Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-10 / 8. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1995. JANUAR 10., KEDD KSH-jelentés Növekvő átlagkeresetek A havi bruttó átlagkereset a tíz főnél több dolgozót foglalkoztató cégeknél múlt év novemberében 39 541 forint volt, 25,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban — tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn a távirati irodát. Az adatokból kitűnik, hogy mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozásúak átlagkeresete csaknem egynegyedével haladta meg az egy évvel korábbit. így a fizikai dolgozók átlagkeresete 30 790 forint volt, a szellemi munkakörben foglalkoztatottak pedig 58 832 forintot kerestek. A nettó érték a két állománycsoportban 21 663, illetve 36496 forintnak felelt meg. Az előző, tehát október hónaphoz viszonyítva a bruttó átlagkereset növekedése szinte minden nemzet- gazdasági ágazatban számottevő, legnagyobb arányban a vegyiparban dolgozók keresete emelkedett. Az átlagosnál kisebb mértékben nőttek az építőiparban és a textilruházat területén dolgozók bevételei. A múlt év elejétől november végéig számítva a havi bruttó átlagkereset országos átlagban 32 730 forint volt, 22,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A szellemi foglalkozásúak átlag- keresete 1 százalékkal gyorsabban nőtt, mint a fizikai dolgozóké. Az országos átlagot figyelembe véve a havi nettó átlag- kereset 11 hónap alatt 22 628 forintot tett ki, ez 25,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Mivel a fogyasztói árak ugyanebben az időszakban 18,6 százalékkal nőttek, a keresetek reálértéke 5,9 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Csaba és Gyula között S Uj út a Viharsarokban A nyári csúcsforgalom kezdetére átadják a Békéscsaba és Gyula közti négysávos út első, 1,1 kilométeres szakaszát, amely kétszázmillió forint beruházásával épül meg a Vészéi csárdánál — tájékoztatták az MTI munkatársát a Békés Megyei Közúti Igazgatóságon. A nagy nemzetközi forgalmú 44-es út határszéli — két város közti — részén az eredeti tervek s a békésiek reményei szerint három év alatt készül el a tíz kilométer hosszúságú négysávos szakasz (a békéscsabai repülőtér elejétől Gyula széléig), ehhez csatlakozik majd a két várost elkerülő két-két sávos új nemzetközi út. A Vészéi csárdánál, mivel Békéscsaba felől nem lehet majd balra a jó hírű vendéglőhöz kanyarodni, az út mellé gépkocsi-leállóhelyet terveznek, s a már épülő gyalogúidon juthatnak majd át a közlekedők az út csárda felőli oldalára. A Betonútépítő Rt. a csabai Ásott-Körös fölé a jelenlegi mellé még egy hidat épít a négysávos útnak. Gyulán az idén kezdik meg a várost elkerülő út építését is; a nemzetközi pályázatot rövidesen kiírják a várhatóan mintegy hatszázmillió forintba kerülő beruházásra. A Gyulát elkerülő út első (öt és fél kilométeres) szakasza építésének költségeihez PHARE-segélyt is fölhasználhatnak a békésiek. Hegesztőberendezések Dunakesziről Egyedül az országban Hazánkban egyetlen szakcég, a dunakeszi Alagi-majorban működő Autogéntechnika Gázhegesztés-technikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. foglalkozik hegesztőberendezések gyártásával, felújításával, valamint azok biztonságtechnikai felülvizsgálatával. Bár a kft. — mint oly sok kis- és középvállalat az országban — likviditási gondokkal küszködik, fontos feladatának tartja, hogy anyagi nehézségei ellenére se mondjon le a műszaki fejlesztésekről — hangzott el többek között azon a tegnapi bemutatkozó sajtótájékoztatón, amelyet a Gépipari Tudományos Egyesülettel