Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-24 / 20. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1995. JANUÁR 24.. KEDD Összeomlott gyümölcstermesztésünk Komoly fejlesztések Gödön Újjáépítik a templomot Bár az önkormányzat nagyon nehéz anyagi helyze­tet örökölt az előző testülettől, ennek ellenére né­hány komoly fejlesztést kell majd végezni — mond­ta lapunknak Bognár László, Göd polgármestere. (Folytatás az 1. oldalról) Rontott ültetvényeket csak ritkítással lehet helyre­hozni, új telepítéseknél vi­szont úgy kell a fajtákat ösz- szeválogatni, hogy ez ne fordulhasson elő. — Milyen tulajdonban van az érdi telep? — A háború előtt a Kará­csonyi grófok birtoka volt — válaszolta Salánki Sán­dor. — Államosították 1948-ban, és azonnal kuta­tóintézetet hoztak itt létre. Állami tulajdonban van, és így is marad, nem kerül pri­vatizálásra. — Mekkora földterületük van? — Hétszáz hektáron gaz­dálkodunk, ebből hatszázti- zennyolc itt helyben van, öt­ven hektár Biatorbágyon, harminc Martonvásáron, négy hektár pedig Nagyma­roson. Erre az utóbbira azért van szükségünk, mert errefelé a talaj nagyon me­szes, a gesztenye nem szere­ti. Nagymaroson van a gesz- tenyetörzstelepünk, onnan indul ki a szaporítás. Min­den gyümölccsel foglalko­zunk, ami Magyarországon fajtatermesztésben van. — Mit csinálnak tulaj­donképpen ? — Először is a fajtakuta­tás a feladatunk, ezen belül a nemesítés és a honosítás. A nemesítés célja olyan faj­ták előállítása, amelyek meghatározott feltételeknek megfelelnek, a honosításé pedig az, hogy a külföldi fajtákat kipróbáljuk Ma­gyarországon. Nem lehet egy ismeretlen fajtát kritika nélkül több hektárra eltele­píteni, négy-öt évig meg kell figyelni, hogyan visel­kedik a hazai viszonyok kö­zött. Egyrészt mi végzünk ilyen megfigyeléseket, más­részt az Országos Mezőgaz­dasági Minősítő Intézet, s a tapasztalataink alapján en­gedélyezik a magyarországi elterjesztését egy-egy fajtá­nak. Most amerikai egyete­mekkel múködünk együtt, kölcsönösen kipróbáljuk egymás nemesített fajtáit. Nagy ennek a jelentősége, hiszen még Magyarorszá­gon belül sem azonosak a termőhelyek. — Ez azt jelenti, hogy ha valaki gyümölcsöst akar te­lepíteni, előzőleg jól teszi, ha tanácsot kér önöktől? — Intézetünk végezte el Magyarország feltérképezé­sét gyümölcstermesztési szempontból. Ez az úgyne­vezett gyümölcskataszter, ami megtalálható minden megyei önkormányzatnál, sőt, a helyi közigazgatás is nyilvántartja. Az árugyü­mölcsös létesítése engedély­köteles, a jegyző engedélye­zi. Indokolt ez a szigorú­ság, mert fontos, hogy vírus­mentes, magas biológiai alapanyagú ültetvények léte­süljenek. — Most, hogy a földek nagy része magánkézbe ke­rült, gyakoriak az új gyü­mölcstelepítések? — A jelenlegi helyzet bo­nyolult. Részben a kárpót­lással függ össze az a tény, hogy a magyar gyümölcster­mesztés összeomlott. Öt­hat éve nincs új telepítés, a az ültetvények korosodnak, az aszály is megviselte a fá­kat, s mindez oda vezetett, hogy a termés mennyisége rohamosan csökken. Ä kár­pótoltak közül csak kevés embernek van meg az a szakképzettsége, amely a gazdaságos gyümölcster­mesztéshez elengedhetetlen és hiányzik a tőke is.-— Mi kellene ahhoz, hogy ismét talpra álljon a gyümölcstermesztés ? — Ehhez a tevékenység­hez szellemi tőkére és pénz­re van szükség. Ha az állam nem avatkozik be, ha nem tá­mogatja a gyümölcstermesz­tést, könnyen lehet, hogy gyümölcsexportőrökből im­portőrökké válunk. Négy év­vel ezelőtt egymillió-kétszá­zezer tonna almát termel­tünk. A múlt évben ez a mennyiség a felére esett visz- sza, ráadásul a minőség is romlott. Ha ez a tendencia folytatódik, a termesztés négyszázezer tonna alá esik, s ez már a hazai igényeket sem fedezi, nemhogy az ex­portot. Most készül az új tá­mogatási