Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-17 / 14. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1995. JANUAR 17.. KEDD Megkérdeztük Hogy halad a gátbontás Nagymarosnál? Mint ismeretes, halálos kimenetelű üzemi baleset miatt néhány napra el kellett halasztani Bűsnél a vízi erűmű bal oldali zsilipkamrája új kapujának múlt péntekre tervezett terhelési próbáját, illetve a kapucsere idejére kialakított úgynevezett szárazdokk feltöltését. — Befolyásolhatja-e ez a csúszás a vízi erűműhöz kapcsolódóan felépített nagymarosi körgát bontásának, a Duna itteni, jelenleg rendkívül keskeny szakasza újbóli kiszélesítésének ütemtervét? — kérdeztük Sinkó Lászlót, a gátbontást végzű Strabag Hungária Építű Kft. építésvezetűjét. — A Bősnél történt sajnálatos tragédia a gátbontást egyáltalán nem befolyásolja, ez a munka teljesen független a vízi erőműnél történő eseményektől — kezdte válaszát a szakember. — A Strabag néhány kisebb munkálattól, például a régi-új hajó- úton kívül eső úgynevezett hidraulikus meder megtisztításától eltekintve végzett az elárasztásra, vagy ahogy ön fogalmazott, a Duna-szakasz újbóli kiszélesítésére való felkészüléssel. Ha a munkálatok műszaki ellenőrzésével megbízott Főber Kft. másképp nem határoz, előreláthatólag két-három héten belül lesz esedékes ez a jelentős és rendkívül látványos esemény. Hozzáteszem: mivel . egyelőre még nem a körgát átvágása, hanem a létesítménynek a víztükör szintjéig való lebontása van napirenden, a munka dandárja, a gát teljes elbontása még az elárasztás után következik úszókotrók segítségével. (ribáry) Hírlapkiadói vizsgálat Lezárultak a HungarHotels- ügylettel kapcsolatos munkák, folyik viszont a Hírlapkiadó Rt. és a Pallas Kiadó privatizációjának vizsgálata a Kormányzati Ellenőrzési Irodánál (fel). A Hungar- Hotelsével egy időben, december első felében indult vizsgálat valószínűleg még néhány hetet vesz igénybe — mondta el az MTI-nek tegnap Rubicsek Sándor, a Kormányzati Ellenőrzési Iroda elnöke. A HungarHotels ügyében jóval gyorsabban lezárulhatott a munka, hiszen a felmerült problémák jóval kevésbé szétágazóak voltak, mint a Hírlapkiadó és a Pallas esetében. A kiadók vizsgálatában a KEI-nek nagyobb anyagot kell áttekintenie, figyelembe véve azt is, hogy a privatizáció még tart, és a folyamatban lévő bírósági ügyek bonyolultabbá teszik a képet. A KEI azt vizsgálja, hogy 1990 óta hogyan, milyen irányban és a jogszabályok szerint moz- gott-e a Hírlapkiadó és a Pallas Kiadó vagyona. Budapest a térség pénzügyi központjává válhat Új székházban a Generali A több mint másfél évszázados múltra visz- szatekintő Generali Biztosítót 1831-ben alapították Triesztben, majd a következő évben Bécsben, Prágában és Pesten is nyíltak képviseletek. A második világháborút követő változások a Generali magyarországi fejlődését derékba törték, a kényszerű államosítás során a társaság — több más biztosítóval együtt — bezárhatta kapuit. A 160 éves tradíció 1989-ben éledhetett újjá, amikor megalakult az ÁB Generáli, majd egy évvel később a Providencia Osztrák—Magyar Biztosító Rt., melyek a világ több mint negyven országában jelen lévő Generali Csoport magyarországi tagjai. A két társaság — melyek 17 százalékos piaci részesedéssel a hazai biztosítási élet jelentős szereplői — közös új székházba költözött Budapest belvárosában, a Teréz körúton, melyet tegnap avatott fel Demszky Gábor Budapest főpolgármestere. Mint azt a megnyitón Demszky Gábor elmondta: arra számít, hogy az ezredfordulóra Budapest a térség pénzügyi központja lesz. Ezt a véleményét arra alapozta, hogy már jelenleg is mintegy 80 ezren dolgoznak a pénzügyi szektorban, a tendencia szerint azonban ez a szám két éven belül várhatóan 200 ezerre emelkedik. Ezért bízik abban, hogy ha a kormánynak nem is sikerülne fellendítenie a gazdaságot, Budapest akkor is fejlődni fog az ilyen jellegű pénzügyi befektetéseknek köszönhetően. F. R. Nem no az egészségügy pénze Kevesebb lesz a kórházfelújítás (Folytatás az 1. oldalról) Eszerint csupán a társadalombiztosítás témakörében nyolc ízben kell majd szavaznia az adott időszak alatt a honatyáknak. így többek között a költségvetés tárgykörében a