Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-12 / 10. szám
HÍRLAP XXXIX. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM Ára: 17,50 forint 1995. JANUAR 12., CSÜTÖRTÖK Tel-avivi politológus A teátrum Viccelni szokott állatokról szíveket és lelkeket a fegyverével, és újságírókról védő' szentély most elsült (7. oldal) (8. oldal) (16. oldal) Izraeli újságírót fenyegetnek Zuglóból Lapunknak nyilatkozva Breuer Péter Izraelben működő újságíró elmondta, hogy nemrégiben Magyarországról halálosan megfenyegették. Breuer jó pár hazai újságot, illetve esetenként a Magyar Rádiót tudósítja a Szentföldről. Az izraeli újságíró szerint Pálmai Tamás magyarországi újságíró, a Magma Press Bt. munkatársa nemrégiben telefonon többek között azt közölte vele, hogy „kitapossa a belét”, de előtte még itthoni barátai segítségével „kiirtja a magyarországi sajtó minden területéről”. A Magma Press Bt. egyébként három napon belül helyreigazítást és 500 ezer forint kártérítést követel a Pest Megyei Hírlaptól, amiért lapunk annak működési színhelyéül „egy zuglói lakás konyháját” nevezte meg. A Magma Press Bt. egyébként helyreigazításra és bocsánatkérésre kérte föl az izraeli A Hét Tükre című hetilap munkatársát, Naftali Krauszt is, aki velünk egy napon azt közölte, hogy „Budapesten Magma néven dilettáns álhírügynökség működik”. H. J. Szlovákia érdekeit szolgálja a magyar kormány? Duna-vizet kaphatnánk Ausztriától A Fidesz, a KDNP, az MDF és az FKGP ellenzi, hogy a szigetközi vízpótlást a dunakiliti tározó feltöltésével és fenékküszöb építésével oldják meg — jelentette be a négy párt tegnapi közös sajtótájékoztatóján Illés Zoltán, a Fidesz környezetvédelmi szakértője. Illés szerint érthetetlen, hogy a kormány mai ülésén miért csak erről az egy változatról tárgyal. Az ellenzéki pártok szerint úgynevezett szivornyázással kellene megoldani a Szigetköz problémáját. Ez a költségkímélő eljárás a gáton át szivattyúzva juttatna vizet a kiszáradt mederbe. Illés Zoltán azt is leszögezte: a jelenleg használt díze- les szivattyúzás sem rossz, és a kormány állításától eltérően nem is olyan költséges. Illés elmondta: tudomása szerint ez az eljárás napi 400 ezer forintba kerül, s érthetetlen, hogy ezzel szemben miért költenek erre 2,5 millió forintot. Elhangzott: a dunakiliti tározó feltöltése és a fenékküszöb építése csaknem egymilliárd forintba kerülne. A négy ellenzéki párt többek között azért sem ért egyet ezzel a megoldással, mert hátrányosan érintené a magyar pozíciót a Hágai Nemzetközi Bíróságon. Azt is hangsúlyozták: egy 1994-es országgyűlési határozat szerint a kormány nem támogathat olyan megoldásokat, melyek összhangban vannak az eredeti 1977-es szerződéssel. Illés Zoltán a sajtótájékoztatón felvetette: nem elképzelhetetlen, hogy Magyarország Ausztriától kérjen segítséget. Szerinte ugyanis megoldható lenne, hogy a Dunát egy 30 kilométeres csatornán keresztül Ausztriából tereljék vissza a kiszáradt mederbe. Végül elhangzott: a tározó feltöltése és a fenékküszöb építése kizárólag Szlovákia érdekeit szolgálná. Léha fogyasztók Az energiaszolgáltatók illetékes nyilatkozói meghatóan ecsetelik intézményeik sanyarú helyzetét. Azt, hogy a fegyelmezetlen, nem fizető' fogyasztók miatt a tönk szélén állnak, s anyagi helyzetük már-már tarthatatlan. Nincs más választásunk — mondják —, kénytelenek vagyunk szigorú intézkedésekkel rábírni az élősködőket arra, hogy pontosan fizessenek. Ennek hallatán az embert az együttérző sírás kerülgeti, hiszen sajnálja a nagylelkű energiaszolgáltatókat, akik megelőlegezik azt az energiát, amire a díjat utólag szedik be, s ezáltal örökké hátrányos helyzetben vannak. És ha egyszer a vendéglősök, a taxisok és a borbélyok is efféle panasszal állnak elő, akkor már egészen biztos, hogy a polgár nem bírja tovább, és telebőgi a zsebkendőjét. Ami az említett intézkedéseket illeti: elsősorban a villany és a gáz kikapcsolásáról, illetve a mérőberendezések leszereléséről van szó. Végre egy határozott lépés! Fizessenek csak a potyázok, akik visszaélnek az elektromos művek és a gázművek jóhiszeműségével, akik fütyülnek a díjakra, miközben másra szórják el a pénzüket. A jóravaló illetékesek felfestették nekünk a rózsás jövőképet: az előre fizetés nagyszerű lehetőségét, amikor is majd mágneskártyára kapjuk az energiát. Akkor aztán vége lesz ennek a felelőtlen, dorbézolás, hejehujás világnak, amelyben visz- szaélhet a léha polgár a szociálisan érzékeny kormányzat jóindulatával és bőkezűségével. Bánó Attila Uráncsempészeket fogtak Uráncsempészeket fogtak el a határőrök még tavaly december 10-én. A hírt azonban csak egy hónappal később hozták nyilvánosságra. A késedelmet a nyomozás érdekével indokolták. Mint a határőrség illetékese elmondta: az illegális szállítmányt négy szlovák állampolgárnál találták meg, akik egy Nissan és egy BMW típusú gépkocsival jelentkeztek kilépésre Hegyeshalomnál. Egy 7 deciliteres üvegben 1,7 kilogramm, feltehetően a FÁK-országokból származó uránt rejtettek el. A négy szlovák természetesen őrizetben van. Öko-eurorégió státus Fejlődhet az Ipoly-vidék Évente mintegy kétszázötven darab tartálykábelt állít elő a Bugyin működő Fémműszer Kft. A telefongyár egykori telephelyén kialakított üzemben a megrendelésektől függően mintegy 30-50 embert foglalkoztatnak Talum Attila felvétele Mint arról már beszámoltunk, Ipoly Szabadegyetem címmel a múlt év végén a térség kultúrájával, gazdasági helyzetével, történelmével, illetve környezetvédelmi kérdéseivel foglalkozó, előadásokból és kötetlen eszmecserékből álló kurzust rendezett Balassagyarmaton az Ipoly Unió, az Észak-magyarországi Közösségszolgálat, valamint a Szent István Király Alapítvány az Ipoly-mente kultúrkörért. A szabadegyetem résztvevői — a rendezvényen született elhatározásuknak megfelelően — a napokban megfogalmaztak egy nyilatkozatot, melyben felkérik az Ipoly Uniót: hasson oda az illetékeseknél, hogy a Pest és Nógrád megyét, valamint szlovákiai területeket érintő Ipoly-víz- gyűjtőterület mielőbb úgynevezett öko-eurorégió státust kapjon. A mintegy 5600 km2-t kitevő Ipoly-vidék, melynek területén hozzávetőlegesen 300-400 ezer ember él, egykoron virágzó kultúrával és gazdasággal rendelkezett, mostanra viszont — „köszönhetően” elsősorban a politikai alapon meghúzott országhatár által való szétválasztásnak — már-már kilátástalan helyzetbe került. Túlzás nélkül állítható: mind gazdasági, mind kulturális, mind könyezetvédel- mi szempontból válságövezetté változott. A régió, a bevezetőben említett nyilatkozat megfogalmazói szerint szlovák—magyar együttműködéssel, s az Európai Közösség által több helyütt alkalmazott közigazgatási forma, az öko-eurorégió státus elnyerésével, ami az országhatár „légiesítését” vonná maga után, újra fejlett térséggé válhatna. Olyan vidékké, ahol a mostani gyakorlattól eltérően elsősorban a helyi munkaerőre építenek. Egy környezet- és természetbarát gazdaság létrehozása révén, elérhetővé válhatna a szegénység felszámolása, s ezzel párhuzamosan stabilizálódhat a lakosság helyzete. R. Z. Újságírók egy csónakban A többéves médiaháború megrontotta a légkört az újságírók között. A január 13—14-i médiakonferenciánkkal a szakmai megosztottság megszüntetésére, illetve az eltérő, motiváló tényezők kölcsönös megismerésére teszünk kísérletet. Ezt Boros István, a Magyar Nemzet Újságíró Alapítvány kuratóriumának elnöke jelentette ki tegnap Budapesten, az „Egy csónakban..., avagy korszerűség és hagyomány, kormánypártiság és ellenzékiség, liberális és konzervatív stílusjegyek a magyar sajtóban” című tanácskozás programját ismertető sajtótájékoztatón. A nyilvános médiakonferenciát a Magyar Nemzet Újságíró Alapítvány, a Konrad Adenauer Alapítvány és a Friedrich Naumann Alapítvány közös szervezésében rendezik. „Milyen legyen a sajtó?” címmel a jövő kérdéseit taglalják: Elek István, Gerő András, Giczy György, Halmai Gábor, Kis János, Pokol Béla és Tőkéczki László.
