Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-29 / 280. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. NOVEMBER 29., KEDD 5 Meghallgatták a pátyi testületet A falusi turizmus a cél Megtelt a pátyi kultúrház terme a falu képviselő-tes­tületének közelmúltban megrendezett közmeghallga­tásán. Korompay Péter polgármester beszámolójá­ból kiderült: a község féléves rekordidő alatt készíti el a csatornahálózatot, de a közel háromszázmilliós beruházásra 82,5 millió forint hitelt kellett felvennie. Megkezdődött az utak helyreállítása, és a csapadék­víz-elvezetés problémájának megoldása is. Készül Páty általános rendezési terve, és a négyéves közmű- fejlesztés közel 900 telefonkészülék bekötését és a gázhálózat megépítését is jelenti. A lakások felében fog­ható a kábeltévé, és javult a közbiztonság is a körze­ti megbízott lakásgondjá­nak megoldásával. A tava­lyi nagy sikerű pincena­pok pedig felkeltették a fi­gyelmet a község iránt, és elindították azon az úton, amelynek végeredménye lehet a falusi turizmusból származó mind több jöve­delem és munkahely — tért ki a jövőbeli tervekre Korompay Péter. Ezután a mikrofon elé lépő felszólalók közül töb­ben is a csatornázással kapcsolatos kifogásaik­nak adtak hangot. Ud- vardy Béla a községben felhasznált egyedülálló vá­kuumszivattyús technoló­giát megbízhatatlannak és drágának tartotta. Varga Zoltán pedig elsősorban a műszaki ellenőrzést vég­ző cég munkáját és költsé­gét vitatta. A kérdésekre adott vála­szok során Váczi Gyula, a kivitelező Geotórr Kft. ügyvezető igazgatója el­mondta: munkájukra, ép­pen annak újszerűsége mi­att, tíz év garanciát vállal­nak. Ez az angol és japán technológiával készült megoldás éppen azt bizto­sította, hogy elérhető áron a község egész terü­letét csatornázni lehessen. „Sok feladat áll még előttünk, amelyeket Páty további szépülése érdeké­ben kell elvégeznünk. Én úgy érzem, jó itt élni, de a legjobb az az érzés, hogy egymásért dolgo­zunk.” — jelentette ki a vitát követő zárszavában a község polgármestere. N. T. Népszerűek a képzések Nem több a regisztrált munkanélküli A Pest Megyei Munkaügyi Köz­pont ceglédi kiren­deltsége még az év elején elköltözött a Pesti út­ról a Dózsa György utca 1. alá. Az előbbi helyen — tudtuk meg Madácsiné So- modi Máriától, a kirendelt­ség vezetőjétől — két ab­laktalan helyiségben össze­zsúfolva fogadták a munka- nélkülieket. Akik egy szűk folyosón (sőt nemegyszer az udvaron), méltatlan kö­rülmények között várakoz­tak. A Dózsa György utcai lé­tesítményben lényegesen ideálisabbak a feltételek. Ezért elkülöníthették a kü­lönböző feladatokat. A ható­sági ügyintézés: az új jelent­kezők felvétele, valamint a „pecsételés”, amikor havon­ta megjelennek az ügyfe­lek, egy-egy külön szobá­ban zajlik. A szolgáltatási teendőket végző kollégák szintén önálló helyiségek­ben tevékenykedhetnek. Akárcsak azok, akik a mun­káltatókat fogadják, illetve az állástalanokat kiközvetí­tik. Nagyon fontos, hogy itt intimebb beszélgetésre is nyílik lehetőség — a szemé­lyiségi jogok védelmét le­het garantálni —, így az em­berek őszintébben el merik mondani gondjaikat. A régi létesítményben ez helyszű­ke miatt elképzelhetetlen volt. Hiszen ki-ki akarva- akaratlanul hallotta, hogy a másik nehéz sorsú társa ép­penséggel miről „panaszko­dik”. Örvendetes az, hogy a munkatársak a korábbihoz képest jóval emberibb kö­rülmények közt végzik ezt az igazán nem könnyű szel­lemi és fizikai tevékenysé­get. Ami időnként lelkileg is megviseli őket. Egyéb­ként az sem jelentéktelen, hogy az új helyen az ügyfe­leknek sokkal kevesebbet kell várakozni. A későbbi tervek szerint a munkanél­külieket előre megjelölt idő­pontban hívják majd be, és szinte egy-két perc alatt el­intézhetik a velük kapcsola­tos teendőket. Napjainkban Cegléden mintegy háromezer-nyolc- száz regisztrált állástalant tartanak számon. Akiknek csaknem kétharmada se­géd- és betanított munkás, és nem bír semmiféle szak- képesítéssel. Ezért ők nehe­zen tudnak elhelyezkedni. Valójában ez a szám január óta nemigen változik. Hol karcsúsodik, hol növekszik száz-százötvennel. Viszont ezen belül nagy az elmozdu­lás, mivel havonta négy-öt- százan kimaradnak a rend­szerből, illetve bekerülnek abba. Az idén sincs több re­gisztrált munka nélküli pá­lyakezdő fiatal, mint ta­valy. Körülbelül ötszázan reménykednek abban, hogy sorsuk jobbra fordul. Leg­többjük szakmunkásként végzett. A kirendeltségveze­tő szerint még mindig nem igazán a munkaerőpiac igé­nye alapján képzik a diáko­kat. Bár kétségtelen, hogy érzékelhető egyfajta rugal­masság. Mindenesetre a munkaügyi központ felvet­te a kapcsolatot a középfo­kú intézményekkel. Hiszen az oktatás irányvonalának egyeztetésével talán elérhe­tik azt, hogy a jövőben mi­nél kevesebb fiatal népesít­se az állástalanok táborát. A Pest Megyei Munka­ügyi Központ szinte min­den szakmában szervez cso­portos vagy kiegészítő kép­zést, amelyek nagyon nép­szerűek. Az előbbin jelen­leg is több mint kétszázan vesznek részt. Körülbelül harmiiican-negyvenen egyé­ni elképzelésüknek megfele­lő tanfolyamot választanak, egy-egy különleges szakma fortélyait sajátítják el. Eh­hez is kapnak támogatást a munkaügyi irodától. Természetesen a kiren­deltségen nem vizsgálják azt, hogy ki milyen szoci­ális körülmények között él, s jogosult-e munkanélküli­járadékra. Az irodába bárki betérhet, aki állást keres. Az sem titok, hogy akad­nak ügyeskedők is. Ám a munkaügyi szervezet kollé­gái mindent elkövetnek, hogy csak az kapjon járadé­kot, akinek nem tudnak fel­ajánlani munkát. Végezetül Madácsiné So- modi Mária elmondta, elké­szítették a következő fél évre a prognózist. Ehhez jó néhány munkáltatót felke­restek. Kirajzolódott, hogy a további hat hónapban is stagnálás várható. A cégek­nél tömeges létszámcsök­kentést nem terveznek. Kö­vetkezésképp a regisztrált munkanélküliek száma je­lentősen nem gyarapszik. Ezen belül lehet, hogy ki- sebbedik a segélyesek, ám emelkedik a jövedelempót­ló támogatáson lévők ará­nya. F. F. A demokratikus Galgamácsáért 1 Az elmúlt hét végén a galgamácsai művelődési ház nagytermében nyilvános est keretén belül mutatkozott be a képviselőjelöltek egy csoport­ja. Dr. Kovács Sándor, Maróti István, Pesti László, Vincze János, és Igri László, aki egyben polgár­mesterjelölt is. A privatizáció vesztesei Százhúsz apaji család ivóvize Személyes bemutatko­zással kezdődött az est. Ez különösen fontos volt, hi­szen a vendégek egy része az újonnan épült Panorá­ma lakótelepről érkezett, ők még nem nagyon isme­rik a falu tősgyökeres lakó­it. A jelöltek elmondták ter­veiket, elképzeléseiket az elkövetkező négy évről, melyről mind az öten egy­formán vélekednek. Ez az azonos látásmód volt össze­fogásuk oka. Mottójuk: a demokratikus Galgamácsá­ért. Megválasztásuk esetén ennek megvalósításához a következőket tartják fon­tosnak. — A polgármesteri hiva­tal alkalmazottai a megfele­lő poszton, megfelelő vég­zettséggel rendelkezzenek. Például jogász, közgaz­dász, gégész, vagy építő­mérnök. A hivatalban dol­gozóknak megfelelő bért kell biztosítani, hogy mun­kájukat magas színvonalon tudják ellátni. — Az iskola és az óvo­da bővítése, mivel a lakóte­lepre folyamatosan költöz­nek be gyermekes csalá­dok. — Vállalkozók támoga­tása, mert ezáltal új munka­helyek, munkalehetőségek teremtődnek a faluban. (Boltok és piacok létesíté­se, az egészségügyi szol­gáltatások fejlesztése.) Ezekkel az intézkedések­kel elkerülhető a lakossági adók kivetése. — A kulturális élet fej­lesztése. A sporttevékeny­ségek kiemelt támogatása. — A választópolgárok korrekt és időbeni tájékoz­tatása a Mácsai Kisbíró Új­ság rendszeres megjelente­tése. Az önkormányzati ülések menetének és prog­ramjának nyilvánosságra hozatala, az ülések nyitott­ságának tudatosítása. — Pályázatokon való fo­lyamatos részvétel a bevé­teli források növelésére. — A veszélyeshulladék­lerakó telep kérdésének nyilvános megoldása a la­kosság bevonásával. A programismertetés után a vendégek újabb kér­déseket tettek fel a jelöltek­nek, szó volt járdáról, busz­megállóról, játszótér építé­séről, a könyvtár bővítésé­ről és igényként jelentke­zett a lakótelep lakóitól a művelődési ház eredeti funkciójának betöltése, hogy módjuk legyen az „őslakosokkal” összeismer­kedni. Az est házigazdája In- cze János, aki lemondott polgármester-jelöltségéről Zsigri László javára. Leg­nehezebb helyzete talán dr. Kovács Gábornak volt, hiszen ő az elmúlt négy év­ben is képviselőként tevé­kenykedett. Most neki kel­lett felvállalnia és megma­gyaráznia a jelenlegi képvi­selő-testület kedvező és kedvezőtlen döntéseit. Az est kellemes színfolt­ja volt a népszerű művész házaspár, Záray Márta és Vámosi János fellépése. A régi kedves melódiák mel­lett a közönség megismer­hette tizedik nagylemezük legújabb dalait is. Takács Ibolya TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Apaj nem a világ közepe. Mintegy ezer ember él a fa­luban, akiknek többsége az állami gazdaság átalakulá­sa után munkanélküli lett vagy nyugdíjas. A környe­ző nagyobb települések csak szakképzetteknek — közülük sem mindenkinek — tudnak munkalehetősé­get nyújtani. Az átalakulás sokféle terhét viselik az apajiak. Most éppen száz­húsz család ivóvizéről van szó, amit elvettek tőlük. Hegedűs Lajosné Klára huszonnyolc éve a falu la­kosa. Kemény természetű, harcos asszony. Mutatko­zik ez abban is, hogy há­romgyermekes anya létére polgárőr, a Pest Megyei Polgárőrség parancsnokhe­lyettese. A fejébe vette, hogy nemcsak a közbizton­ságért harcol, hanem azért is, hogy minél inkább érvé­nyesüljenek a faluban élők érdekei. Független polgár­mesterjelöltként indul az önkormányzati választá­son. S visszatérve a beveze­tőben említett problémára: minden követ megmozgat a százhúsz család ivóvize érdekében. Nem ez első vagyok, akit felkeresett ez ügyben. Egész kötetet kitevő levele­zést, feljegyzést, okmányt mutatott a témáról. Az egy­kori állami gazdaságnak volt százhúsz szolgálati bér­leménye. Ezek többsége egykori cselédlakás, amit a tulajdonosok toldoztak, fol- doztak, komfortosítottak. Már 1976-ban szó volt ró­la, hogy eldózerolják a tó­parti építményeket, de szük­séglakásként fennmarad­tak. Azután, mikor lehető­ség nyílt rá, részben kény- szerűségből, minden család megvásárolta otthonát. A vezetékes ivóvizet ezekbe a lakásokba az állami gaz­daság kútja szolgáltatta. Azután jött a privatizá­ció. A volt Kiskunsági Álla­mi Gazdaság, illetve jog­utódja, a Danube Farms Kft. központi része az ÁVÜ-vel kötött szerződé­sek alapján egy vállalkozó, Szomor Dezső kezébe ke­rült. A szerződés egyik pont­ja rögzíti, hogy a volt szol­gálati lakások számára a vállalkozó továbbra is vizet szolgáltat. A helyzet mégis másképpen alakult. Megjelent egy közle­mény 1994. július 29-én Hubay Adóm polgármester aláírásával, mely szerint 1994. augusztus 31-től az érintett területeken megszű­nik a vízszolgáltatás. Ézt a továbbiakban a községi ve­zetékrendszerről biztosítják. Igen ám, de a bekötésért fizetni kellene, mégpedig lakásonként harmincezer fo­rintot. S ezek a többségé­ben munka nélküli és nyug­díjas emberek jelenleg is nyögik azokat a kölcsönö­ket, amelyből megvásárol­ták az othonukat. Ami pe­dig a dolog jogi részét ille­ti: a már meglévő komfort- fokozatnak megfelelő árat fizették. Ebbe pedig a víz­szolgáltatás is beletartozik. A százhúsz család ezért érzi magát a privatizáció vesztesének. Hegedűs Lajosné, aki szintén az említett lakások egyikében lakik, elmondta: — Természetesen senki sem zárkózik el közülünk a ■ vízmérő óra felszerelésé­től. Kértük Szomor urat, hogy továbbra is biztosítsa a vízellátást átalánydíj elle­nében addig is, míg az ügyet sikerül véglegesen rendezni. Ez azonban nem így tör­tént. A vállalkozó 1994. no­vember 14-én elzárta a vi­zet, amit a lakók másnap ki­nyitottak. Hegedüsné pedig újabb leveleket írt politikusok­nak, hivatali vezetőknek és a vállalkozónak is. Az utób­biból idézek: „Ez év au­gusztusa óta folyamatos zaklatásnak vagyunk kité­ve az ivóvízellátással. Mint már elmondtuk, mi ezeket a lakásokat vízzel ellátva vettük meg, ezért fizet­tünk. Ismételten megtör­tént, hogy Apaj tóparti ré­szének november 14— 15-én nem volt ivóvize. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy amíg az állatoknak bármi áron biztosítanak ivóvizet, az apaji embere­ket még állatszámba sem veszik. Ismételten felkér­jük az ügy békés rendezésé­re, a mindennapos vízszük­séglet szolgáltatására ad­dig, míg az érvényben lévő szerződést felül nem vizs­gálják.” Válasz még nem érkezett. (gál) Az Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Rt várja azoknak a megbízható, leinformálható vállalkozóknak a Jelentkezését« akik partnerek lennének keveréktakarmány értékesítésében, illetve tápbolt üzemeltetésében. A válaszokat „Tápbolt” jeligére, a Dabas, Szabadság út 3. (2370) címre kérjük. Telefon: (29)-360-155, rádiótelefon: (60)-342-165

Next

/
Thumbnails
Contents