Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-03 / 258. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. NOVEMBER 3.. CSÜTÖRTÖK i Kétezer cég szanálás alatt Gyorsítani kell a privatizációt Elkészült a privatizációs törvénytervezet utolsó változata. A jogszabályt tegnap a gazdasági kabinet, ma pedig a kormány vitatja meg, így a tervezet várhatóan még novemberben a parlament elé kerül. A törvényjavaslat szerint a privatizáció révén el kell érni, hogy a magántulajdon minél előbb meghatározóvá váljon a gazdaságban. Ennek érdekében szükség van a magánosítás gyorsítására, mégpedig ellenőrizhető, átlátható módon. A privatizáció alapvetően a tőkepiac segítségével szélesíthető. Az eladásoknál előnyben kell részesíteni a készpénzben történő fizetést — tájékoztatta Farkas István, a Pénzügyminisztérium főcsoportfőnöke az újságírókat. Mint elmondotta: a pénzintézeti rendszert annak megfelelően kell alakítani Magyarországon, hogy elláthassa funkcióját. A tőkepiac intézménye Magyarországon még fejletlen, ezért a bankok kényszerülnek arra, hogy hosszú lejáratú hiteleket nyújtsanak. Mind a tőkepiac, mind a bankrendszer kiegyensúlyozott fejlesztésre szorul. A bankrendszer szempontjából a konszolidáció elkerülhetetlen volt, mivel feltétele annak, hogy a pénzintézeteknél is előrehaladhasson a privatizáció. Egy átalakulóban lévő gazdaság terheit a bankrendszer önmaga nem tudja elviselni. A konszolidációt azonban az minősíti: sikerül-e privatizációra alkalmassá tenni a pénzintézeteket vagy sem. A bankok privatizációja első lépcsőben tőkeemeléssel kezdődhet. Erre azért van szükség, hogy a pénzintézetek hozzájussanak a szol- gálatásaik fejlesztéséhez szükséges forrásokhoz. Ennek hatására értékesebbé válnak, és így megkezdhető a bankok állami tulajdonban lévő részvényeinek nyilvános értékesítése. A bankkonszolidációval kapcsolatban Farkas István kifejtette, hogy a kormány még ebben az évben további lépéseket tervez. A pénzintézeti törvény szerint a bankoknak működőképességük fenntartásához el kell érniük a nyolc százalékos tőkemegfelelési mutatót. Ezt az előírást a pénzügyi kormányzat nem kívánja feljavítani, inkább ahhoz szükséges további konszolidációs kötvényekkel biztosítják a pénzintézetek működőképességét. A kisebb bankoknál a privatizáció is segíthet a tőkeellátottság javításában. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az adóskonszolidáció nem választható el a bankok pénzügyi rendbetételétől. E téren érvényes menetrend szerint folyik 2000 cég pénzügyi szanálása. Ez azonban nem elegendő, mintegy 12 ezer vállalkozás van nehéz helyzetben. Ezért a kormányzat üzleti típusú konszolidációt kíván kialakítani. Erre akkor kerülhet sor, ha sikerül a banki kétes követelések egy részét az ezek hasznosítására alakult üzleti vállalkozásoknak átadni. A kormány azzal számol, hogy jövő év közepére csak annyi minősített követelés marad a bankoknál, amit maguk is kezelni tudnak. A többi követelés fokozatosan átkerül erre szakosodott üzleti szervezetekhez. A sajtótájékoztatón szóba került az, hogy miként kell értelmezni a miniszter- elnök elképzelését a privatizáció gyorsítására. Farkas István szerint a gyorsítás a jelenlegi állapotokhoz képest jelenti a munka felfuttatását. Lelassult ugyanis a vagyonkezelő szervezeteknél az ügyek előkészítése, mivel arra várnak, hogy miként megy végbe az új szervezet kialakítása. Farkas István úgy vélte: a meglévő szervezeti kereteken belül kell az ügyeket továbbvinni, a privatizációt gyorsítani. Kiegyenlítődnek a versenyfeltételek A termelők kételkednek Kétszáznyolcvanféle mező- gazdasági és élelmiszer-ipari termék importvámja emelkedett november 1-jétől átlagosan 5—35 százalékkal. A vámemelés indoka, hogy a magyar agrárgazdaság már nemcsak tradicionális exportpiacait vesztette el, hanem a folyamatosan szűkülő belső piacon az import kiszorító hatását is el kellett szenvednie. Az utóbbi években a közvetlen fogyasztást szolgáló élelmiszerek behozatala évi 50-60 millió dollárral nőtt. A döntéshozók szerint a vámok emelése összhangban van a GATT- megállapodással, amely az agrárszektor importvédelmét elsősorban a vámokkal tartja lehetségesnek. Annál is inkább, mert a külföldi áruk nem kis része a magyar támogatás többszörösét kitévő exportszubvencióban részesül a termelő országban. A vámemelés a múlt évi agrárimport 16 százalékát kitevő termékkört érinti. A legfontosabb termékek: Régi vám Új vám Kacsamáj, libamáj 35 61 Üdítőital 40 80 Juhsajt, juhtúró 40 105 Brokkoli 12 50 Kelbimbó, karfiol, fejessaláta 12 72 Gomba 20 62 Paprika 40 80 Szárított zöldség 30 139 Kókuszdió 20 35 Ananász 20 55 Banán 20 55 Szőlő 40 60 Dinnye 25 60 Alma, körte 25 77 Búza, rozs, zab, kukorica 0 50 Vetőmag 10 50 Árpa 0 41 Rizs 5 99 Baromfizsír 25 147 Sertészsír és olaj 8 57 Szőlőcukor 30 75 Élősertés 15 59 Juh és kecske 15 50 Diabetikus ám 50 80 A döntéshozók szerint a vámemelések nyomán nem várható a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek belföldi árának jelentős mértékű emelkedése. Ugyanakkor javulhatnak a hazai áruk értékesítési lehetőségei, mert kiegyenlítettebbé válnak a piaci versenyfeltételek. Több hazai forgalmazó azonban nem ért egyet az intézkedéssel. A kávékereskedők például nem értik, miért szükséges a nyers és pörkölt kávé importvámját 12-ről 30, az instant kávékét pedig 27-ről 80 százalékra emelni. Magyarországon ugyanis nem termelnek kávét, ezért véleményük szerint az ok nem lehet a belföldi termelők védelme. Nem értenek egyet a vámmódosítással a baromfitermékeket forgalmazók sem. A szakmai meggyőződés határáig Lojális MVM-vezérek A Magyar Villamos Művek Rt. újonnan kinevezett vezetősége lojális lesz a tulajdonosi akarathoz szakmai meggyőződésének határáig — mondta tegnap Lengyel Gyula vezér- igazgató és Hatvani György, az igazgatóság elnöke. A két szakembert nemrégiben helyezte az MVM Rt. élére a tulajdonos, az Állami Vagyonkezelő Rt. arra hivatkozva, hogy az előző vezérkar nem bizonyult együttműködő partnernek a privatizációban. A két vezető hangsúlyozta: tisztogatási akcióra nincs szükség az MVM társaságainál, a szervezeti, működési szabályzatot azonban egy hónapon belül átalakítják. Lengyel Gyula elmondta: feladatuknak tekintik, hogy a privatizációs folyamatban a szakmai szempontokat érvényesítsék. Miközben egyetértenek azzal, hogy minél nagyobb privatizációs árbevételre kell törekedni, úgy vélik, a tulajdonosváltás folyamata nem veszélyeztetheti az ellátás biztonságát. Véleményük szerint a lehetséges privatizációs technikák közül azt kell előnyben részesíteni, amelyik a legalacsonyabb előállítási költségeket igényli. A cég privatizációjának szakmai előkészítése még nem fejeződött be, erről vita folyik. Nincs pénzünk üdülésre Mérlegen az idegenforgalom A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség az idei idegenforgalmi főszezonban végzett vizsgálatai alapján megállapította: a vendégforgalom összetételében továbbra is kedvezőtlen tendenciák mutatkoznak. Nagy számban érkeztek az idén nyáron a csak szerény anyagi lehetőségekkel rendelkező turisták, egyebek közt az idősebb korosztály, a munka- nélküliek és a pályakezdő fiatalok, akiknek Magyarországon takarékosabb életvitelre volt lehetőségük, mint lakhelyükön. Annak ellenére, hogy a vendéglátó kapacitás jelentős mértékben bővült, inkább az élelmiszerkereskedelem forgalma növekedett nagyobb mértékben. A főfelügyelőség szerint intő jel a