Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-25 / 277. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. NOVEMBER 25., PENTEK Megkérdeztük Mit tapasztaltak az őszi zsilipszemlén? A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szakasz- mérnökségei az idén ősszel is elvégezték az árvízvé­delmi töltések, vízfolyások, belvízcsatornák felülvizs­gálatát. Ellenőrizték a gátakat keresztező olaj-, gáz- és telefonvezetékeket, feltérképezték a zsilipek állapo­tát. A szemle tapasztalatait a napokban értékelte az igazgatóság vezetése. — Milyen megállapítások szü­lettek? — kérdeztük Gráczer Imrét, a vízkár-elhárí­tási osztály vezetőjét. — Kétszázötven kilomé­ter töltést kezelünk, amely hatszázkilencvennyolc négyzetkilométer árterüle­tet véd — kezdte válaszát. — Ezek hatvannégy száza­lékánál magassági hiányos­ságok vannak, amely azt jelenti, hogy a biztonsági egyméteres ráhagyás nincs meg mindenütt. Példának a Szentendrei- és a Cse­pel-szigeti szakaszt említ­hetem. Persze attól nem kell félni, hogy árvízkor ez problémát okoz, mert a töltéseken nem folyik át a víz. Viszont ezek felületé­vel kapcsolatban gondok merültek fel. Akkor mond­hatók tökéletesnek, ha a rajtuk élő fű teljesen ép. Az aszály következtében viszont több helyütt kiszá­radt a fű, s elszaporodtak a gyomnövények is. A bel­vízcsatornák, amelyek hosz- sza területünkön kétszáz­nyolcvanöt kilométer, saj­nos igen rossz állapotúak. Az iszap egyre jobban fel­tölti a medreket. Megtisztí­tásukra körülbelül százöt­venhárommillió forintra lenne szükség. Az eredeti vízszállításnak csupán 60 százalékát képesek jelen­leg teljesíteni. Ez a helyzet állt elő a Ráckevei (Sorok- sári)-Duna-ágban is, ahol az iszaposodás a természe­tes vízpótlás következmé­nye. Naponta fél Balaton- nyi, 1,5 millió köbméter vi­zet emelünk át a Dunából. Évente húsz-, negyvenezer köbméter iszap rakódik le ezáltal. Ha nem avatko­zunk közbe hamarosan, né­hány év múlva hajózhatat­lanná válik a Duna-ág. A belvizet és az öntözővizet szabályozó zsilipek, a szi­vattyúk és a tározók állapo­ta kifogástalan. K. M. Üdvözlet Békéscsabáról Új szociáldemokrata párt (Folytatás az 1. oldalról) Az MSZP-vel kapcsolat­ban az „egymás mellett, de nem egymás ellen” politiká­ját kívánják folytatni, a Ná­polyi László nevével fémjel­zett MSZDP-vel viszont nem tudnak semmilyen együttműködést elképzelni. Jó viszonyra törekednek vi­szont a jobbközép keresz­tény történelmi pártokkal. Álláspontjuk szerint az MSZP még mindig nem szolgáltatta vissza az 1948-ban megszerzett szoci­áldemokrata pártvagyont. Ez ügyben a Szocialista In- temacionáléhoz kívánnak fordulni, még a szervezet decemberi budapesti tanács­kozása előtt. * * * A Magyarországi Szociál­demokrata Párt Békéscsa­bai Szervezete nem ismeri el az MSZDP ez évi kong­resszusán, a pénzért megvá­sárolt küldöttek által megvá­lasztott Kapolyi Lászlót, az MSZDP elnökének. Sajnos minden jel arra mutat, hogy a Kapolyi-féle klikk át kí­vánja játszani az MSZDP-t az MSZP-nek, 1948 megis­métlése a céljuk. Örömmel üdvözlünk min­den olyan szociáldemokrata törekvést, amely a valódi szociáldemokrata mozgal­mat meg akarja menteni. A Kéthly Ánna Szociáldemok­rata Pártban ezt a törekvést ismertük fel, ezért a békés­csabai szervezet 80 taggal, a munkás, keresztény, SZIM tagozataival a Kéthly Anna Szocidáldemokrata Pártban kíván tovább politi­zálni. Botyánszki György békéscsabai elnök Vigyázat, áladóellenőrök! (Folytatás az 1. oldalról) Az APEH tanácsadója el­mondta, hogy ellenőreik soha nem dolgoznak egyedül. A magányosan ügyködő revi­zort tehát nem kell komolyan venni. Persze ezt a szélhámo­sok is tudják, tehát valószínű­leg párosán látnak munkához. Érdemes ilyenkor alaposan megvizsgálni az igazolványt*, amit felmutatnak. Egy valódi igazolvány fényképes, névre szóló, bélyegzett, és ami na­gyon . fontos: fóliahegesztett, tehát nem lehet belenyúlni, ha­misítani. Persze egy „igazi” álelle­nőr valódi igazolvánnyal dol­gozik, amit ellop a tulajdono­sától, vagy talál egyet, amit el­hagytak. Hiába azonban az igazolvány, ha hiányzik- a megbízólevél. Ez egy számító- gépes nyomtatvány, mely ne­hezen hamisítható, s az APEH munkatársai mindig az eredeti megbízólevelet vi­szik magukkal, fénymásolatot soha. , , . vV- Os. Milyen egy mai magyar család? Nő az egyedülállók száma Az I994-re meghirdetett nemzetközi családév hazai tit­kársága is támogatja azt a tegnap kezdődött kétnapos konferenciát, melynek témája a család a mai magyar társadalomban. A tudományos eseményt az MTA de­mográfiai bizottsága szervezte meg, s az előadók között statisztikusok, a népességtudománnyal foglalkozó szak­emberek, akadémikusok is helyet kaptak. A találkozót Kovács Pál népjóléti miniszter nyitotta meg. A családok helyzetével, a családi értékekkel és a csa­ládgondozással foglalkozó tanácskozás első napján fő­leg statisztikusok, népesség­kutatók világították meg a számok és az adatok segítsé­gével, milyenek a mai ma­gyar családok, hogyan vál­toztak meg ezek a kis közös­ségek az elmúlt két-három évtizedben. Mint Kiinger András fő­referátumából kitetszik: a legnagyobb változás e téren abban mutatható ki, hogy ma — összehasonlítva az 1960-as évek adataival — sokkal több az egyedül éló' ember hazánkban. Számu­kat elsősorban az duzzaszt­ja, hogy egyre többen alapí­tanak későbbi életkorban családot, illetve mind nép­szerűbb a felnőttek körében a házassági kötelékeket nél­külöző tartós együttélés. Ha­sonlóan emelkedő grafikon­vonallal rajzolható meg az elmúlt évtizedek válási ará­nya is, sőt az érintettekre — s ezzel ismét az egyedül élők aránya gyarapodik — mind kevésbé jellemző az újraházasodás. — Alapvetően nem vál­toztak az elmúlt évtizedek­ben a családok állapotát tük­röző adatok — magyarázta grafikonok segítségével a szakember. — Inkább a ten­denciákban, az adott élet­körben lévők szokásainak megváltozásában, a család- alapítás idejének eltolódásá­ban állt be változás. E téren például a hazai gyakorlat el­lentmond a nyugat-európai­nak. Utóbbi helyszínen pél­dául inkább az a jellemző, hogy a felnőtté váló ifjú el­kerül a szülői háztól, s egye­dül, már nem családban éli egy ideig életét. Nálunk ez­zel szemben az említett kor­osztályba tartozó fiúk, lá­nyok nem hagyják el a szü­lői házat, hanem a kis kö­zösség tagjaként, azaz gyer­mekként élnek tovább — a házasságkötésük idejéig — a családban. A szakemberek a fenti adatokhoz hasonló felméré­sek tapasztalatait sorolva arra hívták fel a hallgatóság figyelmét, hogy bár fő vona­laiban, húsz, harminc éve nem változik a magyar csa­ládok állapota, a jövő kérdé­sét mégis ezeknek a kis kö­zösségeknek — éppen az egyedül élők növekvő szá­ma miatt — a demográfiai változása fogja adni. M. É. Segített a némedi alpolgármester A vidéki iskolák győztek Papírhulladék-gyűjtő akciót szervezett szeptember 15-e és október 31-e között a Dunapack Papír és Cso­magolóanyag Rt. a MÉH vállalatokkal, az Erecóval és a Társadalmi Környezetvédő Szervezetek Hulladékgaz­dálkodási Munkacsoportjával közösen. Az akcióban az ország valamennyi általános iskolája részt vehetett. Az iskolák minden ezer kilogramm papírért egy darab sorsjegyet kaptak, melyeket november 15-ig kellett el­juttatniuk a Dunapack Rt. marketingosztályára. Összesen 1330 levél ér­kezett az iskoláktól — tud­tuk meg dr. Debreczeny István szakigazgatótól —, s egy boríték átlagosan nyolc sorsjegyet tartalma­zott. Összesen több, mint tízezer sorsjegy érkezett, a begyűjtött papír így megha­ladja a tízezer tonnát. A legmagasabb egy főre jutó összegyűjtött mennyiség 512 kiló volt, melyért a Ba­jai Keresztény Általános Is­kola különdíjat kapott. Az akció fődíját — a három számítógépet és nyomtatót — a legtöbb sorsjegyet be­küldő Darnózseli Általá­nos Iskola nyerte. Máso­dik díjként tíz videomag­nó, harmadik díjként tíz da­rab — egyenként tízezer forint értékű — tanszervá­sárlási utalvány került ki­sorsolásra. Az akció szervezői hang­súlyozták: a vidéki iskolák messze kimagasló ered­ményt értek el, s nemcsak lefaragták a budapestiek előnyét, még túl is tettek rajtuk. Vidéken más a szemlélet — állapította meg dr. Debreczeny Ist­ván, aki egy konkrét pél­dát is említett: Alsónémedi alpolgármestere saját ma­ga szállította a gyerekek ál­tal gyűjtött papírhulladé­kot az átvevőhelyre, mivel érdekelte, hogy a tanulók mennyi pénzt, illetve sors­jegyet szereztek az iskola számára. Több vállalkozó szülő is bekapcsolódott a segítésbe, teherautóval va­lamint személygépkocsik­kal vitték az újságpapírt a MÉH-be. Jó volna — álla­pították meg a szervezők, ha a papírhulladék az év többi napján se kerülne a szemétbe, hiszen az ifjú­ság környezetbaráttá neve­lése mellett nem elhanya­golható szempont az sem, ha az iskolák rendszeres anyagi bevételhez juthatná­nak. (tibay) Gazdaság és etika Reprezentatív felmérés sze­rint a lakosság 74 százalé­kát komolyan aggasztja a gazdasági életben mindjob­ban elharapódzó etikátlan magatartás — jelentette ki Kindler József egyetemi ta­nár, a Budapesti Közgazda­ság-tudományi Egyetem gazdaságetikai központjá­nak vezetője azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen a december 1-jén megrende­zendő „A gazdasági jogal­kalmazás és etika” című konferencia programját is­mertették. Elsősorban a bíróságok szerepével foglalkoznak majd, de az önkormányza­tok, a különböző szakfel­ügyeletek, az újonnan meg­alakított köztestületek jog­szolgáltató munkáját is na­gyító alá teszik. (k. m.) Széchényi-emlékérmek Tegnap adta at a forgalom­nak az új dél-budai teher­mentesítő út — vagy aho­gyan a köznyelvben elter­jedt: Egér út — első elké­szült szakaszát Schneller István, Budapest főpolgár­mester-helyettese. Ez az út — teljes kiépítésekor — a Budaörsi úttól a Sze­rénái útig vezet majd. Budapest úthálózata je­lenlegi állapotában teljesí­tőképessége határán van, ezért a főváros vezetése fejlesztési tervei között ki­emelt helyen kezelte, és kezeli ma is a közútháló­zat fejlesztését — hangsú­lyozta megnyitó beszédé­ben a főpolgármester-he­lyettes. Mint mondta, a je­lenlegi fejlesztés irányát alapvetően meghatározza a lágymányosi Duna-híd, és a hozzá csatlakozó új út­hálózat építése, melynek egyik meghatározó eleme a dél-budai tehermentesítő út,.az Egér,-út.. A.majdan elkészülő úthálózat és a lágymányosi híd forgalom­elosztó szerepe folytán le­hetőséget nyújt Kelenföl és Ferencváros úthálóza­tán, a ma már nehezen el­viselhető forgalom csök­kentésére. Schneller István hangsú­lyozta, hogy az új útsza­kasz biztonságos közleke­dési feltételeket teremt és megfelel a környezetvédel­mi szempontoknak is. Ez utóbbit jelzi az a számadat is, hogy a tegnap átadásra került szakasz mintegy 700 millió forintos beruhá­zási költségéből 88 millió forintot fordítottak környe­zetvédelmi célokra. Végezetül megtudhat­tuk, hogy a következő sza­kaszt (Péterhegyi út és An­dor utca között) jövő nyá­ron, a harmadikat pedig (Budaörsi út és Balatoni út között) 1996 tavaszán helyezik forgalomba, v . . . . • E. R. A Magyar Nemzeti Múzeu­mot alapító Széchényi Fe­renc szellemi örökségének ápolására hozta létre a gyűjteményalapító nevét viselő emlékérmet a múze­um vezetése. Olyan szemé­lyek részesülnek az elisme­résben, akik több mint ne­gyedszázadon át végeztek kimagasló tudományos te­vékenységet. Az idei elis­merést tegnap adta át Ge- dai István főigazgató, Pa- tay Pálnak és Rózsa Györgynek. Használtruha-kereskedők figyelmébe! Kiváló minőségű, friss téli árukészlet gazdag választékából vásárolhatnak a RUTI-BUTIK nagykereskedéstől Rutitex Rt., Budapest X., Vasgyár u. 10. Tel.: 127-1032, 127-1040 Árusítás: hétfőtől péntekig 7-től 14 óráig. Felnőtt- és gyermekruhaneműk, idény szerint, vegyesen és fajtára válogatva, kg-onként 150-530 Ft + áfa áron. EXTRA BUTIKÁRU - EXTRA GYERMEKÁRU, eredeti holland, 25 kg-os zsákban, 910 Ft/kg + áfa. Új kínálatunkból: bélelt ballonok, szövetkabátok, dzsekik, fürdőköpenyek, függöny, lakástextília, méteráru, 0J) ^ fonal, sporttáska. _______ , , E gér út a budaiaknak * Átadták az útszakaszt

Next

/
Thumbnails
Contents