Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-29 / 305. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Aggódik a sziriai elnök Arab csúcs Alexandriában Alexandriában tegnap váratlan csúcstalálkozóra ültek össze Egyiptom és Szíria elnökei, illetve Szaúd- Arábia királya. A hírek szerint a találkozót Szíria kezdeményezte, miután egyes arab államok túl szoros kapcsolatokat létesítettek Izraellel. A hivatalos közlemény szerint Huszni Mubarak, Háfiz al-Aszad és Fahed király Alexandriában a második öbölháború nyomán kialakult arabközi ellentétek elsimításának a lehetőségeiről tárgyaltak. Mint ismeretes, 1991-ben Irak lerohanta a szomszédos Kuvaitot, s az arab államok közül Jordánia és Líbia támogatták Szad- dám Húszéin háborúját az Egyesült Államok vezette arab—amerikai hadiszövetség ellen. Damaszkuszból származó hírek szerint viszont a váratlanul összehívott arab csúcsra azért került sor, mert egyes Perzsaöböl menti arab államok az -utóbbi időkben szoros kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatokat létesítettek Izraellel. Ezt a véleményt csak megerősíti az, hogy Jichak Rabin izraeli miniszterelnök tegnapelőtt rövid, előre be nem jelentett látogatást tett Omán szultánságban, ahol vendéglátóival elhatározta a két állam közti érdek-képviseleti irodák megnyitását. A jelenlegi arab csúcs összehívását főleg Szíria és Szaúd-Ará- bia szorgalmazták, mert szerintük az egyes arab országok és az Izrael közötti idő előtti kapcsolatok kiépítése rontja Damaszkusz esélyeit a közel-keleti béketárgyalásokon. H. J. Román határátlépési illeték Tiltakozik az ellenzék A román ellenzék három pártjának, köztük az RMDSZ-nek a képviselői tegnap a parlamentben sajtóértekezleten tiltakoztak az ellen, hogy a román vámhatóságok annak ellenére továbbra is 15 ezer lejes (1 dollár = 1775 lej) határátlépési illetéket követelnek meg a külföldre utazó román állampolgároktól, hogy az alkotmánybíróság kimondta: az 'erre vonatkozó törvény sérti a román alkotmányt. A sajtóértekezleten Constantin Avramescu szociáldemokrata és Angelo Florian kereszténydemokrata nemzeti parasztpárti, továbbá Kerekes Károly RMDSZ-képvise- lő felhívták a figyelmet arra, hogy Florin Geor- gescu pénzügyminiszter kedden a parlamentben kijelentette: mindaddig alkalmazzák az illetéket, amíg a parlament nem fogad el más törvényt. Miután a törvényhozás csütörtöktől február 1 -jéig téli szabadságra megy, ez még hónapokig tarthat. Iliescu elnök is védte a televízióban kedden ismertetett (az 1989. decemberi eseményekkel kapcsolatos) szenátusi meghallgatásán ezt az illetéket. A hazai sajtóban örvendetesen megszaporodott az arab világgal, de főleg az Izraellel foglalkozó műsorok, illetve írások száma. Ezzel párhuzamosan az arab és héber nyelvismereteket igénylő tudósítások és a külföldi sajtóból átvett cikkek sokszor bizony a tragikomédia határát súrolják. A nyelvi hibáktól és tárgyi tévedésektől hemzsegő híreket az utóbbi hónapokban elsősorban azok az Izraelbe és a Közel-Kelet más helyeire kiszalasztott SZDSZ-es kultúrlegé- nyek produkálják, akik a szentföldi tevékenységüket sokszor rokonlátogatással is egybekötik. Napjainkban előfordulhat az is, hogy ki sem kell küldeni ezeket a jól felkészült toliforgatókat a Szentföldre. Újságírói berkekben már hetek óta szóbeszéd tárgya az, hogy a Magyar Rádiót és más hazai hírközlő szerveket egy zuglói lakás konyhájában működő, s magát nagystílűén Magma- Pressnek nevező „hírszolgálati iroda” látja el a héber nyelv alacsony szintű tudásából eredő téves információkkal. A dilettánsok térfoglalására igen jó példa a Magyarország című politikai és társadalmi hetilap karácsonyi számában a Közel-Kelettel kapcsolatos színes hírcsokor. Szemel- gessünk csak a bőséges kínálatból. A The Times című londoni lapból átvett cikk az izraeli