járulék- fizetés szigorításáról, a tartalékképzés módozatairól, a nyugdíjemelés márciusra tervezett — visszamenőleges hatályú — 10 százalékos emeléséről, a tb. vagyongazdálkodásáról, a rugalmas nyugállományba vonulás mikéntjéről vár választ a parlamenti képviselőktől a népjóléti tárca. — Hasonlóan nem tétlenkedik a tárca vezetése a szociálpolitikai és az egészségügyi téren meghozandó törvények előkészítésekor sem. Ámi az előbbit illeti, azzal kapcsolatban készül egy átfogó módosítás; ugyanakkor egyes részterületeket érintően a kormány nemsokára a parlament elé viszi javaslatait. Ugyancsak hamarosan dönteni kell a Tisztelt Házban a gyermekjóléti törvényt szabályozó koncepcióról, mely felett jelenleg szakmai vita folyik. Az egészségügy területét érinti az a feltehetően márciusban parlament elé kerülő tervezet, melyben az 1995-re esedékes, a szakintézmények felújítását célzó címzett támogatások ügye szerepel. A szakterület fontosságára utal, hogy a parlamentben a tárca szeretne rendezni egy, a hazai egészségügyi állapotokról szóló politikai vitanapot. Ezzel a felvetéssel szinte valamennyi párt egyetért — mondta Kökény Mihály, jelezve legutolsó mondatával, hogy ez a téma mindenki számára egyaránt fontos. Harsányi László a számok nyelvén sorolta fel: mi várható az ágazatban 1995-ben. Eszerint a tárca idén 197 milliárd forintot kap a központi keretből. Ehhez még több forrásból is jön pénz, ám végezetül majd ugyanannyiból kell gazdálkodnia a minisztériumnak idén, mint amennyi 1994- ben jutott a feladatok teljesítésére. Mire elég ez az idén 20 százalékkal magasabb, de reálértékében tulajdonképpen a tavalyihoz képest változatlan összeg? — tette fel a kérdést az államtitkár. — Előreláthatóan mindössze 9 milliárd jut a meglévő egészségügyi intézmények korszerűsítésére, felújítására. Ez viszonylag kevés, főként ami a hazai létesítmények állapotát illeti. Ezért a tárca úgy tervezi, hogy inkább kevesebb kórház felújításába fog bele 1995- ben, de nem szeretné, ha pénzszűke miatt egy-egy feladat elvégzése félbeszakadna. (mailár) Túl a mélyponton Csökkent az állatállomány A mezőgazdaság túljutott a mélyponton, az elmúlt évben a megelőző esztendőhöz képest 5 százalékkal nőtt a termelés, a hazai ellátás kielégítő volt, és mintegy 15 százalékkal emelkedett az export is. Eközben a termelői árak 30 százalékkal nőttek — mondta tegnapi sajtófájékoztatóján Lakos László földművelés- ügyi miniszter. A részletekről szólva a miniszter elmondta: a megelőző évhez képest 50 százalékkal több friss zöldséget, mintegy 30 százalékkal több tartósítóipari terméket és ugyancsak 30 százalékkal több kolbászfélét adtak el. A bor- és pezsgőkivitel is 15 százalékkal emelkedett külföldön, mint egy évvel korábban. Különösen a Szovjetunió utódállamaiba szállítottunk lényegesen — 30 százalékkal — több élelmiszert, mint a megelőző évben. Nem mondható el ugyanez a fejlett tőkésországokkal kapcsolatban. Általánosságban visszaesett a sertés-, a marhahús- és a gabonaexport. A korábbinál több volt az importzsírból és -gabonából, visszaszorult viszont a tejipari termékek behozatala. Az állatállomány az elmúlt esztendőben tovább csökkent, ám valamivel kisebb mértékben, mint korábban. Szarvasmarhából 10 százalékkal kevesebbet tartottak a gazdaságok és a magángazdálkodók, a sertésállomány 6 millióról 5 millióra csökkent. Ezzel ellentétes folyamat jellemezte a baromfik tartását, hiszen szárnyasokból többet tartottak tavaly, mint 1993-ban. A tavalyi 57 milliárd forinttal szemben az idén 80 milliárd forint jut a központi költségvetésből a mező- gazdaság támogatására — mondta a miniszter. A tárca szakemberei szerint ezt elsősorban az élelmiszerexport-támogatásra és a mező- gazdaság gépellátására kell fordítani. Az FM idei programjában számos törvény- módosítás szerepel. Legfontosabbnak az élelmiszer-, az állategészségügyi, a jelzálog-, a földhitel- és a köz- raktározási törvény kimunkálását tartják. Szándékaik szerint ugyancsak idén készül el a kárpótlás lezárására vonatkozó törvény, és előkészítik a halászatról, vadászatról és az erdőkről szóló törvények módosítását. A kárpótlás lezárásával párhuzamosan a jelenleginél vonzóbb feltételeket