közösen rendezett meg az Autogéntechnika. Riltinger János, a GTE elnöke elmondotta, hogy a 12 ezer tagot tömörítő egyesület 1990 óta önálló szervezet, s tagja a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarájának. A GTE a mérnöktársadalom szakmai, etikai és egzisztenciális érdekvédelmére fekteti munkája során a hangsúlyt. De tevékenysége kiterjed az oktatásra, a továbbképzésre. az átképzésre, a rendezvényszervezésre, valamint a nemzetközi kapcsolatok ápolására is. Visontay lst\’án, az Autogéntechnika főmérnöke cégéről szólva kiemelte: a hatvan alkalmazottnak munkát adó kft. alapfeladatai mellett tudományos, szabványosítási és innovációs témák megoldását is fölvállalja. Példának említette, hogy az Európa-szabvány kidolgozásába két munkatársuk kapcsolódott be a közelmúltban. Műszaki fejlesztési elképzeléseik közül több olyat nyújtottak be az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak, amelyek elfogadása esetén, a pénzbeli támogatással, remény van arra, hogy belátható időn belül megvalósíthatók lesznek — tudtuk meg. A főmérnök a hőérzékelős és a visszavágásbiztos hegesztőpisztoly-markola- tot, a Blöflow különleges oxi- génnyomás-csökkentőt, valamint a Heron vákuumszabályozó egységet emelte ki mint legfontosabbakat fejlesztéseik sorából. K. M. Nem állták ki a tények próbáját Függésben a szövetkezetektől A volt szocialista országok mezőgazdaságának átalakításában nem állta ki a tények próbáját az importált kapitalista recept. Az olasz befektetők kísérletei megfeneklettek a bürokrácia és az ellenséges szemlélet miatt —- írta a Corriere delta Serra című napilap. A legnagyobb példányszámú olasz újság épp egy olasz vállalkozó tokaji kudarcával illusztrálta, hogy milyen nehézségek várnak azokra a befektetőkre, akik Közép- és Kelet-Európa mezőgazdaságában akarnak beruházni. A volt szocialista országok mezőgazdaságának átalakítása még távolról sem fejeződött be. Ez a folyamat akadályoktól terhes, a gyakori „húzd meg-ereszd meg” meg-meg- akasztja, s az utóbbi években egyértelműen lehűlt az átalakítás kezdeti lelkesedése. Mindez egyaránt magyarázza, hogy miért nem lehet még csak feltételezni sem egy egységes (mezőgazdasági) piacot az Atlanti-óceántól az Urálig, miért jártak lehangoló eredménynyel azok a brüsszeli kísérletek, melyek a Magyarországgal, a Cseh Köztársasággal és Romániával kötendő társulási szerződéseket ösztönözték, s miért ütköznek felebaráti helyett „fele-ellenséges” valóságba a magánvállalkozók egyéni kísérletei — írta a lap. A Corriere della Sera idézte Andrea Segrét, aki Olaszország képviselője az OECD kelet—nyugati kapcsolatok mező- gazdasági csoportjában. Segré szerint nehéz lenne a hátráltató tényezők között rangsort felállítani, de a közös problémák mindegyike visszavezethető a tulajdonjog meghatározásának és a mezőgazdasági szektor ellenőrzési mechanizmusainak hiányára. Emellett egyes társadalmi rétegek elutasító álláspontot foglalnak el a magánkezdeményezéssel szemben. Hiányoznak az újonnan született magángazdaságok számára nélkülözhetetlen technikai eszközök, az infrastruktúra és a szolgáltatások. Ezek a magángazdaságok másrészt erősen függnek a szövetkezetektől és az állami gazdaságoktól, s nemcsak gazdasági értelemben — mondta a szakértő. A kelet-európai mezőgazdaság dekol- lektivizálása teljessé válhat, mert a változás igénye a mélyből fakad. Ugyanakkor figyelni kell arra, hogy a kívülről ajánlott receptek közül csak azt a keveset alkalmazzák, melyet a napi kultúra képes befogadni, s fokozatosan magába olvasztani — írta a Corriere della Sera. A Siemens Telefongyár Kft. 1991 és 1995 között — a magyar kormány által kezdeményezett tender eredménye alapján — csaknem 100 millió német márkát ruházott be, ebből több mint 85 milliót tőkeimportként. A kft. évente annyi központot gyárt, amellyel — összesítve — 250 ezer állomást lehet kiszolgálni, ezzel a legnagyobb hazai híradástechnikai termékeket gyártó vállalattá lépett elő MTI-felvétel Szakmunkásképzés Szekszárdon Segít a Peugeot A Peugeot gyár legújabb fejlesztésének számító 2,5 literes turbódízel motort adományozott a szekszárdi Ady Endre Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola tanműhelyének a Peugeot Hungária Kft. A vezérképviselet és a szekszárdi iskola 1993 márciusában kötött együttműködési megállapodást. Ennek értelmében az autógyár Szekszárdon egy közép-európai oktatási központ kialakítását korszerű műszaki berendezésekkel támogatja. Az elmúlt évben a tanműhely új autómodelleket, célszerszámokat, diagnosztikai berendezéseket, futó- mű-beállítót, fődarabokat és egyéb alkatrészeket kapott a magyar vezérképviselettől összesen 20 millió forint értékben. Az együttműködés révén a szakközépiskolások elsajátíthatják az autók szerelési, karbantartási ismereteit. A szakképzés támogatását hosszú távú befektetésnek szánja a magyar piacon a Peugeot. Az oktatás támogatásával nemcsak a magyar szakmai színvonal fejlesztését kívánják szolgálni, de saját piaci pozíciójuk megerősödését is várják. Erre, ha szerény mértékben is, de már az elmúlt esztendőben is sor került. Az 1993-as évhez képest tavaly személygépkocsikból 13,7 százalékkal, haszonjárművekből pedig 28 százalékkal többet értékesítettek Magyar- országon. Új személygépkocsikból a korábbi 582-vel szemben tavaly 662 autó talált gazdára. Számos újdonsággal rendelkezik az idén a cég, közöttük a Peugeot 106-os család legutóbbi tagjától, a 106-os Kidtől, illetve az új haszonjárműtől, a Boxertől várnak sokat. Forintos hírek Január 15-től Boldizsár István személyében új gazdasági vezérigazgató-helyettese lesz az évi 36 milliárd forintos árbevételt teljesítő Budapesti Elektromos Művek Részvénytársaságnak. Csenterics Dezső, a korábbi vezető ugyanis a Magyar Villamos Művek Rt.- hez került hasonló beosztásba. Chile 8,9 százalékos inflációval búcsúzott az 1994-es esztendőtől, ami 1961 óta a legalacsonyabb — jelentette a Prensa Latina. A GDP tavaly 4,3 százalékkal bővült. A gazdaság gyenge pontja változatlanul a munkanélküliség: tavaly a munkaképes korú lakosság 6,5 százaléka volt állás nélkül. Többnapos tárgyalás után Oroszország és Irán aláírta azt a megállapodást, mely szerint Moszkva befejezi Irán öböl menti atomerőművének megépítését — jelentette a Reuter. Az erőművet 1974-ben kezdte építeni két német vállalat, a munkálatok azonban félbemaradtak, s az Irakkal a nyolcvanas években vívott háború során komoly károk keletkeztek a létesítményben. Észak-Korea a tervek szerint még ebben a hónapban fel fogja oldani az amerikai áruk importjára vonatkozó korlátozó intézkedéseket. Beruházások Romániában Romániában 1994-ben csaknem megháromszorozódtak a külföldi befektetések, és értékük 627 millió dollár volt (az előző évben 227 millió dollár) — jelentette a Reuter. A Román Fejlesztési Hivatal véleménye szerint a külföldi beruházások jelentős emelkedése Románia nagyobb politikai és gazdasági stabilitását fejezi ki. A legnagyobb külföldi befektető tavaly Dél-Korea volt 158 millió dollárral, és ezzel megelőzte Németországot. A második helyezett Németország 1994 októberéig 99,9 millió dollárt invesztált Romániában. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!
