Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-16 / 13. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1995. JANUÁR 16., HÉTFŐ A kis- és középvállalatok jövője Időtálló alumíniumból dolgoznak A százhalombattai Alukol tetszetős alumíniumajtói Forintos hírek A Tolcsván rendezett agrárfórumon Lakos László földművelésügyi miniszter rámutatott: szó sincs az állami fel­vásárlás rendszerének visszaállításáról, csak piaci zavarok esetén avatkoznak be. A fel­emelt agrárágazati keret igen jelentős részét me­zőgazdasági gépbeszer­zések támogatására kí­vánják folyósítani. Az állam átvállalja a mező- gazdasági gépek beszer­zéséhez szükséges hite­lek kamatainak a 71 szá­zalékát. A magyar gazdaság helyzetével, a takarékos- sági programmal, a defi­cit elleni harccal foglal­koztak vezető osztrák la­pok. Az MNB újabb köt­vénykibocsátásával kap­csolatban a Die Presse emlékeztetett arra, hogy az immár hét MNB-köt-, vény összvolumene Ausztriában 8,5 milli­árd schillingre emelke­dett. A válallalkozások ne- gyede-harmada valójá­ban csak a hivatalos ki­mutatásokban létezik, a valóságban nem — álla­pította meg a Központi Statisztikai Hivatal fel­mérése. A KSH adatai szerint a vállalkozások alapításában a privatizá­ciónak, vagy egyéb, ál­lami, önkormányzati közreműködésnek alig van szerepe. Aki törődik lakása állapotá­val, tudja, hogy a legtöbb karbantartást a nyílászárók igénylik. Az eső, a tűző nap próbáját a legkitűnőbb festé­kek sem állják ki sokáig, a farészek kiszáradnak, meg­repedeznek, elvetemedik az ajtó és az ablak. Vagy túlsá­gosan szorossá válnak, vagy éppen ellenkezőleg: olyan nagy rések keletkeznek, amelyeken besüvít a szél. Az alumíniumból készült nyílászárókkal ez nem for­dulhat elő. Nem igényelnek különösebb karbantartást, hi­szen az alumínium ellenáll a korróziónak, nem érzé­keny sem a hőmérséklet-in­gadozásokra, sem a nedves­ségre. Túlzás nélkül állíthat­juk, hogy egy alumíniumaj­tó vagy -ablak örökös darab. Az Alukol Fémszerkezet Gyártó Magyar—Német Kft. székhelye Százhalombat­tán van. Eddig béreltek egy műhelyt, most jutottak el odáig, hogy épületet vásárol­tak a Dunai Hőerőmű mellet­ti volt Geika-telepen. — Öt évig dolgoztam Né­metországban — mondja Ko- lozár György ügyvezető. — Kint dolgozó magyar munká­sok ügyeinek intézésével fog­lalkoztam, így kerültem kap­csolatba a Versbach Metall­bau céggel. Ez egy három­száz embert foglalkoztató vállalat, amely évente mint­egy három és fél milliárd fo­rintnyi forgalmat bonyolít le. Alumíniumszerkezeteket gyártanak, s nekem nagyon megtetszettek a termékeik. Felajánlottam a tulajdonos­nak, hogy alakítsunk egy kö­zös vállalatot. Ő ráállt, így született meg az Alukol 1990-ben. — Ennyire egyszerű volt, vagy csak a kívülállónak tű­nik annak? — Nem volt egyszerű, hi­szen azzal kezdődött, hogy háromnegyed évet töltöttem a kinti cégnél, s előre megha­tározott program szerint is­merkedtem meg a munka minden területével. Hárman alakítottuk meg az Alukol-t, a német partner minden segít­séget megadott nekünk az in­duláshoz. Gépekkel, techno­lógiával támogatott bennün­ket, ennek ellenére az első évünk veszteséges volt. Nem volt még tapasztalatunk, ala­csony volt a forgalmunk, de ez érthető is, mert az alap­anyag nagyon drága, s kevés volt az alaptőkénk. Fejlőd­tünk, de lassan, az első év vé­gére a létszámunk tízre emel­kedett. — A második évben már látványosabban fejlődtek? — Igen, az előző évi for­galmat megtízszereztük, a lét­szám is nőtt, a második év végén harminchétén voltunk. A harmadik évben megdup­láztuk a második évi forgal­mat, ekkor már ötvenen vol­tunk, tavaly pedig nyolcvan­ra emelkedett a létszám, for­galmunk 320 millió forint volt, ez az előző évinek mint­egy másfélszerese.