Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-07 / 287. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP VÁLASZTÁS 1994. DECEMBER 7., SZERDA Kizárni a pártérdekeket Beszélgetés Manninger Gábor polgármesterjelölttel Miután a kialakult ■j í, > erőviszonyoknak (llPy • megfe'e^ően, vagyis természetszerűleg politikai alapon megválasztja az alpolgármestereket, a közelgő helyhatósági választások eredményeként felálló új önkormányzati képviselő-testület a továbbiakban főképp szakmai-várospolitikai szempontok szerint, a pártpolitika háttérbe szorításával végezheti hatékonyan felelősségteljes munkáját — vélekedik Manninger Gábor, Vác város egyik, a fő esélyesek között számon tartott polgármesterjelöltje, aki a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének támogatásával indul a megmérettetésen. — Mondjon kérem néhány szót önmagáról! — kértem a polgármesterjelöltet, aki egyben az MDF helyi elnöke is. — Ötvenegy éves, kétgyermekes családapa vagyok, s lévén, hogy születésem óta szinte megszakítás nélkül ebben a gyönyörű városban élek, ízig-vérig vácinak mondhatom magam — válaszolta a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki diplomával, több évtizedes közgazdasági gyakorlattal rendelkező Manninger Gábor. — Munkahelyem idestova 30 éve a Forte Fotokémiai Részvénytársaság, ahol jelenleg gazdasági tanácsadóként dolgozom. Manninger Gábor: A várost nem elég működtetni, azért kell dolgozni, hogy javuljon az itt élők közérzete —Bár egy ideig úgy tűnt, hogy a KDNP, az MDF, a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt, valamint a Magyar Igazság és Elet Pártja helyi szervezetei közös polgármesterjelöltei, illetve képviselőjelölteket indítanak az önkormányzati választásokon, végül az FKGP és a MIÉP külön kétpárti szövetséget kötött. Véleménye szerint miért nem jött létre egység e négy egyaránt konzervatív szellemiségű párt között Vácott? — Előrebocsátva, hogy nagyon fájlalom ezt a szétforgá- csolódást, elmondhatom: elsősorban nem politikai, hanem személyes okok játszottak közre a formálódó négypárti összefogás két részre szakadásában. Hozzáteszem: jómagam az utolsó pillanatig küzdöttem az egységért, hiszen ennek révén értelemszerűen a mostaninál jóval nagyobb esélye lett volna a keresztény-nemzeti szellemiséget valló jelölteknek az ön- kormányzatba kerülésre. — Ismertesse kérem programjának fő elgondolásait! — Programom arra az elvre épül, hogy nem elég a várost működtetni, hanem ezen túlmenően arra kell törekedni, hogy minél jobb legyen az itt élők közérzete. Ennek érdekében, véleményem szerint elsőrendű feladat a jelenleg lehangoló köztisztasági helyzet javítása, forgalom elől elzárt körzetek, új parkolóhelyek létrehozásával a belváros közlekedési rendjének gyökeres megváltoztatása, valamint az egészségügyi- és oktatási alapellátás színvonalának az emelése, illetve egy a mostaninál korszerűbb, a valós rászorultságot jobban figyelembe vevő szociális támogatási rendszer kialakítása. —A váci önkormányzat a hatáskörébe tartozó egészség- ügyi és oktatási alapellátás mellett jelenleg számos, nem csupán helyi érdekű feladatot is ellát. Fenntart, egymaga működtet például több, a környező településeket is szolgáló intézményt. így például a Jávorszky Ödön Kórházat, kollégiumokat, orvosi ügyeletet, középiskolákat. Ezen a téren kezdeményezne változást polgármesterként? — Lévén, hogy hosszú távon nem fogja bírni a város kasszája e plusz feladatokat, véleményem szerint sürgősen fontolóra kell majd vennie az új képviselő-testületnek, miként lehetne biztosítani a jövőben a térségi feladatokat ellátó váci intézmények zavartalan működését. Erre, ahogy én látom, két lehetőség mutatkozik: egyfelől az önkormányzat hozzájárulást kérhet a költségek fedezéséhez az érintett településektől, másfelől pedig úgy is dönthet, hogy egyik-másik ilyen intézményt átadja a megyének. —A polgármesteri hivatal egy négyfős csoportja svájci szakemberek segítségével nemrégiben elkészített egy koncepciót