Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-16 / 13. szám
MEGYEI HÍRLAP XXXIX. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM Ára: 17,50 forint 1995. JANUÁR 16., HÉTFŐ Sándor György HÁROM TÉ AZ „EGY CSÓNAKBAN”: TŰRHETETLEN TILTÁSOKAT TÁMOGATNI? Pékség családi vállalkozásban (5. oldal) Magyarok Világszövetsége: Az alapszerződéseket nem szabad elsietni Autonómiakonferenciát tartanak a békediktátum évfordulóján A közelmúltban vehette használatba új székházát a Magyarok Világszövetsége a volt Szovjet Kultúra Házában, ahol a rendbehozatal után szeretnék létrehozni a Magyarság Házát könyvtárral, kiállításokkal, szálláslehetőségekkel — jelentette be az MVSZ szombati sajtótájékoztatóján Antall István, a szervezet sajtótitkára. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke ezt követően annak a véleményének adott hangot, hogy Tőkés László ellen jól előkészített hecckampány folyik, amely nem kizárólag a románság és az erdélyi magyarság, hanem az egész térség ügye, hiszen máskor is volt már arra példa, hogy ártatlanokat próbáltak bűnösként beállítani, mintegy kényszerítve őket ártatlanságuk bizony- gatására. Mivel idén lesz a trianoni békediktátum 75. évfordulója — folytatta Csoóri Sándor — az MVSZ ebből az alkalomból autonómiakonferenciát szervez, amely azért fontos, mert eddig mindig külön tárgyalták az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki magyarság helyzetét. Ezen szeretnének változtatni azzal, hogy a különböző szomszédos államokban élő magyarság ügyét együtt tárgyalják. Hogy az együttes fellépés megvalósuljon, véleménye szerint szükség van valakire, aki az anyaországon kívül élő kárpát-medencei magyarságot képviseli a nemzetközi fórumokon. A konferenciával kapcsolatban elmondta: megbeszéléseket kívánnak folytatni a dél-tiroli osztrákokkal és a finnországi svédekkel az ottani tapasztalatokról és az autonómia megvalósításának lehetőségéről. Sajnálattal állapította meg, hogy még Nyugaton is az a véleménye sokaknak: a magyarok feszültséget keltenek a kisebbségi kérdés állandó felemlegetésével. Ezek az emberek azonban nem értik meg, hogy a magyarok csak arról a problémáról beszélnek, amelyet többek között éppen a nyugatiak okoztak a magyarságnak — mondta Csoóri Sándor. Bakos István, az MVSZ főtitkára elmondta: szeretnék, ha 1996-ban minden magyar méltóképpen ünnepelhetné meg a honfoglalás 1100. évfordulóját; ennek érdekében több rendezvényt is kívánnak tartani. Az idei programok közül kiemelte a határokon túli magyar oktatásról tartandó konferenciát, a jászok világtalálkozóját, valamint a két választmányi és a hét elnökségi ülést. Végezetül Dobos László, az anyaországon kívüli kárpát-medencei régiót képviselő alelnök sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy egyelőre az autonómiaigények mindenütt elutasításra találtak. Hangsúlyozta azonban, hogy az alapszerződésekben a jelenlegi határok szavatolásának ellentételeként mindenképpen autonómiát szeretnének, mert ennek — véleményük szerint — nincs alternatívája. Ezt az igényüket elmondták a magyar kormánynak is, hozzátéve, hogy az alapszerződések megkötését nem szabad elsietni, ha ugyanis abba mégsem kerülnének bele az autonómia megteremtésének. lehetőségei, akkor várható, hogy a kisebbségek ellenszegülnek majd a szerződésben foglaltaknak. A tanácskozás nyilatkozat elfogadásával ért véget. F. R. A magyarság Tőkés László püspök mellett A Magyarok Világszövetségének elnöksége megdöbbenéssel és felháborodással értesült arról a rágalomhadjáratról, amellyel Tőkés László református püspököt igyekeznek sanda módon lejáratni. Tőkés László az erdélyi magyarság és a magyar nemzet egyik legkiválóbb vezetője, aki történelmi szerepet vállalt a romániai változások elindításában. A magyarságot kívül-belül fenyegető erők mindent elkövetnek, hogy ezt a nemzetet megalázzák, jogaitól, nemzeti tudatától megfosszák. Ezért intéznek ilyen méltatlan támadást a magyar nemzet elhivatott vezetői és intézményei ellen, mindazok ellen, akik tettek és tesznek á magyarságért és akikre büszke a nemzet. A Kárpát-medence magyarságában, az erőszak szorításában az elmúlt évtizedekben felnövekedett az a nemzedék, amely a rendszerváltás és a demokratikus átalakítás hordozójává vált, amely megfogalmazza a magyar nemzet XX. századi történelmének tragikus igazságtalanságait, és mindent elkövet e jogfbsztottság felszámolásáért, a magyar nép felemelkedéséért. Ez a nemzedék Magyarországon és annak határain túl felelősséget vállalt és vállal Magyarország, a magyar nép és a magyar nemzet sorsáért, a térség demokratikus átalakításáért. Tőkés László e nemzedék zászlóvivője, a jelenkori magyar küzdelem szimbóluma. Kisugárzó egyénisége integráló erő és hitforrás mennyi magyar közösségben. Látnunk