Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-25 / 277. szám

_§ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. NOVEMBER 25., PÉNTEK 3 Szó sincs egyesülésről A MÚK nem adja fel vállalt céljait Egyes minisztériumokban elterjedt a hamis hír, mely sze­rint a Magyar Újságírók Közössége beolvadt a MŰOSZ- ba. A valótlan hír terjesztőinek szándéka nyilvánvaló: hitel­rontás, fenyegetés, kirekesztés. A MÚK természetesen önálló újságírószervezet, és az is marad, miként ezt a jogát az alkotmány biztosítja. Nyolc­száz újságírót tömörítő szervezetünk ugyanazokra a jogok­ra tart igényt, amelyek a MÚOSZ-t megilletik. Változatla­nul követeljük, hogy a jelenleg a MÚOSZ-nál lévő közös újságíróvagyon közös kezelésbe kerüljön,-s azt minden ma­gyar újságíró szakmai jogon élvezhesse, függetlenül attól, hogy mely újságírószervezet tagja. A napokban nyilatkozott a MÚOSZ új elnöke és kijelen­tette: ahhoz, bogy a MÚK a MÚOSZ-szal egyesüljön, fel kell adnia mindent. A Magyar Újságírók Közössége az ilyen gőgös, lekeze­lő kijelentéseket a többségi arrogancia megnyilvánulásá­nak tartja. A MÚK semmit fel nem ad az alapszabályában vállalt célkitűzéseiből és semmiféle szándéka nincs a MÚOSZ- szal való egyesülésre; ebbe a szervezetbe még akkor sem lenne hajlandó betagolódni, ha erre törvénytelenül kénysze­rítenek. A MÚOSZ új elnökének kijelentéseit megismerve, a MÚOSZ jelenlegi vezetőségével a tárgyalásokat is elkép­zelhetetlennek tartjuk. A Magyar Újságírók Közösségének Elnöksége Parlamenti napló — Általános vita A költségvetés és a gyermekek Megállapodás a Krónikában Közös szerkesztőségi megál­lapodás szerint a rádió Króni­ka című műsorának főállású munkatársai december elejé­től nem szerepelhetnek egyéb médiumok hírműsoraiban. A döntéssel a Krónika vezetése a műsor színvonalát kívánja emelni — nyilatkozta Kar­dos Ernő főszerkesztő teg­nap. Elmondta, hogy az utób­bi időben több eseményen azért nem tudtak részt venni, mert a Krónika munkatársai akkor éppen a tv Híradónak dolgoztak. Ez idő alatt ugyan­akkor a rádiót és a televíziót több bírálat is érte a sajtóban, mert szinte egyszerre ugyan­azok a műsorvezetők és ripor­terek szerepeltek az érintett hírműsorokban. Kardos Ernő elmondta továbbá, hogy a krónikás munkatársakkal tar­tott konzultációjuk előtt — a piaci viszonyoknak megfele­lően — már növelték munka­társaik havi fizetését és 'hono­ráriumait. A büntetőeljárás és az igaz­ságszolgáltatás anomáliáira hívta fel a figyelmet napi­rend előtti felszólalásában Torgyán József (FKGP) az Országgyűlés tegnapi plená­ris ülésén. Válaszában Vastagh Pál igazságügyminiszter meg­köszönte Torgyán észrevé­teleit. Elmondta, hogy fo­lyamatos törvénymódosítá­sokkal most is folyik a bün­tetőeljárás korszerűsítése. Ezután a Ház folytatta a jövő évi költségvetésről be­nyújtott törvényjavaslat ál­talános vitáját. Körösfői László (MSZP), gödöllői képviselő a sport helyzetét jellemezve ki­emelte, hogy a sportegyesü­letek és a versenysport sú­lyos financiális problémák­kal küzdenek, évente 7-8 milliárd forinttal keveseb­bel rendelkeznek a szüksé­gesnél. Ugyanakkor hangsú­lyozta azt is, hogy a szűkös körülmények között a kor­mányzat a költségvetési tör­vényjavaslatban megtett minden tőle telhetőt. Puzstai Erzsébet (MDF) szerint a jövő évi költségve­tés súlyos terheket ró a gyermekes családok mint­egy 1,2 millió főt számláló rétegére. -Nem igaz az — mondta a képviselő asz- szony —, hogy a gyermeke­sek adókedvezményének megvonásából származó 8 milliárd forintos bevételt visszaforgatja a költségve­tés a gyermekes családok tá­mogatására, hiszen a gyes kerete 3,3, a gyedé 1 milli­árd forinttal nő, a gyermek- nevelés támogatását pedig 900 millió forinttal toldotta csak meg a kormány javas­lata. Egy gyermekét egye­dül nevelő háromgyerme­kes családanya, ha 20 ezer forintot keres havonta, ak­kor 14 ezer forint adót fog fizetni jövőre a képviselő asszony számítása szerint. Kökény Mihály népjóléti államtitkár a felszólalásra válaszolva elmondta: a gyes, a gyed és a gyermek­támogatási kedvezmény ösz- szesen 6,5 milliárd forint többletet kap, de még más intézkedésekkel is könnyít a családosok gondjain a kor­mányzat, mint például a közgyógyellátás támogatá­sának 3 milliárd forintos ke­retnövekedésével. Az elnöklő G. Nagy né Maczó Ágnes nem sokkal háromnegyed kettő Után zárta az eredetileg két órá­ig tervezett plenáris ülést. Egyben bejelentette, hogy a jövő évi költségvetés álta­lános vitája ma 9 órától folytatódik. Délután a kép­viselők a parlamenti bizott­ságokban folytatták a mun­kát. Fehér foltok a törvénykezésben Beszélgetés Szentgyörgyvölgyi Péterrel, a főváros nemrég menesztett köztársasági megbízottjával (Folytatás az 1. oldalról) Ha nincs köztársasági megbízott, akkor nincs kit helyettesíteni. — A köztársasági megbí­zottak jogköreit át lehet-e ruházni e hivatalokra? — Nem lehet átruházni, de ez egy nagyon érdekes és furcsa jogi konstrukció, mert a megbízott egy sze­mélyben jogi és természe­tes személy is volt. Tehát, ha természetes személy­ként felmentik, akkor mint jogi személy sem működ­het. Mindaz, amit a hivatal a köztársasági megbízott helyett és nevében tesz, az törvénytelen, vagyis az ön- kormányzatok törvényessé­gi ellenőrzését ez idő tájt senki nem láthatja el. Kö­vetkezésképpen az önkor­mányzatok törvényességi ellenőrzés nélkül végzik a munkájukat. Ugyanakkor a másodfokú hatósági ügyin­tézés sem jogszerű, mert a jogszabály azt mondja, hogy a köztársasági megbí­zott másodfokon jár el min­den olyan hatósági ügyben, ahol első fokon a jegyző járt el. Na már most, ha nincs köztársasági megbí­zott, akkor az egész ország­ban senki nem járhat el má­sodfokon október 31 és de­cember 11 között. Vagyis az ezalatt hozott határoza­tok nem jogszerűek. — A jogszabályok vi­szont az ellenőrzéstől füg­getlenül is a törvényesség betartására késztetik az ön­kormányzatokat. — Ez kétségtelen. Csak akkor majd a Közigazgatá­si Hivatalnak, amely de­cember 11 -étől a köztársa­sági megbízott helyébe lép, kell majd átvizsgálnia az összes önkormányzati ren­deletet és határozatot a jog­szerűség szempontjából, ok­tóber 31-éig visszamenőleg. — Az október 31-ével történő'felmentésükről szó­ló döntést minek tulajdonít­ja9 — Ennek nyilván politi­kai oka lehetett, de köze­lebbről nem ismerem a dön­tés hátterét. A