Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-16 / 13. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1995. JANUÁR 16., HÉTFŐ A Vöröskereszt források után kutat Szociális kerekasztalt terveznek A Pest Megyei Vöröskereszt számára 1995-ben a folyamatosságot sokkal inkább az eddig végzett feladatok ismételt elvállalása jelenti, mintsem a humanitárius szervezet anyagi forrásainak változatlansága. Utóbbiak ugyanis — éppen az egyre nehezedd gazdasági körülmények között — idén tovább apadnak. Emiatt is szőtte bele Szvi- atovszky András, a Pest Megyei Vöröskereszt titkára az idei tervek felsorolásába azokat a vágyait, melyek, mint új pénzügyi források, segíthetnék a sokféle feladatot vállaló szervezet működését gördülékenyebbé tenni. A gépezet beindult... Német nemzetiségi önkormányzat Dunabogdányban A dunabogdányi önkormányzat élére a választások eredményeként Schuszter József polgármester került. Vele beszélgettünk a választási eredményekről és az elkövetkezendő időszak legfontosabb teendőiről. — Természetesen idei feladataink többségét alapvetően az évek, sőt évtizedek óta végzett, immár hagyományossá vált teendőink teszik ki — kezdi a felsorolást a megyei titkár. — Várhatóan az 1995-re tervezett munkánk gerincét a szociális segítő feladatok elvégzése adja. Az e téren nyújtott támogatásaink többségét a téli hajléktalanellátás, -gondozás teszi ki. így az idei esztendőben, a mostani évszakban még reánk váró feladatok sorolását azzal kell bevezetnem, hogy megemlítem: karácsony óta változatlanul nő a rászorulók, a hozzánk főként természetbeni segítségért fordulók száma. A Vöröskereszt igyekszik minden igénylő kérésének eleget tenni. Csupán karácsony alkalmával a megyében mintegy 70 helyen szerveztünk akciókat, műsoros, s ajándékosztással kísért rendezvényeket, bonyolítottunk le vendégjárásokat. Csaknem 7 700 megyei lakos részesült valamiféle Vöröskereszt-támogatásból az ünnepek alatt; 5900 embernek tudtunk saját pénzből összeállított, illetve ön- kormányzati forrásból előteremtett csomagok szétosztásával kedveskedni. Ugyan még a tavalyi év eredményeihez tartozik, de szociális segítő munkánk természetéből adódóan az alábbi adatok az idei feladatok nagyságrendjét is jelzi: 1994-ben két és fél millió forint összegű adományt juttattunk el Pest megye hajléktalanjainak, nagy- családosainak, időseinek, egyedül élőinek, a szociálisan rászorulóknak. Kiemelkedő események voltak például a helyi hatóságok és hivatalok közreműködésével a váci és a tököli büntetésvégrehajtó intézetekben megrendezett ünnepi akcióink. — Mit tudnak adni idén a rászorulóknak ? — Ami az idei terveinket illeti: 1995-ben is szeretnénk 20 ezer rászorulót megsegíteni. Az egyre nehezedő gazdasági körülmények között némiképpen változik a megsegítés módja: sajnos egyre kevesebb a lehetőségünk a rászorulók pénzbeli megsegítésére. Sőt, a természetbeni juttatások is egyre inkább a ruhaosztásra terjednek ki; élelmiszercsomagot is csak korlátozottabb számban tudunk adni. — Ebben a nehezedő helyzetben elvárható-e ön szerint, hogy a Vöröskereszt a mainál élőbb kapcsolatot alakítson ki a települési ön- kormányzatokkal ? — Nemcsak hogy elvárható, de mi fontosnak is tartjuk azt, hogy már az indulásnál felkeressük a helyi önkormányzatokat, s egyrészről felajánljuk nekik a szolgáltatásainkat, a szolgálatunkat, másrészről ösztönözzük őket a Vöröskereszt és a saját szociális tevékenységük összehangolására. Úgy fogalmaztam meg ezt magamban, hogy afféle szociális kerékasztalt kellene létrehozni a településeken, ahol folyamatos egyeztetéssel naprakészen lehetne intézni a rászorulók megsegítését. Egy-egy adott helyszínen ugyanis a Vöröskereszt aktivistái, illetve az önkormányzatok szociális ügyekkel megbízott ügyintézői tudnak a legtöbbet azokról, akik támogatásra szorulnak. Természetesen ehhez a kerékasztalhoz meg kívánjuk hívni a helyi egyházak, s egyéb karitatív, humanitárius szervezeteknek a vezetőit, mozgatóit is. — A szociális munka sokáig csak a kis keresetből élők, a nyugdíjasok, a hajléktalanok megsegítésére terjedt ki. Ma