dolgoznak ki a kárpótlási jegyek felhasználására is. Nem mondanak le a sztrájkjogról Garanciákat várnak egymástól a szociális partnerek a megkötendő társadalmi-gazdasági megállapodás betartására. A közös garanciákról viszonylag könnyen megegyeztek az érdekegyeztető felek, a külön-külön vállalandó biztosítékok viszont meglehetősen vitatottak — derült ki az^ Érdekegyeztető Tanács (ÉT) jószolgálati és etikai bizottságának tegnapi ülésén. A közös garanciák közé tartozik az, hogy a megállapodásban foglaltakat az aláírók magukra nézve kötelezőnek tartják, s a gyakorlatban ennek megfelelően járnak el. Minden év őszén ÉT plenáris ülésén értékelnék a teljesítést, s ugyanakkor határozzák meg a következő év tennivalóit. A közös garancia további fontos eleme, hogy mindegyik oldal három-három közismert, független szakembert delegálna a megállapodás megvalósítását ellenőrző testületbe. Amennyiben az egyik fél szerint valaki megszegte a megállapodást, akkor elsőként háromoldalú egyeztetésben tisztázzák a felvetést, s csak ezt követően tennének esetleg egyoldalú lépéseket. Az ülésen javaslatként hangzott el: a felek valamilyen sérelem esetén elsőként a konfliktusmegelőző fórumot keressék fel, s csak ezután forduljanak a nyilvánossághoz. így vélt sérelmek esetén megelőzhetik a társadalmi-gazdasági megállapodás, illetve egymás lejáratását. A külön-külön teljesítendő garanciáknál a munkavállalók rámutattak: a szakszervezetek nem hajlandók lemondani a sztrájkjogról. Ezért pontosabb megfogalmazást kértek arra, mit jelent, hogy a munkavállalói érdekképviseletek tartózkodnak a központi nyomásgyakorló eszközök alkalmazásától. A kormány értelmezése szerint ez azt jelentené, hogy a megállapodásban foglaltak teljesítése esetén az országos konföderációk tartózkodnának a program gazdaságpolitikája elleni sztrájktól. A garanciális feltételekről a bizottság részletes írásos javaslatot készít. Nyomozóhivatal a korrupció ellen? Vastagh Pál igazságügy-miniszter megfontolásra érdemesnek és megvalósíthatónak tartja azt a gondolatot, hogy a gazdasági bűncselekmények nyomozására szervezetileg és financiálisán elkülönített központi nyomozó hivatal jöjjön létre. A tárca vezetője úgy látja, hogy ennek megszervezése kedvezőbb feltételeket biztosít a feketegazdaságot érintő bűncselekmények üldözéséhez. A miniszter titkársága az erre vonatkozó közleményt Vastagh Pál és Zwack Péter független országgyűlési képviselő tegnap az Igazságügyi Minisztériumban tartott eszmecseréje után juttatta el az MTI- hez. Zwack Péter az Ország- gyűlés 1994. december 15-i ülésén napirend utáni hozzászólásban — ezt megelőzően pedig Kuncze Gábor bel- ügy- és Vastagh Pál igazságügy-miniszterhez írt levelében — fejtette ki javaslatának lényegét. A képviselő koncepciója szerint a hatékonyabb fellépés érdekében létre kellene hozni egy országos korrupcióellenes bizottságot, valamint az ügyészségi szervezeten belül egy korrupcióellenes nyomozóhivatalt. Törvénysértő' kormányintézkedés A Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége számára elfogadhatatlan, hogy a Paksi Atomerőmű Rt.-nél és az Országos Villamos Távvezeték Rt.-nél megszűnjön a tartós állami tulajdon. Ez ellentétes volna minden eddigi koncepcióval, így a privatizációs törvénytervezettel is. A szakszervezet ezért tiltakozik a részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetekről szóló kormányrendelet módosítása ellen — szögezi le a szövetség közleménye, amelyet tegnap juttattak el az MTI-hez. VDSZSZ kifogásolja, hogy a kormány ezermilli- árd forintnál nagyobb értékű vagyon esetében is a parlament tudta és jóváhagyása nélkül rendelkezik a tartós állami tulajdon megszüntetéséről. Ismeretes, hogy az erre vonatkozó kormányrendelet a Mól Rt.- nél 25 százalék plusz egy szavazat tulajdonhányadban szabja meg a legalacsonyabb tartós állami üzletrészt. A Magyar Villamos Művek Rt.-nél ez az arány 50 százalék plusz egy szavazatnyi részvény. Egy különleges jogokat biztosító részvénnyel rendelkezne az állam a privatizáció után az OVIT Rt. és a Paksi Atomerőmű mellett a hét erőmű- társaságban, a hat áramszolgáltató vállalatban, valamint az öt regionális gáz- szolgáltatóban.