezte, de a megol­dás lehetősége a helyi ön- kormányzat kezében van. A fórumon részt vett Komá­romi István ezredes, Pest megyei rendőrfőkapitány, Máthé Sándor alezredes, a Budaörsi Rendőrkapitány­ság vezetője, Szemereki Zol­tán, Budakeszi polgármes­tere és több más helyi veze­tő. A padsorokban ültek a körzeti megbízottak. Miről is van szó? Négy évvel ezelőtt új házsor épült Budakeszinek ezen a részén, és sajátos módon három szálloda is áll egy­más közvetlen közelében. A helybeli lakókat termé­szetesen nem az ezzel kap­csolatos üzleti szempontok foglalkoztatják, hanem hogy odalett a korábban csöndes környék nyugal­ma. A felszólalók elképesz­tő eseteket mondtak el a hangoskodásokról, kurjon- gatásokról, mellyel a vaká­ciózó külföldi turisták az éj­szakai órákban megbotrán­koztatják őket. S megszokott dolog lett az is, hogy éjféltájban vagy később felcsengetik álmából a polgármestert: jöjjön azonnal, és nézze, hallgassa mi van... Több alkalommal telefonáltak a rendőrségre, de csak há­romszor sikerült tetten érni a csendháborítókat. S más problémákat is fel­vet a három szálloda. Ami­kor megérkezik a turistákat szállító autóbusz, elfoglal­ja a járdát, ezért az úttesten kényszerülnek gyalogolni felnőttek, gyerekek. Nem tudnak kijutni a garázsból a gépkocsitulajdonosok, gyakran órákon keresztül. A környék lakói egy kö- tegre való panaszos levelet küldtek már eddig, megcí­mezve a köztársasági el­nöknek, a miniszterelnök­nek, a köztársasági megbí­zottnak. A megoldást pedig csak helyben lehet megta­lálni! A hogyanra keresték a választ ezen az összejövete­len. A többórás beszélgeté­sen kiderült, hogy nem­csak a külföldi turisták pe- tárdáznak, hanem a környe­zni házakban lakó fiatalok is. S rodeóznak a motoron, gyakran életveszélyes kö­rülményeket teremtve. Már . két éve elhatározták, hogy polgárőrséget alakítanak, de ez valamiért mindig el­maradt. S kiderült az is — az egyik szálloda igazgatójá­nak felszólalásából —, hogy a lakók olykor színes festékkel, kromofággal kö­vetnek el „merényletet” a turisták gépkocsijai ellen. Máthé Sándor alezredes gyakoribb járőrözést ígért a környék lakóinak, Szeme­reki Zoltán három rádiót és további támogatást a leen­dő polgárőrcsoportnak. Tapsot kapott Komáro­mi István ezredes, aki arról beszélt: érvényt kell szerez­ni annak, hogy a magyar törvények a külföldi turis­tákra is vonatkoznak! Az önkormányzatnak joga van zárórát elrendelni a szóra­kozóhelyeken, s ha megsze­gik a csendrendeletet, azt dokumentálni kell. Folya­matos rendbontásnál az ön- kormányzat bezárathatja a szállodákat, de nem ez a cél, hiszen a település érde­két szolgálják a tisztes vál­lalkozások. S még arra is sor kerülhet, hogy a szállo­datulajdonosok anyagilag segítik a polgárőrséget. Azt hiszem, nyugodtab- ban ment haza a fórumról a mintegy kétszáz dühös ember. S talán ezentúl nem kap éjszakai telefonhíváso­kat a polgármester. (gál) Békésinek nincs mondanivalója A miniszterelnök és a három vagyonkezelő szervezet veze­tőinek találkozóján részt vett miniszterek a hírügynökség munkatársának érdeklődésére tájékoztatást adtak arról, hogy tárcájuk szempontjából mit ítélnek fontosnak és mit hangsúlyoztak a megbeszélé­sen. Pál László ipari és kereske­delmi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a magánosí­tás folytatása, sőt gyorsítása mellett rendkívül nagy jelen­tőséggel bír a még meglévő vagyon értelmes hasznosítása is. Az elmúlt években ugyan­is több mint 20 százalékkal csökkent a GDP, ennek egyik oka pedig az, hogy az állami, illetve a volt állami vállalatok jövedelmezősége — részben a rossz vagyonkezelés miatt — jelentősen visszaesett. A miniszter tájékoztatása sze­rint új kormányzati posztok, köztük a privatizációs minisz­teré, nem kerültek szóba. A HungarHotels magánosítása is csak annyiban — ahogy a miniszter megfogalmazta — egy esemény volt, amelyen túl vagyunk. A miniszter úgy ítélte, hogy a HungarHotels magánosítása körül történte­ket a külföldi befektetők is csak epizódnak tekintik a ma­gyar privatizáció történeté­ben, és nem rendítette meg bi­zalmukat. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi minisz­ter elmondta: jobb együttmű­ködést sürgetett a három va­gyonkezelő szervezet és a tár­cák között. Felvetette a tulaj­donosok felelősségét a bérkiá­ramlásban, amely szerinte az idei év egyik leglényegesebb kérdése. Lotz végül rámuta­tott: a tanácskozáson elhang­zottak teljes mértékben bírják a koalíciós partner, SZDSZ tá­mogatását. Békési László pénzügymi­niszter is részt vett a kormány­fő és a vagyonkezelők megbe­szélésén, ő azonban az MTI ér­tesülése szerint nem szólalt fel. A miniszter, aki a reggeli órákban csaknem egy órát tár­gyalt Horn Gyula miniszterel­nökkel, elzárkózott a nyilatko­zattételtől, azzal az indoklás­sal, hogy nincs mondanivalója. Naturexpo ’96 A jövő év nyarának végén Egyed László, a Naturexpo rendezik meg Budapesten a Kft. vezérigazgatója tegnap Naturexpo ’96 elnevezésű megfogalmazta: a kommu- nemzetközi kiállítást, nikáció és az együttműkö­amely témája a természet, a dés kiszélesítése a termé- vadászat és a horgászat szét gondozói és a termé- lesz. A kiállítás célja, mint szét különféle készleteinek azt a rendezők nevében használói között. Koncert az Koncertet adnak a Zeneaka­démián február 7-én 19 óra­kor a magyar zeneművé­szek kiválóságai. Minden el­adott jegy hét iskolás gyer­mek AIDS-ellenes felvilá­gosítását teszi lehetővé. A hangversenyt az orszá­gosan működő „Szülők és vállalkozók az AIDS ellen” program támogatására szer­AIDS ellen vezik, hogy a bevételből a gyermekek AIDS-elleni vé­delmét szolgálják. Jegyek kaphatók Budapest, VI. ke­rület Andrássy út 18. és II. kerület Moszkva tér 3. szám alatti jegyirodákban, illetve a közönségszerve­zőknél. Egy jegy ára két­ezer forint, amely két sze­mély belépésére jogosít. Kórházfelújítás Sopronban A soproni Erzsébet kórház felújított belgyógyászati tömbjét tegnap adták át ren­deltetésének. A rekonstruk­ció keretében nemcsak a több évtizedes épületet hoz­ták rendbe, hanem a műszere­zettséget is korszerűsítették, sőt eddig nem művelt, speciá­lis szakterületekkel bővítet­ték az osztály működését. A felújított épületben gondoz­zák az otthonról bejáró szív­ós érbetegeket is. Baranyai Tibor orvos-igaz­gató elmondta: a fekvőbeteg részleg 68 ágyas, az ágyszá­mot nem növelték, mivel a mű­szerezettség javításával arra tö­rekednek, hogy egy-egy beteg csak a valóban szükséges időt töltse a kórházban, illetve ha lehetséges, akkor kivizsgálását járóbetegként végezzék. Sándor György NÉVADÓ; ÜNNEP ÉS NAGYKÉPŰSÉG* NÉLKÜL Ameddig bajban volt: az ÚJ MAGYARORSZÁGON, most — véges eszközeimmel — a PEST MEGYEI HÍRLAPON próbálok segíteni. (*Lásd a kisalakú képet)

Next

/
Thumbnails
Contents