belföldi vendégek elpártolása a hazai turizmustól. Ennek alapvető oka, hogy a lakosság többségének nincs pénze erre a célra. A tehetősebbek pedig szívesebben választják a külföldi nyaralást. A főszezon további szűkülése is érzékelhető volt: talán négy olyan hét akadt mindössze, amikor elfogadható számú vendég érkezett, de ez alatt az idő alatt a korábbi zsúfoltságnak nyoma sem volt. Kevés az idegenforgalmi rendezvény, a különféle akciók és látványosságok száma is megcsappant. Nehéz megközelíteni az ország egyedi sajátosságokkal rendelkező területeit, páldául az Alföld fürdővárosait, a Hortobágvot, az északi hegyvidéket. A katonai repülőterek már régóta tervezett polgári célú megnyitásával ezen segíteni lehetne — állítják a szakemberek. Súlyos gond ebben a szezonban is a nem kielégítő közbiztonság, a sok lopás, rablás, markecolás, prostitúció. Ijesztő módon megnövekedett a koldusok száma, fellépésük egyre agresszívabb, Sokan közülük kifejezetten a külföldiekre utaznak. Nehezen bizonyítható, ám tapasztalható a vendéglátó hálózatban olyan szervezetek működése, amelyek egyrészt veszélyeztetik a vállalkozók biztonságát, másrészt jelentősen megdrágítják a vendéglátást, mivel úgynevezett védelmi pénzeket követelnek. A szobaértékesítések körül is sok a probléma: az ellenőrizhetetlen körülmények között lebonyolodó szobakiadás számos esetben megkárosította a fogyasztókat, továbbá nehezen mérhető az illegális szobakiadás is. A valutaváltó helyek száma növekedett ugyan, de a nyitva tartásuk nem illeszkedik kielégítően a tényleges igényekhez, s kevés a bankjegy-automata is. Még mindig sok az illegális va- lutázó, akik nemegyszer a hivatalos helyek előtt tevékenykednek. A frekventált idegenforgalmi helyeken a felügyelőségek 2725 egységet vizsgáltak meg, s 66 százalékukban valamilyen visszásságot fedeztek fel. Ezek többsége a szakismeret hiányára, igénytelenségre, gondatlanságra, illetve az egyéni illegális haszonszerzésre vezethető vissza. Az ellenőrök azonban azt is megállapították, hogy az önkormányzati ügyintézők sem mindig vannak tisztában a jogszabályokkal. A szakképzettség hiányára jellemző, hogy előfordul: a vendéglő szakképzett szakács, a cukrászda cukrász nélkül működött. A feltárt hiányosságok miatt a felügyelőségek 875 személy ellen szabálysértési eljárást folytattak le, 705 alkalommal pedig helyszíni bírságot róttak ki. Több millió forint értékű áru forgalmazását megtiltották. Kétnapos világnap Minőségi hét rendezvénysorozat kezdődik november 6-án a fővárosban — jelentették be a Magyar N'.uo- ség Társaság sajtótájéko’*" tóján. Ennek keretében nemzetközi konferencia lesz, amelyen az Európai Unióból érkező és a szomszédos országok minőségügyi szakemberei tartanak előadásokat. Az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) szintén a november 6-ával kezdődő héten rendezi meg a minőségügyi világnapot, amelyet ezúttal két napra terveznek. Az első napon a részt vevő szakemberek a járműalkatrész-gyártásról, a második napon a nemzeti minőségpolitikáról cserélik ki tapasztalataikat. A november 6-ától 11-éig tartó országos minőségügyi kiállításon hazai és külföldi cégek mutatják be minőség- biztosítási rendszerüket. Nyúzzák az alvázat Közép-Európa legnagyobb es legjobban felszerelt vizsgálócsarnokának tartják a szakemberek a szentendrei Emi-Tuv Bayern Kft. laboratóriumát. A szerkezeti-gépészeti alkatrészek valóságos méretben kerültek a „nyúzópadra”, ahol az anyagokat fárasztják. Felvételünkön az Ikarus új fejlesztésű autóbuszának alvázát teszik próbára, amely addig tart, amíg az el nem törik. A kísérleti laboratóriumban lehetőség nyílik lakóépületek részegységeinek terheléses vizsgálatára is Vimola Károly felvétele
