Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-28 / 279. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. NOVEMBER 28., HÉTFŐ A gazdák is szót kérnek Pécelen Politikamentes ügyintézést! Öt év alatt közéleti tényező lettünk Pécelen, megőrizve pártpolitikai semlegességün­ket és a lakosság megbecsü­lését — mondotta Podma- niczky János, a péceli Fáy András -Gazdakör elnöke azon a lakossági fórumon, melyen bemutatkoztak a gazdakör által indított ön- kormányzati képviselőjelöl­tek, s az általuk javasolt pol­gármesterjelölt is. Podmaniczky János tömö­ren ismertette a gazdakör ötéves tevékenységét, mint mondotta, a péceli gazdák már a rendszerváltást meg­előzően szervezkedésbe fog­ták, megelőzve az országos gazdakörmozgalmat. A 14 alapító tag a legnehezebb időszakban vállalta fel a kertbarátok, a galambászok, kisállattenyésztők tevékeny­ségének koordinálását. Ta­karmányakciókat szervez­tek, kaszálókat szereztek vagy piacot próbáltak keres­ni a nyúlnak és galambnak. Nem rajtuk múlt, hogy a nyúltenyésztés aggasztó mó­don visszaesett, mert csök­kent a kereslet, s ezáltal a felvásárlási árak stagnál­nak. Ezzel szemben több mint 50 százalékkal növeke­dett a kertbarátok száma, lé­vén hogy termékeikre állan­dóan van piac, helyben vagy Pesten. Tenni kell valamit a községért A beszámoló további részé­ből azt is megtudtuk, hogy a gazdálkodóknak a helyi kulturális életben is jelentős szerepük van, a Petőfi Dal­körnek évtizedekre vissza­menőleg tagjai, támogatói. A magasabb szintű szellemi­ség már csak azért sem áll távol tőlük, mivel, a tagok közt sok az egyetemet, főis­kolát végzett mérnök, peda­gógus. Ezek egy része mel­lék- vagy fővállalkozásban a kárpótlásként visszakapott földjén gazdálkodik. — Nem hallgathatom el afölötti örömünket sem, hogy Podmaniczky Béla gazdatársunk személyében a Fáy András Gazdakör adott elnököt a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségének — mondotta beszéde «befeje­zéseként a péceli gazdák el­nöke. Ezt követően Podma­niczky Béla kapott szót, aki ez alkalommal nem mint megyei elnök, hanem mint a Fáy András Gazdakör kampányfőnöke bemutatta a gazdakör képviselőjelöltje­it, valamint Bakó Gábor pol­gármesterjelöltet. A rövid életrajzi ismertetések után Bakó Gábor behatóan tájé­koztatta a jelenlévőket a vá­lasztásokra összeállított programtervezetükről. — Kampányunk jelsza­va: Szavazzon a változások­ra! Azért választottuk ezt a mondatot, mert valóban úgy érezzük, tenni kell valamit ezért a községért, a község sorsának változásáért. Az el­kit. } ‘30 \ ,v múlt négy evben az orsza­gos megítélésünk sokat rom­lott. A rádióban, tévében, sajtóban többnyire negatív megvilágításban szerepel­tünk — utalt bevezetőjében Bakó Gábor a péceli botrá­nyokra, melynek főszereplő­je az 1990-ben SZDSZ-szí- nekben megválasztott, ám menet közben felfüggesztett polgármester volt. — Programunk összeállí­tásánál az vezérelt bennün­Bakó Gábor: A szociálpoli­tikai feladatok megoldásá­ba az egyházat is be kell vonni két, hogy általános emberi értékeket célozzunk meg, melyeket bármely becsüle­tes péceli állampolgár, aki tenni akar szőkébb környe­zetéért, pártállástól függetle­nül bátran felvállalhat. Prog­ramunk mindenki számára kínál cselekvési lehetősé­get, és ily módon integráló jellegű. Összeállításánál pártpolitikai érdek nem mo­tivált bennünket, politikai pártok nem keresték barátsá­gunkat — mi sem az övéket —, így nem lettünk elkötele­zettek semmilyen pártnak, érdekszövetségnek, nyomás- gyakorló csoportnak. A mi programtervünk emberi érté­kek mentén épül fel, még a gyanúját is elutasítja a kire­kesztés, a másságot tudomá­sul nem vevő, mohó, pilla­natnyi érdekeket előtérbe helyező, az anyagiasság bű­völetében élő, politikai sze­repzavarban tetszelgő, álhu­mánus politikának. (Bakó Gábor tartózkodott a szemé­lyeskedéstől, ám a jelenlé­vők világosan megértették a mondatok értelmét, s egye­sek részéről felmerült an­nak az igénye, hogy utólag tisztázzák a volt községi tu­lajdonok kiárusításának kö­rülményeit.) Hagyományok nélkül nincs jövő' Bakó Gábor a jövőt emi- gyen vázolta: — Mi az idősebb korosz­tály által gyakran nosztalgiá­val emlegetett „békebeli” péceli időket szeretnénk visz- szahozni, a mai kor viszo­nyaira adaptálva. Gondolok itt a helybeli mezőgazdasá­gi termelés kifejlesztésére, bizonyos termékekkel törté­nő önellátásra, a helyi vállal­kozó-iparos társadalom lehe­tőségeinek kibővítésére, vál­lalkozások támogatására, pezsgő szellemi élet újbóli beindítására, a civil társada­lom önszerveződésének ösz­tönzésére, a helyi értelmisé­gi szervezetek tálpraálIrtásá­ra. Gazdakörünk nagy súlyt kíván helyezni arra, hogy te­lepülésünkhöz erős kötődé­sű, régi tősgyökeres péceli képviselők — és polgármes­ter — szolgálják a közsé­get, akiknek mély meggyő­ződése, hogy a nemes péce­li hagyományok ápolása nél­kül nincs jövő — hangoztat­ta a polgármesterjelölt. A hozzászólások, kérdé­sek során Bakó Gábor el­mondta: a helyi adók beve­zetését nem tervezi, más, ra­cionálisabb elképzelései vannak a többletforrások előteremtését illetően. A szociálpolitikai feladatok megoldásába az egyházakat is bevonná, ezzel is erősítve az önkormányzat és az egy­házak közti jó viszonyt. A majdani beruházásoknál nem a szimpátia, a „haver- ság” vagy a politikai hova­tartozás alapján, hanem a korrektség jegyében, pályáz­tatások útján juttatná mun­kához az arra érdemes péce­li vállalkozókat. Fontos fel­adatának tekinti a helyi pe­dagógusok jövedelmi hely­zetének javítását, mint ahogy a közbiztonság jobbí­tása is a sürgős feladatok közé tartozik. Nagy tetszést váltott ki az alábbi nyilatko­zat: a testület tevékenységét áttekinthetővé kell tenni, a képviselők részéről vagyony- nyilatkozat megtétele lenne kívánatos. Hogy tudjuk, ki mennyivel kezdte a közsze­replését, és ki milyen vállal­kozásban érdekelt. Ez a fel­tétele a tisztakezűségnek, szükség van rá az összefér­hetetlenség elkerülése vé­gett. Ami pedig a polgár- mesteri hivatal jelenlegi ap­parátusát illeti, politikai tisz­togatástól nem kell tartson senki. Számunkra egyedüli értékmérő a szakmai hozzá­értés. Politikamentes, szak­szerű ügyintézésre és irányí­tásra van szükség, s ez érvé­nyes az önkormányzathoz tartozó intézményekre is — hangoztatta Bakó Gábor. A polgármesterjelölt is gazdálkodik A Fáy András Gazdakör pol­gármesterjelöltje 37 éves. Régi péceli református gaz­dálkodó családból szárma­zik, nagyapja a Fáy-család vincellérje volt. Eddigi pá­lyafutása során közép- és felsővezető állásokat töltött be a gazdasági-kereskedel­mi szférában. Jelenleg az APEH gödöllői kirendeltsé­gét vezeti. Munkája mellett most végzi az Államigazga­tási Főiskola utolsó évét az önkormányzati-pénzügyi szakon. Ä kárpótlás során az ősi föld egy részét vissza­kapta, amit családi vállalko­zásban művelnek. Megvá­lasztását a Pest Megyei Gaz­dakörök Szövetsége, vala­mint a Kisosz Pest megyei szervezete is támogatja. Állatnia Gy. Oszkár Életeket mentett az ötlet Nyolc hónapja működik új formában Gödöllőn és Sza- dán az orvosi ügyelet, amely szervezetileg függetlenné vált a háziorvosi szolgálattól. A sürgősségi betegellátást hétköznapokon este 6-tól reg­gel 8-ig, hét végén és ünnep­napokon pedig 24 órán át a városi mentőszolgálat ügyele­tesei veszik át. Egyetlen köz­ponti ügyeletre érkeznek te­hát a hívások, s az ottani szak­ember dönti el: az ügyeletes orvost kell-e a helyszínre kül­denie vagy azonnal a mentőt. Korábban a helyszínre érke­ző ügyeletes orvos döntötte el, hívjon-e mentőt, s ez idő- veszteséget okozott, aminek nem kell ecsetelni a lehetsé­ges következményeit. Mint dr. Várady Tamás, a gödöllői egyesített egészség- ügyi intézmény igazgató főor­vosa megfogalmazta, a jól fel­szerelt ügyeleti gépkocsi, a magasan képzett ellátó szer­vezet és a mentőállomással való állandó kapcsolat több lakos életét mentette meg! Orvosszakmai, szervezési és betegellátási szempontból egyaránt sikeresnek és feltét­len folytatandónak tartják az egészségügyi szakemberek a létrehozott ügyeleti szolgála­tot.^ Ám a társadalombiztosítás finanszírozása nem elegendő a több mint harmincezer em­ber ily módon történő ellátá­sához. A hiányt a két önkor­mányzat fedezi az év végéig. A kilenc hónapra Gödöllő két és fél millió, Szada 500 ezer forintot fizet. A hamarosan megválasz­tandó új önkormányzatok szándéka legfeljebb az év vé­gén derül ki, költségvetést ja­nuárban fogadhatnak el. A gödöllői képviselők ezért utolsó ülésükön garanciát ad­tak arra, hogy az idei pénzma­radvány terhére az 1994-ben megajánlott finanszírozást a jövő év első két hónapjára is vállalják. B. G. Veszély eshulladék-gyűjtés Sikeres az első hat hét A ceglédi Városgaz­da Rt. a diákok lelke­sedésében bízva ve­szélyeshulladék-gyűj­tő akciót indított el másfél hó­nappal ezelőtt. A település négy általános iskolájában tíz speciális edényt helyeztek ki — tudtuk meg Juhász József elnök-igazgatótól —,. abból a célból, hogy megalapozzák a szárazelem gyűjtését. Az utób­bi kommunális hulladéklerakó felületen nem tárolható. Ráadá­sul egyelőre nincs afféle tech­nológia, amivel ártalmatlanít­hatnák. Hiszen nem lehet elé­getni és hasznosítani. Miután elkészült a városi szeméttelep gyűjtőudvara, a szárazelemeket ideiglenesen ott tárolják, a szigorú környe­zetvédelmi előírások szerint csomagolva. S innen majdan a rakományt az aszódi veszé- lyeshulladék-lerakóba szállít­ják. Egyáltalán nem elhanya­golható, hogy a gyűjtés, táro­lás és ártalmatlanítás költségei köbméterenként mintegy hat­vanezer forintot emésztenek fel. Az eddigi tapasztalatok oly­annyira kedvezőek, hogy a részvénytársaság minél előbb szeremé elhelyezni a biztonsá­gos tárolóedényeket a közterü­leteken, forgalmasabb része­ken. Ugyanakkor kint, a gyűj­tőudvarban is bővíteni kíván­ják a veszélyeshulladékok faj­táit. Egyebek mellett akkumu­látorokat, olajszármazékokkal szennyezett anyagokat is fo­gadnak. Az általános iskolákban a tanév végéig tart az akció. Egyébként a cég azért, hogy egy kicsit serkentse a versen­gés szellemét, díjakat ajánlott fel. Jóllehet, ezek a jutalmak igen szerények, ám ennek elle­nére az elmúlt hat hét eredmé­nyei nem ezt. mutatják. No­vember végéig a Mészáros Ka­tolikus Iskola tanulói kétszáz- egy, a Táncsics-iskolások het­venhat, a Református-iskolá­sok ötvennyolc, míg a Várko- nyi-iskola diákjai negyvenegy kiló szárazelemtől védték meg a környezetet. (f. f.) Négyből három le akar szokni Tapasz a dohányzás ellen