rendszer, remél­jük, ösztönzi majd a gyü­mölcstermesztést. Ennél az ágazatnál figyelembe kell venni, hogy a megtérülési idő nagyon hosszú, az ültet­vények csak évek múlva kez­denek el teremni. — Az intézetben folyó munka kap támogatást? — Az állam a biológiai alapanyagokat támogatja, de ez csak egy része a mi munkánknak. Ä többi kuta­tási és fejlesztési munka is nagyon fontos. Mégsem kap olyan elismerést, ami­lyet érdemelne. — Ha tavasszal hirtelen fordulat állna be, és min­denki gyümölcsöst akarna telepíteni, nem érné ez önö­ket váratlanul? — Bármekkora igénye­ket ki tudunk elégíteni, 1995 tavaszán vagy őszén bennünket egy ilyen roham nem érne felkészületlenül. Ha nem lesznek új gyümöl­csösök, az nem rajtunk fog múlni, hanem azon, hogy nincs, aki telepítsen. Pável Melinda Ezek közé tartozik töb­bek között a csatornahá­lózat és a kerékpárút ki­építése, amelyekkel még az előző testület kötelez­te el magát. A legfonto­sabb azonban — tette hozzá —, hogy a lehető legrövidebb időn belül megszólaljon Gödön a te­lefon. Mint mondta, ez azért rendkívül fontos, mert az emberek már há­rom éve befizették a pénzt, a vállalkozó cég azonban nem végezte el a megígért munkát. Te­hát ha nincs más megol­dás, akkor hitelt kell fel­venni és — ha kell, akár peres úton — vissza kell szerezni a lakosság által befizetett pénzt. Hangsú­lyozta, hogy a polgárok jogos igényét figyelembe véve legkésőbb jövő év tavaszáig mindenképpen elérik, hogy megszólalja­nak a telefonok Gödön. A tavaly felgyújtott ka­tolikus templom ügyéről szólva elmondta, hogy az épületet teljesen le kel­lett bontani, de szeptem­ber végére a templom ha­jója ismét állni fog, tehát ősztől újra lehet majd ott misét tartani. A tettest egyébként elkapták, de elégséges bizonyítékok hiányában megszüntették az eljárást. A további fejlesztések­kel kapcsolatban a pol­gármester megemlítette, hogy az Alsógöd és Fel- sőgöd közötti területen van egy — a hévízhez ha­sonló összetételű — me­leg vizű strand, amelyet szeretnének kiépíteni. Tervezik szállodák, pan­ziók építését, valamint a medencék befedését, hogy a fürdőhely egész évben látogatható le­gyen. Ezzel szemben a Duna-partot pedig olcsó pihenőhellyé kívánják alakítani. A város fejlődése érde­kében minél nagyobb tő­két kell befektetni a tele­pülésen, tehát nincs más hátra, mint előre — mondta végezetül Bog­nár László. F. R. KULTÚRA Ceglédi üzenet Levél Leányfaluról Felelősséggel a magyar kultúráért Néhány éve ünnepnapja is van a magyar kultúrának. Ám senki nem hiszi, hogy az utóbbiról csak 1823. január 22-e óta beszélhetünk. S azt sem, hogy csupán a Himnusz és a magas művészet tartozik ebbe. Minden, ami ezt a népet, nemzetet éltette és a jövőben is éltetni fogja — mondotta va­sárnap Giba István alpolgármester, a ceglédi Kossuth Mű­velődési Központ színháztermében, a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen. Azzal folytatta: nemze­tünk egész múltjában a kul­túránkat kettősség, egyfajta szétszakadás jellemezte, s ez talán ma sincs másképp. Sokan ismertté tették — ze­nészek, tudósok, festők, szobrászok, építészek, filme­sek, költők, írók — a ma­gyar nevet a világban. Ugyanakkor a társadalom többsége — különböző okok miatt — szellemi igénytelenségben maradt. A kulturális felemelkedés törté­nelmünk során többször ígé­retes lendületet vett. Az alpolgármester részlete­sen szólt arról — Kodály gondolataira utalva —, hogy a magyar kultúra műidig is befogadta egy-egy adott kor­szak leghaladóbb nyugat-eu­rópai irányzatait, amelyeket aztán ötvözte a saját hagyo­mányaival. A továbbiakban a szónok kifejtette: a nehezedő gazdasági körülmények kö­zött egy percig sem feledkez­hetünk meg arról, hogy gyer­mekeinknek esélyt adjunk; le­gyenek magasabb szinten hordozói a magyar és egyete­mes kultúrának. Ez