Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-27 / 303. szám

MEGYEI if ........ ....... — T I JUT A P ti t M\ 1 Jf\ M XXXVIII. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM Ára: 17,50 forint 1994. DECEMBER 27., KEDD Harc A jobbközép Kupagyőztes egy fiúcska múltja turaiak életéért Harsányi László sorozata a teremtornán (3. oldal) (13. oldal) (14. oldal) A Szentatya jókívánságai „Áldott karácsonyt” kívánt magyarul vasárnap II. János Pál pápa, ...amikor a vatiká­ni Szent Péter-bazilika erké­lyéről 54 nyelven mondta el karácsonyi jókívánságait. A pápa karácsonyi üzenetét és hagyományos „Urbi et Or- bi” áldását mintegy 50 ezer ember hallgatta a Szent Pé­ter téren. A szertartást a vi­lág öt földrészének 63 orszá­gában közvetítette élő adás­ban a televízió. A pápa szombat éjfélkor, vasárnap hajnalban a magánkápolnájá­ban és vasárnap délelőtt a Szent Péter-bazilikában pon­tifikáit három miséjének, va­lamint karácsonyi üzeneté­nek központi témája egy­aránt a család volt. 1994-et a család évének nyilvánítot­ta az Egyesült Nemzetek Szervezete, s a katolikus egyház idei tevékenységé­nek középpontjában is a csa­lád védelme állt. (Folytatás a 2. oldalon) Karácsony az anyaotthonban Válsághelyzetbe került édesanyáknak és gyermekeiknek nyújt menedéket Gödöllőn a Tessedik Sámuel Anyaotthon. Szentestén itt is feldíszítették a karácsonyfát, volt ajándékosztás és közös éneklés. Képünk hátterében Roszík Gábor evangélikus lel­kész, az otthon alapító igazgatója látható Krekács Róbert felvétele Ősképek, égi ékszerek s.G Megkerülhetetlen ■ a párhuzam a bet­lehemi szálláskere­sőkkel. Három nő mint három madonna állt a karácsony előtt, szentes­te előtt két nappal tartott kiállításmegnyitón. Ott­honra leltek most, állandó kiállítóhelyiséghez jutot­tak, Buda Márta festőmű­vész, Kocsi Márta bútor­festő népi iparművész és Kerti Eszter ötvös. A gödöllői Városüze­meltető és Szolgáltató In­tézményben voltunk. Iga­zán nem tartozna ezen in­tézmény feladatai közé művészek támogatása. És mégis. Egy kis jóakarat kell. Figyelem. Törődés. Az épület legfelső emele­tén lévő tárgyalóhelyiség falára, térelválasztó oszlo­paira vászon került. Arra a képek. Elé a festett búto­rok. Vitrinek, melyekbe az ötvösmunkákat helyez­ték. — Nagyon boldog va­gyok — kezdte a már kará­csonyi örömmel a szí­vükben egybegyűltek előtt megnyitóbeszédét Bokor Árpád, az intéz­mény igazgatója. Elmond­ta, hogy nemrégen egy új­ságcikkből kellett megtud­nia, hogy az itt — takarító­nőként — dolgozó Bada Márta festőművész. Töb­bé ne történhessen meg, hogy ő a kollégáiról ilyen lényeges dolgot nem tud. (Folytatás a 7. oldalon) Éjféli mise Betlehemben A világ különböző tájai­ról érkezett zarándokok ezrei gyűltek össze szom­baton Betlehemben, hogy Jézus bibliai születéshe­lyén ünnepeljék meg a ka­rácsonyt. A DPA szerint a nyugat-jordániai város­ban legalább 10 000 láto­gató gyűlt egybe. Az izra­eli megszállók több száz katonát vezényeltek Bet­lehembe, hogy az esetle­ges szélsőségesektől meg­védjék őket. Kilengések­ről, rendzavarásról nem érkeztek jelentések. A hagyományos éjféli misét Michael Szabbah, Jeruzsálem pátriárkája pontifikálta. A Szentföld legfőbb katolikus méltó­sága arra kérte hallgatósá­gát, imádkozzanak azért, hogy a békefolyamat igaz­ságot szolgáltasson a pa­lesztin népnek. — Az iz­raeliek biztonságukat fél­tik. A palesztinok aggód­nak biztonságukért, jogai­kért és földjükért. A béke csak az igazság gyümöl­cse lehet — hangsúlyozta szentbeszédében. Otthonra leltek, állandó kiállítóhelyiséghez jutottak Gödöllőn: Kerti Eszter ötvös, Kocsi Márta bútorfes­tő népi iparművész, Bada Márta festőművész. A tár­latot Bokor Árpád nyitotta meg, a háttérben az alko­tók Balázs Gusztáv felvétele Kérjük Önöket, tiltakozzanak Fogalmazhatnék úgy is, hogy vadidegen emberek hívtak föl lakásomon az ünnepekben. De nem te­szem, hiszen valamennyien jóbarátként jelentkeztek, s el kívánták mondani: féltik a Pest Megyei Hírla­pot. A telefonálókkal soha nem találkoztam, mégis olyan beszélgetést tudtam velük folytatni, mintha nap mint nap együtt lennénk, s talán együtt is va­gyunk, merthogy ók naponta megveszik az újságot. Ok is, és mi is féltjük a Pest Megyei Hírlapot, s mi nem csupán azért, mert munkahelyünket érezzük ve­szélyben, hanem azért is, mert lapunk megjelenésé­nek szüneteltetésével igenis szegényebbé válna a ma­gyar sajtó. Ezt érezve hisszük, minden oldalon van­nak olyan barátaink, akik emlékeznek még a sajtó Kádár-rendszerbeli egysíkúságára, s borzadnak an­nak visszatérésétől. Sietve hozzáteszem, hogy lapunk megszüntetésével nem is az térne vissza, hanem egy annál is rosszabb állapot, hiszen ki ne látná, a ’70-es, ’80-as években jóval színesebb volt a hazai új­ságírás, mert megszólalhattak olyan emberek, akik az utóbbi években, Gombár és Hankiss működése idején kitiltottak az elektronikus újságírásból, s az elektronikus újságírással olyannyira rokonszenvező', azzal egy tőről fakadó írt sajtó is kiszorította őket. Ma Magyarországon egy jól körülhatárolható társa­ság az, amelynek tagjai nagyon jól tudják, hogy mi­ért kívánnak rátelepedni a tájékoztatásra. Azért, mert ha a tájékoztatás a kezükben van, akkor rövid időn belül „naggyá”tehetnek egyébként különösebb képességekkel nem rendelkező személyeket (gondol­junk csak Kuncze Gábor esetére). A népszerűségi lis­tákat úgy manipulálják, ahogyan nekik tetszik, s úgy járatnak le konzervatív politikusokat, művészeket, ahogyan az nekik tetszik. Megkockáztatom: lapunk megszüntetésével, megje­lenésének szüneteltetésével nemcsak a magyar sajtó válna szürkébbé, de komoly csorbát szenvedne a de­mokrácia is. Egyesek most azt terjesztik, hogy a kon­zervatív újságírásra nincs is szükség, a konzervatív lapokat nem veszik az emberek. Bizony nem, s kivált­képp akkor nem, ha úgy járnak, mint jelen sorok író­ja járt a Margit híd budai hídfőjénél lévő olasz ven­déglő előtti újságárusnál december 24-én. Ott kíván­tam megvásárolni a Pest Megyei Hírlapot, de az új­ságárus közölte velem: a lap nem jelent meg. S ami­kor az aluljáróban mégis megkaptam újságunkat, s vittem neki megmutatni, akkor kezét széttárva mond­ta: az ő listájáról kihúzták a Pest Megyei Hírlapot az­zal, hogy nem jelent meg. Nem hiszem, hogy ezek a versenyszemléletet és a piaci tisztaságot sárba tipró ügyintézők a jelenlegi hatalom tudtával intézkednek, de hogy dolgoznak, az tény. És dolgozhatnak, mert a jelenlegi hatalom olyannyira önmaga megszilárdítá­sával van elfoglalva, hogy az egyetemes emberi tisz­tességre már nem is terjedhet ki a figyelme. Ezúton szeretném felszólítani kedves előfizetőin­ket és olvasóinkat, valamint a konzervatív politiku­sok jobbik részét, szíveskedjenek az egyetemes ma­gyar újságírás érdekében, a hiteles tájékoztatás védel­mében eljuttatni hozzánk tiltakozásukat a Pest Me­gyei Hírlap megjelenésének szüneteltetése ellen. Ké­rek minden jobb érzésű embert, aki mindezt átérzi, hogy minél előbb, táviratban küldje el hozzánk tilta­kozását, mert semmiképp sem szabad ezt az ügyet harminc újságíró ügyévé tenni. Elképzelhetetlennek tartom, hogy Magyarországon ne legyenek százezer­számra olyanok, akik a Pest Megyei Hírlap mintegy „harminc prédikátorát”ne akarják, s közös fellépés­sel ne tudják megmenteni. Nem hiszem el, hogy ne legyenek nagyon sokan, akik számára egy, a miénk­hez hasonló műhely szétverése, lehetetlenné tétele ne lenne fölháborító. Biztos vagyok abban, hogy létünk sok-sok ezer ember számára fontos, függetlenül at­tól, hogy az illető politikus-e, vagy tanár Pécelen, avagy iparos Szentendrén. Kérem mindnyájukat, a Pest Megyei Hírlap megjelenésének szüneteltetési terve ellen távirati úton tiltakozzanak. Tiltakozásu­kat szerkesztőségünkbe várjuk. Vödrös Attila

Next

/
Thumbnails
Contents