Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-20 / 17. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1995. JANUÁR 20., PÉNTEK Megkérdeztük Hogyan védik a dolomitgyepet Pilisszentivánon? A pilisszentiváni dolomitgyep megmentéséért ifjú cserkészek egy csoportja holnap természetvédelmi munkát végez. — Miért van szükség erre a rehabilitációs programra? — kérdeztük Nádai Bélát, a Magyar Cserkészszövetség természet- és környezetvédelmi felelősét. — A dolomitgyepek rendkívül gazdagok védett növényekben. A nevezett térségben legalább harminchat ilyen ritka faj fordul elő, melyek felkerültek a Budai Tájvédelmi Körzet listájára — válaszolta. — Említésre érdemes például a pilisszentiváni len, mely a világon egyedül itt él. Az értékes dolomitgyepeket néhány évtizede több helyen is betelepítették feketefenyővel, mely tűlevélszőnyegével befedi és megfojtja a növényritkaságokat. Idővel természetesen a fák is kidőlnének, hiszen nincs, ami védje őket a talajeróziótól. Mi a védett növények újraelteijedését segítjük, s tevékenységünket természetvédelmi botanikusok szakmai irányításával végezzük. Ők jelölik ki azokat a foltokat, ahol ritkítani lehet, illetve azokat a részeket, amelyeket teljesen ki kell irtani. A kivágott fákat a gyerekek legallyazzák, majd széthordják a lombos erdőbe, hogy ott korhadjanak el. Ezek a fák csomósak, deszkát nem lehetne belőlük vágni, csak pozdoijale- meznek volnának jók. Elszállításuk azonban többe kerülne az erdészetnek, mint amennyit valójában érnek. Ahol nem káros a teijeszke- désük, ott persze érdemes őket megőrizni, mert szépek és oxigént termelnek. Ám az is tény, hogy igen tűzveszélyesek. Ezt a természetvédelmi munkát egyébként már évek óta végezzük néhány környékbeli cserkész- csapattal, de más diákok is csatlakozhatnak hozzánk. A gyerekek mindezért csak jelképes jutalmat kapnak. T. Á. Hitelgarancia-egyesületeket akar az Iposz Az Ipartestületek Országos Elnöksége soros ülésén áttekintette az Érdekegyeztető Tanács keretein belül megkötendő társadalmi-gazdasági megállapodástervezet és a hozzá kapcsolódó gazdasági törvények helyzetét, valamint a-szövetség informatikai rendszere továbbfejlesztésének lehetőségeit. Megtárgyalták azt a tájékoztatót is, mely a Garancia Biztosító Egyesületek létrehozásának törvénytervezetének elkészítéséről szól. Az országos elnökség a kialakult helyzetet és megváltozott koncepciót nem tudja elfogadni, s az alábbi nyilatkozatot teszi közzé. Az Ipartestületek Országos Szövetsége kezdeményezője és elindítója volt a nyugat-európai piacgazdaságok tapasztalatai alapján, a bizalom garanciaegyesületek szervezésének. Ennek nyomán — az Iposz tagszervezetei körében — hat egyesület alakult, melyeket a bíróság szabályszerűen nyilvántartásba vett. A szervezetek jelenleg is működnek, a további szerveződésben azonban gátat vetett a jogi szabályozatlanság, amely ilyen típusú egyesületek létrehozását jelenleg nem teszi lehetővé. Éppen ezért az Ipartestületek Országos Szövetsége síkra szállt a vonatkozó törvények kidolgozása és elfogadtatása érdekében. Kezdeményezését a kormányzati szervek és a nemzetközi pénzügyi szervezet is támogatták, s mindezek eredményeként 1994 áprilisára elkészült egy törvénytervezet, amely az Iposz és a társ érdekképviseleti szervezetek célkitűzéseinek teljes mértékben megfelelt. Az 1994 derekán történt kormányváltás után a törvénytervezet megtárgyalására és parlamenti beterjesztésére azonban nem került sor. A téma továbbra is szerepel az új kormány programjában és jogalkotási tervében, a megváltozott gazdasági körülményekre és a szigorodó hitelezési feltételekre figyelemmel azonban egy, a korábbitól merőben eltérő koncepció kidolgozása került előtérbe, amelyben a garanciaegyesületek tagjainak úgynevezett mögöttes-kölcsönös készfizető-kezességet vállaló lehetősége nem teremtődött meg. Ezen újabb koncepciót az Ipartestületek Országos Szövetsége elfogadni nem tudja. Határozott álláspontja, hogy a kis- és középvállalkozók gazdasági érdekeinek leginkább az eredeti törvénykoncepció megvalósítása felel meg. Ezért az Iposz javasolja a törvénytervezet kidolgozásáért felelős Pénzügyminisztériumnak, hogy álláspontját szíveskedjen felülvizsgálni. Az Iposz — javaslatának kedvező fogadtatása esetén — továbbra is kész közreműködni a törvénytervezet kidolgozásában, a törvény elfogadása után pedig a hitelgarancia-egyesületek megalakításában. Teszi ezt annak tudatában, hogy a törvénytervezet elfogadása után a megalakuló hitelgarancia-egyesületek külföldi pénzügyi támogatást is tudnak szerezni. Surján László: Csökken a remény az országban * Állami túlhatalom a gazdaságban Fél év után még nem lehet egy kormány tevékenységét megítélni. Ezt majd a bukás után célszerű megtenni, de annyi már biztos, csökken a remény az országban — mondotta Surján László pártelnök, a KDNP székházában tegnap megtartott sajtótájékoztatón. A KDNP vezetése bírálta a kormány külpolitikai és gazdaságpolitikai tevékenységét, de a pártelnök véleménye szerint a kormány bukására „még várni kell”, mert egyelőre „stabil érdek- viszonyok tartják össze a koalíciót”. Csenger-Zalán Attila, a KDNP elnökhelyettese a jelenlegi kormány külpolitikáját elemezve kijelentette: a Hom-kabinet az előző kormány gyakorlatát követte, követi, bizonytalansággal, zökkenőkkel. A politikus kifogásolta, hogy a kijelentések és a gyakorlat nincs egymással összhangban. Példaként említette Magyarország NATO-tagságát, amelyről először az hangzott el a kormányalakítás után nem sokkal, hogy nem látnak esélyt erre, ezzel szemben néhány hónap múlva a miniszterelnök kijelentette: nincs alternatívája a NATO-tagságnak. A KDNP bírálta a pénzügy- minisztert is, aki szerintük rossz képet fest a magyar gazdaságról, s ezzel rontja az ország hitelét. Leginkább azonban azt hiányolja a KDNP, hogy nincs külpolitikai koncepció az Európán túli országokkal való kapcsolattartásra, s nem történt meg ez idáig a csecsenföldi háború határozott elítélése. Latorcai János a magyar gazdaság helyzetét értékelve kijelentette: a fogyasztás visszafogása miatt az idén már leszálló ágba került a gazdaság. A KDNP alelnöke sokak véleményére hivatkozva megállapította: az állam óriási mértékű külső és belső eladósodottságát a magyar gazdaság saját erejéből hosz- szabb távon már nem képes elviselni, illetve finanszírozni. A pénzügyminiszterre hivatkozva, miszerint 1995- ben újra növekedni fog a munkanélküliek száma, megállapította: ezért egyre nehezebb lesz megtermelni az inaktív lakosság életviteléhez szükséges forrásokat. Latorcai János szerint az egyik nagy gondot az jelenti, hogy „a gazdaságot még mindig túl nagy mértékben ellenőrzi, irányítja, befolyásolja az állam, annak ellenére, hogy a magántulajdon aránya már meghaladja az állami tulajdon arányát”. Salgótarjáni sortűzügy A Fővárosi Főügyészség a bizonyítási eljárás befejezését követően részben fenntartotta, részben módosította, részben pedig elejtette az 1956. december 8-ai sal- gótaijáni sortűzügy 12 terheltjével szemben az emberiesség elleni bűncselekmény vádját. A Fővárosi Bíróság január 19-ei tárgyalásán az ügyész az első-, a heted- és a nyolcadrendű vádlott esetében elejtette a vádat, míg a negyed- és az ötödrendű vádlottra vonatkozóan vád alóli felmentést indítványozott. A vádhatóság képviselője a további hét vádlott esetében társtettesként, illetve bűnsegédként elkövetett emberiesség elleni bűntett kimondását indítványozta. Japán önkéntesek diplomája Hazánk az első európai ország, ahol kormányközi megállapodás alapján három éve tevékenykedik a Japán Külföldi Önkéntes Szolgálat. A program keretében a japán nyelv, az ikebana művészet és önvédelmi sport oktatására 15 fiatal érkezett Magyarország különböző városaiba. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem oktatói végzik a japán önkéntesek hazai felkészítését, ennek befejeztével ma 11 órakor diplomaosztó ünnepséget tartanak az intézményben. A diplomákat Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke adja át. A vendégek ezt követően megtekintik a Grassal- kovich-kastélyt. Az eseményen részt vesz Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter. (balázs) Gödöllőn és Pannonhalmán Mécs Lászlóra emlékeztek A száz éve született Mécs László szerzetes költő emlékezetére, szülei tésnapja évfordulóján a Premontrei Öregdiákok Egyesülete és a gödöllői Szent Norbert Gimnázium növendékei a gödöllői városi temető premontrei parcellájában, emlékművénél ünnepi megemlékezést tartottak. Koncz Krisztián 3/a osztályos diák a Szétszóródás után című költeményt szavalta, majd páter Holnapi Dénes Márton mondott emlékbeszédet. Quirikó Domokos az öregdiákok nevében szólt, Lakatos Mária (3/a) az Ite missa est költeményt szavalta. Mécs László emlékművén koszorút helyeztek el a gimnázium nevében a 3/b osztály és az öregdiákok csoportja. A nagy katolikus és magyar költő emlékezetére a Szózatot énekelték el, majd befejezve az ünnepséget, az idős kortársak élményeiket elevenítették fel, elolvasva Mécs sírfeliratát: „Minden emberben önmagad szeresd: Közös nagy tenger cseppjei vagyunk.” Fényi Ottó perjel ugyanakkor a pannonhalmai országos megemlékezésen vett részt; Mécs László ott halt meg és ott van eltemetve. Fazekas Mátyás Kezdje az évet a Sutáknál! Kárpótlási jepét egyes ,.t^ékefc$sásárlá- sa esetén lÖO^-on, a többit 50%-on beszámítjuk. Nagy válaMt&ban kínálunk szőnyegeket, íutószőnycgeket, padlósKŐnycgekei ’94-es arakon a kÖ\eike/»> iüáöeinkben Bp JX. kér., Gyáli út 37 Tel.: 280-2277/217 vagy Bp. IX. kér., Szacsvav köz 41 TeJ.: 262-6147: ^elfeledje, Sutákkal az új évben is jól jápí Az SZDSZ elégedett a kulturális kormányzattal Az SZDSZ teljes mértékben támogatja a kulturális kormányzat tevékenységét. A szabaddemokraták szerint a művelődési tárca múlt héten nyilvánosságra hozott alapelvei választ adnak a legnagyobb dilemmára is, vagyis arra, hogy milyen legyen az állam és a kultúra viszonya: az állam feladata a kultúra feltétel- rendszerének biztosítása. Ezeket az alapelveket valósítja meg a kormányzat a Nemzeti Kulturális Alapítvány átalakítása során is. Erről Rajk László, a párt országgyűlési képviselője beszélt tegnap, az SZDSZ Mérleg utcai székházában tartott sajtótájékoztatón. A szabaddemokraták másik, Rajk Lászlóhoz hasonlóan kulturális szakértőnek számító honatyája, Molnár Péter pedig azt hangsúlyozta, hogy pártja az úgynevezett kulturális harc lezárásában érdekelt, és arra törekszik, hogy a kultúra párbeszéd legyen, amelyben a különböző felfogások egyaránt megjelenhetnek. Molnár Péter fontosnak ítélte azt is, hogy a kormányzat építsen elődje eredményeire, például a kulturális alapítványok rendszerére. Ezt a rendszert az SZDSZ olyan értelemben szeretné továbbfejleszteni, hogy az állami pénzeket osztó alapítványok közalapítványokká váljanak. Molnár Péter megemlítette, hogy megkezdődött a Mozgókép Alapítvány átalakítása, és a szaktárcánál folyik a filmtörvény előkészítése • is, ez utóbbi jogszabály tervezete a jövő félévben kerülhet a parlament elé. Kérdésekre válaszolva fejtette ki Rajk László, hogy a művelődési minisztérium átalakítása — amely miatt most bírálat éri a minisztert — szerepel a kormányprogramban. Egy másik kérdésre adott válaszában jegyezte meg Rajk László, hogy lehetséges a nemzeti kulturális intézmények körének bővítése. A Műcsarnok vezetőjének, Keserű Katalinnak ügyébe az SZDSZ mint politikai párt nem kíván beleszólni, mert azt egy munkáltató és egy alkalmazott vitájának tartja. Rajk László biztos abban, hogy Keserű Katalin tervezett menesztésének nem politikai okai vannak, és reméli, hogy sikerül olyan megoldást találni, hogy ne kelljen magas végkielégítést fizetni az igazgatónőnek, akinek szalönai tudása nem vonható kétségbe. (Lapzártakor érkezett: Keserű Katalint tegnap felmentették tisztéből. —A szerk.) Értesítjük a lakosságot, hogy megkezdjük az új piacon levő régi asztalok bérbeadását Az asztalok évi bérleti díja 2400 Ft/év. Az igényeiket 1995. január 30-ától 1995. február 3-áig, 9 és 12 óra között lehet leadni az új piacon, az irodahelyiségben. Cegléd Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési és mezőgazdasági osztály Cegléd, Kossuth tér 1.2700
