Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-02 / 283. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. DECEMBER 2., PÉNTEK 3 Az MDF az önkormányzatokról Megsemmisítették a felmérést Csökkenő támogatások Tiltakoztak a szülök Szomorú, de úgy látszik, hogy megkezdődik az önkor­mányzatok négyéves vesszőfutása — mondotta tegnap Józsa Fábián, az MDF országos elnökségi tagja. A sajtó- tájékoztatón az önkormányzatok jövőjéről és a kor­mány külügyi politikájáról esett szó. Józsa Fábián elmondta: az 1995. évi költségvetés forrásszűkítéseinek követ­keztében az önkormányza­tok jóval kevesebb pénzből gazdálkodhatnak majd. A jövő évtől kevesebb pénz jut az ifjúságra, a kollégiumi el­látásra és a szakmunkáskép­zésre. Jelentősen csökken a szociális támogatás mértéke is. Megszűnik a munkanél­küliek jövedelempótló támo­gatása, s a száz fő alatti isko­lákat önállóan fenntartó ön- kormányzatoknak nyújtott anyagi segítség is. Az elmúlt négy évben a települések sokat fejlődtek. Gondoljunk csak a gázbekö­tésekre, a csatornázásokra, a vezetékes vízre, vagy a te­lefonhálózatok bővítésére — sorolta Józsa Fábián. Az idei évben a címzett és céltá­mogatások nagysága 33 mil­liárd forint volt. S bár az el­múlt három évben ez az ösz- szeg az eredetinek a három­szorosára nőtt, jövőre való­színűleg csak 600 millió fo­rinttal emelkedik majd. Ez azt jelenti, hogy a települé­seken leáll majd a fejlesz­tés. Józsa Fábián szerint a kormány részéről csak szem­fényvesztés az, hogy az egyes önkormányzatoknál a Akar László és az Agrobank Akar László nem tartja sze­rencsésnek, ahogyan az Agro- bank-ügyben eljártak a ható­ságok. A Pénzügyminisztéri­um politikai államtitkára sze­rint az ilyen ügyekben — ter­mészetesen a jogszerűséget megtartva — más módszere­ket kell alkalmazni. A televí­zióban mutogatott, megbilin­cselt bankvezetők látványa megütközést kelt a betétesek­ben, s a pénzügyi szférában ez komoly bizalmatlanság­hoz vezethet. Akar László er­ről tegnap Debrecenben sajtó- tájékoztatón beszélt, mielőtt pénzügyi és gazdasági szak­emberekkel találkozott. személyi jövedelemadó har­mincöt százaléka marad maid az eddigi harminc he­lyett. Gémesi György, az MDF alelnöke kifejtette: a teherát- vállalásokat, s a teheráthárí- tásokat arányosan kellene megosztani. Az energiaárak például kilencven százalék­kal fognak emelkedni, en­nek állami kompenzációja azonban csak 1,7 milliárd forint. Azaz a kiegyenlítést is az önkormányzatoknak kell majd magukra vállalni- ok. 1995. július 1-től a tűz­oltók bérezési és juttatási igényét is az önkormányza­toknak kell átvenniök. A la­kásépítéshez nyújtandó tá­mogatás törvényének terve­zete olyan feltételeket szab, amelyeket ha betartanak, ak­kor nem lesz, aki pályáz­zon. Ugyanis rendelkezni kell a források egy részével, tehát egy-egy pályakezdő fiatalnak legalább egy vagy 1,2 millió forint készpénzt kellene felmutatnia. Csapody Miklós a külpoli­tikát bírálva emlékeztetett: Kovács László külügymi­niszter egy parlamenti inter­pellációra válaszolva azt mondta, hogy úgy tudja, a külügyi bizottság tagjai a (Folytatás az L oldalról) Farkas János lapunknak elmondta: nem akar a vá­lasztók előtt nagy ígérete­ket tenni, hiszen — a kép­viselő-testületbe való beke­rülése esetén — feladatait a jövő szabja majd meg. Célja az, hogy a település lakói békésen, nyugalom­ban éljenek egymás mel­lett. Mint mondotta, meg­választása esetén minden hozzáfordulón — midn nemzetiségbeli, mind más­féle különbségekre való te­kintet nélkül — segíteni kí­ván. Ugyanis ahogyan egy kiló kenyérért mindannyi­magyar—szlovák, s a ma­gyar—román alapszerződé­sek magyar tervezetét no­vember 16-án megkapták. Csapody Miklós elmondta, azok valóban megérkeztek, de a Külügyminisztérium rö­videsen visszavonta azokat. Az alapszerződésekkel fog­lalkozó albizottság novem­ber 30-án jött létre, s ez megkapta a tervezetet. Ám akülügyi bizottság valameny- nyi tagjához a mai napig nem jutott el, noha a szlo­vák és a román fél már meg­kapta. Csáti György országgyű­lési képviselő az EBEE sze­repéről szólva elmondta: az különösen jelentős a dél­szláv válság megoldásában. A nemzeti kisebbségek, nép­csoportok helyzetével ugyancsak az EBEE-nek mint nemzetközi szervnek kell foglalkoznia. Csapody Miklós bejelen­tette, hogy az MDF országo­san a december 11 -ei válasz­tásokra önállóan összesen ezerhétszáz, a Fidesz-szel és a KDNP-vel közösen pe­dig ötezer-egyszázharminc- öt jelöltet állított. A tájékoztató végén Heré­nyi Károly szóvivő jelezte, hogy december 5-én Kolozs­várott találkozik Markó Bé­lával, az RMDSZ vezetőjé­vel, Nagyváradon pedig Tő- kés László és Tempfl József püspökökkel. an ugyanannyit fizetünk a boltban, ugyanúgy a gond­jaink, a problémáink is ha­sonlóak. A lényeg nem a különbségtételen, hanem az egymás megértésén van. Magának a cigányság­nak is ki kell vennie részét a sorsa alakításában, tehát a választásokról sem ma­radhat távol. Farkas János végezetül hozzátette: Jézus nem egy bizonyos csopor­tért halt meg, hanem az em­beriségért. S így nem azt kell nézni, hogy ki milyen, hanem segíteni kell min­denkin. (n.) Felháborodott olvasó tele­fonált szerkesztőségünk­nek. Elmondta, hogy gyer­meke egy budapesti isko­lában tanul. A múlt héten felkeresték az iskolát az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézeté­nek munkatársai és kérdő­íveket töltettek ki a tizen­két éves nebulókkal. A szülő elmondása szerint a felmérés olyan kérdése­ket tartalmazott, amelyek sértik a gyermekek és a szülők személyiségi joga­it: a gyereknek válaszol­nia kellett például arra, hogy kire szavaztak a szü­lei. A telefonáló szerint a tanulókkal a kérdőív végé­re ráíratták a nevüket és a címüket is. Megkerestük az ELTE Szociológiai és Szociálpo­litikai Intézetét, s Csákó Mihály igazgatóhelyettes­től az alábbiakat tudtuk meg. Valóban végeztek fel­mérést több budapesti ál­talános iskolában az osz­tályközösségek vizsgálata Cáfol a főszerkesztő Megszűnik az Új Magyarország? A napokban felröppent a hír, miszerint december 15-ével megszűnik az amúgy is elenyészően ke­vés ellenzéki sajtóorgánum egyike, az Új Magyaror­szág című polgári napilap. — Nem tudok róla, hogy az említett dátum után a továbbiakban nem jelenik meg a lap — mond­ta érdeklődésünkre Fábián László, az Új Magyaror­szág főszerkesztője. — Ez egyébként