Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-20 / 17. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1995. JANUÁR 20., PENTEK Szerződések A nyugodt emberi élet bástyái, biztosítékai a szer­ződések. Életünk nap mint nap tele van ezekkel a garanciákkal. Nem kell nagy dolgokra gondol­nunk. Maradva a legkisebb társadalmi szerződés­nél, a családnál: az együtt töltött hét végi progra­mok is szerződések, megbeszélt, egyeztetett esemé­nyek, minden családtag részéről elfogadva. így van ez nagyban is, nem másként! Tárgyalá­sok, megbeszélések előzik meg a megállapodáso­kat. Ezt tették a világ minden pontján ősidőktől fogva. Az ananinói és a szvidéri kultúra népei, az egyiptomiak és asszírok, a görögök és rómaiak, a népvándorlás népei és az európai romanizált ősla­kosság. Ilyen szerződés a vérszerződés, után foglal­tunk Hont. így biztosítottuk azt, hogy együtt élhes­sünk a kisebb számban itt élő avarokkal, gepida, frank és bolgár töredéknépekkel. Elfogadták bizto­sítékunkat, az erőt, mely megvédte őket is. Álla­mot, keresztény államot alapítottunk, melynek szervezeti és tartalmi elemei ma is éltetnek egy né­pet itt a Kárpát-medencében. Szerződtek királya­ink fiaikkal, nemességükkel és Európával, fenn­maradásunkért. Megállapodásainkkal túléltük a török, tatár, osztrák, német és orosz vérzivataros időket. Minden szerződésünk a megmaradás és az örökös megújulás érdekében köttetett. Kárpát-me­dencei népek! Mi itt mindannyian szerződő felek vagyunk! Csak az a baj, hogy e szerződést, az 1920-ast, a 75 éve megkötöttet nem mi kötöttük, hanem itteni érdekeinkkel ellentétes erők, akik akkori saját ér­dekeiknek megfelelően lerakták egy gyenge Kö- zép-Európa alapjait, melynek mindannyian küsz­ködő elemei vagyunk. Voltak, akik sírtak, voltak, akik némán semmisültek meg, voltak, akik hiú örömünnepet ültek a medencében, s nem találtuk meg a közös hangot. E megállapodást követte egy másik 1945-ben, amikor — 1920-hoz hasonlóan — terméketlen és gőgös nagyhatalmak szentesítet­ték a megváltoztathatatlant. Ezek is szerződések voltak, melyeket érdekhű megbeszélések előztek meg. Minden fél magára kötelező érvénnyel írta azt alá, de máig nem tartották be őket. Aztán jött a demokratikus átalakulás, mely a bé­nultságot okozó diktatórikus évtizedeket követte, és körülöttünk minden állam vélt „demokráciája” elvakult kegyetlenséggel teszi tönkre az egziszten­ciákat, mint azt tették dr. B. Kovács Istvánnal, a Gömör Múzeum igazgatójával és Kovács László­val, Rimaszombat város jegyzőjével. Rajtuk kívül számtalan művelődési intézmény vezetője, oktatási intézmény vezetője és gazdasági vezető került eltá­volításra, mert magyarok. Hány ilyen Kovács Ist­ván, Kovács László él köztünk és került hasonló sorsra? Mi még most is szerződni akarunk?! Igen, de nem mindenáron! Csak akkor, ha emberi, euró­pai tartást kaphat itt mindenki, és egyenlő mérték­kel mért autonómiát. A Világ és Európa eljátszot­ta már hitelét. Csak magunkban bízhatunk, mi mindannyian. Ez a döntő, nem is akármilyen érv. Kiss János (Nagykőrös) Bizalmat szavaztak az MTA elnökségének Egyetlen előnyünk a tudás Az akadémiai törvény által előírt feladatok utolsó állo­másaként ült össze tegnap a Magyar Tudományos Aka­démia 1995. évi rendes köz­gyűlése. Kosáry Domokos, az MTA elnöke megnyitójá­ban hangsúlyozta: az akadé­miai törvény elfogadása után a Magyar