Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-01 / 256. szám
10 PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGALTATAS 1994. NOVEMBER /., KEDD Nyugdíjasok figyelmébe Megváltozott az ellenőrzési főosztály címe A Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság tájékoztatja tisztelt ügyfeleit, hogy ellenőrzési főosztálya a Budapest XIV., Erzsébet királyné útja HC alá költözik. A költözés október 24. és november 25. között történik. Kérjük önöket, hogy az átmeneti időszakban esetleges problémáikkal lehetőleg postai úton keressék meg szervezeti egységünket. Az ellenőrzési főosztály levélcíme változatlanul: 1430 Budapest, Postafiók 38. November 28-ától a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság ellenőrzési főosztálya a személyesen megjelenő ügyfeleket az új címen fogadja. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az említett ellenőrzési főosztály a biztosítottak bejelentésének, a járulék bevallásának, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének szakellenőrzésével, helyszíni kivizsgálásával foglalkozik. Nem tartoznak feladatkörébe a táppénzzel, terhességi-gyermekágyi segély- lyel, gyermekgondozási díjjal, gyermekgondozási segéllyel, várandósági pótlékkal, családi pótlékkal kapcsolatos ellenőrzések. (os) Lelki szolgálat és tanácsadás A Református Egyház Iszákosmentő Missziója (RÍM) és a Kékkereszt Egyesület közös szolgálata hétfőtől péntekig, reggel kilenctől délután négyig a Budapest XV. kerület, Alagi tér 13. alatt áll mindazok rendelkezésére, akik úgy gondolják, hogy alkoholfogyasztással vagy más önpusztító szenvedélyükkel képtelenek egyedül megbirkózni, és életük rendezéséhez készek elfogadni Isten segítségét. Szívesen látják továbbá a betegek hozzátartozóit, barátait és mindazokat, akik készek segíteni ebben a munkában. A lelkiszolgálatot orvosi tanácsadás és segítségnyújtás egészíti ki. A RÍM időszakos szanatóriumot tart fenn Dömösön, a Dózsa György út 14. alatt. Keddenként Csepelen, a Szent Imre tér 13. szám alatti gyülekezeti teremben este fél hattól fél nyolcig, péntekenként pedig az Alagi téri missziói központban van lehetőség délután öttől este hétig a közös beszélgetésre. További részleteket megtudhatnak a 189-1336-os telefonszámon vagy személyesen a fenti címeken és időpontokban. Orchidea- és broméliakiállítás A Magyar Orchidea Társaság november 4—6-ig rendezi meg a szokásos őszi orchidea- és broméliakiállí- tását. A megnyitóra november 3-án délután 3 órakor kerül sor az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem botanikus kertjében, (Budapest VIII., Illés u. 25.). Az itt bemutatott virágkülönlegességek november 6-ig a helyszínen megvásárolhatók, a kiállítás naponta 9-től 17 óráig tekinthető meg. Ruhavásár t A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat szociális ruhaakciót rendez a dunavarsányi művelődési házban (Halász u. 2.) november 8-án, 9-én és 10-én 10—18 óráig, november 11-én, pénteken 9—15 óráig. Az akció keretében adományokból származó, fajtánként válogatott, jó minőségű ruhaneműk kerülnek értékesítésre darabonként 50 forintos egységáron. Újabb akció november 14—15—16-án 10—18 óráig lesz, szintén a művelődési házban. A ruhavásárból származó bevételt szociális célra fordítják a szervezők. A vásárral kapcsolatosan a (24)-378-018-as telefonszámon lehet érdeklődni. Anyakönyvi hírek Nagykőrösön házasságot kötött: Benyus Ferenc Csaba és Fajka Erika, Szűcs Dénes és Forgó Anikó. Meghalt: Nyúl-Tóth Béla (Szolnoki u. 82.). Orbán István (Dózsa György u. 5. 11/10.), Rákosi Pál (Bethlen u. 9.), Szabó László (Szabadszállási u. 19.), Bot Dénes (Tázerdő-dűlő 7.), Bács Dániel (Thököly u. 8.), Bokk György (Lencsés Virágos d. 36.), Szűcs Lajos (Pöcök d. 33.), Bakonyi István (Arany János u. 50.), Ignácz Jánosné sz. Juhász Erzsébet (Ady Endre u. 16.), Tóth Ferenc (Ady Endre u. 2.), Brinkus Benő (Bárány u. 1IB fsz. 2.), Sza- lóki Kálmán (Nyárkútrét d. 20.), Kovács Ferenc (Bolgár u. 14.). Törvénykönyv Hogyan intézkedhet jogszerűen a rendőr? A rendőrség általános feladatkörének és működésének általános elveit és szabályait az elmúlt hetekben ismertettem. Ez alkalommal a rendőri intézkedésekről, a jogszerűen alkalmazható kényszerítő intézkedésekről tájékoztatom olvsóinkat. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény az alkotmányos alapjogok figyelembevételével részletesen meghatározza, hogy a rendőri szervek milyen intézkedéseket tehetnek és ezek alkalmazásának törvényes korlátáit. A rendőri intézkedések között a leggyakoribb az igazoltatás. A rendőr feladata ellátása során igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát meg kell állapítania, az igazoltatott pedig köteles a személy- azonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személy- azonosság igazolása elsősorban a személyi igazolvánnyal történhet, de elfogadható minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható. Elfogás és előállítás Az igazoltatás megtagadása esetén az igazoltatott feltartóztatható, sikertelensége esetén pedig előállítható és személyazonossága megállapítása céljából tőle ujjnyomat vehető, fényképfelvétel készíthető, továbbá a külső testi jegyek észlelés és mérés alapiján rögzíthetők. Az igazoltatás csak a szükséges ideig tarthat és az igazoltatottal — kérelmére — az igazoltatás okát közölni kell, kivéve, ha az a közbiztonságot veszélyezteti. ■ A rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a valószínű veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés . elkövetésének gyanúja szükségessé teszi. Bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása, vagy a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője fokozott ellenőrzést, a ruházat, csomag és jármű átvizsgálását jogosult elrendelni. Az általa meghatározott nyilvános helyen vagy a közterület kijelölt részén az oda belépők vagy ott tartózkodók igazoltathatók, valamint épület, helyszín, csomag, jármű átvizsgálható. A rendőrség a rendezvény, az esemény, továbbá a közlekedés biztonságát, a közterület rendjét veszélyeztető jogellenes cselekmény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott területre belépők és az ott tartózkodók ruházatát és járművét átvizsgálhatja, a közbiztonságra veszélyt jelentő anyagokat, eszközöket lefoglalhatja, illetőleg azoknak a rendezvény, esemény helyszínére való bevitelét megtilthatja. A rendőrség a nyilvános forgalom számára nyitva álló helyet őrizetlenül hagyott, a közbiztonságra veszélyt jelentő tárgyat szükség esetén az elvárható gondossággal eltávolíthatja, megsemmisítheti. A rendőrség feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltételezhető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a rendőri feladatok teljesítéséhez szükséges. A felvilágosítás idejére a kérdezett személy feltartóztatható, és az által, ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg. Az elfogást és az előállítást mint rendőri intézkedéseket a jogalkotó részletesen szabályozza. A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja: akit szándékos bűn- cselekmény elkövetésén tetten értek, aki ellen elfogatóparancsot adtak ki, vagy akinek személykörözésében az elfogását rendelték el, akinek őrizetbe vételét, előzetes letartóztatását, ideiglenes kényszergyógykezelését, illetőleg elmeállapotának megfigyelését rendelték el, valamint aki megszökött vagy engedéllyel eltávozva nem tért vissza. A rendőr a közbiztonság érdekében a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja.'aki a rendőr felszólítására nem tudta magát hitelt érdemlően igazolni, vagy az igazolást megtagadta, aki bűncselekménnyel gyanúsítható, akitől bűncselekmény gyanúja vagy szabálysértés bizonyítása miatt vizeletvétel vagy véralkoholvizsgálat céljából vérvétel, valamint műtétnek nem minősülő módon egyéb mintavétel szükséges, aki a szülői felügyelet, gyámság, intézeti nevelés hatálya alól engedély nélkül kivonja magát, aki a pártfogó felügyelet szabályait megszegi, akit eltűntként köröznek, aki a szabálysértést az abbahagyásra irányuló felszólítás után is folytatja. Előállítás miatt a személyi szabadság csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozható, amit a rendőri szerv vezetője indokolt esetben 4 órával meghosszabíthat. Az előállítottat kérelmére az előállítás okáról tájékoztatni kell, időtartamáról részére igazolást kell adni. A rendéin intézkedések közé tartozik továbbá az elővezetés, a bűnmegelőzési ellenőrzés, a személy- és tárgykörözés elrendelése, a biztonsági intézkedés és a közbiztonsági őrizet. Az elővezetést a rendőr az elrendelő határozatban megjelölt szentély meghatározott helyre kíséretével vagy oda útba indításával foganatosítja. A büntetőeljárás keretében elrendelt elővezetésre a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény rendelkezései irányadók. Ha az elővezetés másként nem teljesíthető, az elővezetett személyt a rendőrségen legfeljebb 12 óra időtartamra vissza .lehet tartani. Az elővezetés törvényességéért az elrendelő felelős. A rendőrség bűnmegelőzési célból ellenőrizheti azt, aki szándékos bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott legalább kétévi szabadságvesztésből, vagy visszaesőként elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadásgvesz- tésből szabadult. Az ellenőrzést határozatban kell elrendelni, a határozat jóváhagyásáról a bíróság 72 órán belül határoz, a végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A rendőrség a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható vagy az eltűnt személy, tárgy felkutatására, továbbá ismeretlen holttest azonosítására körözést rendelhet el. A rendőr az önveszélyes állapot vagy a személyeket, illetőleg anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet érdekében biztonsági intézkedéseket köteles tenni. Biztonsági intézkedés lehet a veszélyhelyzet elhárításához, megszüntetéséhez haladéktalanul megtett intézkedés, az öngyilkosság lehetőség szerinti megakadályozása stb. A rendőrség az előállított személyt 24 órai időtartamra jogosult: közbiztonsági őrizetbe venni, ha az őrizetbe vételt a személyazonosság megállapítása vagy az őrizetbe vett személy érdeke (ittasság vagy más okból fennálló közveszélyes állapot) szükségessé teszi. Intézkedés magánlakásban A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve: a) segélyhívás esetén vagy öngyilkosság megakadályozása céljából, b) bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy az elkövető, illetve a gyanúsított elfogása és előállítása céljából, c) közveszély, továbbá életet vagy testi épséget fenyegető közvetlen veszély elhárítása, a veszélyben lévők kimentése céljából, d) rendkívüli vagy tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos intézkedés megtételére, e) végrehajtási eljárás lefolytatása céljából, ha jogszabály alapján az intézkedés kötelező, f) az elővezetés végrehajtása érdekében, g) bűnmegelőzési ellenőrzés céljából, h) szabály- sértést felszólítás ellenére folytató személy előállítása céljából, i) személy- és létesítménybiztosítási intézkedés végrehajtására, j) ha az előállítás a törvényben meghatározott egyéb okból szükséges. A rendőrség a birtokost távollétében — a végrehajtási eljárás kivételével — köteles tájékoztatni és a vagyonvédelmi intézkedéseket megtenni. A magánlakásban tartózkodás csak a feladat végrehajtásához indokolt ideig tarthat. A rendőr a feladata ellátása során — jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — magánlakásnak nem minősülő helyre is beléphet és ott az intézmény rendjének lehetőség szerinti tiszteletben tartásával intézkedhet. Kényszerítő' eszközök A rendőrség az intézkedések végrehajtása érdekében indokolt esetben és a törvényes módon, ha a körülmények lehetővé teszik, kényszerítő eszközöket is alkalmazhat. Testi kényszert alkalmazhat a rendőr az ellenszegülés megtörésére testi erővel, cselekvés vagy a cselekvés abbahagyása céljából. Bilincs abban az esetben használható, ha a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy önkárosításának, támadásának, szökésének megakadályozása miatt szükséges, továbbá az ellenszegülés megtörése céljából. A rendőrt a lőfegyver-használati jog — a jogos védelem és a végszükség esetein kívül — csak a törvényben részletesen felsorolt esetekben illeti meg. Lőfegyver- használat saját elhatározásból vagy utasításra történhet, csapaterő zárt alakzatban csak utasításra használható. Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül. Lőfegyverhasználatnak tömegben, csoportosulásban lévő személlyel szemben nincs helye, kivéve, ha az egyes személy elleni fegyverhasználat feltételei fennállnak. Ilyen esetben azonban a lőfegyver- használatot — a következő sorrendben — meg kell előznie: a) a tömeg vagy csoportosulás szétoszlatására, illetőleg a jogellenes magatartás megszüntetésére vonatkozó felhívásnak, b) a szétoszlatás- ra irányuló egyéb kényszerítő eszköz alkalmazásának, c) lőfegyverhasználatra vonatkozó figyelmeztetésnek, d) figyelmeztetőlövésnek . Kényszerítő eszközként a törvényben meghatározott esetekben a rendőrök csapaterőben is felléphetnek, melynek jellemző esete például az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűncselekmény esete, vagy terrorcselekmény felszámolása, a túszok kiszabadítása. Befejezésül a tömegoszlatásra vonatkozó szabályok: a jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlatásra irányuló rendőri felszólítás megtagadása esetén — az előzőekben ismertetett kényszerítő intézkedések mellett — a rendőrség a tömeggel szemben vízágyút, pirotechnikai eszközt, gumilövedéket, ingerlőgázt, elfogóhálót, lóháton vagy járműkötelékben végzett kény- szeroszlatást végezhet — előzetes figyelmeztetést követően. A tömegeloszlatásra tilos lőfegyvert használni. A kényszerítő eszközök alkalmazását haladéktalanul jelenteni kell a szolgálati elöljárónak. Dr. Fogarasi Gabriella