és tudnunk kell, hogy az ellene irányuló rágalmak célja a lejáratás, az erkölcsi és fizikai megsemmisítés. Fájó szívvel állapítjuk meg, hogy a Tőkés László ellen irányuló rágalomhadjáratnak magyar közreműködői is vannak. Ok is ácsolják a bitófát és hordanak ösz- sze gyúanyagot a gyújtogatok máglyájára. írásaikkal vagy cinkos némaságukkal a magyar nép legszebb vágyait, legigazabb nemzeti. törekvéseit kívánják elhamvasztani — a magyarellenes gyűlölet és rasszizmus füzében, mert a zsarnokság, különösen a Kárpát-medencében tapasztalatból tudja: ha erkölcsileg megsemmisíti a nemzet legjobbjait, ha béklyóba veri a szabad lelkeket, akkor könnyebben igázhatja le a megfélemlített, megalázott nemzetet. Ebben segédkezik Nagy Benedek romániai képviselő, aki gyalázkodásával önmagát semmisítette meg erkölcsileg. A Tőkés László ellen irányuló rágalmak nem csorbíthatják becsületét, nem tudják elhomályosítani múlhatatlan történelmi jelentőségét és a magyarság felemelkedéséért vívott küzdelmét. A Magyarok Világszövetségének elnöksége szolidáris Tőkés László püspökkel és kéri, nyilvánítsák ki mások is szolidaritásukat. A Magyarok Világszövetségének elnöksége (OS) Szomszédolás Szlovákiában Für Lajos, az MDF, Orbán Viktor, a Fidesz és Surján László, a KDNP elnöke a múlt hét végén átrán- dultak Szlovákiába, ahol tapogatódzó megbeszéléseket folytattak a szomszédos ország legfontosabb pártjainak irányítóival. A legutóbbi önkormányzati választásokra összeállt hazai ellenzéki pártok pozsonyi útjára azért is került sor, mert az MSZP—SZDSZ parlmenti túlsúlyos koalíció az utóbbi hónapokban már egyre ritkábban szól a magyar—szlovák alap- szerződés közeli nyélbe ütésének a lehetőségéről. Mint ahogy az európai integráció ügyét is egyre inkább igyekeznek a szőnyeg alá söpörni a budapesti kormány vezetői. Teszik ezt azért is, mert egyre világosabban rajzolódik ki az említett két célkitűzés közötti összefüggés, illetve az, hogy a határokon túli magyar milliókat nem írhatják le egykönnyen a Nyugat szemében esetleges dicséretes cselekedetnek számító alapszerződések kedvéért. A kezdeti derűlátás, illetve a román és a szlovák vezetőkkel megejtett ez irányú megbeszélések után a Horn-kormány rájött arra, hogy az említett szomszédos országoknak magyarellenes, asszimiláló politikája az elmúlt időkben mit sem változott. S lényegében nem is fog változni az alapszerződések esetleges aláírása után sem. Időközben Szlovákiában a korábbi, aránylag kiegyensúlyozott magyarpolitikát folytató Moravcík- kormányt fölváltotta a kelet-európai térség egyik legnacionalistább politikusának tartott, s hírhedt megnyilatkozásairól ismert Vladimír Meciar. Vajon milyen reményeket fűzött a három magyar ellenzéki politikus a mostani szlovákiai megbeszélésekhez? Meciar miniszterelnök, a megbeszélések kezdeményezője kiemelte, hogy pártját, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat sokkal inkább erősebb szálak fűzik a mostani magyarországi ellenzéki pártokhoz, mint másokhoz. Gondolom, itt a Horn Gyula által irányított MSZP-re célzott a szlovák miniszterelnök. Meciar mondanivalójának a lényege az, hogy a három magyar ellenzéki párthoz hasonlóan pártja, a DSZM irányította mostani pozsonyi koalíció is a nemzeti, keresztény és némileg a liberális értékek platformján áll. Ez mind rendben is lenne, nagyon kedves és vonzó, csak ehhez mindjárt hozzá kell tenni azt, hogy a Meciar-féle keresztény-nemzeti ideológiát elsősorban a magyarellenes szlovák nacionalizmus motiválja. A szlovák keresztény-nemzeti (sőt liberális) pártok céljairól, a szlovákiai magyarság autonómiatörekvéseiről vallott nézeteiről a hazai ellenzék képviselői nyilván részletes ismertetőt kaptak a szomszédos ország jelenleg ellenzékben lévő magyar pártjainak vezetőitől: Duray Miklóstól, A. Nagy lász- lótól és Bugár Bélától. A legutóbbi szlovákiai parlamenti választások után ellenzékbe vonuló — pontosabban kényszerűéit — magyar pártok és a hazai ellenzék vezetői a megbeszélések után abban közös nevezőre jutottak, hogy a pozsonyi kormány egyelőre nem kínál olyan szerződéstervezetet, amely megnyugtató megoldást hozhatna az ottani magyarság alapvető gondjaira. Magyarán szólva: a hazai ellenzék a szlovákiai magyar ellenzékkel együtt úgy véli, hogy a jelenlegi hivatalos pozsonyi álláspont mellett a két ország közötti alapszerződés aláírására egyelőre nem kerülhet sor. Igen jól fogalmazta meg Surján László, a KDNP elnöke, aki szerint „elképzelhetetlen az a magyar politika, amely leválasztja a kisebbségi kérdést a szomszéd országokkal kötendő alapszerződések ügyétől”. Amennyiben a mostani szlovákiai megbeszélések ezt a fölismerést erősítik meg, akkor a három ellenzéki politikus szomszédolása mindenképpen hasznosnak mondható. Hering József