Dohányosok a megmondhatói, hogy a Ciba gyógyszergyártó cég hazánkban is — re­ceptre — kapható leszoktató tapaszával határozottan könnyebb ellenállni a rágyúj­tásnak — mondja dr. Papp Gábor, a Budakeszi Tüdőgondozó szakorvosa, a szerve­zett leszokást segítő helyi egyszemélyes gondozóprogram szervezője. — Tulajdonképpen az emberek döntő több­sége odáig már eljutott — mondja a szakorvos —, hogy tudja, mennyire káros szenvedély rab­ja. Sőt négy dohányos emberből legalább há­rom már meg is próbált leszokni erről, de ne­kik sem minden esetben sikerül. Ezért alakult meg — s működik az országban negyven, me­gyénkben pedig Budakeszi mellett még Török­bálinton — a szervezett leszokást segítő háló­zat, melynek kidolgozója, lelke, vezetője a Nemzeti Egészségvédő Intézetben működő Dohányzás vagy Egészség Centrum vezetője, dr. Vadász Imre. Budakeszin idén júniusban kezdett el e prog­ram segítségével — társadalmi munkában — külön is foglalkozni Papp doktor úr, a leszokni vágyó betegekkel. A lehetőséget ehhez a mun­kához az teremtette meg, hogy a Ciba gyógy­szergyártó cég a korábbi árhoz képest jóval ol­csóbban kínálta fel az érintetteknek — egy- egy leszoktató program bonyolításához — a testre helyezhető tapaszt. Csupán az összeha­sonlítás kedvéért részletezte az árakat Papp doktor úr: míg korábban egy-egy ilyen 3 hóna­pos kúra 15 ezer forintjába is belekerült a do­hányzásról leszokni szándékozó betegnek, a Ciba jóvoltából ez heti 500 forintra csökkent. Ilyen kedvező áron — mondhatni kevesebbért, mint amennyit az érintettek korábban elfüstöl­tek — természetesen csak azok kaphatnak ta­paszt, akik vállalkoznak a szervezett leszokást segítő programban való részvételre. — Nem maradunk el a nyugat-európai nor­máktól, hiszen míg náluk egy-egy ilyen leszok­tató, kúra. alatt csaknem 40 százalékos a lemor­zsolódás, hazánkban ez az arány is „csak” 50 százalékos — magyarázza dr. Papp Gábor. — Ők azok, akik el sem végzik a három hónapos programot. Olyan adatunk még nincs, hányán szoknak újra visza a cigarettára. Az első ütem­ben részt vett, s le nem morzsolódott paciense­inket ugyanis csak decemberben hívjuk vissza kontrollra. Akkor tudjuk majd megállapítani, hogy az eddig leszokni mepróbált 120 bete­günk közül ki gyújtott rá ismét. A dohányzás leszokását segítő tapaszt nem­csak az érintettek dicsérik. Határozott előnyei­ről vall a szakember is: elsősorban — mondja Papp doktor — a leszokás közben és után je­lentkező mellék- és utóhatásokat, az úgyneve­zett elvonási tüneteket csökkenti a testre felra­gasztott tapasz. Ami a rágyújtás, mint szokás, a cigarettáért nyúlás, a füstölés élvezetét illeti, azoktól saját lemondóképességének erősítése által tud csak megválni az érintett személy. Ugyanakkor — egészíti ki a fentieket Papp doktor úr — másfél hónapja pszichológus segí­ti betegeinket annak érdekében, hogy megválja­nak a dohányzásról való leszokás kísérőjelen­ségeitől. A Budakeszi Tüdőgondozó szakorvosa nem tudja, meddig tart a Cihával kötött szerződés adta kedvező lehetőség, meddig végezheti — legalább társadalmi munkában — ezt a nélkü­lözhetetlen munkát. Azt már jelezték neki, hogy csak azok kaphatják a mostani áron, már­cius 1-ig a tapaszt, akiket' az említett negyven leszoktatást szervezetten segítő hazai helyen december 31-ig bejegyeznek. Január elsejétől emelkedik a tapasz ára, így többet kell adni a dohányzástól megválni szándékozóknak is az egészségük érdekében. ■' ' ’ (me)

Next

/
Thumbnails
Contents