a fiatal­ság és a nemzet érdeke is. Végezetül az alpolgármes­ter megjegyezte, ezen az es­ten azt akarták megmutatni, hogy a város iskoláiban a kö­telezően előírt és szerényen finanszírozott munka mellett a kultúra megszállottjai ér­zik a felelősségüket. Nagy lelkesedéssel, plusztevékeny­séggel keltik fel a fiatalok­ban az igényt a tartalmasabb élet iránt. S ezt érzékelve ta­lán Cegléd polgárai is segí­tik az oktatási és közművelő­dési intézmények ilyen irá­nyú munkálkodását, és támo­gatják a város vezetését a he­lyi kulturális élet fellendíté­sére készített tervek megva­lósításában. Ezt követően a Kossuth Gimnázium, a Török János Egészségügyi és Mezőgazda- sági Szakközépiskola, a Tán­csics, a református, a Mészá­ros Katolikus és a Várkonyi Általános Iskola tanulói az eseményhez méltó, lendüle­tes, üde, felhőtlen két órával ajándékozták meg a közönsé­Durkó Gábor grafikusművész munkái láthatók febru­ár 10-ig a Batthyány téri Angelika kávézóban. Képün­kön a kiállító egyik tusrajza látható Puszta Sándorra emlékeztek Puszta Sándor író halálá­ig Leányfalu plébánosa­ként teljesített szolgála­tot. Emlékét, hagyatékát méltóképpen őrzik, ápol­ják a dunakany árbeli nagyközségben. A Puszta Sándor Kör — dr. Gráf Rezső főisko­lai tanár elnökletével — nemrég ülésezett. Megbe­szélésén többek közt a „Pusztába kiáltó” című regény kiadásának prob­lémája, a készülő Puszta Sándor-monográfia, illet­ve az -emlékszoba terve, valamint a márciusban rendezendő Puszta Sán- dor-szavalóverseny és irodalmi est szerepelt. A „Pusztába kiáltó” című regény Keresztelő Szent Jánosról szól, és a Literátor Kiadó gondozá­sában jelent volna meg karácsonyra, de a kiadó anyagi nehézségei miatt nem kerülhetett piacra. Most hallottuk az öröm­hírt: a könyvet három hó­napon belül kezünkbe ve­hetjük. Á tervezett Puszta-mo­nográfia számára — a Pest Megyei Hírlap, az Új Ember és a Szabad Föld felhívása nyomán — már sok anyag gyűlt össze. A beérkezett fotó­dokumentumok, fénymá­solatok újrafényképezé- se, nagyítása folyamat­ban van. Irodalomtörté­neti „adósságait” sorban törleszti a falu: Puszta Sándor-, illetve Karinthy Ferenc-emlékszobák léte­sítésével. Március 16-án rende­zik a Puszta Sándor-sza- valóversenyt az óvodá­sok, az iskola alsó és fel­ső tagozatosai és a felnőt­tek részvételével. Egy hét- ré rá Puszta Sándor irodal­mi est lesz Budapesten, a TESZ székházában. A há­zigazda dr. Gráf Rezső, a költő munkásságát Tóbi­ás Áron méltatja. (A mű­sorban közreműködik Kertész Katalin színmű­vésznő, két leányfalui kö­zépiskolás: Galántai Jú­lia és Szabó Tamás, fuvo­lán játszik Szabó Anita fő­iskolai hallgató.) (kopasz) Ismeretlen művek tárlata Picasso Malagában 1995 januárja fontos képzőművészeti eseményt tartogat Malaga lakóinak és az odalátogatóknak. A püspöki palotá­ban 184 Picasso-művet mutatnak be, Pi­casso, az első tekintet címmel, a mű­vész különböző korszakaiból. Olajké­pek, metszetek, ceruzarajzok, kerámiák — a kiállított művek közül a legtöbbet először láthatja a közönség. A műtár­gyak Christine Picasso, a festő legidő­sebb fia özvegyének tulajdonát képezik. Picasso Malagában született, szülőházá­ból múzeum lett. Ifjúkori színművek Új Lorca-kötet Federico García Lorca eddig kiadatlan, fiatal­kori műveit jelentette meg 3 kötetben a madridi Catedra kiadó. A vers- és a prózakötet után most az ifjúkori színműveket tartalmazó könyv is a boltokba került. A kritikusok és az iroda­lomtörténészek számára ez okozta a legna­gyobb meglepetést rendkívüli esztétikai színvo­nala miatt. Ez azzal magyarázható, hogy a fiatal­kori versek és prózai művek 1917 és 1919 közt születtek, a színművek pedig 1921-ben és ’22-ben, Lorca érett művésszé válása idején. A kötetben szereplő 12 színműből 4 teljes és befe­jezett.

Next

/
Thumbnails
Contents