Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-09 / 289. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP VÁLASZTÁS 1994. DECEMBER 9., PÉNTEK 5 A képviselőség közszolgálat Kustár Tamás 30 éves építőmérnök és magánterve­ző, aki családi vállalkozásban növénytermeléssel foglalkozik. A helyi kisgazdák elnöke az elmúlt négy esztendőben is tagja volt a nagykőrösi önkor­mányzatnak, a városfejlesztési bizottság elnöke­ként tevékenykedett. Aki mindenkivel jót tesz Nem csalódtak a polgárok — Hogyan értékeli a te­rület munkáját mint bizott­sági elnök? — Úgy érzem, a város- fejlesztés terén értük el a leglátványosabb eredmé­nyeket, soha nem látott tempóban fejlődött az inf­rastruktúra. A gázprogram keretében sok háztartásba sikerült bevezetni a gázt, utakat építettünk és folyta­tódik a kórház rekonstruk­ciója. Csak azt sajnálom, hogy a Csónakázó-tó rend­betételére még nem kerül­hetett sor. — Mint a leköszönő tes­tület tagja, miért indul pol­gármesterjelöltként a vá­lasztásokon ? — Eredetileg nem állt szándékomban. Köztiszte­letben álló, párton kívüli személyeket kerestünk, de -— jellemző a hazai viszo­nyokra — senki sem vállal­ta a közszereplést. így en­gem kértek fel, és nem hát­rálhattam meg. — Hogyan sikerült a fel­készülés? — Nem vagyok elége­dett. Négy évvel ezelőtt hi­ába volt egyharmados ará­nya a kisgazdáknak a testü­letben, a közvetett választá­son az MDF jelöltjét támo­gattuk. Most is körvonala­zódni látszott az együttmű­ködés, de sajnos nem tud­tunk megegyezni. Azt java­soltuk, hogy minden kör­zetben a legesélyesebb je­lölt induljon, így számítá­saink szerint 10 kisgazda, 2-2 MDF- és KDNP-jelölt képezte volna az egyéni lis­tát. A Fórum először négy, majd 12 névvel jelentke­zett, végül elmaradt a meg­egyezés. — Hogyan látja az esé­lyeket? — Rossz érzés, hogy so­kan egyfajta pozíciónak te­kintik a képviselőséget, nem pedig közszolgálat­nak. A város egységét kel­lene kifejeznie a testület­nek, nem pedig a megosz­tottságot. Az egykori 9 sza­baddemokrata képviselő­ből mára három maradt, a többiek más szövetségbe tömörültek. Az MSZP— SZDSZ mostani közös je­löltje tavasszal még az Ag­rárszövetség színeiben in­dult, s alig kapta meg a je­löléshez szükséges szava­zatokat. Most, néhány hó­nap múlva beállt a nyertes koalícióba... Úgy gondo­lom, ha nem is olyan mér­tékben, de megismétlődik a májusi eredmény. Az idő rövid volt, a sajtó pedig ke­vés a közvélemény áthan­golására. A Népszabadság cikke a városi kórházról is inkább csak ártott a város­nak. Csökkent az állami tá­mogatás, nehezedtek a hi­telfelvételek. S ebből is a koalíció húzhat hasznot. (sz.) Ez év januárja óta Páty polgármestere Korompay Péter, akit fölényes több­séggel választottak a hirte­len elhunyt Kuti Ákos pol­gármester székébe. Tágas lakásának emeleti dolgozó- szobája tömve bányász és bányamémöki emléktár­gyakkal, családi ereklyék­kel. Már dédapja, Korom- pai Lajos is bányász volt, Várpalota bányaigazgatója 1923—39-ig, utána a sal­gótarjáni bányát igazgatta. Édesapja a dorogi bánya­gépgyár igazgatója volt 25 évig, így természetesen ő is bányász lett. Bányamér­nöki diplomával, a politi­kának nem tetsző családi háttérrel legalul kezdte: na­ponta leszállt szenet fejte­ni. így a zsigereiben érzi, érezte mindig is azt, amit nagyapja így fejezett ki: „minden bányász egyen­rangú, egyformán fekete”. S megtanulta annak a ki­fejezésnek a jelentését is, amellyel naponta a mély­be szállt: jó szerencsét! A polgármesternek a minap a kábeltelevízió riportere ezt a kérdést tette fel: maga miért tesz jót min­denkivel? Korompay Péter alig költözött a faluba, és már­is bizalmat ébresztett az emberekben. Négy hónap­ja élt ott, s máris a polgár­mesterjelöltek között talál­ta magát. Aztán szinte úgy választották meg, mint Má­tyás királyt a Duna jegén. S nem is csalódtak benne azóta sem a falu polgárai. Azzal indított, hogy meg­szüntette a falu szégyenét, a gyűlöletes szeméttele­pet. Tanácstalanul állt a százezer forintos bünteté­sek fölött, amit a korábbi építési osztályvezető sza­bott ki. Az ő polgármester­sége alatt kivitték a tüze­lőt minden szegény ember­nek, s a 70 éven felüli nyugdíjas 2000 forintot ka­pott. Gyors ütemben épül azóta a csatornahálózat, valamint japán—angol technológiával a szenny­víztisztító mű is. Két hó­nap alatt száz családnak kötötték be a gázt, hogy még a tél előtt kényelme­sebben lehessen meleget teremteni az otthonokba. Az idén 870 telefont kötöt­tek be, s hamarosan a töb­bi igényt is ki tudják elégí­teni. A 4400 lakosú köz­ségben mindössze 75 em­ber munka nélküli. A polgármester annak idején doktori disszertáció­ját is humán témából írta. Azt elemezte, milyen té­nyezők hatnak károsan a bányászemberre. Azóta is ezt kutatja a külszínen. S nemcsak kutatja, hanem akit lehet, meg is véd a ká­ros hatásoktól. Székely menekültek is élnek Pá- tyon, ahol telket vettek és építkeztek. Ők azt mond­ják, a polgármester örökké jókodik. Reméljük, még sokáig teheti. (ónody) GAZDAKÖRÖK Támogatást ajánlottak Országos kertvetélkedó' Elnöki levélváltás Pest megye jól szerepelt A Pest Megyei Agrárkamara megalakulását köve­tően Podmaniczky Béla, a Pest Megyei Gazdakö­rök Szövetségének elnöke levélben köszöntötte az elnökség hat tagját, Göndöcs Gábor elnököt, Né­meth Imre ügyvezető alelnököt, Mátyus Ferenc, Varga László és Vörös Benjamin alelnököket, va­lamint Sólymos Mária titkárt. A PMGSZ elnöksé­gének kérésére az alábbiakban közreadjuk a Gön­döcs Gáborhoz intézett levelet. Göndöcs Gábor el­nök Úrnak Pest Megyei Agrárka­mara Tisztelt Elnök Úr! A Pest Megyei Gazda­körök Szövetsége nevé­ben őszinte örömmel gra­tulálok a Pest Megyei Agrárkamara elnökévé való megválasztásához. Egyben tájékoztatom, hogy szövetségünk részé­ről minden támogatást megadunk munkájához a kamaráról szóló törvény gyakorlati végrehajtásá­hoz. így szorosabbá, össze- hangoltabbá és céltudato­sabbá tudjuk tenni a ka­mara és a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége együttműködését a mező­gazdasági ágazat jövőjét illető kérdésekben és a napirenden lévő, a tör­vényhozásból adódó fel­adatok végrehajtásában. Remélem a két szerve­zet mindvégig egyeztet­ve és összehangolva fog­ja az agrárpolitikával kap­csolatos igényeit, elvárá­sait a termelők igényei­nek megfelelően kialakí­tani, természetesen a töb­bi érdekvédelmi képvise­lettel együtt. E célok végrehajtásá­hoz kívánok önnek és munkatársainak jó erőt és egészséget! Gödöllő, 1994. decem­ber 1. Baráti üdvözlettel: Podmaniczky Béla, a PMGSZ elnöke Keres Forgóasztalos osztályozógépek gyártására vár megrendelést a PMGSZ. E gépek paradicsom, őszibarack, sárgabarack, szilva, alma, hagyma, burgonya, narancs, citrom és mandarin válogatásá- ra-osztályozására alkalmas. A méretfrakciók szá­ma hat (6) változtatható méretekkel. A teljesít­mény egy tonna/óra. Ezzel szemben az energia- igény igen csekély, 025 kW/380 V. Az igényeket a szövetség címére kérjük eljuttat­ni. Minden egyéb információt a (28)-310-288-as telefonon nyújtanak. A Kertészek és Kertbará­tok Országos Szövetsé­ge (KKOSZ), a Földmű­velésügyi Minisztérium, a Szabad Föld, a Faluté­vé, a Falurádió, vala­mint a Kerti Kalendári­um szerkesztősége közö­sen hirdette meg az I. Országos Kertvetélke­dőt, mely 1994 január el­sejével kezdődött. A vetélkedő fő célja az volt, hogy ösztönözze a kertbarátokat és áruter­melőket a minőségi ter­melésre, a jól eladható exportárualap és válasz­ték bővítésére. Ugyanak­kor jó alkalom kínálko­zott arra is, hogy a leg­jobb kertészeket felku­tassák, munkásságukat, tevékenységüket, no meg módszereiket bemu­tassák az ország nyilvá­nossága előtt. A pályáza­ti feltételek igen szigorú­ak voltak, ez szűrte meg a jelentkezőket. Szent-Miklósi Ferenc, a KKOSZ alelnöke és a Kerti Kalendárium fő- szerkesztője elmondta: a pályázati idő lezártáig 157 pályázat érkezett, amelyből 141 felelt meg a kiírásnak. Az ország minden tájáról jelentkez­tek a kertészek, sőt még Erdélyből is befutott két pályázat. Ä két kategória meg­oszlása is kedvező volt: 72 árutermelő és 69 kert­barát pályázata bizo­nyult megfelelőnek. Ez az arány azt jelzi, hogy egyre többen alakítanak ki kertet és művelik a kárpótláson szerzett föld­jüket, s így jelentős be­vételre tesznek szert a kertészkedéssel. Az alelnökkel folyta­tott beszélgetésből azt is megtudtuk, hogy Pest megye a vártnál is job­ban szerepelt a pályázók számát illetően. Össze­sen 21-en pályáztak, s ebből 16-an Sóskáiról. Emellett Monor, Bugyi, Cegléd és Dunabogdány kertészeit illeti dicséret. Szent-Miklósi Ferenc hangsúlyozta: a pályáza­tokból arra is következ­tetni lehet, hogy hol mű­ködik a leghatékonyab­ban a KKOSZ helyi szer­vezete. Az sem véletlen, hogy a pályázat kapcsán Sóskúton megalakult a szervezet biotagozata. A pályázatok színvo­nala változó. Örvende­tes viszont az a tény, hogy tanulmány értékű munkák is születtek, eze­ket külön díjazzák. A há­rom lépcsőben folyó ér­tékelést követően a zsűri — Tomcsányi Pál akadé­mikus elnökletével —de­cember végén hirdet eredményt. Szent-Miklósi Ferenc annak a reményének adott hangot, hogy a ve­télkedőnek jövőre is lesz folytatása. Az idei tapasztalatok azt mutat­ták, hogy nem csupán ve­télkedés volt, hanem üz­leti, baráti kapcsolatok is kötődtek, ami nem­csak a termelőknek, de a fogyasztóknak is kedve­ző. Mit kérdeznének a gazdák? A Gödöllői Agrár- tudományi Egye­tem Mezőgazdasá­gi Szaktanácsadá­si és Kutatásszervezési In­tézete vetőmag-kiállítás­sal és vásárral egybekö­tött szakmai találkozót rendez 1995. január 20-án és 21-én a gödöllői volt Tessedik Kollégium épüle­tében, a Ganz Ábrahám utca 2. szám alatt. A kiállítók a megbízha­tó eredetű vetőmagok szé­les skáláját vonultatják fel, az ilyenkor szokásos kedvezményes vásárlási lehetőségekkel összekap­csolva. A kiállítással egybeköt­ve a gazdák fontos infor­mációkhoz is juthatnak, így például az 1995. év­ben várható mezőgazdasá­gi támogatási rendszerről, a bankhitelekről hallhat­nak tájékoztatót. Az ezzel kapcsolatos előadások megfogalmazásában sokat segíthetne, ha a közvetlen érdekeltek, a gazdák, elő­re jeleznék: — Miről hal­lanának szívesen? — Mit kérdeznének az előadók­tól? A fentiek ismeretében a rendezők kérik, hogy le­vélben írja meg ki-ki a maga javaslatát, kérdését, észrevételét, hogy az előa­dók időben fel tudjanak készülni. Lévén, hogy az akció­ban a Pest Megyei Gazda­körök Szövetsége is betár­sul, a leveleket a Szövet­ség címére kérik eljuttat­ni. (2100 Gödöllő Ganz Á. út 2.) Kínál Az 1995-ös piaci igényeket felmérve, még az ideinél is nagyobb kereslet lesz a mákra. Ennek ismeretében a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége máktermelési le­hetőséget kínál kedvező feltételek mellett a szövetség földdel rendelkező tagjainak. A termelést szerződés­hez kötik az alábbi feltételek mellett: Az úgynevezett 1-es tokos mák termelése kézi beta­karítással. Ehhez a szerződő fél — a szövetség — vető­magot, technológiát, szaktanácsadást, szállítást és meg­felelő göngyöleganyagot — zsákot — biztosít. Garan­tált átvételi ár 75 Ft/kg + áfa, vagy áfa helyett kompen­zációs felár. Hagyományos mák termelése gépi betaka­rítással. A vetőmagszükséglet 0,5 kg/ha, melynek ára 4000 Ft/áfa. Ebben az esetben a máknak csak a tokját kell leadni, a szemet szabadon is lehet értékesíteni. A technológia, szaktanácsadás, szállítás és a göngyöleg ebben az esetben is biztosított ellenszolgáltatás nélkül. Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége, 2100 Gödöllő, Ganz Abrahám u. 2, sz. Telefon- és faxszám: (06-28)-310-288. Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960

Next

/
Thumbnails
Contents