Tudományos Akadémia ma méginkább Széchenyi Akadémiája, amelynek jogfolytonossága egyértelműen hiánytalan, kétségbevonhatatlan. Az A kormány szigorít (Folytatás az 1. oldalról) Forró Evelyn a továbbiak­ban bejelentette: Horn Gyula miniszterelnök hétfőn látoga­tást tesz a privatizációs szerve­zeteknél, és felszólal az ÁVÜ, illetve az ÁV Rt. össze­vont igazgatótanácsi ülésén. A szóvivő tájékoztatása sze­rint a kormányfőnek az a cél­ja, hogy megnyugtassa a kül­földi befektetőket: a Hungar- Hotels-ügy egyedi eset volt. A miniszterelnök hangsúlyoz­ni kívánja, hogy semmikép­pen nincs szó a magyarorszá­gi privatizáció lassításáról', el­lenkezőleg: a kormány a ma­gánosítás gyorsításának híve. A szóvivő azt is tudatta: a szigetközi vízpótlás és a hajó­zás ügyében a kabinet teljes felhatalmazást adott a Horn Gyula vezette küldöttségnek a Meciar kormányfővel folyta­tandó tárgyalásra azzal, hogy a delegáció messzemenően tartsa szem előtt az ország ér­dekeit. Hóm Gyula a kor­mány következő, január 26-i ülésén beszámol a szlovák mi­niszterelnökkel folytatott meg­beszélésekről, a pozsonyi ál­láspontról, s a kabinet ennek ismeretében hozza meg dönté­sét. Márciustól a kormány szi­gorú táppénzellenőrzést kíván bevezetni. Ezzel a tervezett 37 milliárd forint körül tarha­tó a táppénzkiadás. Nem támogatják a közvetlen elnökválasztást Az MDF-nek nincsenek illúziói A Magyar Demokrata Fórum továbbra is a parlament által történő, tehát a köz­vetett köztársaságielnök-választás híve — jelentette be Boross Péter, az MDF alelnöke a párt tegnapi sajtótájékoztató­ján. Mint mondta, az MDF nem támogat­ja Göncz Árpád újraválasztását, inkább azt szeretné, ha az Országgyűlés az öt évvel ezelőtti helyzethez hasonlóan el­lenzéki köztársasági elnököt választana, természetesen olyat, aki a kormányzó félnek is megfelel. Véleménye szerint, ha lenne politikai tartás a kormánypár­tokban, akkor ezt a gesztusértékű lépést megtennék az ellenzék felé, mint aho­gyan azt a Demokrata Fórum is megtet­te 1990-ben, bár hozzátette: látva a koa­líció eddigi magatartását, nem lehetnek illúzióik. Hangsúlyozta, hogy nem sza­bad olyan személyt jelölni, aki túlságo­san kötődik valamelyik párthoz, hiszen az elmúlt öt évben láthattuk, hogy ez mennyire káros. A kisgazdapárt által kezdeményezett aláírás-gyűjtési akcióval kapcsolatban le­szögezte: a Magyar Demokrata Fórum természetesen nem ellenzi, hogy a nép kinyilvánítsa akaratát, azonban nem tá­mogatják sem a közvetlen elnökválasz­tást, sem a köztársasági elnök jogköré­nek kibővítését. Ezzel kapcsolatosan Für Lajos, az MDF elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy várhatóan a követke­ző hetek egyik legfontosabb belpolitikai témája lesz a közvetett, illetve közvet­len elnökválasztás kérdése. Hangsúlyoz­ta, hogy a Magyar Demokrata Fórum­nak mindenképpen lesz jelöltje, konkrét személyről azonban még korai lenne be­szélni. Végezetül a kormányzat munkájáról szólva Boross Péter elmondta, hogy Eu­rópában nincs még egy példa arra, hogy a hatalomra kerülők ennyire eltérjenek a korábban tett ígéreteiktől. F. R. MTA elnöke hangsúlyozta: Magyarország talán egyet­len mai előnye, hogy a nem­zeti jövedelem jelen szintjé­nél jóval magasabb színvo­nalú, jobb minőségű emberi tudást mutathat fel. Az MTA elnöke kérte a közgyűlés résztvevőit: dönt­senek arról, hogy a jelenle­gi elnökséget meg kívánják-e erősíteni tisztsé­gében. Az Akadémia köz­gyűlése 257 igen, 51 nem és 15 tartózkodás mellett bi­zalmat szavazott a jelenlegi elnökségnek. Az Akadémia közgyűlé­sét Horn Gyula miniszterel­nök levélben köszöntötte, melyben kiemelte: a politi­kának többet kell tudnia a természet és a társadalom vi­lágáról, hogy azt is felismer­hesse: mely tudományos eredmények mikor, milyen feltételek között és milyen következményekkel haszno­síthatók a társadalom érde­kében; Az Akadémia közgyűlése megválasztotta az Akadémia doktori tanácsát, az akadé­miai kutatóhelyek tanácsát, a vagyonkezelő kuratóriu­mot, a felügyelőbizottságot, a tudományetikai bizottsá­got, valamint a könyv- és fo­lyóirat-kiadó bizottságot. A továbbiakban az Akadémia doktori tanácsa adományoz­za az MTA doktora címet. A testület megalakulásával megszűnik a tudományos mi­nősítő bizottság. Percemberkék tobzódása Érdekes információt közölt tegnapi szá­mában a Népszabadság. Idézem: „Fran- ka Tiborral egyelőre tovább tart az egyeztetés. Úgy tudjuk, hogy ha laptulaj­donos nem szívesen látná az Új Magyar- ország belső munkatársai között Fran- kát, aki nemrégiben egy nyíltan hunga­rista s antiszemita eszméket terjesztő ka­nadai lapra hivatkozva megszellőztette azt az álhírt, hogy 200 ezer zsidót készül­nek hazánkba telepíteni”. Megjegyzem, a minap bekapcsoltam a televíziót, s vé­gighallgattam azt a vitát, amelyik a Ma­gyar Narancs című lapban megjelent cikk kapcsán robbant ki. A Magyar Na­rancs — magam a cikket nem olvastam — megírta, hogy amerikai, fehér házi je­lentések szerint nagyon rossz vélemény alakult ki a magyar miniszterelnökről, Horn Gyuláról, mert barátja az alkohol­nak (mint pályatársaim jelentős része), valamint ha jól emlékszem az is terhelő bizonyíték, hogy csal a teniszben... A ke- rekasztal-beszélgetésen, melyen újság­írók vettek részt, abban állapodtak meg, hogy az ilyenfajta közlések azért szükségesek, mert ez hozzátartozik a tá­jékozottságunkhoz. Ezt a vélekedést mindnyájan osztották, talán az egy szem Csontos kollégát (Magyar Nem­zet) kivéve. Nagyon érdekes számomra, hogy a magyar miniszterelnökről ilyes­miket meg lehet írni, ám 200 ezer zsidó betelepítése, vagy be nem telepítése em­bargós hír, azaz bűnt követ el az — és ezért mennie kell egy konzervatív laptól annak —, aki ezt a hírt nemcsak közli, hanem kellő szakmai igényességgel utá­najár, érdeklődik és a kapott informáci­ókat nem rosszindulatúan, nem rasszis­ta és antiszemita módon nyilvánosságra hozza. Lám csak, vannak tabu témák, ám e csoportba a magyar miniszterel­nök nem tartozik bele, s hogy miért nem, arról e pillanatban kár lenne esz­mét futtatni, de gyanítom, hogy ehhez hozzájárul például a szállodalánc magá­nosításának felülvizsgálata ugyanúgy, mint az, hogy egyre többen nem kifeje­zetten elégedettek Fodor Gábor tevé­kenységével. (Vödrös) Nagykőrös és környéke telefonra várakozói! Azonnali telefonhoz jutási lehetőséget kínálunk Önnek mi, a Westel 900 GSM. Amennyiben élni kíván a felkínált lehetőséggel, hívja fel üzletkötőnket, akitől lakásán vagy munkahelyén - az Önnel megbeszélt időpontban - egy működő, digitális mobiltelefont vásárolhat meg. CSAK EGY TELEFON! A Westel 900 GSM üzletkötője: (06-30) 303-871 Értékesítési hálózatunk legközelebbi pontja: Westel 900 GSM mintabolt Kecskemét, Kossuth tér 3. Westel 900 GSM. A kapcsolat

Next

/
Thumbnails
Contents