Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-29 / 305. szám
É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK 3 Tiltakozom miattatok és értetek Kedves Vödrös Attila! Duplán nehéz szívvel írom ezt a levelet, ezt a tiltakozást megszűnésetek ellen — pontosabban: fennmaradásotokért! Sajtószabadságról, demokráciáról írsz, én meg azt kérdezem: hol vannak ezek? Itt ma nem kell betiltani a nemzeti és/vagy keresztény szellemű, konzervatív értékeket hordozó és hirdető' lapokat, az túlzottan durva, mondjuk, „diktatórikus eszköz” lenne. Egyszerűen ki kell húzni alóluk a talajt, meg kell akadályozni a terjesztésüket és terjedésüket; el kell lehetetleníteni az ott munkát vállalókat, akik napi tevékenységüket soha nem munkának, hanem hivatásnak, elhivatottságnak, életformájuknak érzik. Tiltakozom miattatok és értetek! De tehetném ezt magunk miatt is, mert a Keresztény Magyar Vetés utolsó számát készítjük éppen, fuldokolva a torkunkban lévőlenyel- hetetlen és elviselhetetlen gombóctól... Mi sem találtunk „tíz igaz embert”— azt nem mondom, hogy egyet sem, mert voltak önzetlen, nagylelkű támogatóink, csakhogy egy kivételtől eltekintve, a kispénzűek közül kerültek ki, akiknek a hetilapunknak adott-küldött 500—5000 vagy 10 000 forint adomány nagyobb áldozatot jelentett, mint a felkapaszkodottaknak, pénzeseknek jelentett volna az a nekünk hiányzó 2-2,5 millió, ami miatt most minden eddigi küszködésünk hiábavalónak bizonyult. Vigasztalhatna, hogy az „erkölcsi győzelem” a miénk — mint mondta férjem, amikor erőn felül vett fel hitelt a Vetés megmentéséért. Csakhogy ez ma nem olyan tőke, amiből a gyerekeinknek enni adhatunk! Hogy a lehető legrosszabbkor csúszik ki alólam az utolsó kapaszkodóm, azt talán nem kell magyaráznom! Számomra azt is jelenti: földi munkásságom — talán értelmes, talán értelmetlen, ezt majd mások megítélik — ezennel befejeződött! Előbb-utóbb úgyis ez lett volna a vége. Ez mindössze any- nyit jelent: előbb, vagy azonnal... Végül: szeretnék hálás köszönetét mondani Neked azért az önzetlen, szeretetteljes támogatásért, amit a Keresztény Magyar Vetés heti szemlézésével tettetek. Ha többen lettek volna ilyenek, talán most nem kellene megszűnésünkről tájékoztatnom Téged. Reménykedem, Ti megmenekültök, mert ha nem, már semmiféle harcnak nem látom lehetőségét és jelentőségét, hiszen a harcosok olyannyira magukra maradnak, hogy akiket illet — az Olvasók — már azi sem tudják, hogy még nem adták fel! Szeretettel üdvözöllek: ífrU CfcXS-/ N (Stolmár G. Ilona) Módosul a foglalkoztatási törvény Csökkenő járulék Hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben a foglalkoztatási törvény módosítása. A legtöbb rendelkezése ezzel egyidejűleg hatályba is lép, a munkanélküliek járadékfolyósításának megvonására, a járadékfolyósítás közben történő' munkavállalásra vonatkozó új szabályok viszont csak a kihirdetést követő 91. naptól alkalmazhatók. Változik a közhasznú munkavégzés előző havi átlagos statisztikai állományának számítása. Egyes támogatások vonatkozásában az életbe lépő módosítás pontosítja az Érdekegyeztető Tanács munkaerő-piaci bi- zóttsága szerepét. A járadékmegállapításnál az eredeti időpont helyett 1996 végéig a munkaviszonyt és nem a járulékfizetési időt veszik figyelembe. A munkanélküli-járadékra való jogosultság megszerzéséhez szükséges munkaviszony beszámítási módja is változik. Eddig annak a munkanélkülinek, aki nem vállalja a munkaügyi központ által felajánlott képzést, megszüntették az ellátását. A változás szerint azonban csak akkor vonható meg a járadék, ha térítésmentes képzést utasít vissza a munkanélküli. A módosítás alapján a munkanélküli-járadék igénybevételével együtt legfeljebb a minimálbér 50 százalékáért vállalhatnak munkát a munkanélküliek, s csak megbízási jogviszonyban. A jelenlegi szabályozás még a minimálbér mértékéig engedte meg az ilyen munkavállalást. Ugyanakkor a változás lehetőséget ad arra, hogy a munkanélküliek legfeljebb 90 napig tartó időszakra úgy vállaljanak kereső tevékenységet — a jövedelem felső határának megkötése nélkül —, hogy ez alatt csak szüneteltetik részükre a munkanélküli-járadék folyósítását. A törvénymódosítás szerint változik a Szolidaritási Alap és a költségvetés kapcsolata, a garanciavállalás. A törvénymódosítás kimondja azt is, hogy a költségvetési intézmények átalányösszegben fizetik a munkaadói járulékot. A munkaadói járulék mértéke az ET-ben kötött megállapodás szerint 5 százalékról 4,2 százalékra csökken. Eltűnik Óévbúcsúztató a Bem téren a transzferrubel A Magyar Nemzeti Bank 1995. január 1-től nem tünteti fel hivatalos devizaárfolyam-lapján a transzferábilis rubel és a klíringrubel árfolyamát. Ezentúl amennyiben bármilyen ügyben felmerül az elszámolás szükségessége, akkor a Magyar Nemzeti Bank legutolsó, december 30-ai árfolyama az irányadó, amely szerint egy transzferábilis rubel, illetve egy klíringrubel értéke 27,5 forint. Az MNB-ben az MTI érdeklődésére elmondták, hogy habár 1991 óta új üzleteket már senki sem kötött transzferábilis rubelben, vannak még olyan folyamatban lévő ügyletek, amelyek elszámolásában szükség lehet az árfolyamra. Ezen ügyletek száma ugyan nem túl nagy, de az sem zárható ki, hogy olyan is lehet közöttük, amely csak 10 év múlva zárul le. Elsősorban könyvelési szempontból feltétlenül szükséges, hogy az egyébként 1991 óta változatlan árfolyamot használni tudják ilyen esetekben. Mit akar a kormány? Évadzáró sajtótájékoztatóját s egyben óévbúcsúztató sajtóbeszélgetését tartotta tegnap Bem téri székházában a Magyar Demokrata Fórum. Herényi Károly szóvivő bevezetője után Szabó Iván, a parlamenti frakció vezetője nyújtott rövid áttekintést az elmúlt évről, az év végi hangulathoz híven kissé könnyedebb formában, a fonákjáról nézve a dolgokat. A választás nem sok örömet hozott a Fórum számára, hiszen elvesztették vezető kormánypárti szerepüket, ám ez némi megkönnyebbüléssel is jár, hiszen most azok kínlódnak a megoldatlan problémákkal, akik korábban ellenzéki pozícióból oly magabiztosan nyilatkoztak. — Azt azonban nem hittük — folytatta a frakcióvezető —, hogy a kormány első hét hónapja ilyen gyenge lesz. A szocialisták gyakorlata és a szabaddemokraták komolynak tűnő programja alapján többet várt a közvélemény az új kormánytól. Annak sem örülhetünk, hogy az ország imázsa hihetetlen mértékben romlott külföldön. Sok minden nem történt meg, s ami megtörtént, nem más, mint a hatalom jogi eszközökkel való bebetonozása. Az önkormányzati választás azonban megmutatta, hogy visszájára fordultak a dolgok — mondta Szabó Iván. A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban megemlítette, hiába szajkózták az elmúlt négy évben, hogy a kormány elszalasztottá a nagy lehetőségeket, a mostani még meg sem kezdte a tényleges munkát. Ekkora parlamenti többséggel a kormány azt csinálhat, amit akar. S mivel még nem csinált semmit, vélhetően nem is tudja, hogy mit akar — vélekedett Szabó Iván. Példaként a privatizációt említette, ahol nem sok történt, illetve egyetlenegy ügyben ami történt, már világbotrány lett belőle. Az MDF-ről szólva elmondotta, hogy a vereség utáni kábulati időszaknak is vége, kialakult az új struktúra és felfrissült az elnökség is. A megújulási folyamatnak folytatódnia kell — szögezte le. — Úgyszintén a jól bevált együttműködést is szélesíteni kell a többi ellenzéki párttal a parlamenti és az ön- kormányzati munkában. Végezetül Szabó Iván hangsúlyozata, hogy az ország alapvető elemi érdeke a stabilitás, és nem tartaná jónak, ha másfél-kétévente sor kerülne választásokra. Ugyan nem jók az előjelek, de mégis jobb, kiegyensúlyozottabb új esztendőt szeretnénk — mondta a frakció- vezető. (székely) Január elsejétől Mezőgazdasági vámemelés Az Országgyűlés döntése alapján január elsejével bevezetik Magyarországon a GATT uruguayi fordulóján kialakított feltétel- rendszert a mezőgazdasági és ipari termékek kereskedelmében. Magyarország esetében a megállapodás az élelmiszer-ipari termékekre vonatkozó importengedélyezési rendszer és a mennyiségi korlátozás felszámolásával együtt lehetőséget nyújt a jelenleg alkalmazott vámok emelésére: a mező- gazdasági termékek számtani vámátlaga 20 százalékról mintegy 45 százalékra nő. A hazai termelés szempontjából fontos termékek körében az alkalmazható vámok ennél magasabbak: hús esetében 61—112 százalékos, tejtermékeknél 80 százalékos, a' gabonánál pedig 50 százalékos. Magyarország kötelezettséget vállalt, hogy a megemelkedő hazai