köztársasági elnök úr nagyon udvaria­san búcsúzott el tőlünk, mondván, hogy ő nem vég­rehajtó szerv, csupán tudo­másul veszi az ilyen jelle­gű döntéseket. — De ez a döntés nem tekinthető' ésszerűnek. — Teljesen ésszerűtlen a döntés, pláne így, hogy ér­demeink elismerése mellett mentettek fel bennünket. Fel lehetett volna menteni minket idő előtt alkalmat­lanság címén, ám a jelek szerint nem bizonyultunk alkalmatlannak. — Megtehette volna-e a köztársasági elnök, hogy ebben az ügyben az Alkot­mánybírósághoz fordul? — Ezt nem tudom, de feltételezem, ha alkotmá­nyossági aggálya lett vol­na, akkor tehetett volna ilyen lépést. Nem hibázta­tom a köztársasági elnök urat, hiszen a döntés nem rajta múlott. Tény, hogy a belügyminisztertől kaptunk egy határozatot, amelyben arról értesített bennünket, hogy a köztársasági elnök felmentett minket. Ami tör­tént, teljes mértékben meg­kérdőjelezi a döntéshozók szakmai rátermettségét, mert nem volt ok a felmen­tésünkre. Aggályaim van­nak a jogállamiságot illető­en. Példaként tudom említe­ni az önkormányzatok szint­jén a hajdúnánási ügyet. Is­meretes, hogy az ottani ön- kormányzat határozatot ho­zott az egyházi iskola oda­ítélését illetően, majd ezt visszavonta. Ilyen egy jog­államban nem fordulhat elő. — Lehet, hogy azért tör­ténhet efféle törvénytelen­ség alacsonyabb szinten, mert példaként tűnik fel az, ami odafenn zajlik? — Nem lehet másra kö­vetkeztetni. Ha a lentiek lát­ják, hogy mi történik oda­fenn, akkor ők is veszik ma­guknak a bátorságot az effé­le lépésekhez. Sajnos erről van szó. (bánó) Kampányértékelő munkareggeli Alternatíva a baloldallal szemben Az MDF, a Fidesz és a KDNP vezetőinek tegnapi munkareggelijén Orbán Vik­tor kijelentette: az egész or­szágban tapasztalható a la­kosság jóindulata a három párt együttműködése iránt, hiszen sikerült végre egy al­ternatívát nyújtani a balolda­li kormánnyal szemben. — Esélyeink országszerte kedvezőek — mondta. — A három párt által képviselt, az önkormányzati választá­son induló jelöltek mind­egyikének sikerült össze­gyűjteni a‘kellő számú alá­írást. Főpolgármester-jelöl­tünk, Latorcai János, har­minckilencezer aláírást mondhat magáénak. Elmondta, nem akarják a túlzott magabiztosság látsza­tát, kelteni, s kérte, hogy je­löltjeik folytassák teljes erő­bedobással kampányukat. Surján László, a KDNP el­nöke újra kitért a társadal­mi-gazdasági megállapodás hiányára. Úgy véli, a társa­dalmi békét csak ezzel a megállapodással lehet meg­teremteni, de kérdéses, hogy létrejön-e egyáltalán. Orbán Viktor elismerte, hogy a kor­mány szorult helyzetben van, de ez még nem indokol­ja, hogy mellőzzék az igaz­mondást, és hogy uszítsanak a vagyonosodás és a polgáro­sodás ellen. Mindhárom párt vezetősé­ge aggasztónak találja a Ma­gyar Televízió működését, pontosabban, hogy a televí­zió 20-25 percnyi ingyenrek­lámhoz juttatja a jelenlegi fő­polgármestert az adófizető polgárok pénzén.- • • • V. Cs. Államtitkári kinevezések A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök javaslatára — Tóth Andrást, a Honvédel­mi Minisztérium politikai ál­lamtitkárát e tisztségéből — ér­demei elismerése mellett — fel­mentette, egyidejűleg a Minisz­terelnöki Hivatal politikai ál­lamtitkárává nevezte ki. Dr. Fo­dor Istvánt, a Honvédelmi Mi­nisztérium politikai államtitká­rává, Lábody Lászlót — a Hatá­ron Túli Magyarok Hivatala el­nöki teendőinek ellátására — Wolfart Jánost —, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöki teendőinek ellátására — címzetes államtitkárrá nevezte ki. Az új államtitkárok tegnap ■ tették le a hivatali esküt, . > v Kevés a pénz a gátakra (Folytatás az 1. oldalról) Mindemellett 5 évenként szükséges az árvédelmi mű­tárgyak teljes felújítása, de ezt a munkát is már két cik­lussal el kellett halasztani. A pénzügyi források az inf­lációt sem követik, és a kar­bantartás nominális költsé­geit sem fedezik. Emiatt az­tán létszámleépítések is szükségessé váltak a víz­ügyi igazgatóságnál. Jelen pillanatban 500 főre csök­kent a személyi állományuk a korábbi 1200-ról. Ez any- nyit jelent, hogy amíg ez idáig egy harmadfokú árvíz- védelmi készültség elrende­lése sem okozott problé­mát, addig most a másodfo­kú árvizeket sem tudnák ki­védeni. Épp ezért szüksé­ges kidolgozni egy olyan ár- vízvédelmi stratégiát, amely hatékonyan és szak­mailag megfelelően — az anyagi forrásokhoz mérten — tudja elhárítani a fellépő bel- és árvizeket. W. B. Vajon a Nánási útiak elmennek-e Hajdúnánásra? Hajdúnánáson az önkormányzat a közelmúltban visszaadta a református egyháznak azt az iskolát, amelyet a második világháború eló'tt a református egyház építtetett. Aztán Magyarországon rendszer- változás következett be, azaz a hajdúnánási vezetők elérkezettnek látták az időt ahhoz, hogy korábbi döntésüket megmásítsák, s nemet mondjanak az egyháznak. Az Objektív című, egyébként koránt­sem objektív televíziós műsor ennek kapcsán meg­szólaltatott egy atyát, aki szánalomra méltóan nyi­latkozott, de mi mást is tehetne, honnan is ismerné Sárospatak, Debrecen, vagy Pápa városainak nagy múltú és nagy hírű református iskoláit, honnan is tudná, hogy ezekben a kollégiumokban nem az zaj­lott, vagyis butítás, amivel őt negyven esztendőn ke­resztül butították. Honnan is tudhatná, hogy a ma­gyar nemzet legkiválóbbjai ezekben az iskolákban tanulták azt, amivel olyan széles látókörre tettek szert, hogy az innen vitt munícióval nem Európa ré­szeivé váltak, hanem nagyon sok esetben megelőz­ték Európát. Az egyház szellemisége azóta vajmi ke­veset változott, már csak azért is, mert a négyszázöt­ven éves múltat negyven esztendő alatt még ha go­nosz szándékkal meg is akarták törni, ez olyan súlyt képvisel, ami törhetetlen. Nem így az önkormányza­té, amelyik, gondolják csak el, miféle emberekből állhat, hogy szavukkal úgy játszadoznak, mint macs­ka az egérrel? A jelenlegi hatalom tagjai, ha egészé­ben nem is, de azok a jobb érzésűek, akik a közel­múltban a Nánási úton összejöttek, most kirándul­hatnának egyet Hajdúnánásra, s körülnézhetnének ott, hogy vajon kik, miféle elvtársaik irányítják a kisváros közéletét, vajon kik próbálják meg rette­gésben tartani a jobb érzésűeket? Nézzék meg, hogy ki az a három üvöltő „farkas”, aki győzni kíván a nyáj fölött? (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents