Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-02 / 283. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. DECEMBER 2., PENTEK Kiadja-e Izrael Moreit? (Folytatás az 1. oldalról) Az irányítása alatt álló tá­borban szemtanúk azt állítják, hogy többszáz német polgári személyt halálra kínzott vagy agyonvert — többeket saját kezével.” Morei úr 1993-ban Izrael­be menekült, és most Tel- Avivban él a lányával. Morei kegyetlenkedéseinek több szemtanúja van. Dorota Bo- reczek, akit német édesanyjá­val 1945-ben börtönöztek be a swietochlowicei táborban, azt mondta: „Csak 13 éves voltam és láttam, ahogyan az emberek állatokként hullottak el. Soha nem mondták meg, miért vittek a táborba. Én Mo­reitól magyarázatot és bocsá­natkérést várok.” A lengyel hatóságok ennél többet akarnak: tömeggyilkos­ság vádja miatt az ügyet Len­gyelországban tárgyalni. Morei egyébként nem egyedi eset, úja az Internatio­nal Herald Tribune. John Sack „Szemet szemért — a németek elleni zsidó bosszú eddig elmondatlan története” című könyv szerzője (Basic Books, 1993, keménykötés- ben 23 dollár; a kiadó címe: 10 East 53rd Street, New York, N.Y. 10022-5299) sze­rint Sztálin szándékosan állí­tott zsidókat a titkosrendőrsé­gi tevékenységek élére, aki­nek „mint zsidó, mindez na­gyon fáj”. Stanislaw Kanlewski, a Mo­rei elleni vádakat vizsgáló ügyész elmondta: mivel Len­gyelország és Izrael között nincs kiadatási szerződés, nem valószínű, hogy Morei Lengyelországba jönne majd a tárgyalásra. Solomon Morei tehát megnyugodhat Mivel a lengyel titkosszolgálat minden bizonnyal nem fog hasonló eszközökhöz folyamodni, mint az izraeli titkosszolgálat tette Eichmann elrablásakor, Motelnek komoly esélye van rá, hogy ágyban, párnák közt hal majd meg. Lovas István * A hírrel kapcsolatban a Pest Megyei Hírlap megkérdezte az izraeli külügyminisztérium szó­vivőjét.. JigaJ Talmon lapunk­nak a következőket mondta: A Solomon Morei úrral kapcsola­tos hírnek az önök kérésére utá­nanéztem. A jeruzsálemi kül­ügyminisztériumnak nincs tu­domása az ügyről, az izraeli saj­tóban pedig semmi sem jelent meg a dologról. Lengyelország az izraeli külügyminisztériu­mon keresztül eddig nem kérte Solomon Morei kiadatását, s ar­ról sincs tudomásom, hogy ezt tervezi — nyilatkozta a jeruzsá­lemi külügyminisztérium szóvi­vője. h. J. Van egy budapesti reklámújság, amit hetenként begyömöszöl­nek a jámbor pesti és budai pol­gár levelesládájába. Ez nem len­ne baj, hiszen ki-ki tájékozód­hat belőle a választékról és az árakról. Tanulságos is, hiszen például megtudhatjuk belőle, hogy ugyanazt a tévét az egyik helyen sok ezer forinttal olcsób­ban kaphatjuk meg, mint a mási­kon. Ebbe a reklámújságba már jó ideje betolakodott a fő­városi önkormányzat. Ami szintén nem lenne baj, mert megtudhatjuk belőle, mikor és hol lesz lomtalaní­tás, forgalomelterelés, mi történik városunkban. Külön­ben is, amikor a betolakodás elkezdődött, égre-földre esküdöztek: a tájékoztatás „szakszerű”, teljesen párt­semleges lesz. Most, a 48. héten Budapesti Karácsony címmel kü- lönszámmal ajándékoztak meg minket. Hatalmas be­tűk hirdetik: december 11.: ezüstvasárnapi választék. No, ezt a választékot megette a fene... Azt, hogy az SZDSZ olyan távol esik a jó ízléstől és a mértéktartástól, mint Makó Jeruzsálemtől, már meg­szokhattuk. A tavaszi választások előtti kékzászlós vá­rosszennyezésük meg is hozta az eredményét: a fővá­rosban egyetlen közvetlenül megválasztott képviselő­jük sem jutott be a parlamentbe, még agyonsztárolt pártelnöküket is játszva ütötte el mandátumától Pécsi Ildikó. Ám amit e karácsonyi különszámmal produkáltak, az túlmegy minden határon. Mert miből áll az „ezüstvasárnapi választék”? Az SZDSZ-ből. A nagy pártsemlegesség hevében vissza­tértek az egypártrendszerhez. Ez van: az SZDSZ — és punktum. Ne legyünk persze igazságtalanok. A 32 oldalas rek­lámújságból 13 oldal valóban a hirdetéseknek jutott. A többi?... „Még