a város idegenforgalmának fejlesztésére. Ez meghatározva arculatát, Vácot a barokk kultúra Duna- parti városaként aposztrofálja. Ön hogyan foglalná össze röviden a Váccal kapcsolatos érzéseit, másképp fogalmazva, mit jelent az ön számára ez a város? — Vác a szülővárosom, bölcsőm és jószerével megszakítás nélkül otthonom, továbbá gyermekeim szülővárosa is. Azt hiszem ebből egyértelműen kiderül, hogy nagyon sokat jelent számomra. Ribáry Zoltán Hogy Dunakeszi valóban város legyen Hosszú távú elképzelések Legyen az város vagy község, bármely települést kizárólag egy, az élet minden területét érintő, minimum húsz évre szóló hosszú távú terv alapján, s természetesen mindenféle párt — illetve csoportérdek kizárásával lehet hatékonyan irányítani — vallja Windha- ger Károly, Dunakeszi egyik, a fő esélyesek között számontartott polgármesterjelöltje, aki a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Igazság és Élet Pártja, a Magyar Út Körök Mozgalom, illetve a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt helyi csoportjai, valamint számos magánszemély alkotta Szövetség Dunakesziért nevű szervezet támogatásával indul a megmérettetésen. — Kérem, mondjon néhány szót önmagáról! — fordultam a polgármesterjelölthöz. — Negyvenhat éves vagyok, két gyermek édesapja. Lévén, hogy már a nagyszüle- im is itt éltek, tőzsgyökeres dunakeszinek számítok. Ebből következően jól ismerem a várost, tisztában vagyok a helybéliek gondjaival, problémáival — válaszolta az EL- TE-en szerzett földrajz—biológia tanári és könyvtárosi diplomával rendelkező Wind- hager Károly. — Munkám, végzettségemnek megfelelően, eddigi életem során mindvégig az oktatáshoz, iskolához kötődött: kezdetben tanárként, később igazgatóhelyettesként, igazgatóként dolgoztam, majd körülbelül két évvel ezelőtt a mintegy 1600-1700 intézményt felügyelő Középmagyarországi Tankerületi Oktatási Központ igazgatóhelyettese lettem. E beosztásban számos önkormányzati-közigazgatási vonatkozású feladattal szembesültem és szembesülök, vagyis elmondhatom, hogy a pedagógia mellett ma már a közigazgatás terén is van némi gyakorlatom. Ha nem lenne, valószínűleg nem vállaltam volna a polgármesterjelöltséget. — Mi a tapasztalata, hogyan vélekednek a városban a Szövetség Dunakesziért céljairól? Másként fogalmazva: megítélése szerint milyen esélyei vannak a közelgő választáson a szervezet önkormányzati képviselőjelöltjeinek, illetve személy szerint önnek? — Ahogy én látom, a helybéliek nagy részének szimpatikus a Szövetség Dunakesziért, ami megítélésem szerint javarészt annak köszönhető, hogy bár politikai pártok is részesei, a szervezet pártok fölött áll, s nem bizonyos csoportok, hanem kizárólag a város érdekeit tartja szem előtt. Azt, hogy ez a szimpátia december 11-én milyen eredményt hoz, természetesen nem lehet előre megjósolni, annyi azonban bizonyos: ha a szövetséggel egyetértők aktívak lesznek, azaz elmennek voksolni, a szervezet képviselőjelöltjeivel együtt sikerre számíthatok. — Ismertesse kérem a szövetség programjának fő pontjait! — A szövetség programjában, mely írásban mintegy hét gépelt oldalt tesz ki, egyebek mellett a helyi vállalkozók, vállalkozások hathatós támogatása, önkormányzati lakásépítés, uszoda építése, evezős-telepek létesítése, a közbiztonsági, illetve köztisztasági helyzet javítása, művelődési ház építése, a város polgári szerveződéseinek támogatása, a rossz szociális körülmények között élők terheinek enyhítése szerepel. Kiemelt hangsúlyt kapott benne a környezetvédelem, valamint új munkahelyek teremtése. — Dunakeszin, illene a településsel kapcsolatban széles körben elterjedt vélemény, hogy úgy fest, mintha nem is város, hanem egy elhanyagolt, poros falu lenne. Ón is így látja? — A szövetséggel együtt jómagam is osztom ezt a finoWindhager Károly: Hosszú távú, az utódok által is vállalható elképzelések alapján kell irányítani a várost man fogalmazva nem épp hízelgő véleményt. Úgy gondolom, hogy a polgármesteri hivatalon belül