azonban egyre nagyobb arányban adnak feladatot a helyi ügyintézőknek a munka nélkül maradt családok. Tud-e ezen a téren is segítséget nyújtani a Vörös- kereszt? — Nyitott ajtókat dönget: előkészítés alatt áll egy olyan megállapodás megkötése, amely a megyei Vörös- kereszt és a térség munkaügyi központja között jönne létre, s melynek célja éppen az állás nélkül maradottak hatékonyabb megsegítése. A Vöröskereszt számára amúgy sem újszerű ennek a társadalmi csoportnak a felkarolása. Eddig is szép számban foglalkoztattunk közhasznú munkavégzés során állástalanokat. Remélem, hogy ennek az elképzelésnek, illetve az ezt szolgáló megállapodásnak 1995 második felében már a gyakorlatban is meglátszik az eredménye. — A Vöröskereszt másik nagy, hagyományos vállalása a véradás szervezése, illetve az ehhez szükséges donorok egybegyűjtése. Kíván e téren is új feladatokat végrehajtani a megyei szervezet? — A véradással kapcsolatos nehézségeinket úgy vélem, jól ismerik e lap olvasói: azokról a közelmúltban volt alkalmam nyilatkozni a Pest Megyei Hírlap hasábjain. Ennek ellenére — a tavalyi számokhoz hasonlóan — idén is legalább 28-30 ezer véradást szeretnénk megszervezni. Új feladat, hogy a 18. életévüket betöltött fiatalok donorokká válását szeretnénk elősegíteni. — Kérem, említsen más jellegű, ugyancsak hagyományos vöröskeresztes munkát, olyat, melyet 1995-ben is fel tud vállalni a megyei szervezet! — Hagyományosan vállaljuk idén is a gyermekek nyaralását. A helyi önkormányzatok anyagi hozzájárulásával — szintén a tavalyi számokhoz hasonlóan — 1200-1300 szociálisan hátrányos körülmények között élő, illetve egészségükben károsodott megyei kisgyermek üdültetését kívánjuk megszervezni. Idén két helyen, a hagyományos, s ily módon bevált kemencei táborban, s emellett egy új helyen, a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában négy-négy turnusban tudjuk fogadni a gyermekeket. Az utóbbi nelyszín, mint említettem, idén debütál: reméljük, hogy a hegyekhez szokott megyei gyermekek is megszeretik ezt a szép, ám merőben más jellegű természeti környezetet. Eddig is gyakorlatban volt, talán idén a megszokottnál nagyobb hangsúlyt kívánunk adni azoknak a reklám célú megjelenéseinknek, amelyen vásárok, kiállítások alkalmával, a BNV területén hívjuk fel a figyelmet a Vöröskeresztre. Eddig hagyományosan ingyenes vérnyomásmérés lehetőségét biztosítottuk a vásárok látogatóinak, illetve kiadványaink terjesztésével, gyűjtésekkel igyekeztünk pénzhez jutni. Úgy tapasztaltuk: beváltak ezek az akciók. Emiatt gondoljuk, célszerű lenne kisebb vásárokon, kiállításokon is megjelennünk, sőt alkalmanként kihelyezett vérvétellel is kielégíteni a lakosság ilyen irányú igényeit. — Végezetül az új, 1995-ben induló kezdeményezéseikre lennénk kiváncsiak... — Az egyik legnagyobb tervünknek, a megyei mentálhigiénés programunknak van előzménye. Tavaly ugyanis már 9 településen működtek olyan csoportok, ahol a lelki egészségükben sérült gyermekek gondozását, kezelését vállalták a szakemberek. Nos, szeretnénk egyrészről ezeknek a helyszíneknek a számát 12-re bővíteni idén, másrészről a foglalkozásokat klub jellegű találkozókká alakítani.- Ehhez azonban még várjuk az önkormányzatok felajánlásait. Egy másik kezdeményezésünk szinte alap nélkül indul 1995-ben. A terveink szerint Szigetszentmiklóson fognánk bele egy gyógyászati segédeszközöket kölcsönző vállalkozásba. Ez a létesítmény már az átadás előtt áll, miként hasonlóan jók a kilátásai egy ugyanilyen célzattal megnyíló ceglédi boltnak is. Utóbbi városban egy helyi vállalkozó jelezte, hogy szeretne a mi közreműködésünkkel üzemeltetni egy ilyen üzletet. Reményeink szerint az esztendő második felében indulhatna el az a hagyatékszolgálat, melyet szintén a megye számos pontjáról hozzánk érkező igény alapján szervezünk. Ennek lényege, hogy sokan úgy veszítik el hozzátartozóikat, hogy nem tartanak igényt az örökölt ingó vagyonra. Nos, a Vöröskereszt össze- gyűjtené ezeket a magukra hagyott javakat, s gondoskodna arról, hogy azok egy részét ingyen, más részét akciókon pénzért új