vámszintet hat év alatt átlagosan 31 százalékkal fogja csökkenteni. Ez 5 százalékkal elmarad a megállapodásban javasolt vámcsökkentési aránytól. Az ipari termékek vám- csökkentésének ütemét Magyarország az érzékeny termékek körében hozzáigazította a társulási szerződés menetrendjéhez, ami azt jelenti, hogy ezeket a vámokat a GATT által előirányzott öt év helyett hét év alatt fogják lebontani. Egyes termékek esetében egyáltalán nem kerül sor vám- csökkentésre, így a magyar ipari vámok átlagban 28 százalékkal mérséklődnek. Miután a behozatal több mint kétharmadát Magyarország szabadkereskedelmi partnereivel bonyolítja, és a velük szemben alkalmazott ipari vámok 1995-től megszűnnek, kivéve a textil- és a kohászati termékeket, így a GATT keretében vállalt vámcsökkentések érdemi módon nem befolyásolják a magyar ipar védettségi szintjét. Békési munkanélküliség Az egész évi folyamatos csökkenés után december végére egy hónap alatt 900-zal nőtt (s ezzel 27 ezerre emelkedett) Békésben a munkanélküliek száma. így az országos 10,4 százalékossal szemben a Viharsarokban jelenleg már 13,4 százalékos a munkanélküliségi ráta — tájékoztatták a sajtó képviselőit tegnap Békéscsabán, a Békés Megyei Munkaügyi Központban. A munkaügyi helyzet romlására valameny- nyire magyarázatot ad, hogy Békésben ilyenkor (az idény jellegű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari munkák befejeztével) hagyományosan megnő a munkanélküliség, ám az idén több nagyüzem további gyengélkedése miatt várható, hogy a következőkben még tovább nő a megyében a munkanélküliek aránya — mondotta Nagy Agnes, a munkaügyi központ igazgatója. Kedvezőtlen irányzatra utal az is, hogy Békésben ugrásszerűen nőtt az eltartottak, s egyre csökken a munkavégzők száma. Rehabilitált őrnagy Keleti György honvédelmi miniszter — a rehabilitációs bizottság javaslatára — mint törvénytelen intézkedést hatályon kívül helyezte Voith Lajos őrnagy 1947-es lefokozását, és egyben posztumusz ezredessé léptette elő a néhai tisztet. Az erről szóló dokumentumot Fodor István, a minisztérium politikai államtitkára tegnap adta át leányának, Voith Ági színművésznőnek — tájékoztatta a Honvédelmi Minisztérium sajtóirodája az MTI-t. Voith Lajos Lu- dovikát végzett, a Magyar Királyi Honvédségben hivatásos tiszt volt. Azzal az indokkal fokozták le, hogy „nem híve a népi demokráciának”. A „szakember” kémei A magyar tájékoztatáspolitika üdvöskéje, Frei Tamás szerepelt tegnap reggel a televízióban, s szerepléséhez amúgy mellesleg megpróbálta statisztának bevonni a magyar parlament elnökét, Gál Zoltánt. Nos, a magyar tájékoztatás a televízióban jelenleg úgy néz ki, hogy azt mondja a riporter: kémei jelentették, hogy ekkor meg ekkor Gál Zoltán és Horn Gyula másfél órát sétáltak a budai hegyekben, beszélgettek, s utána valahova betértek meginni egy pohár sört. Eme kémek jelentette információt Gál Zoltán végighallgatta, s szólt: Ezt az információt Frei Tamásnak nem a kémei jelentették, hanem a stúdióbeli beszélgetést megelőző percekben a folyosón maga a magyar parlament elnöke mondta el az ifjú, ám mindenre képes tévés „szakembernek”. A „szakember”, csak úgy, szemrebbenés nélkül, egyik pillanatról a másikra, készen volt egy ócska hazugságra, amellyel valamiféle jólinformált- ság látszatát próbálta önmagáról kelteni, ami, lássuk be, eléggé szánalmas dolog. Megkockáztatom, Gál Zoltán e pimaszság hallatán akár föl is állhatott volna székéből azzal, hogy részéről ezt a fajta beszélgetést befejezettnek tekinti. Ám mert nem tette, valószínű, hogy a jövőben még nagyobb aljasságot kísérelnek meg vele szemben elkövetni, s biztosak lehetünk benne, megteszik, hiszen azt látják, hogy az MSZP politikusai riadt emberkékként ülnek szemben a minden hájjal megkent virgoncko- dókkal. Hogy Gál Zoltán békésen tűrte a pimaszkodást, azt mondjuk megértem, hiszen ennek következménye az is, hogy az MSZP olyan sikereket ért el a választásokon, amilyeneket elért, de most már észre kell venni: a cápák elégedetlenek az MSZP politikusainak tevékenységével, s hozzáfogtak a szétmarcangolásukhoz. Abban reménykedem, hogy az említett orcátlan viselkedést nemcsak e sorok írója, hanem nagyon sokan észrevették, s tenyérbe mászónak találták. (Vödrös)
