Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-17 / 14. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1995. JANUAR 17., KEDD Egyben marad a Pemü Sikeres privatizáció Megtakarítást hozott a telefonközpont Jól gazdálkodó kórház A kifelé menő hívásokat számítógép rögzíti Vimola Károly felvétele Az Állami Va- i * £] gyonügynökség llkf egy korábbi hatá- rozata alapján a Pemü Kft.-t valamennyi üzletágával együtt értékesítették. A privatizáció napjainkban ott tart, hogy a dolgozók a cég tulajdonosai hatvanöt, míg az ön- kormányzatok öt százalékban. A fennmaradó részt a kft. vette meg. Természetesen ehhez pénzügyi és szakmai befektetőt keres. A magánosítás kezdetén többen felvetették a ceglédi cipőipari üzletágnál —- tudtuk meg Kalló Sándor megbízott igazgatótól — az esetleges önállósodás gondolatát. Ám a kft. vezetőivel közös megbeszélések alapján úgy döntöttek, hogy stratégiai és pénzügyi szempontból is előnyösebb, ha a Pemü egységes marad. Hiszen egy nagyobb cégnek kedvezőbbek a túlélési esélyei a nehéz időszakban. Áz alakuló ülésén a Pemü dolgozóinak túlnyomó többsége megerősítette a cég egyben maradásának szándékát. Azzal, hogy létrehozták a Pemü Kft. MRP-szervezetét, amelynek tagjai a különböző üzletágak munkatársai. A ceglédieknek a tavalyi esztendőre nem lehet panaszuk. Hiszen igen nyereségesen tevékenykedtek. Ehhez a jó teljesítményhez vitathatatlanul hozzájárult az, hogy a Puma céggel egyre gyümölcsözőbb és harmonikusabb a kapcsolatuk. Ez nemcsak a gyártott cipők mennyiségében mutatkozott meg, hanem a választékban, és persze a minőségben is. A cég egyre inkább a sportcipők készítését szorgalmazta. Alighanem a gyár üzletpolitikájából is következett az, hogy a közelmúltban jobban megfelelt az elvárásoknak, s könnyebben átállt a lassan kibontakozó piacgazdaság követelményeihez. A Puma márka nevével fémjelzett fél- és száras cipőket — a megállapodás értelmében — kifogástalan minőségben elsősorban a hazai piacra gyártják. Örvendetes, hogy 1995- ben lesz elegendő feladatuk: az első hat hónapban a megrendelés jóval meghaladja a gyár jelenlegi kapacitását. Szeretnék a berendezéseiket is korszerűsíteni, ám erre viszonylag szerényebb összeget fordíthatnak. Ennek eile- nére zökkenőmentes lesz az idén is a termelés. F. F. Tavaly sikerült 20 millió forint alá szorítani a kórház éves telefonszámláját — tájékoztatott Nagy Péter, a kistarcsai Flór Ferenc- - Kórház gazdasági igazgatója. — Sajnos hasonló jó eredményre idén nem számíthatunk: a szolgáltatás központi áremelkedése miatt — hiába fektettünk bele oly sok pénzt új telefonközpontunkba — idén alig hiszem, hogy 25 millión belül tudunk maradni — mondta. A kistarcsai Flór Ferenc Kórház országosan is híres arról, mennyire jól gazdálkodik. Ez — leegyszerűsítve — a mai viszonyok között azt jeleiiti, hogy takarékoskodik minden olyan erőforrásával, korábban pazarló módon felhasznált tárgyi és személyi lehetőségével, mellyel pénzben is kifejezhető haszna származik. Korábbi lapszámainkban már beszámoltunk arról, hogy ebben az egészségügyi intézményben hónapra s betegre lebontva kapják az osztályok a gyógyszerkeretet, s ugyanilyen szigorú elvek alapján osztják szét a segédeszközöket, a kezeléshez nélkülözhetetlen anyagokat. Emellett a kórház szakmai és gazdasági vezetése több kórházi tevékenységet vállalkozásba adott át. Ezzel is az intézmény anyagi érdekeltségét, s nem utolsósorban a szolgáltatások minőségi színvonalának javítását kívánták elérni. Az egyik kézenfekvő megtakarítási lehetőségnek tűnt a szinte valameny- nyi nagy intézménynél meglehetősen magas telefonszámlák összegének lefaragása. Természetesen egy korszerű, s a hívásokat ellenőrizni tudó rendszer kialakítása pénzbe kerül: azaz a megtakarítás érdekében áldozni is tudni kell. Ezt ismerte fel a kórház szakmai és gazdasági vezetése akkor, amikor a helyi Euróvia Kft.