Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-09 / 289. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP VÁLASZTÁS 1994. DECEMBER 9.. PENTEK Együttműködni a budaörsi önkormányzattal A feladatoknak felelőse legyen Tizenegy reform a kerületért Budapest legnépesebb kerülete a XI. A mintegy százhatvanezer lakosú dél-budai városrész fejlődésében mérföldkövet jelenthetett volna az expó megrendezése, ám erre az ott lakók már nem számíthatnak. Szegedi Ferencet, az MDF, a Fidesz és a KDNP közös polgármesterjelöltjét a többi között arról kérdeztük: milyen célokat tartalmaz választási jelszava, a „11 reform a kerületért”? — Kérem mutatkozzon be az olvasóknak! — Ötvenhét éves építészmérnök vagyok. A kerületben huszonkilenc éve élek feleségemmel, dr. Bereczky Olga fogorvossal. Szakmai pályafutásom során eleinte kivitelezőként, majd három évtizeden át tervezőként dolgoztam. Munkámat számos megépült ház, díjnyertes pályázatok és nívódíjak fémjelzik. Tíz évig voltam óraadó oktató a Műegyetemen, közben angol- és né- metnyelv-vizsgát tettem. Politikai elkötelezettségem a Magyar Demokrata Fórumhoz köt. — Az önkormányzati választásokon azonban három pártot képvisel. — Örülök, hogy ez a hármas egység más kerületekhez, illetve a fővároshoz hasonlóan nálunk is létrejött. A Fidesszel -és a Kereszténydemokrata Néppárttal nagyon gyorsan szót értettünk. Azokat a pontokat kerestük meg, amelyek összekötnek, és nem azokat, amelyek szétválasztanak bennünket. — All reform közül melyeket tartja a legfontosabbnak? — Ami a reformok sorrendbe állítását illeti, csak egynek van kiemelkedő jelentősége: a pénz előteremtésének. Kevés anyagi eszköz áll az önkormányzat rendelkezésére. Persze vannak dolgok, amelyeket takarékoskodva is meg lehetne oldani. A járdán parkoló gépkocsik miatt kialakult lehetetlen helyzeten például kevés pénzzel is tudnánk javítani. Lejtősen kialakított járdaszegélyekkel — melyek védenék az autók futóművét —, valamint jelek felfestésével már elérhetnénk, hogy a gyermekvagy kerekes kocsival közlekedők is eltolhassák a járműveiket. — Az expó elmaradása jelentős veszteség a kerületnek. Ön szerint mi lesz a megkezdett építkezések sorsa? — A reformelképzeléseinkben nyilvánvalóan nem szerepelhet az expóval kapcsolatos építkezés, hiszen tudomásul kell venni, hogy az expót nem rendezi meg Magyarország. Ám a tervezett létesítmények elhagyása, valamint az ehhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások lassítása igen károsan befolyásolhatja a XI. kerület jövőjét. Én azt szeretném, ha az expóra kijelölt területen elindulhatna egy környezetkímélő, vállalkozásbarát fejlesztés. — Mi a véleménye a délbudai metróvonal megépítéséről? — A négyes metróvonal létesítése nagy fellendülést eredményezne a kerület életében, olyat, amelyre az elmúlt évtizedekben még nem volt példa. Tudom, hogy a Bartók Béla úttal kapcsolatos álmaim messze vezetnek, de nem mondok le arról, hogy elindítsak egy olyan mozgalmat, miszerint a Bartók Béla út a főváros Champs-Élysées-je lehet. Ez a rész ütőere a városnak, itt hangulatos kávéházakkal, bevásárlóhelyekkel igazi életteret lehetne kialakítani. A metró megépítése egyébként a kömyezetszeny- nyezés szempontjából is rendkívül fontos. A Bartók Béla út, Bocskai út szennyezett levegője már-már elviselhetetlen és egészségkárosító. Szegedi Ferenc: A négyes metróvonal létesítése nagy fellendülést eredményezne a kerület életében — Lehetségesnek tartja, hogy a XI. kerület Budaörssel egybeépült része leváljon, s a Pest megyei településhez csatlakozzon? —- Ilyen szándékot még nem fedeztem fel az ott lakóknál, ám az biztos, hogy a budaörsi önkormányzattal egy sokkal szorosabb együttműködést kell kialakítanunk. Gondolok itt a 40-es buszra, vagy az autópálya bevezető szakaszára. De a repülőtér hasznosításával kapcsolatban is közös megoldásra volna szükség. — A polgár egyik legfontosabb igénye a biztonság. A rendőrség munkáját milyen eszközökkel támogatná? — A közbiztonsággal kapcsolatban is megfogalmaztunk egy reformot. Véleményem szerint a rendőrőrsök számát szaporítani felesleges, inkább a járőrszolgálat megerősítésére és a technikai fejlesztésre van szükség. — A fiatalok lakáshoz juttatását miként tervezik?-—Ez egy sarkalatos kérdés, hiszen a fiatalokat meg kell tartanunk. A szociális lakásépítésnek nincs jövője, arra nem lesz elegendő pénz. Az ingyenes lakáshoz juttatásról sem lehet szó. Célunk, hogy egy lakásalap létrehozásával támogassuk a fiatalokat, mégpedig úgy, hogy félkész lakásokhoz juthassanak, amelyeket maguk fejezhetnek majd be. T. Á. Közmunkák tanácsára van szükség A 46 esztendős Bognár László, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Igazság és Elet Pártja, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége és a Magyar Üt Körök Mozgalom gödi szervezetének támogatásával indul a helyi polgármesteri székért. Bognár László húsz esztendeje él Gödön, a helyi MDF egyik alapítója, majd elnöke volt. 1993 márciusában országgyűlési képviselő lett, majd ugyanennek az évnek augusztusában a MIEP-frakció tagja lett. Idén novemberben a MIÉP egyik alelnökévé választották, s ö a kultúra, az ifjúság, az oktatás és a pártközi kapcsolatok felelőse pártján belül. —Legutóbbi nyilatkozatában úgy fogalmazott: az elmúlt két esztendőben számtalan dologban bölcsebb lettem, ami a politikát illeti. Mennyire tudná ezt kamatoztatni itt, a lakóhelyén, polgármesterként? — Ahhoz először meg kellene nyerni a választást. A legfőbb cél, hogy legalább itt Gödön megállítsuk az SZDSZ és az MSZP hatalomra törését. Azt szeretnénk, ha nálunk nem érvényesülne a balliberális vezetési stílus. Igazságosság, korrupcióellenes- ség a cél, a feladatoknak gazdája, felelőse, ellenőre kell hogy legyen. Ez a mi választási szövetségünknek a célkitűzése. Úgy gondolom, szükség lenne a közmunkák tanácsának létrehozására, amely elsősorban az egyre növekvő számú munkanélküliek gondjait enyhítené. Tudom, hogy más pártok programjában is vezető szerepet kapott a gödi telefonhelyzet. Évek óta'napirenden szerepel ez, több határidő-módosítás után ma úgy néz ki, hogy a helyiek által befizetett pénz sincs meg. Bírósági úton kell azt behajtani. De amíg visszakerül a község kasz- szájába, sok idő telhet el. Nem kell várni, hanem kölcsönből, más beruházóval el kell végeztetni azt a munkát, amit a fótiak nem fejeztek be. — Kikre számíthatna polgármesterként? — A vállalkozók és a környezetvédők programja nagyon hasonlít a mienkére, de igazából a többi induló és miközöttünk éles határvonal húzódik. Szerintem fontos, hogy a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinél a vezetői helyeket nyílt pályázat útján lehessen betölteni. A hivatali ügyintézés, a kultúráltság emelése, az ott dolgozók osztott, vagy rugalmas munkaidejének bevezetése, a költségtakarékos gazdálkodás, mind kedvező hatást gyakorolhat az itt élő emberekre. Megoldatlan a kisboltok privatizációja, a helyi földügyek kérdése. Az új önkormányzatnak mindent meg kell tennie, hogy segítsen. Mi szívesen látnánk a helyi vállalkozókat az utak, a csatorna és más beruházások megvalósításában. — Eddig nem ez volt a jellemző? — Sajnos, nem. A jelenlegi önkormányzat minden fontosabb dolgot idegenekkel végeztetett el, pedig Gödön rengeteg a jó szakember. De ez csak a dolgok egyik fele. Számomra, mivel magam is tanár vagyok, az oktatás, az egyházi nevelés ugyancsak fontos elem. Az Alsógödön lévő piarista szakmunkásképzőt szakközépiskolává szeretnénk fejleszteni, a Felsőgödön lévő Németh László Általános Iskolát pedig — nem nagy költséggel — gimnáziummá. Mivel a település terjeszkedési lehetőségei korlátozottak, a környezet- és a természet- védelem is lényeges a programunkban. S akkor még nem szóltam az idős emberek helyzetéről, az egészségügyről, az egyházakkal való kapcsolat erősítéséről, az egyBognár László: Azt szeretnénk, ha nálunk nem érvényesülne a balliberális vezetési stílus szerű hétköznapi ügyek megoldásáról. Sajnos a mostani önkormányzat által meghirdetett nyílt vita, ahol valamennyi jelölt elmondhatta volna, hogy mit szeretne tenni a településért, elmaradt. Bizonyára akadt, vagy akadtak olyanok, akiknek nem volt érdekük, hogy a Gödön élő emberek minél jobban megismerhessék a jelölteket.. Cs. J. Hajszálnyi többségre van remény Hiteles embereket kerestek Kötődik a városhoz Független jelöltként tf|| indul a polgármesteri ri székért Százha- lombattán Szekeres József, aki a Pest Megyei Kárrendezési Hivatalnál dolgozott az elmúlt három évben. — A megyei önkormányzatnál kezdtem 1990-ben — mondja Szekeres József —, majd a kárpótlási törvény megszületése után a hivatal- vezető hívására a kárrendezési hivatalhoz mentem. Itt az’ első feladatom az intézmény megszervezése volt. Több száz embert kellett felvenni, kiképezni, később az ügyfelek kérelmeit elbírálni, az árveréseket lebonyolítani. A polgármesteri teendők ellátására két dolog is ösztönöz. Egyrészt szeretem a várost, s kötődöm SzázhalomSzekeres József: Sokan biztattak, hogy induljak a választáson battához. Másrészt nagyon sok embert, csoportot, szervezetet ismerek: a horgászoktól, méhészektől kezdve a sportolókon keresztül az oktatásban és az egészségügyben dolgozókig. Több oldalról is megkerestek, s biztattak: induljak a választáson. Mint azt Szekeres József kifejti: — Úgy érzem, hogy a kárrendezési hivatalban folytatott rendkívül szerteágazó munka nagy segítséget adhat a közigazgatási feladatok "ellátásában. Az ottani tevékenységem alatt is emberek ezreivel találkoztam, gondokat oldottam meg, s nemcsak szinten kellett tartanom az ez irányú tudásomat, hanem fejlesztenem is azt. A megszerzett ismeretek alapján olyan rálátásom alakult ki, amely minden bizonnyal segítene egy ugyan más jellegű, de mégis az emberek érdekében történő tevékenységben — mutat rá végezetül Szekeres Jó- szef. N. L. A megyei közgyűlések is befejezték négyévi tevékenységüket. Áz önkormányzati választás után új arcok tűnnek majd fel ezekben a testületekben is, s remélhető, hogy nagy változások lesznek, ugyanis — mint Hoppál Endre, az MDF Pest megyei elnöke, az országos választmány tagja mondta: a megyei közgyűlés az elmúlt ciklusban nem működött jól, de a jövője még a múltjánál is aggasztóbb. — Még nincs konkrét elképzelés arról — fejtegette Hoppál Endre —, hogy mi lesz a megye szerepe a jövőben. Az máris látszik, hogy sokkal nagyobb szerepet kap, mint eddig. Az MSZP nyilatkozataiból az derül ki, hogy szeretné visz- szaállítani a megye központi pénzelosztó szerepét. Félő, hogy a megyei közgyűlés is a centralizálási törekvések színterévé válik, s ezt csak egy módon lehet megakadályozni úgy, hogy mi is ott leszünk. — Hogyan ítéli meg a jobbközép esélyeit a választáson ? — Úgy látom, a megyében sikeresen érvényesült az MDF által meghirdetett cél, hogy a választók ismerjék meg a helyi értékeket és érdekeket. Hiteles embereket kerestünk és találtunk is, ezt az is bizonyítja, hogy a jelölteket a legkülönbözőbb felállású koalíciók támogatják. Hiszek benne, hogy helyi szinten a politikusokat sokkal jobban összekötik a helyi érdekek, mint országosan. Lehetségesnek tartom, hogy egy negyven-ötven százalékos részvétel mellett a jobbközép pártjai nem nagy, de hajszálnyi többséget érnek el a megyei közgyűlésben. A jövő szempontjából nagyon sok függ attól, hogy a túlsúlyos kormányzati helyzetben mi lesz a választás eredménye. A mostani ellenzék többsége jelentene garanciát arra, hogy a demokratikus elvek érvényesüljenek. A nehezülő gazdasági helyzetben a megerősödő megyeszerep mellett létfontosságú, hogy megfelelő arányban legyünk jelen a közgyűlésben. Ugyanis az önkormányzatok működése sokkal nehezebb lesz majd, mint eddig, s ha a parlament után a megyei közgyűlés is túlnyomórészt a másik oldalból áll össze, ez akkora súllyal nehezedik majd az önkormányzatokra, amelyet nem tudnak majd elviselni. (pável)