sok a dolgunk, de jó úton járunk” — ordítja öklömnyi betűkkel tanakodó arcú fotója mellett a Tet­tek Embere, nem mulasztva el egy idézetet is odabigy- gyeszteni az angol királynőtől, akinek — ó, mily meg­lepő! — tetszett Budapest. „Itt a Duna-parton látom, hogy az Úr a legjobb kedvében teremtette ezt a vá­rost...” Idézték ezt abban a reményben, hogy alatta egy úr képe látható, vagyis az olvasó rögtön csak arra Csecsenföldön nyugodt a helyzet Oroszok békés eszközökkel? Viszonylagos nyugalom volt tegnap reggel Cse­csenföldön azután, hogy lejárt a Borisz Jelcin el­nök által a csecsenekhez intézett ultimátum határ­ideje. Ebben az orosz el­nök rendkívüli állapot be­vezetését helyezte kilátás­ba, ha a szemben álló fe­lek nem szüntetik be a har­ci cselekményeket, illetve nem teszik le a fegyvert tegnap reggelig. Az Interfax helyszíni, jól értesült forrásra hivat­kozó jelentése szerint elő­zőleg, tegnapra virradó éj­szaka újabb légitámadás Magánboltok Kubában Kubában tegnap megnyíl­tak az első, szabad árakon értékesítő iparcikkboltok, amelyek főként a háziipa­ri műhelyek, kézművesek termékeit, valamint a vál­lalatok esetleges elfekvő fogyasztásicikk-készleteit kínálják. Havannában be­jelentették azt is, hogy ha­marosan tovább szélesítik a maszekmunka-lehetősé- geket is. érte a grozniji repülőteret, illetve a Kalninovszkja te­lepülés melletti légibázist. Áldozatokról vagy károk­ról nem érkeztek jelenté­sek. A szerdai bombázás következtében viszont megsemmisült a csecsen légierő húsz repülőgépe, és használhatatlanná vált a grozniji repülőtér kifutó­pályája. Dzsohar Dudajev elnök az orosz légierőt tet­te felelőssé a támadáso­kért. A térségbe utazott reg­gel az orosz parlament al­sóházának küldöttsége, amely közvetíteni kíván Momcilo Krajisnik bosz­niai szerb parlamenti el­nök szerint a boszniai szerb állam és Jugoszlá­via konföderációjára vo­natkozó javaslat nem túl jelentős engedmény, hi­szen hasonló jogokkal rendelkezik a horvát— muzulmán föderáció is, amely Horvátországgal léphet konföderációra. Moszkva és Groznij kö­zött. Szergej Jusenkov, a duma védelmi bizottságá­nak elnöke az indulás előtt közölte, hogy útjuk- kal be akarják bizonyíta­ni, hogy békés eszközök­kel többet lehet elérni, mint az erő alkalmazásá­val. Jusenkov a Dudajev- vel folytatott megbeszélé­sei alapján nem zárta ki, hogy kiszabadulhat a hét végi harcok során fogság­ba esett orosz zsoldosok egy része. A duma küldött­ségének egyik célja ugyan­is a hadifoglyok kiszabadí­tása. Nem a konföderáció ügye, hanem a területi fel­osztás a legfontosabb meg­oldandó kérdés — mondta Krajisnik a Beta szerb hír- ügynökségnek adott nyilat­kozatában, majd hozzátet­te: Már többször közöl­tük, hogy az eddigi felosz­tási térképek elfogadhatat­lanok voltak a szerb nem­zet számára. A nagyvilág hírei ■ A Mladá Fronta Dnes című lap értesülése sze­rint a cseh parlament vé­delmi és biztonsági bi­zottságának képviselői a múlt héten arra kérték Vilém Holán védelmi mi­nisztert, hogy zárolja az elavult szovjet MiG— 21-es vadászgépek kor­szerűsítésére és átfegy- verzésére szánt pénzt. ■ Az AIDS robbanássze­rű terjedése fenyeget Viet­namban — állapította meg tegnap az AIDS világ­napján nyilvánosságra ho­zott előrejelzésében az ENSZ Fejlesztési Prog­ramja (UNDP). ■ Maratoni tárgyalások után kompromisszumos megállapodás született az olasz kormány és a legnagyobb olasz szak- szervezeti szövetségek között a nyugdíjreform ügyéről. Silvio Berlusco­ni kormányfő és a szak- szervezeti vezetők szer­da délelőtt ültek tárgya­lóasztalhoz, s tegnap reg­gel jelentették be, hogy sikerült a megegyezés. A szakszervezetek lemond­ják a mára tervezett ál­talános sztrájkot. A területi felosztás a legfontosabb Szerb diktátum VÉLEMÉNY Ezüstvasárnapi választék gondolhat, ez az úr, vagyis Demszky úr volt szíves a legjobb kedvében teremteni... A következő oldal főcíme: A kultúra fővárosa... Hm... Soroltatnak az eredmények és a tennivalók. De kifelejtődik, hogy a Demszky-vezetés idején jutottak a szakadék szélére az önkormányzati vezetésű színhá­zak, hogy hány mozi szűnt meg, hogy a „kultúra fővá­rosa” a bódék, kaszinók, nyíltan működő titkos nyilvá­nosházak, peep show-k, sztriptízbárok fővárosa lett. Lehet, hogy valakinek ez a kultúra? Egyet lapozunk: teljes oldalon a Demszky család. Kedves családi fotó. Otthoni albumba való. Meg oszto­gatni, a rokonoknak. Magam viszont tiltakozom bármi­féle rokoni szálak feltételezése ellen. Aztán két oldal: „Gyermekeink érdekében”. Főleg azon témában, hogy mit „fogunk” tenni... Ha már a ’90-es ígéretek elmaradtak. Ugyanígy a következőn: „A gondoskodó város”. Hm. Itt fekszik előttem egy ’90-es lapkivágás: Demszky akkori választási reklám­ja. Még a Ludas Matyihoz küldte be tavaly egy olva­só, közöljük le viccként. A beküldő aláhúzta ezt a mondatot: „Nem kérek türelmi időt. azonnal cseleked­ni fogok!” Alatta még ilyesmik: „Nem akarom, hogy a nyugdíjasok és az elesettek megalázó helyzetbe kerül­jenek a télen. Gondom lesz fűtésükre, gyógyszerükre, mindennapi meleg ételükre. Felülvizsgálom a lakbér- és közüzemidíj-tartozásukat. A rászoruló, önhibájukon kívül fizetni nem tudó családok tartozását felfüggesz­tem, vagy indokolt esetben elengedem...” Kétségtele­nül szép szavak. Ki-ki döntse el maga, mi valósult meg belőle... Lapozzunk még egyet a reklámlapban. „A gazdago­dó, polgárosodó város... A szebb, otthonosabb Buda­pestért.” Részlet a ’90-es hirdetésből: „Azonnal teher­mentesíteni fogom a legszennyezettebb levegőjű útvo­nalakat.” Kérem az olvasót, sorolja fel a megtisztított levegőjű főútvonalakat. Hogy a feladat nehéz? Hát bi­zony az. Hogy csak négy éve volt a főpolgármester úr­nak?! Ez valóban kevés. De itt áll a ’90-es reklámban ez a sor: „Nem fogok tétovázni, dolgozni fogok!” De maradjunk az idei reklámnál. Szó van még a nyu­galomról, biztonságról, tisztaságról, egészségről, két oldal foglalkozik a közbiztonsággal, közérzettel. Szó­val, csupa olyanról, ami a jelenlegi önkormányzat alatt jelentős fejlődésen ment át. Itt már Kuncze Gá­bor is beszáll a „buliba”. A következő két oldalon fotók. Demszky Kissin- gerrel, Demszky Fodorral, Demszky Gönczcel, Demszky II. Erzsébettel, Demszky Yehudi Menuhin- nal, Demszky a dalai lámával, Demszky Václav Ha- vellel, Demszky Müller Péterrel, Demszky Demszky- nével, Demszky Demszkyvel. Továbblapozva 23 újabb fotó. A kerületi polgármesterjelöltek. Termé­szetesen csak az SZDSZ-jelöltek. Aztán félreklámok két oldalon. Megtudhatjuk belőle például, hogy „a vi­lág legjobb borozója a Mérleg utcában van”. Aztán receptajánlatok következnek egy teljes oldalon. És az csak természetes, hogy főzni is csak a Mérleg ut­cában tudnak. Vagy legfeljebb a rokonságban. Mert mi is a választék: Magyar Bálint nagypapájának bejg­lije, Rajk László édesanyjának almás túrósfelfújtja, Kuncze feleségének sonkatekercse, Pető feleségének áfonyás almája, Fodor Gábor édesanyjának elzászi al­matortája, no és Demszky feleségének tűzdelt pulyka­melle. Csupa ínycsiklandó, finom étel. Csak mintha túltengene bennük az alma... De ez véletlen. Az vi­szont már nem, hogy csak Magyar Bálint szedi elő a nagypapa receptjét. Mert Demszkyné Révai Vera nagypapája nem illene a listába. Ugyanis, amit Révai József főzött ki annak idején, az alaposan megfeküd­te a gyomrunkat... Most már csupán egy valami érdekelne: vajon kinek a pénzén készült ez a rosszízű reklámlap? Az önkor­mányzatén? Hiszen az mindnyájunk pénze! És a sok ígéret mellett hol a régiek beváltása? Például az, hogy a Budapesti Extra önkormányzati része pártsemleges lesz? Persze ezek szónoki kérdések, választ nem várunk. Vagy ha várunk, azt nem az SZDSZ-től várjuk, ha­nem a választóktól. Ezüstvasárnap a bevásárlás napja. Rajtunk múlik, bevásárláskor valóban a választékot figyeljük-e. Mert ha nem, hát ismét jól bevásárolunk. (Szuhay Balázs)

Next

/
Thumbnails
Contents