-t felkérve az intézménybe telepíttetett egy Siemens-központot. (Ez a rendszer életbelépése után azonnal a Siemens-referencia helyévé vált.) Mit tud a kórház telefon- központja? Először is gyorsan, pontosan és megbízhatóan kapcsolja — termé- szfetesen a kezelő személyzet közreműködésével — a hívott felet. Ami pedig a kórházból kifelé történő hívásokat illeti, nos, itt sikerült megtakarítani jó pár millió forintot 1994-ben. Minden szakdolgozónak van ugyanis öt számjegyű kódja. Ezt kell először beütnie a készülékbe, majd egy másik, egy számjegyű számmal jeleznie, hogy magán vagy szakmai, az intézmény érdekét szolgáló beszélgetést kíván folytatni. Az ily módon számítógépbe rögzített hívások lesznek a hó végi összesítéskor a fizetés alapjai. Természetesen a magán- beszélgetések során hívott felet nem vizsgálják a kórház gazdasági-ellenőrzési illetékesei, de a szakmailag indokolt telefonálást áttekintik. Fizetni csak a magánbeszélgetések után kell. Azoknak pedig, akiknek egyáltalán nincs módjuk — hivataluknál fogva — „ingyen” telefonálni, ők a nyilvános hívókészülékekről érhetik el hozzátartozóikat: a Siemensrendszer jóvoltából hasonlóan gyorsan és pontosan. — A fentieknél egy kicsivel többet is tud ez a rendszer — kalauzol a helyszínre a gazdasági igazgató. — Képes arra — a fővárostól kapott frekvencia segítségével —, hogy bárkit elérhessünk a vezeték nélküli hívó segítségével Budapest bármely pontján. Csupán az az elkeserítő az egészben, hogy amikorra kiépült, s beváltotta a hozzá fűzött reményeket ez a központ, éppen akkor emelkednek a szolgáltatás árai: méghozzá úgy, hogy várhatóan a tavalyi évben megtakarított összegeket idén már nem tudjuk a telefonálások ellenőrzése révén félrerakni. M. É. Tisztázatlan az alpolgármesterek feladata Határozatokat függeszthetnek fel (Folytatás az 1- oldalról) Ugyancsak ezek alatt az évek alatt formálódott ki Magyarországon — a demokratikus rendszerváltás nyomán az új közigazgatás, illetve az ahhoz kapcsolódó vezetés. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy ennek a folyamatnak részese, sőt több poszton irányítója is lehettem. — Mint egykori tanácsi vezető, illetve mint a Köz- társasági Megbízotti Hivatal irodavezetője, illetve jelenlegi tisztségében is más-más jellegű munkát kellett végeznie, mégha ugyanazt a formálódó ön- kormányzati rendszert szolgálta is. — Már a megyéhez való érkezésem is nagy változást hozott életemben: korábbi munkahelyemről úgy pályáztam meg a megüresedett vb-tit- kári posztot, hogy tudatosan készültem a gyakorlati feladatok vállalására, elsősorban a hatósági területen végezhető munkára. Érdekes lehet ma visszatekinteni ezekre az eseményekre: én voltam ugyanis az első megyei vb-tit- kár, aki pályázat útján nyerte el ezt a vezető tisztséget. Bőven volt feladatom ezen a poszton. Elég csak felidézni, milyen sokat kellett dolgoznunk például a helyi műszaki apparátus és a szaktárca bevonásával az érdi engedély nélküli építkezések ügyében. Ugyancsak sokat fáradoztunk azon, hogy rendbe tegyük a lakásgazdálkodást annak érdekében, hogy a főváros közelsége miatt népszerűvé vált megyei településekre beköltözni szándékozók valóban a sorrendiséget betartva, s jogszerűen jussanak telekhez, házhoz. Emellett, vagy talán ezek előtt is, át kellett alakítani ennek a nagy megyének a hivatali rendszerét: csökkentettük a létszámot, összevontunk osztályokat. Szégyenkezés nélkül tekintek vissza ezekre az évekre: vállalom, hogy valameny- nyi ügyünket úgy végeztük, hogy nem sértettük meg a települések