Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-21 / 18. szám
MEGYEI HÍRLAP XXXIX. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM Ára: 17,50 forint 1995. JANUÁR 21., SZOMBAT Virágzó • • Üres Kereszténydemokrata sajtószabadság állások lépésváltás / Székely Adám publicisztikája háziorvosoknak Paizs Tibor írása (2. oldal) (5. oldal) (8. oldal) Az elnök dönt a címerhasználatról Maratoni vita a megyeházán A demokrácia kínálta lehetőségeket túlértékelve, azokkal túlzottan élve dolgoztak tegnap a Pest Megyei Ön- kormányzat közgyűlésén a képviselők. A napirendre került ügyekben tartott szavazások száma megközelítette a százat. A lapunkat leginkább érdeklő kérdésben, a megyei önkormányzat címerének visszaadásában annyi előrelépés történt, hogy a testület megszavazta: a címer használatának engedélyezése kerüljön újra a közgyűlés elnökének hatáskörébe. Sokat elárul a tegnapi közgyűlés menetéről az, hogy a reggel 9 órakor kezdődő ülés első napirendi pontjáról még kora délután is tárgyaltak a képviselők. Ennek a csúszásnak oka egyrészről az volt, hogy napirend előtt meglehetősen sokan kértek szót, másrészről, hogy a képviselők több kérdésben nem tartottak kellő önmérsékletet. Gyakran — egyértelműen az SZDSZ- és az MSZP- frakció tagjai részéről — A szavazások száma megközelítette a százat Erdó'si Ágnes felvétele személyeket sértő felvetések is elhangzottak. Ugyancsak hosszadalmas vitát eredményezett Erdélyi László főjegyző máig rendezetlen jogi helyzete. A délutáni vita nagy részét a szervezeti és működési szabájyzat módosítása tette ki. Itt minden egyes változtatást külön megszavaztak a képviselők. Ugyancsak hosszúra nyúlt az önkormányzati bizottságok felállításáról szóló voksolás is. Ennek a napirendi pontnak az elfogadása azért volt sürgős, mert a február 28-ai határidős 1995-ös pénzügyi rendeletet valamennyi, tegnap megszavazott bizottságnak is meg kell tárgyalnia. Hiába próbálták a kormánypárti képviselők halogatni ezt a szavazási eljárást (főként azért, mert az MSZP- és az SZDSZ-frakciók nem adták le időben javaslatukat a bizottsági tagok személyére, így ezek a nevek nem szerepelhettek az előterjesztésben), végül is felállt az önkormányzat 12 bizottsága. Ebből 11 szakmai szervezet, a tizenkettedik pedig a frakcióvezetőkből álló házbizottság. Lapzártánk előtt tárgyalta meg a közgyűlés annak az 1991-es rendelet módosításának újbóli megváltoztatását, mely a megye címeréről, zászlajáról és azok használatáról szól. Mint köztudott, tavaly az engedélyezők hatáskörét a közgyűlés a jogi és ügyrendi bizottságra ruházta át. A tegnapi szavazás eredményeképpen újra a közgyűlés elnökének a hatáskörébe került a megyei címer használatának az engedélyezése. Ettől kezdve Schmidt Géza elnök döntésétől függ: visszakapja-e a Pest Megyei Hírlap az elvett megyei címert. Mallár Éva Elhunyt Gero László Január 19-én, nyolcvanhat éves korában elhunyt Gerő László Ybl-díjas, Állami Díjas, Herder-díjas építész, a Műemlékvédelem című folyóirat alapító főszerkesztője. Nevéhez fűződik többek között az óbudai amfiteátrum 1942-es helyreállítása, a budai Vár középkori részeinek csaknem húsz éven át tartó rekonstruálása, a városháza, a belvárosi templom, az Anna-templom festésének munkálata, a vatikáni magyar kápolna belső kiképzésének irányítása. Élétművéért tavaly a Magyar Köztársaság középkeresztje a csillaggal kitüntetést kapta. Lapunknak adott utolsó interjúját hamarosan közreadjuk. Távol-keleti hírhozók Csöndes emlékezés a magyar kultúra napjáról A művelődés a nemzet jobbítását szolgálja. Kiművelt emberfők alkotják az ország erejét. Sokáig szemelget- hetnénk a magyar nép zivataros századaiban megalkotott és ránk bízott bölcsességeket, hiszen nagy gondolkodóink a szorongattatások idejében adtak új eszmét az örökösöknek. Természetes csak az a termőmag, amelynek gyümölcse nem fanyar, de táplál, éleszt bennünket, mikor a keserűség madara ránk borítja szárnyának komor árnyékát. Most ismét olyan idők köszöntek reánk, amikor az érték elrejtőzött, a szépet fakítják, a rútat kínálják, a jót elhallgatják, a rosszat magasztalják, s mindenütt a harsány hitványság divatja üli veszett torát. És nekünk, mert ez kötelességünk, ernyedetlenül hirdetnünk kell, hogy szép, jó, igaz egyetemessége fogja csokorba, egyetlen jelentésbe a haza mozdító szolgálatát, és azt korunkban ritkán használt fogalommal szentnek értelmezzük. Szent volt a haza, szent volt a föld, és szertartás nélküli szentek voltak, akik önzetlenül, magukat alázotton a másik emberért, az embertestvérért cselekedtek: szószéken, katedrán, műhelyben, ekeszarva mögött. Ebből a közös akaratból fakadó ezer apró tettből lett itt ország. Az ország tájain, falvain, városain kirajzolódó képből betűzhető — olvasható —, értelmezhető ez a közös fogalom: kultúra. Benne rejlik a műveltség, a magunkhordozása, értékeink tudatos ismerete, szégyenkezés nélkül való hirdetése. Még az 1930-as években két Sorbonnon tanuló magyar hallgatónak, hatalmas, teleterem diáksága előtt mondta az irodalmunkat kitűnően ismerő előadó francia professzor: legyenek büszkék nemzetükre! Egyszer, ha már a világ megszűnik a hatalom hatalmának beteges terjesztésével, megmérik akkor, melyik nép mit tett az emberiség művelődésének, tudományának tárházába. És akkor az önök népe a nagyok között a kicsiny, előkelő helyen fog állni alkotásokban a leggazdagabbak sorában. Ebben a rossz hangulatú korban, amikor a megrontott alkotókedvet alig találja az ember, s amikor új „lélekelemzők” kisütik rólunk, hogy búskomorságba süllyedt nép vagyunk, és még Himnuszunkat is úgy idézik: bánatos hangulatot áraszt. A kívülvalóknak lehet. Nekünk hitvallás. Volt idő, amikor mesterségesen pótolni akarták és tiltották. Am az erő, amely már századok múlása alatt bemélyült hangjaiba, elné- míthatatlan. Túlélte a tagadás korát, a magyarság állandó szégyenítésének ártalmas időszakát, és ma sincs felemelőbb, mint mikor bajban — dicsőségben együtt zengjük kérőn és alázatosan: „Isten, áldd meg a magyart” Fábián Gyula Ikebanát, japán nyelvet és távol-keleti harcművészetet tanítanak hazánkban azok a japán önkénes Fiatalok, akik tegnap a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen oklevelet vettek át Kóródi Máriától, az Országgyűlés alelnökétől (Tudósítás a 4. oldalon) Balázs Gusztáv felvétele Többtonnás bombák Groznijra Kimenekültek a védők Dzsohar Dudajev csecsen elnök szerint a grozniji elnöki palota orosz ostroma előtt a védőknek sikerült elhagyniuk az épületet, és a sebesülteket is sikerült kimenekíteniük. Dudajev ezzel lényegében cáfolta azokat a korábbi jelentéseket, amelyek szerint az ostrom nagyszámú halálos áldozatot követelt volna a védők körében. Dudajev minderről tegnap hajnali, grozniji sajtóértekezletén beszélt, s azt állította, hogy a csecsen felderítés előre jelezte az ostromot. Mint mondta, az orosz légierő akkor mért csapást az elnöki palotára, amikor meg kellett volna kezdődniük a tárgyalásoknak a tűzszünetről. Dudajev szavai szerint a 3—9 tonnás légibombák teljesen szétrombolták az épületet. Dudajev a Postfactum hír- ügynökség helyszíni jelentése szerint azt állította, hogy sem Jelcin elnök, sem pedig Csemomirgyin kormányfő nem ellenőrzi a helyzetet, s az orosz „háborús párt” még súlyosabb lépésekre is képes. Dudajev cáfolta, hogy a fia életét vesztette volna a harcokban.