értelemszerűen nem a szerkesztőség, ha­nem az újságot kiadó rész­vénytársaság hatásköre, ahonnan mi ez idáig nem kaptunk olyan értesítést, hogy megszűnnénk. — Ezek szerint légbó'l ka­pott hírró'l van szó? — Igen. Vélhetően az új­ságmegszűnését kívánó, ab­ban bízó személy vagy sze­mélyek „akciójával” ál­lunk szemben. (r. z.) MDF—MCDSZ-összefogás Mindenkin segíteni kell Fizetésük alacsonyabb az átlagosnál Nem csak bérért sztrájkolnak A Vasutasok Szakszervezetének, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszer­vezetének és a Mozdonyvezetők Szakszervezetének tegnapi közös sajtótájékoztatóján többször is hang­súlyozták: a jelenlegi konfliktus- helyzetnek nem kizárólag az az oka, hogy a vasutasoknak kritikán aluli az átlagbére. — Szeretnénk elérni azt, hogy a vasútvonalak sorsáról csak valameny- nyi környezetvédelmi, energiataka­rékossági, közlekedésbiztonsági és településfejlesztési szempont mérle­gelésével egy, a parlament által elfo­gadott közlekedéspolitikai koncep­ció alapján születhessen döntés — tolmácsolta a három szakszervezet álláspontját Gaskó István, a VDSZSZ elnöke hozzátéve: részle­tes munkavállalói érdekeket is figye­lembe vevő foglalkoztatási politi­kát, tényleges beleszólást kérünk va­lamennyi munkahelyen. Követeléseik között lényeges pontként szerepel, hogy a kollektív szerződés meghosszabbításának ha­tálya mellett javaslataikat fokozot­tabban vegyék figyelembe, mint ed­dig. Elhangzott, hogy a bérek kérdé­sében rengeteg dezinformáció látott napvilágot, a valós helyzet azonban a KSH adatai szerint az, hogy a vas­utasok alapbére hét-nyolc százalék­kal alacsonyabb a nemzetgazdasági átlagnál. — Az adatok sajátos beállításával egyfajta kampány indult el a vasuta­sok ellen — jelentette ki a VDSZSZ elnöke. — A harminckét-harminchá- romezer forintos fizetésekről elhall­gatják, hogy azok pótlékokkal együtt értendők. Ha a túlórákat, az ügyeleteket nem számítjuk, a bér a huszonhétezer forintot sem éri el. A kormány részéről egy agyon­hallgatott tény, miszerint nemzetkö­zi szinten elfogadott, hogy a vas­utasátlagbér tizenöt-húsz százalék­kal magasabb az országos átlagnál, míg nálunk még mindig elmarad a harmincnégyezer forintra prognosz­tizált átlagtól — hangsúlyozta Gas­kó István. V. Cs. céljából. Az intézet hall­gatói minden évben részt vesznek ilyen kutatási gyakorlaton, amelyet ta­nulókísérletként folytat­nak le és értékelnek ki. Tény, hogy a gyerekek­kel ráíratták a nevüket a lapokra, erre csak azért volt szükség, hogy oszlop és sorszám szerint azono­sítsák őket, a későbbiek­ben a névnek nincs jelen­tősége. Név nélkül azon­ban a közösség tagjainak egymáshoz való viszonyát nem tudnák értékelni. Az a gyakorlat, hogy a koráb­bi vizsgálatok kérdéseit teszik fel újra, a szocio­metriának ez bevált és el­fogadott módszere. A kér­dések között olyan nem szerepelt, amely azt tuda­kolta, kire szavazott a vá­laszadó hozzátartozója. A politika csak annyiban ka­pott szerepet, hogy volt kérdés, amely arra kért vá­laszt, van-e a családban olyan, akit fokozottan ér­dekel a politika, illetve, ha a gyermek választha­tott volna, tudott volna-e választani? Ártalmatlan kérdéseket tettek fel, ennek ellenére a több iskola közül az egyikben problémát oko­zott a felmérés, a szüléik tiltakoztak. Csákó Mihály- tól megtudtuk, hogy a szü­lők észrevételének helyt adtak, s a felméréseket az iskola pedagógusainak je­lenlétében megsemmisítet­ték. Az adatvédelmi tör­vény lehetőséget biztosít minden állampolgárnak arra, hogy olyan kérdések­re, amelyeket nem tart he­lyénvalónak, ne legyen köteles válaszolni. A szü­lők éltek ezzel a lehető­séggel — a jó hír az, hogy ezt megtehették, és senki sem vonta kétség­be, hogy ehhez joguk van. Csákó Mihály azt is el­mondta, hogy az utóbbi időben az emberek foko­zottan érzékenyek, olyan dolgokról sem nyilatkoz­nak, amiről korábban szí­vesen beszéltek. (pável) Kérünk, adunk, élünk! Olvasónk, Nagy Sándor fölhívott telefonon s el­mondta, hogy 1936-tól kommunista, s mint ilyen, nem szereti a Pest Megyei Hírlapot. En­nek ellenére mindennap elolvassa, mert „kíván­csi kommunista”. Föltűnt neki: a velünk szimpa­tizáló olvasóink anyagi támogatását kérjük, mi­közben az jelent meg lapunkban, hogy a Corvin Közi Bajtársi Közösség karácsonyi szeretetven- dégségét a Pest Megyei Hírlap szponzorálja. Nagy Sándor úr számára érthetetlen, hogy mi­közben „koldulunk”, azonközben ilyen szeretet- vendégségre szórjuk a pénzt. Véleménye sze­rint, ha egy újságnak nincs pénze, akkor éljen szolidan. Föltűnt Nagy Sándornak még az is, hogy a Corvin Közi Bajtársi Közösséget létreho­zók között egy Vödrös Csaba is szerepel. A kí­váncsi kommunista, lám csak, ha keres, talál, mint ez esetben is, hiszen Vödrös Csaba e sorok írójának édestestvére, azaz kisebbik bátyám. Si­etve hozzáteszem, a Corvin közi „dús lakomán” Szabolcs bátyám is jelen lesz, ki a Honvédelmi Minisztérium frissiben nyugalomba vonult mér­nök ezredese, s 53 éves. Elmondtam Nagy Sán­dor úrnak, hogy családom számára a Corvin köz szinte zarándokhely, s biztosak vagyunk benne, hogy azok az olvasók, akik anyagilag tá­mogatnak bennünket, nem tekintik kidobott pénznek azt, amibe ez a rendezvény kerülni fog. Ám lehet, hogy alig kerül valamibe, hiszen sze­rencsére nemcsak kommunisták olvassák a Pest Megyei Hírlapot, s már értesültem róla, hogy egy péceli gazda két hízót ajánlott föl erre a cél­ra, míg a dunakeszi pékmester, Kovács László, a minap felajánlotta, a kenyeret ő szállítja a Corvin köziek vacsorájához, (Ingyen.) Nagy Sándor úr meg társai nehogy azt gondolják, egyetlen család, az enyém az, amelyiknek fontos a Corvin köz, s akik szeretettel gondolnak azok­ra az emberekre, akik azokban a rettenetes idők­ben szinte puszta kézzel vették föl a harcot a ránk zúduló hódító szovjet páncélosokkal szem­ben. A Corvin közben harcolók közül sokan eles­tek, akiknek emlékét ápolnunk ugyanúgy köte­lességünk, mint lehetőségeinkhez mérten segíte­ni azokat, akik a harcok nehéz napjait, s a meg­torlás még nehezebb évtizedeit túlélték. Nem­csak a családom, hanem a Pest Megyei Hírlap szerkesztősége is ezeket a nézeteket vallja, s ameddig működhetünk, addig igenis azokat az eszméket kívánjuk terjeszteni, amelyekért ak­kor, ott a Corvin közben is harcoltak barátaink. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents