Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-25 / 277. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. NOVEMBER 25., PENTEK Lejáratókampány a polgármester ellen A munkanélküliség helyzete a budaörsi körzetben Bugyin fittyet hánynak a törvényre A mondvacsinált ügyek tipikus példája: ez év augusztus 15-én Bugyi nagyközség önkormányzat képviselő-testü- lete felfüggesztette hivatalából Szatmári Benő polgár- mestert, valamint a fegyelmi eljárás jogerős befejeztéig megvonta személyi alapbérének 30 százalékát. Bár nem szó szerint idéztem, de lényegileg ez áll a 180/1994. sz., 1994. augusztus 16-án kiadott határozatban. Mielőtt ismertetnénk a felfüggesztést kiváltó „okokat”, kissé elébe megyek a dolgoknak. A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 1994. szeptember 29-én meghozott ítélete a fegyelmi határozat felfüggesztéssel kapcsolatos részét hatályon kívül helyezte, magyarán Szatmári Benő ettől a naptól kezdve — függetlenül a testület fellebbezési szándékától — újra jogot nyert a polgármesteri teendők ellátására. Ám — és ez is csak Magyarországon eshet meg — a bugyi községatyák fittyet hánynak a törvényre, egy bírósági döntésre, s nem engedik Szatmári Benőt a hivatal területére, illetve törvénytelenül akadályozzák jogai gyakorlásában. A rendelkezésemre bocsátott dokumentumok („csekély” 94 gépelt oldal) alapján le kell szögeznem, a fegyelmi határozatban indoklás nincs. A „miértről” csak két nappal később — ekkor döbbent rá a testület a hiányra — egy újabb határozatban tájékoztatják Szatmárit, ami enyhén szólva is jogtalan eljárás. Ezt látszik igazolni a bíróság állásfoglalása is, az ítélet megindoklásában az alábbiakat olvasni: A Munkaügyi Bíróság megalapította, hogy a 180/1994. sz. fegyelmi határozat felfüggesztéssel kapcsolatos rendelkezése indoklást nem tartalmaz. A 48 óra késéssel kibocsátott és kézbesített 327-11/1994-es határozatból az derül ki, hogy a fegyelmi döntést hatáskörtúllépéssel érdemelte ki a polgármester. Ennek viszont ellentmondanak a bizonyítékok. Az idevonatkozó akták tanúsága szerint Szatmári Benő hat plusz kilencmillió forint ösz- szeg kifizetésére vállalhatott kötelezettséget az 1993-as és ’94-es évi költségvetés terhére. Mindezt az önkormányzati intézmények fűtéskorszerűsítésére (gázra való átállásra) és a már pluszként megépített gázvezeték ellentételezése céljából. A bonyolult számszaki fejtegetésbe nem megyünk bele — csupán ez egy egész oldalt tesz ki a periratban —, ami viszont tény: a képviselők által jóváhagyott 15 millió forinttal szemben Szatmári Benő csak: 14,7 millió forintot költött, nem lépte át a keretet, következésképp nem valósíthatta meg a hatáskörtúllépés vétségét. Bár a korrupció gyanúja nem merült fel — a testület formai vétségeket kifogásolt —, mindazooaltaí . igazságügyi. szakértő bevonásával elkészítették a pluszmunkálatok szakértői véleményezését. Ez egyértelműen a polgár- mester feddhetetlenségét és a kivitelező korrektségét bizonyítja. Leszögezi: a pótmunkaként jelentkező gerincvezetéki hossz- és csatlakozásbekötés figyelembevételével többletszámlázás nem mutatható ki. Az kétségtelen, hogy a többletmunkára vonatkozó tárgyalásokra és a kötelezettségvállalásra nemcsak a polgármester, hanem a pénzügyi bizottság elnöke is fel lett hatalmazva. Csakhogy az erre vonatkozó határozat megfogalmazása közel sem egyértelmű, kétségeket ébreszt a tekintetben, hogy a kötelezettségvállalás, illetőleg az aláírás együttesen vagy külön- külön kellett volna megtörténjen. Következésképp eleve vitatható a felfüggesztés jogossága ezen a címen, s a munkahelytől való eltiltás még inkább. Ezt fogalmazza meg a bírósági döntés utolsó passzusa is, mely kimondja: a felperes (Szatmári Benő) terhére rótt kötelezettségszegés súlya és jellege nem indokolja a munkahelytől való távoltartását. Az alperes által említett bizalmi válság pedig a jogszabályban írt feltételek közt nem szerepel. Bár a Munkaügyi Bíróságot ez aligha befolyásolta, mindazonáltal nem árt idézni a Szatmári Benőt képviselő ügyvéd okfejtését, mely a fegyelmi eljárás valós miértjét taglalja. — A polgármester ellen sorozatosan indított fegyelmi eljárások nem értékelhetők másképpen, mint politikai döntésként. Ezek az eljárások arra irányulnak, hogy a település lakossága előtt a hivatalban lévő polgármestert lejárassák, és a közelgő választásokon történő pozitív szereplését ellehetetlenítsék. Teszik ezt egy olyan polgár- mesterrel szemben, akinek, a működése alatt a község eddig nem ismert fejlődésnek indult, aki a munkája során semmi mást nem tekintett irányadónak, mint a község érdekében történő munkálkodást. Szép, magasztos szavak. De vajon mennyi jutott el belőle azokhoz, akiknek szól? Mert valójában nem (csak) a bíróságnak szánták, hanem a félrevezetett lakosságnak is. Sajnos erről nem esik szó a helyi Lakossági Tájékoztató októberi számában, mintahegy a Munkaügyi Bíróság 2. M. 923/1994. szeptember 29-én meghozott ítéletét is „elfelejtették” a lakosság tudomására hozni, a „krónikás” mindössze két mondattal utal arra, hogy folyamatban van egy ilyen per. Ez viszont érthető. A Lakossági Tájékoztató a lakosság pénzéből, de a polgármesterrel hadilábon álló testület irányításával készül. No comment... (matula) A kereslet nem mindig egyezik a kínálattal A Pest Megyei Munkaügyi Központ budaörsi kirendeltségéhez a környék tizenkét települése tartozik: Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy, Herceghalom, Budakeszi, Pilisvörösvár, Pilisborosjenő, Pilisszentiván, Solymár, Üröm, Nagykovácsi és Páty. Év eleje óta a kirendeltség négyezer-hatszáz állást tudott felajánlani ügyfeleinek, de mindössze hatszázharmincán ragadták meg a lehetőséget. — Meg kell mondjam, az állásajánlataink sajnos nem igazán találkoznak az ügyfeleink képesítésével — panaszolta Vida Ferencné, a kirendeltség vezetője. — Az ajánlatok jó része az építőiparra vonatkozik, nagyon sok nyelvtudással rendelkező embert keresnek, és ami érdekes, rengeteg állást kínálnak mostanában a vasiparban. Meglepő például, hogy egy százhalombattai hatvanezer forintos hegesztői állásra képtelenek vagyunk hegesztőt találni. Ennek persze megvan az oka: az ügyfeleink már nem hajlandóak ingázni, s az utazási költségeket nézve ez érthető is. Valami olyan lehetőségre várnak, ami a saját falujukban adódik. — A munkanélkülieknek mely rétege él a Jegremény- telenebb helyzetben? — A negyvenöt év feletti hölgyek körében a legszomorúbb a helyzet, nekik ritkán tudunk segítséget nyújtani, s különösen nehéz a szakképzetlenek gondját orvosolni — válaszolta. — Sokan mesélik, hogy több mint tíz évig dolgoztak irodában nyolc általánossal, s bizony nehéz megértetni velük, hogy érettségi nélkül ma már nem alkalmazzák őket ilyen munkakörben. Megtudhattuk, hogy ebben a körzetben több diplomával rendelkező ember is munkahelyre vár, többségük agrármérnök vagy népművelő, és sajnos nekik is szűkösebb a lehetőségeik. Ha az ács szédül az állványon A középiskolából kikerült fiataloknak sem könnyű a dolguk mostanában. Érettségivel a zsebükben várják, hogy alkalmazza őket végre valaki. Még rosszabb a helyzet azoknál, akik nem érettségiztek le. Ilyenkor jöhet a gyorstalpaló, mondjuk nyelv- vagy gépírótanfolyam, de a tanfolyamok többségének elvégzését nem kötik nyelvvizsgához, érettségi nélkül gyors- és gépíróra pedig nincs szükség. * — Természetesen mi is tudunk átképzési lehetőséget nyújtani, s nem is keveset — mondta a kirendeltségvezető —, a tapasztalat azonban az, hogy egy-egy tanfolyam elvégzése sem garantálja, hogy a fiatal el tud helyezkedni. Legtöbbjük magától elmegy egy tanfolyamra, úgy gondolják mindegy mit, csak tanuljanak, csináljanak valamit, egyszóval nincsenek konkrét elképzeléseik. A lényeg mégis az, hogy nem ülnek tétlenül — vélekedett. Vida Ferencné elmondta, hogy sokan nem is akarnak munkához jutni. Ők általában hoznak egy orvosi igazolást, miszerint alkalmatlanok az adott állás betöltésére. — Volt rá példa, hogy egy frissen érettségizett autószerelő hozta az orvosi igazolását, amiben az állt, hogy születési rendellenesség miatt a szakmában nem foglalkoztatható. Vagy itt van a festő és mázoló, aki az orvos véleménye szerint nem foglalkoztatható tavasztól őszig, mert allergiás. Az ács az állványon szédül, a kőfhűves allergiás a mészre, a takarítónő pedig szagos anyagok közelében nem dolgozhat — sorolta. — Hihetetlen, miféle igazolásokkal tudnak beállítani az ügyfelek, s közben észrevehetően majd kicsattannak az egészségtől. Amíg ezeket az úgynevezett „sajtcédulákat” kötelesek vagyunk elfogadni, amíg ezt törvény nem szabályozza, addig mi is tehetetlenek vagyunk — panaszolta. Sokszor kilóg a lóláb A vállalkozók többsége korrekt, egy részük azonban tisztességtelen módszerekkel próbál munkaerőhöz jutni, és azért néha kilóg a lóláb. Sokan csak külföldieket kívánnak foglalkoztat ni, általában szerződés és törvényi fedezet nélkül. — Á munkaügyi védelem egy megoldatlan feladat — mondta a kirendeltségvezető. — Itt arra gondolok, hogy a munkáltatók egy részének fogalma sincs a munka törvénykönyvéről. Olyan szerződéseket íratnak alá esetenként az ügyfeleinkkel, amiben az áll, hogy nincs fizetett szabadság, hogy nem fizetnek túlórapénzt, de az alkalmazott kötelezhető a túlórára. Vagy például az, hogy a bérben benne van már a túlóra is, és hogy a munkahét nem negyvenórás, hanem tetszőleges. Van egy rész, amely egyáltalán nem köt szerződést, vagy ha igen, akkor az törvényellenes. Jó néhány vállalkozó azért nem tartja be a törvényeket, mert nem is tud azokról. A budaörsi kirendeltség önszorgalomból felajánlotta, hogy segít a vállalkozóknak és cégeknek a törvényes szerződések elkészítésében, s ezt a segítséget egyre többen igénybe is veszik. — Másik szomorú dolog az, hogy a munkáltató törvényes szerződést köt, de csak a törvény által meghatározott minimálbért fizeti a diplomásnak és az alacsonyabb végzettségűnek egyaránt — folytatta. — Nincsenek tekintettel arra, hogy az illetőnek több szakmája van, vagy hogy sok éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A kirendeltségen összesen tizenketten dolgoznak, és bizony nem szoktak unatkozni. A kis csoport próbál a szolgáltatás felé elmozdulni. A cél tehát nemcsak az, hogy a munkanélküli megkapja a törvény által biztosított ellátását, hanem hogy minél előbb átképezzék, és hogy elhelyezzék egy számára is megfelelő munkahelyen. Visszajönnek köszönetét mondani — Megkerestük a településeken működő cégeket, szervezeteket, járjuk a vidéket, előadásokat tartunk — mesélte. — Ennek köszönhetően jó kapcsolatokat sikerült kialakítanunk, s megháromszorozódott a bejelentett munkaerőigények száma, s egyre több munkáltató kéri a tartós munkanélküli foglalkoztatást. A körzet legtöbb munka- nélkülije Budaörsön él, de ez a város magas népességéből adódik. Pilis környékén a legalacsonyabb a munkanélküli ráta, s emellett a munkahelykínálat is a legszegényebb. — Őrömmel mondhatom, hogy egyre több áz olyan budaörsi ügyfelünk, aki a második munkaajánlat után már el tud helyezkedni — újságolta Vida Ferencné —, vagy az általunk kínált lehetőséget fogadja el, vagy maga néz állás után. Egyszóval a sok nehézség mellett sikerélményünk is akad néha, hiszen nem egyszer előfordult, hogy olyan ügyfelünk, akinek segíteni tudtunk, visz- szajött, s köszönetét mondott. V. Cs. Befejeződött a jelöltállítás Hivatalos jelöltek a Pilisben Kedd délután négy órakor hivatalosan is lezárult az önkormányzati választások hivatalos jelöltajánlási lehetősége. Körkérdésünkben a Pilis-medence néhány önkormányzatát kerestük meg az ügyben, hány helyi polgármesterjelöltnek sikerült összegyűjtenie a jelöléshez szükséges megfelelő számú aláírást. A pilisborosjenői önkormányzat részéről Preszl Györgyné jegyző arról tájékoztatott, hogy a községben indulni kívánó mind az öt jelöltnek összegyűlt a megfelelő ajánlása, és így már csak a nyilvántartási feldolgozás van hátra. Érdekességképpen említette még, hogy mind az öt polgármesterjelölt független színekben indul. A piliscsaba-jászfalui önkormányzat jegyzője, Licskay Imre elmondta, hogy mivel a két település a választásokkor szétválik, ezért három további jelölt is van, akik közül ezentúl az egyik a jászfalui önkormányzat vezetője lesz. Pi- liscsabán öten versengenek a polgármesteri székért, ketten függetlenek, egy az SZDSZ támogatásával, egy a Vállalkozók Pártjának jelöltje, és egy pedig a jelenlegi polgár- mester, Kasza Péter a Fidesz, az FKGP, az MDF, a KDNP és a Piliscsabai Fiatalok Egyesülete- támogatásával. Jászfalun mind a három jelölt független. Lajos Róbert, az ürömi önkormányzat jegyzője két polgármesterjelölt ajánlóívét zárhatta le tegnap délután, melyek szerint két polgármesterjelöltje lesz Ürömnek, Horváth Péter, a jelenlegi polgármester és Szilágyi Ernő' független. Pilisszántó önkormányzata részéről Szőnyi Géza jegyző arról számolt be, hogy a községben csak egy polgármesterjelölt van, mivel vetélytársa visz- szalépett. Ezenkívül tizennyolc képviselőjelöltnek és hat kisebbségi jelöltnek jött össze a megfelelő meny- nylségű aláírás. Solymáron is két induló van a polgármesteri tisztért, Bercsényi Péter, az SZDSZ jelöltje és Entz- mann László független jelölt, akik tegnapig összegyűjtötték az aláírásaikat. Erről Szabó Erzsébet jegyző tájékoztatott minket. Pilisszentkereszten Sebesiné Szlávik Klára jegyző asszony négy polgármesterjelöltet vehetett nyilvántartásba. De mint elmondta, nevüket mindaddig nem szeretné közölni, ameddig nyilvántartásba nem kerülnek. Az adatok feldolgozása holnap délután négy óráig tart, és ezen még most is dolgoznak. . . y . (w. b.)
