Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-27 / 303. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŐKÉBB HAZÁNK 1994. DECEMBER 27., KEDD 5 Újra polgármesterek lettek Függetlenként indultak a választáson Ismét három újraválasztott polgármestert kerestünk fel Pest megyében, akik sikerükről, terveikről és a megújult képviselő-testületekről tájékoztatták lapunkat. Elsőként Vecsésen, a függetlenként induló Molnár Imrével beszélgettünk, aki elmondta, -hogy a szavazók 41,5 százaléka voksolt rá, míg az MDF—FKGP által támogatott jelöltre 19 százalék, az MSZP-s jelöltre 16 százalék, a Fidesz által támogatott indulóra 12 százalék, az SZDSZ jelöltjére pedig a szavazatok 10 százaléka érkezett. Sikere okát Molnár Imre abban látja, hogy a rásza- vazók úgy vélték, négyéves polgármesteri múlttal a háta mögött jól ismeri a község helyzetét, gondjait. Mint elmondta, képviselőjelöltként is indult a vecsési 6-os számú választókörzetben. Egyébként a testület ösz- szetétele a következőképpen alakult: az MSZP 4, az SZDSZ 2, az MDF— FKGP 4, a KDNP 2, a KDNP—Fidesz koalíció szintén 2 fővel lesz jelen, és van 4 független képviselő is. További céljairól Molnár Imre elmondta, hogy folytatni szándékozik a község érdekében eddig megkezdett tevékenységét. * Üllőn a függetlenként indult régi-új polgármestert, Manczal Jánost választották meg a lakosok. Közel ezer szavazattal előzte meg a másik két független jelöltet. A 13 fős képviselő-tes- tületben mindössze négyen maradtak benn a „régiek” közül, tehát 9 új képviselőjük van az üllőieknek. Ők legtöbben függetlenek, de van köztük KDNP-s jelölt is. Manczal János további terveiről elmondta, hogy folytatni szeretné a csatornázást és a falurendezést, valamint a fiataloknak építési támogatást és telkeket akar biztosítani. Az egyéb fejlesztésekhez a község hitelkerettel rendelkezik, melyből még nem vettek fel pénzt. * Mint megtudtam, Ecse- ren egyedüli polgármesterjelölt Harazin István volt, aki szintén függetlenként indult. Amint mondta, így tulajdonképpen nem választás, hanem csupán szavazás zajlott Ecseren. A képviselő-testületbe 7 jelölt került az MDF—FKGP, i az MSZP, 1 a nyugdíjasklub által, és 2 független képviselőjük van. A jövőben állami támogatással - csatornahálózat-fejlesztést akarunk megvalósítani — mondta Harazin István —, de fő célunk a községszépítés lesz. S. A. Adományok az erdélyi orvosok megsegítésére Nemes célért fogtak össze Az előző önkormányzati ciklus egyik közgyűlésén Asztalos István tanácsnok azt az indítványt tette képviselőtársainak, hogy kiki ereje és szándéka szerint pénzbeli adománnyal is támogassa Lichtenber- ger Cyörgynek, a Szent Rókus Kórház igazgatójának azt az alapítványát, mely Erdély és a honi említett egészségügyi intézmény betegeiért, illetve a határainkon túl élő orvosok továbbképzéséért hozott létre a vezető szakember. Azóta többen is felajánlottak összegeket erre a nemes célra, a megyei közgyűlés pedig elvben is támogatásáról biztosította Lichtenberger György kezdeményezését. Faragó László és Asztalos István egykori tanácsnokok, illetve Bányai Judit, a megelőző közgyűlés alelnöke is felajánlott nagyobb összeget a fenti célra. Utóbbi a szigethalmi képviselő-testületben végzett munkájáért kapott utolsó negyedévi járandóságát, azaz 10 ezer forintot utaltatott át az „Erdély és a Szent Rókus betegeiért és orvosainak továbbképzéséért” alapítvány javára. — A legutolsó közgyűlések egyikén született egy olyan határozat — mondta a lapunk munkatársának Bányai Judit —, hogy majdan, a megyei önkormányzat pénzügyi lehetőségeinek függvényében fogunk dönteni arról, mennyit juttatunk a Szent Rókus Kórház igazgatója által tett alapítvány javára. Ez természetesen már csak 1995-ben valósulhat meg; addig azonban a közgyűlés elveikben támogatja az alapítványt, sőt néhány képviselőtársam nagyobb összeg átutalásával is segítteti a nemes célt. — Úgy tudom, személy szerint nem csak ezt az egy alapítványt, illetve ügyet támogatta az elmúlt években. — A szigethalmi képviselő-testületben kapott járandóságomat, melyet negyedévenként vettem kézhez, rendszeresen átutaltam valamely alapítván ■/ illetve ügy támogatására, így adtam a mozgáskorlátozottak megyei egyesületének, a helyi általános iskola alapítványának, a váci kórháznak, a Galga menti népfőiskolának, s nem utolsósorban az erdélyi orvosokért életre hívott alapítványnak. — Az elmúlt évben végzett munkája alapján eleve közel áll önhöz az egészségügy területén létrehozott alapítvány... — Folyamatosan figyelemmel követtem a megyei egészségügy alakulását. Ami a Szent Rókus Kórház igazgatójának magán- alapítványát illeti, az túl a fenti indokon, azért is áll közel szívemhez, mert úgy látom, hogy általa nem az alapítványt tevők, illetve az azt támogatók, nem egyes egyének jutnak haszonhoz, hanem az eredeti nemes cél valósul meg. M. É. Örkényi kuriózum Meglelték a bejáratot Egy 250 éves épület, az egykori Örkényi postakocsi-állomás átalakítása során rábukkantak az eredeti főbejáratra és néhány befalazott ablakra. Ezekből következtetni lehet, milyen is lehetett ez a kor- történeti kuriózum az 1700-as évek derekán. A több metamorfózist megélt épület a jövőben a térségi zeneoktatást szolgálja majd, itt talál végleges otthonra a szeptemberben megnyílt Cziffra György Zeneiskola. Az önkormányzat által finanszírozott beruházásnál többnyire munkanélkülieket foglalkoztatnak, ami sokat enyhít a község szociális gondjain. (matula) A szerző felvétele Fák helyett márványtábla \ A szennyvíztisztító vákuum- szivattyújának gépházát üzemelték be a napokban Pátyon, a Füzes-patak mentén fekvő Torbágyi út mellett. ' A japán és angol cégek által szállított és gyártott berendezések mellé egy minden bekötést folyamatosan ellenőrző figyelőrendszer is társul. A község büszkeségét jelentő Pincesor mellett földbe mélyített építmény alakjával is illeszkedik környezetéhez. A műszaki átadás rangját növelte, hogy a megjelent újdonsült képviselő-testület tagjai a gépház falán elhelyezett fekete márványtábla leleplezésével és megkoszorúzásával az I. világháború pátyi áldozatairól is megemlékeztek. E látszólag furcsa párosítás oka az volt, hogy a műszaki létesítmény megépítéséhez a hősi halottak emlékére a harmincas években ültetett diófák közül hármat kivágtak az építkezés miatt, így most helyettük a fekete márványba vésett szavak őr- .zik a faluba soha vissza1 nem tért katonák emlékét. (n. t.) Expó helyett értékmentés Rendezvények gazda nélkül f Az expó lemondása után a kormány úgy határozott — s erről levélben értesítette a téma egykori megyei megbízottait is —, hogy az arra érdemes vállalkozásokat ösztönözzék tovább annak érdekében, hogy azok részei lehessenek a „Vendégségben Magyarországon” elnevezésű, 1996-ra meghirdetett, s elsősorban idegenforgalmi-turisztikai érdekeltségű programnak. Fegyverneky Sándor,, a Pest megyei önkormányzat osztályvezetője, az egykori expóíeferens véleménye szerint az eredetileg elfogadott mintegy 100 kisebb helyi kezdeményezésből csupán 40-50 tud fennmaradni 1996-ig. Az okokról is kérdeztük az osztályvezetőt. — Amolyan exlex állapot van e téren a megyeházán: azzal ugyanis, hogy az előző ciklus záró közgyűlésén megszüntették a világkiállítással foglalkozó megyei irodát, s engem „átminősítettek” osztályvezetőnek, tulajdonképpen nincs, aki az eredetileg expó célzattal meghirdetett, s elfogadott rendezvényekkel foglalkozzék, s azok utóéletét gondozza. Ez azért is gond, mert a kormány határozott a „Vendégségben Magyarországon” elnevezésű, 1996- os idegenforgalmi rendezvénysorozatról, illetve változatlanul életben van a millecentenáriumi nemzeti eseményre való készülés. Csak nincs ezeknek megnevezett gazdája. Magam részéről, aki eddig az ügyeket intéztem, úgy gondolom, az említett rendezvények kezelésén kívül is szükség lenne a megyeházán külön leválasztani a területfejlesztés és az idegen- forgalom ügyeinek intézését a környezetvédelemről. Ez az előbb megjelölt, mondjuk, osztály foglalkozhatna azokkal a rendezvényekkel, melyek eredetileg az expóra készültek volna el, ám — a világkiállítás lemondása után még mindig van létjogosultságuk. Lapunk a közelmúltban már foglalkozott azokkal a r'endezvénycsoportokkal, melyekről a megelőző ön- kormányzati ciklus záró közgyűlésén úgy szavaztak a képviselők, hogy azokat folytatni kell. Csupán emlékeztetőül idéznénk fel három témát: az egyik az úgynevezett Életmód-falü- program, a másik a megyei idegenforgalmi térkép, míg a harmadik a világkiállítási célzattal készített számítógépes információs rendszer. Mi lesz, legyen annak a 100 kisebb, főként helyi és regionális rendezvénynek a sorsa a gyakorlatban, melyeknek folytatásáról elviekben döntött a közgyűlés? — Úgy. vélem — folytatja Fegyverneky Sándor —, hogy ezek közül, elsősorban pénzügyi okok miatt, s az egyéni kezdeményezés erejétől függően, csupán a fele éli meg a világkiállítást. Legtöbbjüket eddig is az tartotta életben, milyen nagyságrendű támogatás áll a hátterükben, mekkora lelkesedés élteti a tüzet az egyes rendezvény megtartásáért. Két olyan rendezvényt azért külön is megemlítenék, amelyeket már mint előeseményt, 1994-ben megtartottak, s folytonosságukhoz, illetve hagyományteremtő szándékukhoz nem férhet kétség. Az egyik a Visegrádi palotajátékok, a másik a siketek és nagyothallók jelbeszéd nevet viselő találkozója, illetve az azt követő bál. Az expó helyett értékmentés kell hogy folyjék — helyezi át a helyzet teremtette hangsúlyt Fegyverneky Sándor ekképpen. Ez a számok nyelvén any- nyít jelent, hogy a kormány, a terveknek megfelelően, mintegy 3 milliárd forintot kíván elkülöníteni az expó híján is megrendezésre kerülő, elsősorban idegenforgalmat, a turizmust szolgáló és népszerűsítő rendezvényekre. — Amellett, hogy gyakran tapasztaltam: az expó meghirdetése valamiféle csodavárást indított el a településeken és a régiókban, úgy vélem, számtalan kezdeményezés nem lankad vagy hal el a világkiállítás elmaradása miatt. Olyan vállalkozás, mint például a Galga menti települések kulturális együttműködésének erősítése, vagy a Gödöllőre tervezett Agri-expo, ha más néven is, s talán némileg módosult résztvevőkkel s céllal, de az eredeti terveknek megfelelően valósulnak meg. Lesznek várhatóan olyan kezdeményezések is, melyeket a megváltozott helyi vezetés állít majd le. Ami a megye egészét illeti — összegzi a tapasztalatokat Fegyverneky Sándor —, azzal kapcsolatban azt vallom, hogy a fent említett helyi programok — megvalósulásuk esetén — mérhetetlenül megnövelik a térség értékét, felhívják e közigazgatási egységre az ország, s elsősorban a fővárosiak figyelmét. Ezért is küzdők azért, hogy — a fenti terveket is beleszőve — váljék megyénk egy szolgáltató, lakható lakóterületté, amolyan nagyvárost körülvevő zöld területté, olyanná, ahová — s ezt szolgálja az úgynevezett Eletmód-faluprogram is — Budapestről is érdemes legyen kiutazni, vagy onnan akár ki is költözni. Mailár Éva