önállóságát. — A demokratikus rendszerváltást követően — vágyának megfelelően — végre testközelbe kerülhetett az önkormányzatokkal, azoknak az önálló gazdálkodásával, illetve mint tisztségviselő az adotl települések konkrét gyakorlati hatásköri ügyeivel. — A választás lehetőségével magam is éltem: úgy gondoltam, hogy hozzám legközelebb a hatósági ügyek állnak. Ezek az újólag felállított Köztársasági Megbízotti Hivatalban intéződtek. Itt pályáztam meg a hivatal vezetését. A három megyét ösz- szefogó szakmai munka gerincét az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése, a hatósági első- és másodfokú ügyek intézése volt. Ami az elmélet és a gyakorlat arányát illeti munkámban, az utóbbi túlsúlyát bizonyítja, hogy hivatalvezetőként számtalan konkrét lakossági panaszt, ügyet oldottam meg kollégáimmal együtt. — Az ön által elmondottakból következik, hogy adandó alkalommal megpályázta a jogutódként megalakított Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetői megbízatását. — Semmi szégyenkeznivalóm nincs amiatt, amit az előző. hivatalban végeztem. így vannak ezzel munkatársaim is, akiknek zöme itt maradt az új szervezetnél. Csupán azoknak kellett eltávozniuk, akik a közigazgatási hivatalnál megszüntetett regionális feladatok miatt tulajdonképpen elvesztették munkájukat. Azonban ők is valamennyien el tudtak helyezkedni végzettségüknek megfelelő posztokon. :— A megyei önállóság megszerzése mellett, egy más mozgástér kialakulásán túl, mennyiben végez új, eddigitől eltérő feladatokat az ön által irányított hivatal? — Teljesen politikamentes hivatal lettünk. Azért merem ezt így kimondani, mert a korábbi hivatal élén álló, államtitkári rangot viselő vezető óhatatlanul is egy politikai irányzat megbízottja volt. Ami az alapvető feladatainkat illeti, azok nem változtak meg lényegesen. Az első és legfontosabb teendők változatlanul a törvényességi ellenőrzés végzése. E téren várhatóan mennyiségileg fog megnövekedni teendőnk, mivel a megyében lévő 183 településen további 57 kisebbségi ön- kormányzatot is választottak a helybéliek. Munkánk tartalmi oldalának növekedését jelenti az, hogy a pénzügyi döntésekben is el kell járnunk, amennyiben e téren hiányosságot vagy hibát fedezünk fel. Felelősségünk is nőtt az átalakulás során: kezdeményezhetjük ma már a bíróságnál olyan önkormányzati határozatok végrehajtásának a felfüggesztését, amelyek például — megállapításunk szerint — kárt okoznának a településeknek. — Gondolom hasonló megfontolások vezérelték a hivatalt ennek az eddig szokatlan tanácskozásnak az egybehívásában is. — Valóban előzmények nélküli ez a mai megbeszélés, melyet nemcsak a mi hivatalunk, de a TÁKISZ, illetve a megyei közgyűlés is kezdeményezett. Ez már önmagában is jelzi, hogy várhatóan jó munka- kapcsolat alakul ki ezen hivatalok között. Több olyan lényeges kérdés van, melyekről első kézből kell tájékoztatni a polgármestereket. Ilyen például az, hogy ma még több mint száz településen nincs alpolgármester. Ennek a hiánynak elsősorban az az oka, hogy ma még tisztázatlan, mi a feladata egy adott településen a polgárok által megnevezett helyettesnek. Erről is tájékoztatni kívánjuk a települések vezetőit, miként hasonlóan fontos kérdésekről kívánunk tanácskozni a jegyzőkkel is. Utóbbiakkal néhány hét múlva találkozunk egy négynapos s négy helyszínen megrendezendő szakmai fórumon. Ilyen és hasonló találkozókat pedig rendszeresen szeretnénk — akár a mai találkozó résztvevőivel közösen — tártani. Maliár Éva Petrik János: Amennyiben a maihoz hasonló jó munkakapcsolat alakul ki a megyei közgyűléssel, illetve a TÁKISZ-szal, úgy bízom abban, több ügynek sikerül még időben elébe menni Erdősi Agnes felvétele
