Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-23 / 301. szám
PEST MEGYEI XXXVIII. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM Ára: 17,50 forint 1994. DECEMBER 23., PÉNTEK Megalakult megyénk új közgyűlése. • • Összefogtak a nemzeti erők Nem lesz napilapja a térségnek? Példamutató együttműködésről tettek tanúbizonyságot tegnap a Pest Megyei Önkormányzat konzervatív, jobboldali, keresztény pártokból delegált képviselői, amikor a közgyűlés elnökének személyére egy független — a Községi Önkormányzatok Szövetsége által támogatott — társukat jelölték. A 80 fős fórum 41 szavazattal megválasztotta Schmidt Gézát a közgyűlés elnökének. Utóbbi javaslatára, s a képviselők szavazatának eredményeképpen Maninger Gábor (MDF) és Rutkai Róbert (FKGP) főállású alelnökök, Péter Mihály (KDNP), Réti Miklós (MIÉP) és Pogácsás Tibor (Fidesz) tiszteletdíjas alelnökök lettek. Ünnepélyes külsőségek között kezdte meg munkáját tegnap a Pest Megyei Önkormányzat új képviselőkkel feltöltött közgyűlése. A Himnusz közös eléneklése után az előző ciklus vezetői köszöntek el a testülettől. Majd Kenéz Tibor, a választási bizottság elnöke számolt be a képviselőknek a december 11-ei szavazás kapcsán felmerült jogszerűtlenségekről, illetve az azokkal kapcsolatos bírósági eljárásokról. Az alakuló közgyűlés ünnepi részének befejezéseként a megválasztott 80 képviselő átvehette megbízólevelét, s esküt tett az alkotmányra. Ezt követően a korelnök visszalépése miatt az utána következő Czi- ra Sándor képviselő vállalta fel a közgyűlés technikai részének vezetését. Az első feladat a fórum elnökének megválasztása volt. A jelölőlistára mindössze két név került fel: Bányai Judité, a megelőző testület alel- nökéé, és Schmidth Gézáé, aki a KÖSZ támogatásával került az önkormányzatba. Titkos szavazás után 41 támogatással utóbbi képviselőt választották meg a közgyűlés elnökévé. (Folytatás a 3. oldalon) A kétpetéju kormány A köznek vannak állapotai. A közélet ma terhes, s ezt a terhességet rosszul viseli. Szülészeti szakkifejezéssel, alighanem Rh-összeférhetetlenség okozza rossz közérzetét. A terhes magyar közélet burkában ma egy kétpe- téjű kormány gyarapszik, s okoz gyakori rosszullétet az országnak. Rosszul tették május után a házasulandó felek, hogy nem vizsgáltatták meg magukat alaposan. Egy vérvizsgálat már idejében kimutatta volna a faktorok különbözőségét, s lebeszélte volna az érdekfeleket erről a beteges frigyről. Nem tették, s most íme itt az eredménye: lábra kelt a fejetlenség — ahogyan Bajor Andor mondaná. Horn és Kuncze tegnapelőtti presztízsharcától visszhangzik az ország, s hogy ebben a csatában kinek az oldalán áll a televízió és a rádió, az kétségtelen. Ha valakiben mégis kétségek merültek volna fel, úgy ezt a legteljesebb mértékben eloszlathatta a rádió tegnap reggeli krónikájában a műsorvezető, Havas Henrik. Döbbenetes volt hallgatni, ahogyan negyed nyolc táján bejelentette: már jó ideje itt téblábol a rádió folyosóján Kuncze Gábor, s ha már a véletlen (!) így hozta, beinvitálja őt a stúdióba egy kis beszélgetésre — háromnegyed nyolcig. Ekkor derült ki, hogy a koalíciós miniszterelnök-helyettest egy hangfelvételre „rendelték be”a stúdióba, az LGT együttes egyik számából kellett néhány sort beolvasnia a készülő rádiókabaré számára. Hogy pontosan mit, erre már nem emlékszik, de tény, hogy némi pofonokról is szó esett benne. Máris adott a téma: Az előző napi presztízsharc, amelynek során — Havas ítélete szerint — Horn Gyula megfenyegette Kuncze Gábort. Hogy erről neki mi a véleménye? Hát az — és itt tessenek figyelni —, hogy amit Horn ultimátumszerűén neki mondott, nevezetesen, hogy ezt vele kétszer, először és utoljára lehet megtenni, nos ezt a kijelentését Horn nem gondolta komolyan, ez csak egy, a