létre kellene hozni egy karbantartó-csoportot, amelynek a város tisztántartása, fásítása, a parkok karbantartása, az utak, járdák tisztítása, a használaton kívüli régi temető időnkénti rendbetétele lenne a feladata. — Úgy tudom, hogy a szavazó lapokon a jelöltek neve mellől hiányozni fog a szövetség neve és emblémája... — Ez sajnos valóban így van, csupán a benne résztvevő pártok neve lesz olvasható a szövetség jelöltjeié mellett. — Miért? — Bürokratikus okokból. Pontosabban azért, mert még nem történt meg a szervezet hivatalos bejegyzése. R. Z. Vállalkozzon többet a község Szoros eredményt vár a kisgazdák támogatottja f A tökölieknek nem kell tartaniuk attól, hogy a vasárnapi választáson az eléjük kerülő szavazólapon nem tudnak kiigazodni a számos polgármesterjelölt között, a településen ugyanis mindössze ketten versengenek a falu vezető tisztségéért: Hoffmann Pál, a jelenlegi polgármester, s egyben az MDF, a KDNP, a MIÉP és a Fidesz támogatottja, valamint Dragovics András, aki a kisgazdák bizalmát élvezi. A polgármestert tegnap mutattuk be, ma az ellenfelén a sor. Dragovics Andrást ebéd közben leptem meg, jóllehet az ebédidő már régen elmúlt, amikor megérkeztem. — Amióta vállalkozó vagyok — magyarázta a tányért azonnal félretolva —, nincs módom szigorú napirend szerint élni... — Mivel foglalkozik? — Mezőgazdasággal. Most már két éve, hogy egyéni gazdálkodó vagyok, 40 hektárt művelek. A terület zöme persze bérelt — tette hozzá. — Akkor innen a kapcsolata a kisgazdapárttal. .. — találgattam. — Innen is. Mindig is kötődtem a mezőgazdasághoz, annak idején az érettségit a növénytermesztőállattenyésztő képesítéssel együtt a váci mezőgazda- sági szakközépiskolában szereztem. Politizálni azonban csak 1989-ben kezdtem, s hamarosan a helyi kisgazdapárti szervezet elnökévé választottak. — Miért éppen önt? — Valószínűleg azért, mert a munkahelyemen, a helyi Duna Tsz-ben szóvá tettem az általam tapasztalt visszásságokat. — Egy évre rá pedig megméretett az önkormányzati választáson. — Igen, ekkor lettem képviselő-testületi tag. Dolgoztam az agrár, ipari, kereskedelmi bizottságban is, azonban nem sokáig, ugyanis ez a testület lassanként elhalt... — Most azonban többre vágyik, indul a polgár- mesterségért. Eredendően nem vágytam én többre, s a kisgazdapárt helyi szervezete is csak arra kért föl, hogy legyek ismét képviselő-testületi tag. Ebbe azonban nem mentem bele. Nem láttam ugyanis a munkámnak úgy értelmét, hogy a testületi szavazásokon továbbra is rendre alulmaradok a véleményemmel. Ekkor jött az ötlet, hogy akkor induljak a polgármester-választáson, így több lehetőségem lesz az elképzeléseim érvényesítésére. — S mi az, amiben markánsan különbözik az elképzelése a mostani polgármesterétől? — Két lényeges ponton tér el a véleményünk a falu vezetését illetően. Egyrészt szerintem a községnek többet kellett volna vállalkoznia. Ennek az az előnye, hogy Tököl újabb pénzforrásokhoz jutna. Másrészt pedig jobban előtérbe helyezném a helybéliek foglalkoztatását a helyi munkahelyeken. — S miképpen tudná rávenni erre a munkaadókat? Dragovics András megválasztása esetén a mostaninál jobban előtérbe helyezné a helybéliek foglakoztatását a tököli munkahelyeken — Például adókedvezménnyel. — A terveit is tartalmazó szórólap szerint megválasztása esetén hangsúlyt helyezne a tulajdonviszonyok tisztességes rendezésére. Ezek szerint a tulajdonviszonyok eddigi rendezése nem volt tisztességes? — Erről szó sincs. Ezen a ponton például a kárpótlás mielőbbi, s természetesen tisztességes befejezését értem. Ugyancsak a tervei között olvasom: „Infrastrukturális beruházások tisztázása..." Ezzel pedig elsősorban a nagyberuházók és az ön- kormányzat közötti tulajdonviszonyok rendezésére utalok. — A jelenlegi polgár- mester jó esélyt lát arra, hogy a tököllek bizalmából tovább irányíthatja a községet... — En ezt természetesen másképp látom, különben nem indulnék a választáson. Bár, nem tagadom, szoros eredményt várok. (hardi)
