Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-23 / 19. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1995. JANUÁR 23., HÉTFŐ Gödöllői fiatalok ünnepe Odaát is nehéz Kapuvártól Kárpátaljáig verbunkkal, játékkal jai — gyermekjátékokat, valamennyit a Gödöllő Tánc- együttes művészeti vezetője Iglói Éva koreográfiájával, betanításában. Ugyancsak Igló Az aszódi Fix Stimm együttes talpalávalót játszik Balázs Gusztáv felvétele Immár két gyertyát gyújthattak meg a színpadra vitt születésnapi tortán annak a műsornak a végén, melyen szombaton a Gödöllő Táncegyüttes bemutatkozott a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központban. Amit a bemutató két órája alatt láthattunk, a gyertyák lángjánál is fényesebben cáfolta az együttes két évvel ezelőtti megalakulásakor felvetődő kétségeket: minek egy hirtelen nőtt városnak, ahová oly sokfelől költözött a lakosság, ahol már régen nincsenek népi hagyományok, népi együttes? A nézőtéren ülők megállapíthatták: kár lett volna gyermekeinket, fiataljainkat megfosztani a tánc, a zenélés, az éneklés örömétől, attól az örömtől, amit a taps, a siker nyújthat, amit az a felismerés adhat, hogy tehetségük van valamihez, hogy megtanulhatnak valamit, hogy tudnak valamit. S már bizonyára az sem mindegy számukra, hogy mit. Megtanulva a csárdás, a ver- bunk, a körtánc lépéseit, a legkisebbek, a némely vidékünkön meglehet még most is elevenen élő, szívet, észt, ügyességet kívánó, szépség szerete- tére szoktató gyermekjátékokat, talán fontossá válnak számukra a hagyományai annak a népnek, amelyhez tartoznak. Talán boldogan fedezik fel azt a gazdagságot, melyet a magyarok lakta tájak egymáshoz hasonlító, egymástól különböző szokásai, viseletéi, tánclépései, zene és énekstílusai, a legények, a lányok magukat tartásai jelentenek. A kicsik, az „alsós csoport” játszottak hévízgyörki, zsámboki, viski — kárpátalÉva munkája eredményeként láthattunk a „felsős csoport” előadásában sárközi táncokat, kapuvári verbunkot és Galga menti táncokat. Az „ifjúsági csoport” tagjai szatmári táncokkal és a „Sok Zsuzsánna napokat” című széki életképpel, egy este sokféle, vidám, bensőséges, ünnepélyes hangulatú mulatságával szerepeltek. Vezetőjük, Gémesi Zoltán majd bizonyára megtanítja nekik a mezőkölpényi táncokat is, melyet most maga Kákái Erikával párosán mutatott be, s mely bonyolultságában már igazán bravúros tánctudást igényel. Nem csupán táncosok, de önálló fellépésen kívül szinte mindvégig a színpadon tartózkodott a táncokhoz zenét szolgáltatva. A zenekar vezetője, Rónai Lajos, tagjai Rónai Zoltán zenésztanítványai dunántúli muzsikával mutatkoztak be. Dobák Katalin, a „népművészet ifjú mestere mezőségi dalokat énekelt, növendékei, gödöllői, bagi, szadai kislányok pedig nyírségi dalokat. A műsor végén az együttes tagjai őszinte hálával köszöntötték mestereiket, a már említetteken kívül Veresné Virág Zsuzsát, aki asszisztensként főként a legkisebbek táncra nevelésével foglalkozik és Ud- vardi Jánosnét, aki a gyönyörejött Táltos Alapítvány legutóbbi pályázata díjainak átadására. Az alapítvány elnöke, Ujj Béla sorra szólított színpadra huszonnégy díjazottat, hogy a város országgyűlési képviselője, az alapítvány kuratóriumának tagja, Körös- fői László átnyújtsa számukra az anyagi támogatással együttjáró oklevelet. A teljes felsorolás helyett álljon itt az elsőként említett, érzékeltetve, milyen tevékenységekre kaptak támogatást: a Török Ignác Gimnázium földrajz szakköre a Szlovákiában található 1848—49-es emlékművek felkutatására. (nádudvari) Magyar orvos-írók és -képzőművészek XIX. találkozója után Gyógyító művészeink Érdemes felfigyelni a Magyar Orvos-írók és képzőművészek Körére! XIX. találkozójukat nemrég tartották Balatonszárszón. Lelkesedés, barátság, az összetartozás öröme, valamint az előadott művek, a kiállított képzőművészeti alkotások magas színvonala jellemezte a rendezvényt. Dr. Csapiáros Zsuzsa, a kör elnöke bevezetője után Bereck Gyula, Szárszó polgármestere és Csukás István költő mondott üdvözlő szavakat. A találkozón közel harminc előadás hangzott el; húsz művész állított ki alkotásaiból. Valamennyi résztvevőt bemutatni nincs módunkban, jóllehet mind- annyiuk emberi és művészi értéke megérdemelné. Mégis pár nevet meg kell említenünk. Dr. Csapiáros Zsuzsa Kaposvárott él és dolgozik mint fogorvos, de novellái és terrakotta kisplasztikái évről évre nagy élményt nyújtanak. Dr. Donáth Tibor, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem anatómusprofesszora a tőle megszokott sziporkázó szellemességgel adta elő „Bikaviadal magyar módra” című humoros írását. A bikaviadal, előadásában átvitt értelemben a vizsgáztató táná- rok és hallgatók harcát jelképezte a vizsgákon. Dr. Ferenczy Miklós Dunaalmá- son dolgozik. Orvos és református lelkész. Csoko- nai-kutató, több könyve jelent már meg. 1989-ben Csokonai-díjat kapott. Szárszón érdekes és tartalmas előadást tartott „1848— 49-es események Dunaal- máson” címmel. Dr. Hankiss János professzor „A jéghegy csúcsa” című írását mondta el. Bar- la Szabó Sándor verseivel szerepelt. Dr. Ónody Magdolna Munkácsy Mihály- ról, Hagymás Zoltán dr. „Casanova napja” című könyvéről beszélt. Dr. Ferenczy Imre 1961 óta dolgozik Győr állomáson vas- útorvosként, ám neve az eszperantó nyelv révén vált ismertté itthon és külföndön. A találkozón „Eszperantó és az orvosok” címmel tartott előadást diavetítés kíséretében. Dr. Tóth Marianne verseit adta elő, kiállított saját tervezésű és készítésű gobelineket, kislánya, Betegh Krisztina érdekes témájú festményeit láthattuk. Cs. Nagy Alice, dr. Csiba Árpád oralpatho- lógus professzor felesége — Gorka Géza-tanítvány volt — külföldi kiállításáról hazatérve kerámiával ezúttal is új színeket és formákat hozott a találkozóra, dr. Horváth Judit radiológus tollrajzok, olajfestmények után ezúttal egyedi, kézi festésű blúzait láthattuk. Fő témája az ember és természet harmonikus kapcsolata. Oldalakat lehetne írni a kör tagjainak érdekes és értékes életéről, munkásságáról, képzőművészeti tevékenységéről. Méltán várjuk érdeklődve az idei XX. öszejövetelü- ket — test- és léfekgyógyí- tó munkájuk számbavételét. Nagyabonyi Klára Megemlékezés Vecsésen A magyar kultúra napja tiszteletére rendeztek egész délutánt betöltő előadást Vecsésen a József Attila Művelődési Házban szombaton. A Himnusz és a megnyitó után a Halmy-telepi Általános Iskola színjátszó csoportjának előadásában láthattuk a Kék madár című mesejátékot. Ezt követte az önálló zeneiskola növendékeinek műsora, melyben kiemelkedőn szerepelt Plau- schin Katalin, aki Kálmán Imre Keringőjét adta elő harmonikán. A Martinovics Ignác Általános Iskola Karinthy Frigyes műveiből mutatott be egy csokorravalót Ilyenek vagyunk mi címmel. A Petőfi Sándor Általános Iskola és Gimnázium Klasszicizmus és romantika című összeállítása igen nagy sikert aratott. Az 1-es Számú Általános Iskola tanulói József Attila verseiből készültek fel. A műsorban szerepelt még a Rézfúvós Kvintett műsora és Weiner Leó Rókatánca a Concertino Kamara Együttes előadásában. (simon) magyar újságírónak lenni A romániai magyar újságok helyzetét a helyi problémákon túl az is nehezíti, hogy az illetékes kormányzati szerv — a Határon Túli Magyarok Hivatala — nehézkesen és késedelmesen továbbítja a magyar parlament által 1993-ban megszavazott pénzügyi támogatást. Ezt Kántor Lajos, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MURE) elnöke jelentette ki a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MUOSZ) székházában rendezett sajtótájékoztatón. Mint ismeretes, az Országgyűlés 60 millió forintot különített el a határon túli magyar sajtó számára, ebből 16 millió jut a mintegy 120-150 romániai magyar nyelvű lapnak. A MŰRE szeretné, ha ezen a helyzeten a magyar hivatal változtatna, mert a kiélezett romániai politikai helyzetben — amelyben az RMDSZ több támadásnak van kitéve — egyre nehezebb magyar újságírónak lenni. Példaként említette, hogy egyes lapok fél évig sem tudnak honoráriumot fizetni a szerzőknek. Az újságok kiadását — az elnök szerint — sokszor megakadályozza a mesterségesen fenntartott papírhiány, illetve a nyomdaköltségek és a helyiségek bérleti díjainak folyamatos emelkedése. Kántor Lajos szólt arról, hogy a helyi magyar újságírónemzedék kinevelésére tavaly önerőből Nagyváradon létrehoztak egy újságíró-iskolát „Ady Endre Sajtókollégium” néven. Az intézmény munkáját az anyaországi újságírók szakmai programmal is támogatták. Kántor Lajos a romániai magyar sajtó sikerei közül kiemelte a „Mérleg” című kiadványt, amely román nyelven a „Korunk” című magyar kulturális folyóirat antológiájaként jelent meg tavaly decemberben. A kiadványban olyan szerzők művei is olvashatók, mint Kosáry Domokos, Tőkés László. A vaskos kötetnek igen pozitív volt a romániai fogadtatása, és így közvetve is felhívta a figyelmet a romániai magyar újságok szakmai színvonalára — mondta végezetül a MÚRE elnöke. A Kapcsok Baráti Kör meghívója* Az együvé tartozás jegyében A Duna Televízióban 1993 júniusától szerepel műsoron a Kap- csok-sorozat, amelynek fő célja, hogy bemutassa a Kárpát-medencében és az egész világon élő magyarságnak azokat a mai határokon kívül élő magyar népcsoportjait, tájegységeket, amelyek nemzeti történelmünk és művelődésünk egy-egy szeletét őrizve számot tarthatnak a tizenöt miltiós összmagyarság érdeklődésére. 1995-ben lesz hetvenöt esztendeje annak, hogy Trianonban a győztes nagyhatalmak bűnös módon engedtek a magyarság szomszédságában élő népek féktelen mohóságának, és megalkották az azóta oly sok szenvedést, vért és könnyet okozó békediktátumot. Hetvenöt esztendeje, hogy a magyarság egyhar- mada fizikai és szellemi kiszolgáltatottságban, kisebbségi sorban él. Hetvenöt esztendeje vívja a kisebbségi magyarság élethalálharcát megmaradásáért, s ennek a küzdelemnek a során, ha szenvedett is súlyos vereségeket, a mai napig sikerült megmaradnia, és ebben a kegyetlen időben is mérhetetlen értékekkel gazdagította az egyetemes magyar kultúrát. A kisebbségi sorban élő magyarságnak megmaradásáért folyó harcában fontos támaszt jelent a Duna Televízió, amely ha még nem is mindenhová, de egyre több olyan helyre juttatja el a magyar szót, ahol a kisebbségi magyaroknak nélkülözniük kell az anyanyelvű intézményeket, könyvtárakat, színházakat, templomokat, sokszor még az iskolát is. A Duna Televízió egyik havonként sugározott műsora a Kapcsok, amely a honismeret, a szülőföldismeret selyemfonalával igyekszik összekapcsolni a világban szétszóródott és politikai határokkal fölszabdalt magyarságot. A műsor készítői sok száz levelet kaptak a Kapcsok nézőitől, elsősorban Erdélyből, de Svédországból, Németországból, Izraelből és természetesen a maradék Magyarországból is. Jólesett olvasni a levelekből áradó szeretetet, s azt, hogy lelki támaszt tudtunk számukra nyújtani. A levelekben megnyilvánuló érdeklődés hatására gondoltuk el, hogy — egyelőre —- Budapesten megalakítjuk a Kapcsok Baráti Kört, amelynek keretében havonta egy alkalommal összejövünk, s megnézünk egy-egy magyar tájegységről, népcsoportról készült Kapcsok-műsort, találkozunk a film készítőivel, s alkalmasint elhívunk közénk egyet-egyet a filmen megszólaló, a bemutatott vidéket jól ismerő emberek közül. Vagyis: erősítjük a tévéműsor által létrehozott kapcsokat. Első találkozásunkkor összeállítást láthatunk az eddigi műsorokból, és megnézzük a legutolsó adásban sugárzott, a hétfalusi csángókról készült filmet. A résztvevők találkozhatnak a Kapcsok riportereivel. Káka Rozália népművésszel és Bellon Tibor néprajzkutatóval. Lengyel Gyula szerkesztővel. Halász Péter műsorvezetővel, Orbán Ágnes rendezővel; és ami még fontosabb: egymással, a Kapcsok műsora iránt érdeklődőkkel. Szeretettel hívunk és várunk mindenkit az ötven esztendeje elhunyt Szabó Dezső szavainak szellemében: „minden magyar felelős minden magyarért!”. Lengyel Gyula (szerkesztő') Halász Péter (műsorvezető, a Honismereti Szövetség alelnöke) *A Kapcsok Baráti Kör első összejövetele 1995. január 27-én (péntek) 17 órakor lesz a Budai Vigadóban. (Bp. 1., Corvin tér 8.) zenészek, énekesek is színpadra léptek. Fergeteges sikere volt a Fix Stimm zenekarnak szász csávási cigánycsárdás és szökő előadásával, de az rű, drága, tájhű ruhákat gondozza. A bemutató közben került sor a Gödöllőn 1988-ban a tehetséges fiatalok segítésére lét-
