Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-22 / 300. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1994. DECEMBER 22., CSÜTÖRTÖK A végtelen pillanat Öt éves éppúgy, mint most, karácsonyra készültünk, s már-már kezdtük megszokni az enyhe, sót langyos politikai szellőket. Akkoriban tőlünk 2-300 kilométerre keletre történtek a „dolgok”. Mi is történt öt éve Romániában? Ez azóta is terméketlen politikai vita tárgya, pedig sokaknak nem politika volt az, ami akkor zajlott. Egy munkás, egy tanár, egy pap, vagy akár egy nyugdíjas — ha rövid ideig is — a történelem alakítója lehetett. Az igazságszeretó' cinikusok puccsról beszélnek, míg a rajongó szentimentálisok még mindig forradalomról. Az egyik a politika érdekében, a másik a reménye, az emléke miatt szeretné forradalomnak tudni. Öt éve román munkások, civil fegyveresek rángattak ki bennünket az aradi kórház bejáratánál egy budapesti taxiból. A legelső' gyógyszerszállítmánnyal érkeztünk, a régi rendszer kimúlása, a határzár feloldása után. Kirángattak, mert mindenki meg akart ölelni minket. Orvosok hálálkodtak, s nem csak a gyógyszerért, a kötszerért, amiben nagy hiányuk volt. Akkor mi, a mi jelenlétünk jelentette számukra a győzelmet, a nemzetközi szolidaritást, Európát. Egy gyönyörű nővérkétől román zászlót kaptam, amelyikből ’56-os módra ki volt vágva a bolsevik címer. Mikor menni készültünk, egy torzonborz fiatalember rohant felénk fényképezőgéppel a kezében. — Megálljotok, magyarok! Szóval ti vagytok azok a horthysta fasiszták? — és hunyorító szeméből láttam az iróniát. — Fogjátok ezt a zászlót, hadd fényképezzelek le benneteket! Barátom taxija előtt fogtuk a lyukas zászlót. Vaku villant, s ez a pillanat tart azóta is. Szeberényi Gyula Tamás Az Iposz és a KDNP nyilatkozata Vagyonpolitikai irányelvek kellenek A Napkeltében vitatkozó koalíciós partnerek Horn Gyula nem tűri a beleszólást A Napkelte című tv-műsor tegnapi adásának Horn Gyula miniszterelnök és Kuncze Gábor a kormányfő szabaddemokrata helyettese volt a vendége. A vitából kitetsző' nézetkülönbségek ellenére mindkét politikus úgy vélekedett, hogy a koalíciós pártok jelenlegi viszonya „elviselhető”. A koalíciós partnerek közötti feszültségpontokat firtató kérdések egyikével kapcsolatban Kuncze Gábor kijelentette: nem ért egyet a HungarHotels privatizációjának a vizsgálatával, mert az elriaszthatja a Magyarországon befektetni szándékozókat. Az SZDSZ szerint ugyanis amíg a kormány bízik azokban, akik a privatizációért felelnek, addig csak nagyon komoly gyanú esetén szabad döntéseiket megkérdőjelezni. A miniszterelnök erre úgy reagált, hogy az olyan esetekben, amikor felmerül a rossz döntés gyanúja, kötelessége fellépni. Ez így lesz a jövőben is, ha megkérdőjelezhető határozatok születnek — szögezte le. Hóm Gyula hozzátette: a vizsgálat tényének az Egyesült Államokon kívül semmilyen nemzetközi visszhangja nem volt, és nem ingott meg a külföldi befektetők Magyarország iránti bizalma sem. A miniszterelnök mindezzel összefüggésben megjegyezte: Bart ha Ferencnek, a hazai privatizáció irányítójának — mint ahogy azt Bar- tha előre jelezte — szíve joga, hogy benyújtsa lemondását, ha a vizsgálat rossznak találja a HungarHotels ügyében hozott döntést. Kuncze mintegy a vizsgálat kapcsán kibontakozott vita tanulságaként jelezte: jobb együttműködésre van szükség a két koalíciós partner között. Szerinte ugyanis nem szerencsés, ha az SZDSZ az újságokból tudja meg Horn Gyula határozatait. Helyesebb volna, ha a koalíciós pártok először egyeztetnének és csak utána kerülnének nyilvánosságra az ügyek. Hóm Gyula rámutatott, hogy sok vitás témakört — többek között a média és az ifjúsági koordinációs tanács kérdését — a szabaddemokraták vitték a nyilvánosság elé. A miniszterelnök leszögezte: nem