atomfegyverkezéssel foglalkozik, s a fordítónak halvány gőze sincs a zsidó állam földrajzáról. Pontosan arról, hogy a nem latin betűs idegen tulajdonneveket a magyar, s nem Szorul az orosz ostromgyűrű Groznij végső harc előtt? A csecsenföldi beavatkozást irányító mozdoki orosz parancsnokság illetékese közölte: a szerdai nap folyamán az orosz egységek szorosabbra vonták a gyűrűt a csecsen főváros körül, és közelednek Groznij felé. Az Interfax által név nélkül idézett illetékes nem zárta ki a város ostromát, és kijelentette: az orosz erők határozott fellépésre készülnek. Előzőleg Groznijból olyan jelentések érkeztek, amelyek szerint lényegében már megkezdődött a város ostroma. A mozdoki illetékes állítása szerint arról van szó, hogy a csecsének harckocsikat, tüzérséget vonnak össze a főváros körül. Az idézett forrás ezzel magyarázta az utóbbi orosz légitámadásokat. Nem erősítette meg viszont azokat a híreket, amelyek szerint ismét bombázták A szovjet hadsereg' 13 ezer katonát vesztett Afganisztánban, s 1989-ben, amikor az utolsó szovjet katona is elhagyta az országot, megdőlt a szovjet hadsereg legyőzhetetlenségének mítosza. A kudarc politikai és társadalmi következményei nagyban hozzájárultak a Szovjetunió széthullásához. Az 1989. február 15-én befejezett kivonulással azonban nem ért véget Afganisztánban a háború. volna Groznijt, mondván, hogy ellenőrzésre szorul az információ. Szavai szerint a csecsen fegyveresek erődített állásai ellen intéztek csupán támadásokat. Elmondta, hogy Argun és Petropavlovszkaja térségében a bombázások mellett tüzérséget is bevetettek azon fegyveres csoportok ellen, amelyek megpróbálták megakadályozni az orosz csapatok előrenyomulását Groznij felé. Az ország különböző etnikai térségekre osztott, s magában a fővárosban is elkeseredett harcok folynak a hatalomért. Még mindig emberek százezrei élnek távol hazájuktól, s a hatalmas, nyomorúságosán szervezett pakisztáni menekülttáborokban tovább éleződnek a konfliktusok. Ugyanez történik Iránban is, ahol 1,6 millió afgán menekült él. Afganisztán ma is „lőKözben Borisz Jelcin egyik vezető tanácsadója szerdán első ízben ismerte el, hogy a csecsen fegyveres erők leszerelése akár éveket is igénybe vehet, s a hadsereg további bevetése ezért továbbra is szükségszerű lesz. Le- onyid Szmirnyagin, akit a Postfactum idézett, kifejtette: semmiképpen sem zárult még le a csecsenföldi akció katonai szakasza. A Csecsenfölddel szomszédos sztavropoli területről érkezett jelentések szerint az állandóan szabad ég alatt tartózkodó orosz katonák körében tömegessé váltak a súlyos hűléses megbetegedések, így a tüdőgyulladások. poros hordónak” számít, mert becslések szerint még mindig 10 millió aknát rejt a föld. Vannak ugyan olyan területek, ahonnan felszedték az aknákat, de a dzsalalabadi ortopédiai klinikán havonta több mint 100 protézist ültetnek be. A sebesülések oka minden esetben egy-egy felrobbant akna. Az oroszok csecsenföldi katonai intervenciója Moszkvában felidézi az afganisztáni fájdalmas kudarc emlékét. „Még több vér fog folyni” — idézi a DPA német hír- ügynökség Borisz Gromov védelmiminiszter-he- lyettest, aki annak idején a szovjet csapatok Afganisztánból történt kivonulását vezette. A nagyvilág hírei ff A boszniai szerb parlament ma folytatja munkáját, s nem hivatalos jelentések szerint, a törvényhozók ismét napirendre tűzik a nemzetközi összekötőcsoport egyszer elutasított béketervét. ff A horvát kormány kedden megállapodást kötött a sztrájkoló vasutasokkal a bérek 5 százalékos emeléséről Ugyanakkor lehetséges, hogy a döntés munkabeszüntetések sorozatát indítja el azok részéről, akik szintén béremelést követelnek — jelentette az AP. A Nem képzelhető el, hogy valamely ország a jövőben úgy váljon az Európai Unió. tagjává, hogy ez nem párosul a NATO-tagsággal is — szögezte le Willy Claes NATO-főtitkár abban az interjúban, amelyet az MTI-nek és a Magyar Televíziónak adott. # A gazdasági növekedés folytatódása ellenére a német gazdaság legtöbb ágazatában a cégek a jövő évre is jelentős elbocsátásokat terveznek. A kölni Német Gazdaságkutató Intézet szerdán közzétett felmérése szerint 21 ágazatban további létszámcsökkentés várható, és hat ágazat tervezi csak a foglalkoztatás növelését. ff A párizsi ügyészség vizsgálatot kezdett „ismeretlen bűntárs ellen” azzal összefüggésben, hogy a hét végén muzulmán fundamentalisták hatalmukba kerítették az Air France légitársaság egyik utasszállító repülőgépét. Ezt francia igazságügyi források közölték szerdán. Az afganisztáni bevonulás évfordulója Történelmi szovjet vereség Tizenöt évvel ezelőtt vonultak be a szovjet csapatok Afganisztánba, hogy megkíséreljék hatalmon tartani a szorongatott kormányt. 1979. december 27-én szovjet szállítógépek szálltak le a kabuli repülőtéren. A katonák elfoglalták az elnöki palotát. Az ezután következő tízéves háború több mint egymillió ember életét követelte. Ötmillióan váltak hajléktalanná. A falvak harmadrésze eltűnt a föld felszínéről. VÉLEMÉNY Aki nem tud arabusul... pedig az angol ábécé szabályai szerint kell átírni. Márpedig a héber nyelvet nem latin betűkkel íiják. Még annak ellenére sem, hogy az ’50-es években erre kísérletet tett Avigdor Hameírí, a magyar származású izraeli író és költő. A Magyarországban megjelent fordításban az eredeti angol szöveg nyomán szolgai módon Soreq településnek írták a Bibliából is ismert Szorék patakról elnevezett mai Gán-Szorék (Szorék Kertje) izraeli helységet. Említés történik az „észak-izraeli Eilanbun” nevű településről is, ami egyébként nem más, mint az Alsó-Galileában lévő Éjlabún palesztin falu. A tudós magyarítok hasonlóképpen Yodefat- nak írják a Josephus (pardon: Yosephus) Flavius Zsidó háború című könyvében is sokat emlegetett galileai Jodfát települést, illetve Beer Yaakovnak a Beér-Jáákov nevű falut. Ezek után én már csak abban reménykedem, hogy egyszer majd a The Times is „Nú Jorknak” írja — a magyar ábécére való tekintettel — New York nevét. A hírhedt venezuelai terrorista, Carlos Szudánban használt álnevével kapcsolatban pedig rövidke arab nyelvleckét is olvashatunk. A szerző ugyanis megállapítja, hogy a „ba- raka” szó jelentése: szerencsés. A valóság viszont az, hogy a „baraka” nőnemű főnevet — tehát nem melléknévről van szó — az „áldás”, „bőség” szavakkal lehet magyarra fordítani. Az igaz, hogy a „baraka” képzett változata, a „mubá- rak” egyik, de nem elsődleges jelentése „szerencsés”. írásom végére hagytam azt a Jeruzsálemből keltezett MTI-tudósítást — ugyancsak a Magyarországban olvasható —, amely beszámol az Izraelben élő drúzok legutóbbi tüntetéséről. „Izrael területén mintegy ötvenezer drúz él, többségük a Golan-fennsíkon” — olvasható az MTI-tudósí- tás végén. A gyanútlan olvasó ilyenkor észre sem veszi, hogy ezúttal is többszörös csúsztatás, illetve tudatlanságból fakadó félrevezetés áldozatává lett. Izrael állam területén ugyanis manapság már közel hetvenezer drúz polgár él, míg a Szíriától elfoglalt és 1981-ben bekebelezett Golan- fennsíkon mindössze 15 ezer. Tehát együttesen mintegy 85 ezer. Egy kis lélekszámú vallási csoport esetében nem mindegy, hogy 25 ezerrel több vagy kevesebb. Leírtam már többször, s le is írom, amíg tehetem: aki nem tud arabusul (avagy héberül), azt ne alkalmazzák a Közel-Kelet ügyeinek lefedésére a hazai médiumokban. Ezek a derék emberek utazzanak a saját költségükön a Szentföldre. Higgyék el nekem, a Szentföld van olyan szép, hogy még így is megéri. Vagy pedig utazzanak, csak ne tudósítsanak. Ebben az esetben ugyanis mindenki jól járna: a kul- túrlegényeken és a drúzokon kívül még mi is.