-— Hogyan szereznek tudo­mást a megrendelők a cég­ről? — Évente kétszer veszünk részt kiállításokon, s mert jó néhány referenciamunkát tu­dunk felmutatni, megrendelő­ink egymásnak ajánlanak bennünket. Az értékesítés két részre osztható, vannak közületi megrendelőink, ki- sebb-nagyobb építőipari cé­gek, benzinkutak, áruházak, a másik pedig a lakossági üz­letág. Készítünk exkluzív be­járati ajtókat, előtetőket, üvegkupolákat, télikerteket, teraszlefedéseket. Amikor megrendelést kapunk, a fel­méréstől a tervezésen és a gyártáson át egészen a hely­színi szerelésig mindent mi végzünk el. — Mennyire elérhetőek a termékei árai? ' — Nem drágábbak, mint a jó minőségű fából készült ter­mékek. A legolcsóbb bejára­ti ajtó áfa nélkül 40 ezer fo­rint, az exkluzívabbak termé­szetesen drágábbak, egy kü­lönleges kivitelű ajtó akár 140 ezer forintba is kerülhet. Kuriózumként említem, hogy volt egy megrende­lőnk, aki az épülő családi há­zához az alumínium nyílászá­rókért, uszodafalért nyolc és fél millió forintot fizetett ki, persze nem ez a jellemző a lakossági megrendelésekre, hanem hogy készíttetnek egy-egy ajtót vagy előtetőt. —Az itt dolgozók javadal­mazása jónak mondható? — A cég egyik nagy vonz­ereje, hogy az itt dolgozó nyolcvan emberből húsz min­dig kint dolgozik Németor­szágban, a partnercégnél, idő­szakonként váltják egymást, így mindenkire sor kerül. Ez nagyon előnyös, hiszen az ot­tani kereseti lehetőség na­gyon jó. A százhalombattai munkahelyekhez viszonyítva jó helyen állunk, dolgozóink bére megközelíti a Dunai Fi­nomítóban dolgozókét, az is igaz, hogy nálunk a munka intenzitása nagyon nagy. Ne­gyedévente prémiumot kap­nak a dolgozók, teljesítmény­arányosan, van utazási és ét­kezési hozzájárulás, munka­ruha, albérleti hozzájárulás, sőt, még néhány százezer fo­rintos építési kölcsönt is tu­dunk biztosítani, igaz, nem kamatmentesen, de a banki alapkamaton, s már ez is nagy segítség. — Egy nyolcvanfős közép- vállalat egy kisebb települé­sen jelentős tényező lenne. Százhalombattán, a nagyvál­lalatok árnyékában milyen az önök pozíciója? — Kevés figyelmet szen­tel nekünk a város- vezetése, ami bizonyos szempontból jó is, hiszen így többet tu­dunk á munkával foglalkoz­ni. A két nagyvállalathoz ké­pest mi nagyon kicsik va­gyunk, bár több tízmillió fo­rint adót fizetünk, s ennek egy részével a város rendel­kezik. Úgy tűnik, a vállalko­zások közül az egészen kicsi, egyszemélyes vállalkozáso­kat részesítik előnyben, s ez nem is baj, de jó lenne, ha a város vezetése a kis- és kö­zépvállalatokat is jobban se­gítené, úgy egyre több ilyen cég lehetne itt, mint a miénk. A volt Gelka-telepen valósá­gos kis helyi ipartelep alakul­hatna ki, ha a város vezetése ezt valamilyen módon ösztö­nözné. — Milyen segítségre gon­dol? — Hasznos lenne, ha az önkormányzat lehetővé ten­né, és a befizetett iparűzési adó egy részét pályázattal vissza lehetne nyerni a fej­lesztés érdekében. Ez sok in­duló kisvállalatot átsegítene a kezdeti nehézségeken, s ha ezáltal a fejlődés dinamiku- sabbá válik, annak a város is hasznát látja. Pável Melinda KSH-adatok Citroen- és Saab-évzárás Martonvásári kutató Nőit a behozatal Növelik a kereskedők létszámát A múlt év november végén az áruforgalmi mérleg hiá­nya 362 milliárd forintra emelkedett, ami átszámítva 3,4 milliárd dollár — derül ki a KSH-nak az MTI-hez pénteken eljuttatott összesí­téséből. A kereskedelmi áru­forgalom hiányából 2,7 mil­liárd dollár terheli a fizetési mérleget. A behozatal érté­ke tavaly januártól novem­berig 1353,5 milliárd forin­tot tett ki, míg a kivitelé csak 991,8 milliárd forintot. Novemberben az előző havi­hoz képest folytatódott az import növekedése, míg az exporté nem változott lénye­gesen. A tavalyi év első tizen­egy hónapjában az import volumene 22, az exporté 18 százalékkal volt magasabb 1993 hasonló időszakához képest. Magyarországnak a piacgazdaságú országokkal lebonyolított exportforgal­ma 22, importforgalma 25 százalékkal bővült. Ugyan­akkor a volt szocialista or­szágok viszonylatában Ma­gyarország behozatala 15, míg kivitele csak 2 száza­lékkal emelkedett. A behozatalban az árufő­csoportok szerinti bontás­ban az élelmiszerimport vo­lumene nőtt a legjelentőseb­ben, 31 százalékkal. A kivi­telben a fogyasztási iparcik­kek mennyisége emelkedett a leginkább, mintegy 28 szá­zalékkal. Tavaly az egyes külkeres­kedelmi ügylettípusok kö­zött az általános termékforga­lom volumene 1993 azonos időszakához képest a behoza­talban 34, a kivitelben 31 százalékkal nőtt. A speciális ügylettípusok között több mint négyszeresére emelke­dett az operatív lízing kereté­ben behozott termékek for­galma. Ennek oka a Malév nagyszabású Boeing-ügyleté- ben keresendő. A várakozásoknak megfele­lően zárta az elmúlt évet az 1994. február 14-én alapított Citroen Hungária Kft. — de­rül ki a vezérképviselet MTI-hez küldött közlemé­nyéből. Eszerint a szeptem­beri hivatalos bemutatkozás után 250 Citroen márkájú gépkocsit értékesítettek Ma­gyarországon, de a rendelé­sek száma az év utolsó két hónapjában 305-re emelke­dett. A legnépszerűbb mo­dell az eddigi eladások alap­ján a Cl5-ös, az AX és a ZX változat. A vezérképvise­let magyarországi hálózatá­nak fejlesztése során eddig 30 márkakereskedőből és szervizközpontból álló háló­zatot sikerült kialakítani. Eb­ben az évben 35-re kívánják növelni a márkakereskedők számát, míg az eladási terv­ben 1200 gépkocsi szerepel. A svéd Saab magyaror­szági vezérképviseletén Ré- mai Zsolt marketingigazga­tó arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az elmúlt év­ben összesen 120 darab au­tót adtak el, ugyanannyit, mint 1993-ban. Az értéke­sített modellek kétharma­da a 9000-es, kisebb része pedig a 900-as változatból került ki. Az idén sem szá­mít forgalombővülésre a Saab hazai képviselete, in­kább az elért piaci pozíci­ók megtartását tűzték ki cé­lul. Rémai Zsolt hozzátette még, hogy Európában 23 százalékkal bővült a Saab- eladás, ami összesen 89 ezer eladott autót jelent. A svédországi autógyár egyébként erre az évre ter­vezi az autóértékesítésben a bűvös 100 ezer darabos határ átlépését. Sárgul az Sárgul, s hamarosan aratásra érik az őszi árpa az MTA Martonvásári Mezőgazdasá­gi Kutatóintézetének fitot- ronjában. A genetikai és nö- vénynemesítési kísérletek igényeinek megfelelő klíma szerint programozott, össz­komfortos növénynevelő kamrák szinte mindegyiké­ben más-más évszak mester­ségesen teremtett körülmé­nyei között nevelkednek ezekben a napokban a növé­nyek. Egyes kamrákban most virágzik a dohány, s bontják leveleiket az aprócs­ka almamagoncok, másutt csaknem sarkvidéki hideg­ben fagy tűrőképességből, il­letve tikkasztó kánikulában az aszálytűrésből „vizsgáz­nak” a kísérleti növények. A fitotron — a progra­mozható klímájú, összkom­fortos növényház — igen nagy segítséget ad a nemesi- tők munkájához. Segítségé­vel az időjárástól függelenül őszi árpa megismételhetők a kísérle­tek, s ezáltal gyorsabbá vál­hat a nemesítői munka, meg­bízhatóbbak a kísérleti ered­mények. A klímakamrákat nem kizárólag a martonvásá­ri kutatók használják munká­jukhoz, élnek a lehetőséggel más növénykutatásokkal foglalkozó intézmények is. A martonvásári nemesítők tevékenységét nagymérték­ben segíti a fitotron használa­ta. Nagy része van például abban, hogy az intézmény kutatói az elmúlt két évtized­ben harmincegy korszerű, új búzával gazdagították a fajta- választékot, s megjelentek a termesztésben az általuk elő­állított, illetve meghonosított nagy hozamú, mind több kedvező tulajdonsággal bíró, új kukoricahibridek. A kor­szerű, s Martonvásáron igen eredményesen végzett nö­vénygenetikai kutatások zöme pedig megvalósíthatat­lan lenne a fitotron nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents