Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-19 / 272. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. NOVEMBER 19.. SZOMBAT Az „Atilla... ” frontáttörése Szörényi rockoperája az Erkel Színházban Frontáttörésnek számít SzöréAíűla — Vikidül Gyula, az 1993-as margitszigeti ősbemutató Márairól neveztek el színházat Kassán nyi Levente Atilla—Isten kardja című művének karácsonyi. Erkel színházi bemutatója: a klasszikus operák egyik patinás hajlékában most először csendülnek fel egy rockopera dallamai. A szenzáció előéletéhez, mindenképpen hozzátartozik a rockopera műfajának korszakos hazai ,/elütése” az István, a fa'ró/y-lyal, az „Atilla...” 1993-as margitszigeti előadás-sorozatának átütő sikere, továbbá a rockoperák és a klasszikus operák szabadtéri színrevitelében egyaránt mesternek számító Koltay Gábor ama meggyőződése, hogy a műfajok között nincs helye a formális megkülönböztetésnek: a mérce csak a művészi érték lehet, s e tekintetben egy rockopera is számot tarthat a tradicionálisan értelmezett opera rangjára Az Atilla—Isten kardja a Postabank és Takarékpénztár Rt. támogatásának köszönhetően négy alkalommal, december 27-én, 28-án, 29-én és 30-án kerül színre az Erkel Színházban. Koltay rendezőként és producerként is a margitszigeti „diadal” kőszínházi megismétlésére készül — s mint elmondta: óriási felelősséget érez, hogy meg tudjanak felelni a rendkívüli alkalom kihívásának. A margitszigeti előadásokat sikerre vivő szereplőgárda alig változik: a főszerepeket az Erkel Színházegyik drámai jeleneteben ban is Vikidál Gyula, Sasvári Sándor, Varga Miklós, Nagy Feró, Deák Bili Gyula, Vértes Attila és Kováts Kriszta ének- lik-alakítják. Réka úrnő szerepében ezúttal Császár Angéla mutatkozik be, Oresztészt, ugyancsak új szereplőként Gerdesits Ferenc játssza, s örvendetes hír, hogy a nagyszerű Sebestyén Mártának most nemcsak a hangjában gyönyörködhetünk (mint ’93 nyarán a Margitszigeten), de „élőben” is láthatjuk Ruila hercegnő alakítójaként Az előadásokra megkezdődött a jegy- árusítás: jegyek a főváros nagyobb jegyirodáiban, vidéken pedig a közönségszervezőknél kaphatók. Végezetül érdemes emlékeztetni rá, hogy az ,Atilla...” televíziós változatát éppen a múlt év karácsonyán láthattuk. A szabadtér és a televízió után Szörényi műve most egy újabb, jelentős állomásához érkezett. Az alkotók, úgy véljük, joggal bíznak a sikerben: annál is inkább, hiszen a hun rokonság ezeréves tudatáról kiemelkedő színvonalon „töprengő” rockopera ma talán közelebbről s közvetlenebbül szólít meg bennünket, mint tette ezt egy-másfél éve. „Most nem a pillanat kívánalmai szerint kell dalolni”. — nyilatkozta Szörényi Levente, még jóval az .Atilla..margitszigeti ősbemutatója előtt. S mivel ő szép következetességgel tartotta magát eme „intelméhez”: 1994 karácsonyán, az Erkel színházi előadások szerencsés nézői bizonnyal tapasztalni fogják, hogy az Atilla—Isten kardja — megnőtt az időben... Majoros József Védett villa Solymáron Újabb műemlékeket nyilvánítottak védetté. (Lásd Magyar Közlöny, nov. 15.) A műemlékek körébe vonták a Budapest Xn., Cédrus utca 3. számú, Pán József tervei alapján 1852-ben készült épületet, amely a magyar elővárosi villatípus jelentős romantikus emléke, valamint a Budapest I., Fő utca 15. számú, 1885—86-ban Meinig Artúr tervei szerint épült — eklektikus épületet. Szintén műemlékké nyilvánították a Solymár központjában (Templom tér 2.) található XIX. század végéről származó épen fennmaradt épületet és a Budapest V., Szerb utca 9. számú épületet Utóbbi Pest legrégebbi, ma is álló lakóépületeinek egyike. Népzenei hét a rádióban A magyar népzene és népköltészet hete lesz november 21—-21. között a Magyar Rádióban — tájékoztatott az MR népzenei szerkesztősége. Az irodalmi és népzenei szerkesztőség közös szervezésében népzenei koncertek, népi hagyományőrző és irodalmi műsorok hangzanak el a Kossuth, a Petőfi és a Bartók adón. A Kossuth rádión november 21-én este többek között ünnepi nyitóhangversenyt közvetítenek az Almássy téri Szabadidő Központból, majd november 27-én „Népdalkörök pódiuma” címmel évadzáró hangverseny hallható a tály- lyai Művelődési Házból. Új magyar színházi létesítménnyel gazdagodik Kassa. A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő kassai Thália Színház csütörtökön megnyitotta Márai Sándorról elnevezett stúdiószínházát. A nyitásra Márai darabjaiból válogattak, a „Szerep” és a „Családi kérdés” című egyfel- vonásosait mutatják be. Kolár Péter igazgató elmondta: stúdiószínházuk mindenekelőtt az igényesebb színházi közönség elvárásait kívánja majd kielégíteni, kellő feltételeket teremtve a kísérletekhez. Széchy Beáta tárlata Széchy Beáta „Kint-Bent” című kiállításával mutatkozik be ismételten az óhazában, önálló tárlata csütörtökön nyílott a Dorottya utcai Galériában. Az Egyesült Államokban élő alkotó azokból a könyvobjektsorozata- iból mutat be válogatást, amelyek már a tengeren túl készültek. Széchy „könyv szobrait” kiadványokból, írott lapokból hajtogatta, majd azokat képtáblára applikálta. Az énekesnő festményei Vácott Sass Sylvia operaénekesnó' festményei láthatók a váci Madách Művelődési Házban december 1-ig, hétfő kivételével 14—20 óra között. A kiállítás előterében, festőállványon az énekesnő önarcképe látható. Vimola Károly felvétele Hóman Bálint mártíromsága „Méltó a halálra! ...Aztán szembeköpködték és ököllel verték, mások arcul ütötték és közben kérdezgették: találd ki Messiás, ki ütött meg?”(Máté evangéliuma, 26.) K étezer év története hirdeti a megalázott, kigúnyolt, megkínzott, keresztre feszített Krisztus diadalát. Az igazság mindenkor az övé volt. Tudták ezt az ítéletet hozók is, de hatalmuk érdekében, a hatalomra méltatlanok érdekében gátlás nélkül küldték halálba az igazság birtokosát. Látszat kedvéért „méltó a halálrá”-t kiabáltattak a csőcselékkel. Mindenre kapható csőcselék pedig mindenkor akad. Az emberiség .története tele van hasonló esetekkel. Sokat ismerünk, legtöbbje azonban névtelen megalázott, megkínzott igaz- ságbírtokos, akiket nem jegyeztek fel a történetírók. Nem kivétel ez alól a magyar történelem sem, sőt talán több példát tudhat magáénak. Egyik ilyen legtöbb példát adó korszak volt az 1945-ös szovjet megszállással hatalomra juttatott kommunista diktatúra. Szinte alig van magyar család, amelynek tagjai között ne lett volna a hatalom által megkínoztatott, igazságot birtokló mártír. Évszázadok múltán név szerint kevésre fog emlékezni a történelem, sokaknak neve azonban élni fog. Ilyen * *E dolgozat forrása Horváth László Béla: Hóman Bálint utolsó évei (1945—1951) című tanulmánya. név lesz Mindszenty József és ilyen lesz Hóman Bálint. Hóman Bálintot a magyar történelemtudomány, ezen belül a magyar numizmatika egyik legkiemelkedőbb tudósának fogja számon tartani mindenkor. Tudományos érdemeit munkáinak és az őt idézőknek hosszú sora tanúsítja. A magyar középkori pénztörténetről nem jeient meg tudományos munka, amelynek jegyzeteiben Hóman Bálint többször is elő ne fordulna. Hóman Bálint, a Magyar Tudományos Akadémia tagja a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója 1932—1942 között (kis megszakítással) kultuszminiszter volt. Ez elég volt az 1945 utáni hatalomnak, hogy Hóman Bálintot háborús bűnösnek nyilvánítsák. A SIC ITUR AD ASTRA folyóiratban Horváth László Béla dolgozta fel Hóman Bálint 1945—1951 közötti éveinek történetét, vagyis börtönéveit. Tényszerűen. A tanulmány szinte csupán a bírósági jegyzőkönyvek, korabeli sajtó és néhány visszaemlékezés jól szerkesztett összessége. Éppen ez adja hitelét, ugyanakkor drámaiságát is. Ismeijük a kommunista diktatúra politikai rendőrségének fúvósainak) nyomozási, „kihallgatási” módszerét, ismeijük ügyészségeinek, bíróságainak „pártatlanságát”. Ismerjük a főleg 1945 és 1956 utáni ítélethullámokat, a magyarellenes idegen érdekek követelményeinek és egy ezt kiszolgáló párt hatalmának érdekében hozott ítéleteket. Ilyen érdekből ítélték életfogytiglani börtönre Hóman Bálintot is. „Lámpavasra, velük! — kiabálják az Andrássy út 60. előtt is” — idézi a tanulmány a Világosság 1945. november 23-ai számát. A per folyamán elmondott tanúvallomások egyértelműen bizonyították, hogy Hómant mennyire felháborította Magyarország német megszállása, és mennyire nem értett egyet a zsidók ellen hozott rendeletekkel, intézkedésekkel. Nyilvánvaló, hogy az ítéletet előre eldöntötték nem a tények alapján, nem a bíróságon. Mint annyi más ítéletet ezekben az időkben! A tárgyalások csak színjátékok voltak. A tanulmányban közölt tárgyalási jegyzőkönyvek, ítélet csak az emberek jogérzékenységét sértik. Hóman Bálint börtöntársainak visz- szaemlékezései azonban olyan megrázóak, hogy minden „emberi” értelemben vett embert (megkülönböztetésül az embertől, mint biológiai lénytől, hiszen biológiailag az ÁVO-s is ember volt) a lelke mélyéig felzaklatnak. E megaláztatásokat és gyakran halálba torkolló kínzásokat csak azok érzékelhetik a maguk valóságában, akiknek valamilyen formában maguknak is át kellett élniük. Igaz, ezek Magyarországon nem kevesen vannak. A váci ÁVH-s „fegyveres őrök versenyre keltek egymással lélegzetelállítóan obszcén szidalmak üvöltözésében. ...Kedvencük Hóman Bálint volt. Őt külön oktatták a díszlépésre ...Szadista tacskók, akik Hóman Bálintnak köszönhették, hogy iskolás korukban nem kellett testi fenyítést elszenvedniük, rajta tombolták ki kegyetlenkedő hajlamukat. Szinte naponta szólították ki zárkájából, hogy pálcájuk ütlegeivel táncoltassák a folyosón. Vagy a sétán békaügetésre kényszerítsék és rö- hejtől düledezve nézték, amint beteg és nehéz teste lihegve, erejét felülmúló igyekezettel teljesítette a parancsot, míg emberkupaccá váltan fel nem borult a börtön udvarán.” A börtöncellát mindennap fel kellett súrolnia. Egyik nap már másodszor súroltatta fel vele az őrmester, aki ott állt az ajtóban és nézte. „Úgy vigyorgott, ahogyan csak a durva barbárság vigyoroghat, ha durva erejével maga alá gyűri azt a valamit, amit kultúrának, keresztényi szeretetnek nevezünk azóta, hogy Krisztus meghalt a keresztfán.” Amikor Hóman készen lett a másodszori padlósúrolással, az őrmester rárivalt: „Ez magának kész? Koszosabb, mint előtte volt — és nagyot köpött a cella közepére. Egy-kettő, kezdjük elölről. Értette? Igenis értettem, hangzott a felelet. Ha ...tudott volna olvasni a szeméből (ti. az őrmester Hóman szeméből), akkor talán megijed attól a fölénytől, ami az igenis értettem két szóból kiáradt. Nem volt abban.semmi gyűlölet, vagy harag, csak a már sok mindent látott ember csendes ítélete azok felett, akik még arra sem méltók, hogy haragudjunk rájuk.” Hóman Bálint 1951. június 2-án a váci börtönben meghalt. Állítólag jeltelen sírba temették, majd azt a területet felszántották. Fia hosszas utánjárással (és pénzzel) sem találta meg. K evesen ugyan, de még vannak, akik személyesen ismerték minden idők egyik legjelentősebb magyar numizmatikusát, a Magyar Pénztörténet íróját, a Magyar Nemzeti Múzeum egykori főigazgatóját, a volt kultuszminisztert, Hóman Bálintot. S vannak még közöttünk, akik akkor és később „méltó a halálrá”-t kiáltottak rá, akik — ma már kimondhatjuk — „még arra sem méltók, hogy haragudjunk rájuk.” Dr. Gedai István a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