vita hevében elhangzott szellemesnek szánt megjegyzés volt. Kérem szépen ez rafináltból magyarra fordítva azt jelenti: Horn egy hülye, nem kell őt komolyan venni, gyakran megesik vele, hogy nem tudja mit beszél. Ilyen otromba sértésre csak a gyáva ember nem veszi fel a kesztyűt. Bizony, a szocialista vörös vér a legteljesebb mértékben összeférhetetlen a szabadelvű pénzarisztokrácia kék vérével. Minden döntés, ami egy ilyen rendellenes frigyből születik, az köztudottan csak fogyatékos lehet. Paizs Tibor Alkotmányos az ügynöktörvény Átvilágítják a Digitel 2001-et Nem veszett el a lakosság pénze Lassan vége az 1994-es esztendőnek, s ma már biztos: több mint 20 ezer várakozólistán szereplő megyei lakos hiába remélte, hogy még idén megszólal a lakásában a telefon, illetve ilyen egyszerűen kívánhat szeretteinek boldog ünnepeket. A Digitel 2001, amely 41 településen vállalta a hálózat kiépítését, több ok miatt sem tudta teljesíteni idei tervét. A miértekre kerestük a választ Foton, a részvénytársaság bérelt irodájában. Az Alkotmánybíróság tegnapi nyilvános ülésen kihirdetett határozata szerint az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló — úgynevezett ügynöktörvény — célkitűzése alkotmányos A grémium azonban azonnali hatállyal megsemAz Országgyűlés tegnapi ülésén igazolta Jakab Ró- bertné képviselői mandátumát, aki a Péli Tamás halálával megüresedett helyet foglalta el az MSZP-frak- cióban. A képviselő asz- szony — aki tagja volt az előző törvényhozásnak is — az Országgyűlés előtt letette esküjét. Napirend előtt kért szót mi sítette a törvény azon rendelkezéseit, amelyek az ellenőrzést olyanokra is kiterjesztették (egyetemek, állami tulajdonú gazdálkodó szervek vezetői), akik sem közhatalmat nem gyakorolnak, sem a politikai közéletben nem vesznek részt. Az AlkotmánybíróSzabó Iván (MDF), aki a HungarHotels privatizációjával kapcsolatban leszögezte: a szállodalánc eladása után kialakult polémia azt az üzenetet hordozza, hogy szükség van egy, a parlament által interpellálható privatizációs miniszterre. A frakcióvezető rámutatott arra is, hogy szerinte igaza volt Kuncze ság megállapította azt is, hogy az Országgyűlés alkotmányellenes helyzetet idézett elő azzal, hogy nem biztosította az információs önrendelkezési jog gyakorlását, ezért felhívja a parlamentet, hogy mulasztását a jövő év szeptember végéig pótolja. Gábor belügyminiszternek, amikor rossz üzenetnek nevezte az eladás utólagos vizsgálatát. Igaza volt azonban Horn Gyula kormányfőnek is a vizsgálat megindításával, kár, hogy mindez az eladás tényének nyilvánosságra kerülése után történt. (Folytatás a 3. oldalon) Székely Lajos vezérigazgató és Bori István gazdasági igazgató igyekszik megnyugtatni: a lakosság által befizetett pénz nem veszett el, sőt a cég akár ugrásra készen áll ahhoz, hogy akár az idén, de legkésőbb januárban, beüzemeljen egy ezer vonalat biztosító központot. — Érdemes a mai helyzet megismeréséhez visz- szanyúlni a kezdetekhez — indítja el a beszélgetést a gazdasági igazgató. — Annyi alaptalan vádaskodás, bírálat, sőt rágalom is érte már a céget, hogy itt az ideje végre tisztán látni: mi történt a Digitel 2001 háza táján az elmúlt három évben. Az induláskor, 1991ben, áll össze a kép Bori István magyarázata alapján, a Műszertechnika kezdeményezésére még csak 15 település került szóba, mint fejlesztendő terület. A beruházást azonban mintegy másfél évig késleltette a távközlési törvény elfogadásának elmaradása. Hiába tudtuk, tudták a szakemberek, hogy a jogi rendezés tulajdonképpen nem a telefonügy miatt húzódik, hanem a frekvencia kérdése akasztotta meg a folyamatot, ez sem segített a lakosság kiszolgálásában. Ekkor lépett a színre a Digitel 2001. (Folytatás az 5. oldalon) Káros gyakorlat a leváltás