gazdákhoz juttatja. A terveink szerint Dunakeszi—Fót térségében létesülhetne egy ilyen bázis. Azért itt, mert a Fóti Gyermekvárossal meglévő jó kapcsolatunkra építve, onnan szerezhetnénk szakembereket, akik a magára hagyott használati tárgyakat feljavítanák, megújítanák. Tehát ez egy olyan vállalkozás lenne, mely egyrészről egy növekvő igényt szolgálna ki, másrészről munkát, elfoglaltságot, s ily módon keresetet is biztosítana az állami gondozásból szakképesítéssel kikerült, felnőtté vált fiatalok számára. Nem utolsósorban kiegészítené ez a Vöröskereszt költségvetését, mely az idei pénzügyi előirányzat tükrében, 1995-ben is, csak egy- harmad arányban származik állami támogatásból. Maliár Éva Mint elmondta, függetlenként indult a választásokon és igen szoros versenyben győzött. Úgy véli mivel a faluban Horváth Imre tíz évig töltötte be előbb a tanácselnöki, később a polgármesteri tisztséget, valamiféle változtatásra volt szükség. Az önkormányzati választáson három polgármesterjelölt indult, s a polgárok közel 50 százaléka őrá adta le a voksát. Hogy miért is indult a választáson, azzal indokolta, hogy a képviselő-testület tagjaként az eltelt időszakban úgymond benne volt a dolgok sűrűjében, és kellő tapasztalatot szerzett az ön- kormányzat munkájáról. Másrészt mivel ő tőzsgyö- keres dunabogdányi lakos, az emberek ismerik. A kampányidőszakban úgy tűnt, a lakosság többsége várta már ezt a változást. Schuszter József megemlítette azt is, hogy a polgármesteri tisztséget társadalmi megbízásként vállalta, nem pedig főállásban. A jövő terveivel kapcsolatban első és legfontosabb feladatának tekinti, hogy 5 hónapon belül a falu nyilvánossága elé tárja a község középtávú és egy éven belül a hosszú távú fejlesztési programokat a fontossági sorrend megjelölésével. Fontosnak tartja emellett a lakosság szélesebb körű és rendszeresebb tájékoztatását, a Bogdányi Híradó című helyi lap hasábjain keresztül. Az elmúlt ciklushoz hasonlóan továbbra is a politikamentes testületi munkát szeretné elérni. A szennyvízcsatorna problémájának megoldása egy hosszabb távú folyamat, s ilyen esetekben szükségszerű, hogy a régió önkormányzatai szorosan együttműködjenek. A falunak két „fájó pontja” van, az egyik az utak állapota, s ezek fejlesztésére egy komplex fejlesztési programot kell kidolgozni, hiszen a 11-es főút az átmenő és a helyi forgalom miatt állandó túlterhelésnek van kitéve. A másik pont a település kulturáltabbá, szebbé, zöldebbé tétele. Természetesen a szennyvízvezeték lefektetése, az ivóvíz gerincvezetékének cseréje és esetleg a gáz bevezetése után kerülhet csak sor a faluszépítésre. A további feladatok közé sorolható a mellékutcák állapotának javítása, valamint a meglévő földutak korszerűsítése illetve a Du- na-part rendezése és az idegenforgalom fejlesztése. A polgármester úr elmondta, hogy a képviselő- választáson 14-en indultak. A jelenlegi 9 tagú testületbe egy fő KDNP támogatással, 6 fő a német nemzetiségi kisebbség képviselőjelöltjeként, a többiek függetlenként kerültek megválasztásra. Ezáltal a dunabogdányi önkormányzat német nemzetiségi (kisebbségi) önkormányzattá alakulhatott. A jövőben több figyelmet kell szentelni a kisebbség -körében felmerülő problémák megoldására, és továbbra is ápolni kell a németországi testvértelepülések (Leuten- bach) kialakított eddigi jó kapcsolatot is. Végezetül a polgármester utalva a képviselő-testület munkájára és együttműködésére, úgy vélte, a gépezet beindult, az emberek lelkesek és segítőkészek. Sok jele van annak is, hogy a falu megosztottsága oldódik, és a széles körű összefogás esélye is megnőtt! Dubniczki Csilla Gyarapodó birkanyáj A korábbi visszaélések miatt jelenleg csak a nyilvántartott, törzskönyvezett birkaállományra lehet támogatást felvenni. A ceglédi HofFer Károly gazdálkodó kevert birkaállománya miatt nem kap támogatást, de nyáját mégis gyarapítja, mert tartásuk így is jövedelmező, hiszen az olasz kereskedők rendszeresen felvásárolják a bárányokat (MTI-felvétel) Elsősegélynyújtó verseny a megyei Vöröskereszt szervezésében Erdősi Agnes felvétele