Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-23 / 19. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1995. JANUÁR 23., HÉTFŐ 7 Nem lesz látványos fellendülés Építőiparunk helyzete Az építőiparban megindult az élénkülési folyamat — ál­lapította meg az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium építőipari önálló osztálya a kivitelező cégek szerződésál­lománya és a megkezdett építmények adatai alapján. A termelés növekedése 1994-ben — nem végleges informá­ciók szerint — elérte a 20 százalékot. Az idén azonban ennél mérsékeltebb, mindössze 5-8 százalék közötti ter­melésbővülésre lehet számítani az építőiparban. Az elmúlt évben az építő­ipar átalakulása gyakorlati­lag befejeződött. A tavaly szeptemberi adatok szerint az ágazatban csaknem 74 ezer 500 gazdálkodószerve­zet működött, 12 százalék­kal több mint egy évvel az­előtt. A mélyépítőiparban inkább a nagyvállalatok, a szakszerelőiparban a kisebb szervezetek túlsúlya jellem­ző. Az építési kapacitások átalakulását jellemzi, hogy a tevékenység 58 százalé­kát az 50 főnél kisebb lét­számú szervezetek végzik. Az építőipari szervezetek 92 százaléka 10 embernél is kevesebbet foglalkoztat. Az ágazatban lezajlott privatizáció eredményeként az egykori állami tulajdonú nagyvállalatok döntően — mintegy 50 százalékos arányban — már magánkéz­ben vannak, és további tőke­erős partnereket várnak a privatizáció folytatásához. A magasépítő-iparban első­sorban a belföldi érdeklő­dés volt jellemző, általában a menedzsment vásárolt tu­lajdonrészt. Az ágazat cége­it száz százalékig értékesíte­ni fogják. A külfödiek 1993-ban 20 milliárd forin­tot fektettek be a magyar építőiparba, s így e részará­nyuk már akkor 25 százalé­kosra emelkedett. Tavaly január és szeptem­ber között 7 építőipari szer­vezet ellen indult csődeljá­rás, ez egynegyede az egy évvel korábbinak. A felszá­molási eljárások száma 5 százalékkal emelkedett, s ezzel 228-ra nőtt. Az építőanyag-ipar ter­melése 1994-ben 10 száza­lékkal nőtt az előző évhez képest. A termékszerkezet átalakulóban van, emelke­dett az üveg- és finomkerá- mia-ipar, és csökken a tégla-, cserépipar, valamint a betonelemgyártás részará­nya. Az építőanyag-gyártó cégeknél 1994 végére az ál­lami tulajdon részaránya 30 százalékra csökkent. Az előrejelzések szerint 1995-ben az építési piacon látványos fellendülésre nem lehet számítani. Az infra­strukturális fejlesztések folytatódása és az önkor­mányzati építkezések meg­indulása azoban biztató jel­zés. A lakásépítések sem maradnak meg feltehetően az 1994. évi 20-22 ezer la­kás szintjén. Regionális hulladéklerakó Elkészült a Rumpold Marcali Kft. nyolcvanmillió forintos hulladéklerakójának első üteme. A létesítmény révén kétszázezer köbméter települési és ipari szilárd szemét gyűjtését, szállítását, újrahasznosítását és ártalmatlanítását végezhetik el. A kft. tu­lajdonában lévő huszonnyolc hektáros területen — fejlesztéssel — kétmillió köbmé­terre növelhető a kapacitás. Ez azt jelenti, hogy ötven évre biztosított több mint száz­ezer lakos háztartási hulladékának elhelyezése MTI-felvétel Nem kaphat támogatást a tinnyei gazda Rosszul választotta meg a tehenek színét Lapunk még tavaly nyáron mutatta be egyik nyári szá­mában Balázs László tinnyei gazda mintatehenészetét. A gazda ekkor elkeseredetten nyilatkozott a munkáját akadályozó körülményekről. Akkori írásunkban biztat­tuk: vágjon bele, kérjen állattenyésztési támogatást a te­henészet fejlesztése érdekében. A gazda elfogadta a taná­csot, beszerezte a szüksé­ges iratokat, és benyújtotta kérelmét. Az ügyben illeté­kes Ágoston Antal főfel­ügyelő az Országos Mező- gazdasági Minősítő Intézet­től és Komiéi Bálint, az Ál­lattenyésztési Teljesítmény­vizsgáló Kft. gödöllői állo­másának vezetője kilátogat­tak Balázs Lászlóhoz. Az állomány megtekintése után csak egyet kértek: a gazda szerezze be az apaál­latok származási igazolvá­nyát. A fedeztetési időpon­tok füzetben való vezetését elégségesnek tartották. Balázs László eleget tett a kérésnek: a martonvásári Bos-Geetio Kft. által kiállí­tott törzskönyveken német- országi bajor tarka bikák adatai olvashatók. Az első fedeztetés fekete holstein-fríz anyaállattal 5 évvel ezelőtt történt, azóta már a harmadik generáció adja a tejet a tinnyei tehené­szet istállóiban. Mint ahogy az később, az őszi hónapok alatt kiderült: épp az anyaállatokkal van a probléma. A magyartarka- szövetség állásfoglalása alapján ugyanis csak vörös­szőrű holstein-fríz anyától született generációkból vál­hat idővel bajor tarka, ame­lyiknek a színe szintén vö­rös, és amelyikre tulajdon­képpen a támogatás jár. Balázs gazda tíz vemhes üszője, amelyekre az álla­mi hozzájárulást megigé­nyelte, egy kivételével feke­te, és nem mutatkoznak raj­ta a bajortarka-jegyek — ál­lapította meg a szakértői ál­lásfoglalás. így az állatokra nem jár a támogatás. Ráadásul a gödöllői kft. a helyszínen tett kijelenté­sével ellentétben a szárma­zást igazoló okmányokat is elégtelennek tartotta utó­lag. A szakértői igazolás hi­ánya miatt az MF Pest Me­gyei Földművelésügyi Hi­vatala sem tudja majd meg­ítélni a tehenekre kért ösz- szeget. A gazda a döntéssel nem ért egyet, véleménye sze­rint a három generáció után már világosan láhatóak a fe­kete üszőkön is a bajortar- ka-jegyek. Ágoston Antal főfelügye­lő a fekete anyaállattal való eredeti keresztezést tartja elhibázottnak, a kétségkí­vül szép és rendezett tehe­nészet mellett. Lapunknak elmondta: Balázs gazdának inkább az elsősorban a hú­sáért tenyésztett magyar tar­kát ajánlja, ilyen tehenek vásárlásához még az állami támogatás is járna. Kérdés, hogy ez jelenleg is él-e. Hiszen az erre a cél­ra létrehozott állami pénz­alapok vagy kifogytak, vagy összevonásuk várha­tó. Balázs gazda nem járt szerencsével, és ez egy öt évvel ezelőtti színválasztá­son múlt. Jelen sorok írója csak egyet tehet: elnézést kér a gazdától, hogy hiábavalóan buzdította az állattenyészté­si támogatás igénybevételé­re. És reménykedik benne: Balázs Lászlónak nem sze­gi kedvét ez a kudarc ab­ban, hogy messze földön is­mert tehenészetével kapcso­latos munkáját folytassa. Nánási Tamás Alapanyagra nem telt Ráfizetés után nyereség? A tervek szerint 28 százalékkal növeli idén termelését a Salgótarjáni Acélárugyár Rt., így három ráfizetéses év után 1995-ben vár­hatóan nem lesz veszteséges a cég gazdál­kodása. Elsősorban a magasabb feldolgozottságú termékek — szögek, horganyzott huzalok, görgős pályák — arányát kívánják emelni. Ugyanakkor újabb takarékossági intézkedé­seket vezetnek be, s — ami talán ennél is fontosabb — csaknem 15 millió forintot szánnak ebben az évben a termelési költsé­gek csökkenésével járó technikai, technoló­giai fejlesztésekre. A társaság hosszú éveken át a pénzszűke szorításában vergődött: hiába volt termékei­re fizetőképes piaci kereslet, nem tudott be­lőlük elegendőt előállítani, mert nem volt pénze alapanyag-vásárlásra. A mentőövet az jelentette, hogy 1993 végén a kormány 750 millió forintos „csomagot” szavazott meg számára. így már az elmúlt évben lehe­tősége nyílt a termelés növelésére, és az előző évihez képest másfélszeres lett a telje­sítmény. Változatlanul súlyos terhet jelent az acél­árugyár számára a mintegy 450 millió fo­rint adósság. A segélyprogramban szere­pelt ugyan a tartozás elengedése, az ezzel kapcsolatos tárgyalások azonban — jólle­het reményteljesek — egyelőre nem jártak eredménnyel. A vállalatnál hajdan csaknem ötezren dolgoztak, ma — néhány részlegének priva­tizálása, valamint a több ízben végrehajtott karcsúsítás után — 960 munkásnak ad ke­nyeret a társaság. Úgy tűnik, nekik már hosz- szabb távon. SZÁMOLHAT VELÜNK Ha Ön megfogadta, Hogy az új évben kétszer is meggondolja mire adja ki a pénzét, most kínálkozik egy jó lehetőség. A Westel és a NOKIA közös akciójában a NOKIA 150 mobiltelefonhoz 30 000 Ft+ÁFA-val olcsóbban juthat hozzá január 16. és február 4. között. Keresse fel ügyfélszolgálati irodáinkat, ahol élhet kedvező lízing-konstrukcióinkkal, melyekben már akár 20% előleg befizetése után magával viheti a készüléket. És még egy szokatlan januári hír: A WESTEL Rádiótelefon Kft. saját hatáskörében előfizetőit érintően ((«))))) \NESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. ■P 1995. január 1-től nem változtatta tarifáit. MOZGÁS A N

Next

/
Thumbnails
Contents