szeretné, ha a jövőben megismétlődne a közelmúlt eseménye, amikor a belügyi dolgozók 13. havi fizetése kapcsán Kuncze Gábor a nyilvánosság előtt nevezte hibásnak a kormányfő döntését. Horn szavai szerint ilyen eset kétszer fordulhatott elő: először és utoljára. Az ugyanis, hogy egy miniszter a nyilvánosság előtt bírálja a kormányfő bizonyos lépéseit, nem felel meg az európai gyakorlatnak, és igen nehézzé teszi a kabinet első embere és az adott miniszter közötti együttműködést. Az MSZP nem akarja élezni viszonyát az SZDSZ- szel, de nem helyes, hogy koalíciós partnerétől „üzeneteket kapjon”. A miniszterelnök ezután hozzátette azt is, hogy a 13. havi fizetések kapcsán csak azután lépett, amikor látta: a belügyi tárca lehetőségei kimerültek. Kuncze Gábor elismerte, hogy a belügyi dolgozók 13. havi fizetésével kapcsolatban „túl erősen” fogalmazta meg véleményét. A beszélgetés során szóba került, hogy az MSZP szeretné, ha a Belügyminisztérium is vegyes tárca lenne, vagyis az SZDSZ-es miniszter mellett egy szocialista államtitkár tevékenykedne. Kuncze Gábor emlékeztetett arra, hogy a tárcák elosztásáról a koalíciós tárgyalások idején döntöttek, s az SZDSZ nem látja szükségét a BM-ről kötött megállapodás megváltoztatásának. Horn Gyula a kérdés kapcsán leszögezte, hogy januárban sort kell keríteni a kormány és az egyes tárcák eddigi tevékenységének a vizsgálatára. Ennek során kell majd áttekinteni a belügyi tárca helyzetét is. A műsorvezető utalt Nagy Sándornak, az MSZOSZ elnökének, MSZP-s képviselőnek arra a véleményére, miszerint a szabaddemokraták túlsúlyra törekszenek a koalícióban. A miniszterelnök ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy az SZDSZ egyes vezetői több kérdésben ki akarják kényszeríteni akaratuk érvényesülését, és nem állnak ki a népszerűtlen döntések mellett. A kormányfő utalt arra is, hogy a különböző egyeztetések túlságosan hosszadalmasak. Növekvő MDF Tiltakozó levél Az Ipartestületek Országos Szövetsége és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői megbeszélést tartottak a minap a magyar privatizáció aktuális kérdéseiről. A felek egyetértenek abban, hogy folyamatosan tovább kell vinni a privatizációt, és ezért szükség van az új privatizációs törvény mielőbbi meghozatalára. Tekintettel arra, hogy erre a következő év első negyedének vége, vagy inkább második negyede előtt nem kerülhet sor, indokoltnak tartják a jövő év első felére vonatkozó vagyonpolitikai irányelvek azonnali kidolgozását és az Országgyűlés elé terjesztését, mert elfogadhatatlannak tartják akár a privatizáció felfüggesztését, akár annak a törvényhozás által elfogadott irányelvek nélküli továbbvitelét. A felek nem értenek egyet azzal, hogy az állami vagyon és privatizáció felügyelete egyetlen szakminisztérium alá tartozzék, ez ugyanis elkerülhetetlenül a fiskális szempontoknak ad elsődleges súlyt. Véleményünk szerint a döntésekben a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos stratégiai szempontoknak kell elsődleges súlyt kapniuk. Ez csak úgy érhető el, ha a döntések kialakításában részt kapnak a szakmai érdekképviseletek és más szakmai szervezetek, és ha nem csökken, hanem növekszik az Országgyűlés meghatározó és ellenőrző szerepe. A felek egyetértenek abban is, hogy szükség van a külföldi tőke bevonására, de aggodalommal szemlélik a külföldi tőkének a közszolgáltató vállalatokban és a bankszférában való domináns szerep- vállalásával kapcsolatos törekvéseket. Szerintük ebben a szférában a külföldi befektetők tőkeemeléses részvételét kell előnyben részesíteni. A közszolgáltató vállalatok irányító pakettjét az állam és az ön- kormányzatok kezében kell hagyni, és megfelelő szerepet kell adni a hazai kisbefektetőknek, továbbá a társadalombiztosításnak. Megfelelő vagyonkínálát- tal biztosítani kell a kárpótlási jegyek árfolyamának stabilitását. Teljes egyetértés alakult ki abban a tekintetben is, hogy elő kell mozdítani a kisvállalkozóknak a privatizációs folyamatban való részvételét. Lehetővé kell tenni a bérlemények megvásárlását, és fenn kell tartani, sőt ki kell terjeszteni az E-hitelt, a lízing és a többi kedvezményes technika alkalmazását. A privatáziónak az önálló egzisztenciák számának növelését és gazdasági erejének megszilárdítását kell szolgálnia. Budapest, 1994. december 20. Szűcs György Ipartestületek Országos Szövetsége Dr. Surján László Kereszténydemokrata Néppárt (Folytatás az 1. oldalról) Ismertette az önkormányzati választások eredményét abból a szempontból, hogy hány újonnan megválasztott polgármester áll közel az MDF-hez. Mint mondta: 300 a párttal szimpatizáló polgár- mester, 87 a Magyar Demokrata Fórum által támogatott és 86 tagkönyvvel rendelkező MDF-es. Egy kérdésre válaszolva Csefó Zsolt közölte: az MDF eddig 49 ezer tagkönyvet adott ki,, s ebből 28 369-en fizetnek tagdíjat, a többiek nagy része pedig kora, illetve anyagi helyzete miatt felmentést kapott a tagdíjfizetési kötelezettség alól. Csefó Zsolt a VIII. országos gyűlés határozatát ismertetve elmondta: 1995 januárja és márciusa között teljes tisztújításra kerül sor az MDF- ben, s ennek során az új alapszabálynak megfelelően változhat a minősített taglétszám. Ez utóbbi bizonyos — a sajtótájékoztatón nem részletezett — szigorításokat jelent a tagsági viszony tekintetében. Herényi Károly a sajtótájékoztatón kifejtette: örvendetes tendencia, hogy egyre több 38—42 év közötti új tag lép be az MDF-be, s a felmérések szerint a felsőfokú végzettségűek között a legnagyobb az MDF elfogadottsága. A Hivatásos Határőrök Szakszervezetének elnöksége tegnap levélben kérte Horn Gyula miniszterelnöktől, hogy a kormány pénteki ülésén ne hagyja jóvá a határőrség átszervezését. Horváth István, a szak- szervezet alelnöke az MTI- nek elmondta: az átszervezésre vonatkozó indítványt továbbra is megalapozatlannak, elhamarkodottnak, a valós helyzettől elrugaszko- dónak tartják. Nehezményezik, hogy a parlament honvédelmi bizottsága a kérdés érdemi megvitatása nélkül, egy előre elkészített határozati javaslat alapján támogatta az átszervezést. A szakszervezet szerint az általuk egyébként nem vitatott, csupán időszerűtlen átszervezés csak a határőrizeti törvény elfogadása után, a határőrség átvilágítását követően aktuális. Az érdekképviselet úgy véli, hogy az átszervezés tervezett időpontjának közelsége miatt már arra sincs lehetőség, hogy — a munka- nélküliek ellátásáról szóló törvény előírásának megfelelően — az illetékes munkaügyi központokat három hónappal korábban értesítsék a létszámleépítésről. Békési elbizonytalanít (Folytatás az I. oldalról) Ismét a Deutsche Bank elemzését idézve rámutat: a kormány nem használta ki a lehetőséget, hogy közvetlenül a választások után végrehajtsa a népszerűtlen intézkedéseket. Továbbra is hiányzik a következő évekre vonatkozó meggyőző terv, amely a lakosság számára világossá tenné, hogy a nehéz évek után ismét fellendülés következik. Egy ilyen programot a kormány már kidolgozott, és állítólag a jövő év tavaszán fogadják el. A magyar gazdaság legfontosabb mutatóinak ismertetése után a lap megállapította, hogy a nettó külföldi adósság- állomány (20,4 milliárd dollár) növekedése is cselekvésre sarkallja a magyar kormányt. A költségvetés és a fizetési mérleg hiányának jelenlegi mértéke elfogadhatatlan. A budafoki Tompa utcai általános iskola diákjai az elmúlt évek hagyományaihoz híven az idén is télhívogató képeket festenek a tantermek ablakaira. így a tanulók otthonosabban érzik magukat a szépen kipingált üvegtáblák mögött, és nagyon büszkék az általuk készített képekre. (MTI-felvétel)
