Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-24 / 276. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1994. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK 7 A természet kalendáriuma November — őszutó II. Az állatvilág túlnyomó részénél november már téli hónapnak számít. Kopaszság ül az erdő koronájára és a leveleden fák megannyi csörgő csontvázként meresztik ágaikat az ég felé. Ritkák a verőfényes nappalok, a hajnalok viszont gyakran köddel, zúzmarával köszöntenek ránk. A rovarvilág nagy része pete, lárva, báb, esetleg kifejlett állapotban várja az első enyhe tavaszi napokat. Ebben a hónapban még néhány lepkefaj megfigyelhető, így az őszi piheszövő is. Ám a késő ősz legjellegzetesebb fajai a téliaraszo- lók. A fajok többsége gyakori, így a szegélyes és az aranyos téliaraszolók is. Egyes fajaik, mint a kis és a nagy téliaraszolók jelentős erdészeti kártevők. Ezekre a fajokra jellemző, hogy a nőstények szárnya csökevé- nyes, csak a hímek tudnak repülni. November folyamán halaink döntő többsége telelőhelyére húzódik. A jász a nyári hónapokban kisebb csapatokban él, a nagyobb példányok pedig magányosak. Ősszel nagyobb rajokat alkotva húzódnak a mélyebb szakaszokon lévő telelőhelyeikre, ahol táplálkozásukat a minimálisra csökkentik. Manapság azonban a télen is bőséges táplálékot nyújtó szennyvizek és a maCsuka gasabb hőmérsékletű ipari vizek felborítják a halak hagyományos, szezonális életét, hiszen a téli hónapokban is elegendő táplálékhoz jutnak. Míg a halak többsége a téli hónapokban nyugalmi állapotban van, addig egyes fajok, mint a csuka (lásd 1. ábra), egész tél folyamán aktívak maradnak. Kétéltűink döntő többsége már az előző hónap folyamán telelőhelyeire húzódott. Ám ha kellően egyhe az időjárás, még novemberben, sőt olykor decemberben is láthatunk békákat. Különösen a hosszú, száraz időszakot követő enyhe, csapadékos idő csalja elő egyes példányait. Hüllőink a kétéltűekhez hasonlóan már októberben megkezdik téli álmukat. Egyes fajok csak október második felében kezdenek megfelelő telelőhelyek után nézni. Leginkább ezekkel a fajokkal találkozhatunk november első felében is. A mocsári teknősök mellett viszonylag későn indul telelni a homoki gyík és a pannongyík. Kígyóink közül leginkább a vízisikló tart ki november elejéig. Az őszi hideg szelek novemberre már rég elűzték a madárvilág nótás népét. Október végére a madárvonulás nagyrészt befejeződött. November első felére már csak néhány madárfaj marad. Ekkor vonul el a nyílMezei pacsirta farkú réce, a nyári lúd, valamint a legszebb hangú mezei énekes, a mezei pacsirta (lásd 2. ábra). Ez idő tájt vonul el féltett madárritkaságunk, a kerecsensólyom is. .Novemberre valamennyi téli madárvendégünk megérkezik. A nagy csapatokban megfigyelhető tőkésrécék mellett láthatunk barát- és csörgőrécéket, valamint az északról érkező füstös-, hegyi, kerce- és jegesrécéket. Nagyobb vízfelületeken megjelennek az északon költő vadludak. Ebben az időszakban nagy csapatokba verődve keresgélik táplálékukat a helyben maradó magevő madarak, melyek létszámát északról érkező társaik jelentősen megnövelik. A kenderikék, tengelicek, zöldikék, pintyek, citromsármányok mellett tömegesen jelennek meg a fenyő- vagy télipintyek. A nádasokban nádi sármányok és barkóscinegék keresgélnek táplálék után. A csapatosan mozgó magevők mellett gyakran feltűnnek a ragadozó madarak is. Leggyakrabban karvalyok, illetve a tundrákról lehúzódó kissólymok tizedelik állományaikat. Novemberben húzódik téli szállására a ritka nagy patkós orrú denevér. Párzási ideje ősszel megkezdődik, majd a téli álom szüneteiben is tart. Ám a petesejtek csak tavasszal terméke- nyülnek meg. Ebben az időszakban szaporodhatnak egyéb kisemlőseink is, így a cickányok, egerek, pockok. Különösen ritkább egyedsűrűség esetén, vagy ha bőséges a táplálék. A hónap folyamán megkezdődik a vaddisznók násza, amit búgásnak neveznek. A vadkanok agyaraikkal olykor komoly sebeket ejthetnek vetélytársukon. Novemberben már téli bundát viselnek a rókák. Szőrmét vált a hermelin is, ám a bundacsere jóval feltűnőbb. Ennek a kis ragadozónak a nyári bundája barna színű, míg a téli ettől élesen elütő sárgásfehér. Érdekesség. hogy a farok vége mindig fekete marad. Andrási Pál Tesla és a pomáziak Jósika jótékony hatása 150 éve született Magyar György A Margitsziget főkertésze Nikola Tesla, a szerb származású, de amerikai gazdasági és tudományos karriert befutott nagyszerű feltaláló sok szállal fűződik hazánkhoz. 1856-ban az akkori határőrvidék egyik kis falujában született és tanulmányai befejezése után rokoni segítséggel 1881-ben Budapestre került. A Puskás Tivadar és Ferenc által ekkor létrehozott telefonközpont volt az első mérnöki munkahelye, ahol tehetségének köszönhetően hamarosan vezető mérnöki beosztást kapott. Budapesthez kötötte Teslát első találmánya, egy tele- fon-hangerősítő, valamint legjelentősebb felfedezése is. 1882 februárjában itt kezdett foglalkozni a váltóáramú motor gondolatával. Puskás Ferenc felismerte Tesla rendkívüli "tehetségét, és beajánlotta őt a világhírű amerikai feltaláló és vállalkozó, Thomas Alva Edison európai vállalatához, melynek központja Párizsban volt. Innen kezdve pályafutása egyre magasabbra ívelt, barátainak pénzbeli segítségével Tesla 1885-ben önálló vállalatot alapított, hogy hasznosítva néhány kisebb, szabadalmaztatott találmányát, megfelelő anyagi eszközökre tegyen szert a váltóáramú motor megvalósításához. A vállalat egyre terebé- lyesebb lett, nemcsak Ámerikában, hanem Európa számos pontján is megtaláljuk a Tesla-üze- meket. Ez szükségessé tette az európai látogatásokat, és ilyenkor gyakran ellátogatott Magyar- országra is, hiszen Pomá- zon rokonsága is volt. Ugyanis Tesla anyai nagybátyja, Pajo Mandic huszár ezredeseként szolgált a birodalom különböző vidékein. Egy budapesti tiszti gyakorlat alkalmával ismerkedett meg a közeli Pomáz hírneves szerb földbirtokos családjának, a Lupa családnak egy ifjú hölgytagjával. Az ismeretségből házasság lett, s Pajo Mandic hamarosan a po- mázi szerb közösség tagja lett. Ennek emléke ma is él a községben, a közelmúltban Pomázon a helyi szerb egyházközséggel az önkormányzattal közösen a Lupaházon emléktáblát avatott a nagy tudós tiszteletére. A bensőséges emlékműsoron, melyet a helyi szerb közösség házában rendeztek, a díszvendég özv. Maday Gyuláné Mán- dity Nágya, Tesla nagybátyjának unokája volt, aki ma is Pomázon él. A nagy feltalálót a magyar irodalom is kötötte hazánkhoz. A sokat olvasó vézna kisfiút szülei papnak szánták, 7 éves, amikor szerb fordításban olvassa Jósika, a nagy regényíró Abafi című regényét. Nagyon tetszett neki a mű, amelyet később Wallace Bpn Húrjával vetett össze. így emlékezett visz- sza: „Az akarat és önfegyelem kifejlesztésének lehétősége hatalmas erővel hatott képzelőtehetségemre, és a nagy regény hatása alatt elkezdtem magam fegyelmezni. Kedvelt süteményeimet, vagy szép almákat átengedtem társaimnak, és én inkább nehéz feladatokat oldottam meg. Eleinte erős küzdelembe került, de végül akaratom és kívánságom identikussá vált. Ebben rejlik sikereim titka.” — Irta 1915-ben a Scientific Ambricain c. tudományos folyóiratban. Róbert Péter Százötven esztendeje született Magyar György kertész, ő varázsolta hatalmas, s messzi híres parkká a Margitszigetet, s ugyancsak az ő nevéhez fűződik a sziget —■páratlan rózsakertjének a kialakítása is. Szakismereteit a martonvá- sári Brunszvík-kertészetben szerezte. Majd 1862-től került az Esterházi-uradalom pápai kertészetébe, ahol a kiváló Jámbor Vilmos mellett dolgozott. Később, 1866-tól, József főherceg alcsúti kertészetében folytatta munkásságát. Magyar György 1867-től tevékenykedett a Margitszigeten, s itt Jámbor Vilmos terveit valósította meg — létrehozván a nagyszerű parkot. A Margitsziget további átalakítását 1877-től önállóan vezette és az 1876. évi árvíz által tönkretett ültetvényt rövidesen európai hírűvé fejlesztette. A legújabb kutatások szerint az életkor az egyik legjelentősebb kockázati tényező a rosszindulatú daganatok kialakulásánál, vagyis idősebb korban sokszorosára nő a rákos daganatok megjelenésének veszélye a szervezetben. Például a hatvan évnél idősebbek 40-szeres kockázattal számolhatnak az úgynevezett non-Hodgkin limMagyar György 1882-től lett a sziget főkertésze, ahol pompázatos rózsagyűjteményt alakított ki, amely a magyar rózsatermesztés központjává vált. A sziget kereskedelmi kertészetében vezeték alatt ezemégyszázfajta rózsát termesztettek tizenhatezer példányban. Magyar munkássága alatt létesült a japánkert a szigeten. Itt, a szigeten született a fia, Magyar Gyula (1882—1945), az ismert növénynemesítő. Magyar György 1909-ben vonult nyugalomba. Ám, továbbra is fáradhatatlanul tevékenykedett, s ennek során Csobáncán évelőkertészetet rendezett be, melynek pünkösdiró- zsa-gyűjteménye országos hírnek örvendett. A kiváló kertész 1923. augusztus 5-én, Po- mázon hunyt el. Kép és szöveg: Bozó Emil fóma kialakulását illetően a húsz év alattiakhoz képest. Ugyanígy a gyomor, a vastagbél, a mell és egyéb szervek rákos daganatai is nagyobb gyakoriságot mutatnak az idősebb korosztályban. Az okokat vizsgálva azt tapasztalták, hogy bizonyos rákfajtákért felelős génmutációk szaporodnak meg az életkor előrehaladtával. Margitszigeti rózsák A fák és az öregedés INNEN — Enzimmel a zöld hályog ellen Az izraeli Weizman Intézetben kidolgozott eljárás újabb reményeket ígér a zöld hályogban, glaukómában szenvedők számára, betegségük gyógyítására. Ezt a gyakori szembajt az okozza, hogy megnő a szem csamokvizének nyomása. Ez alacsonyabb a vérnyomásnál: 16—20 higanymilliméter között ingadozik. Ezért különféle látási zavarok keletkeznek. Ha idejében felismerik, gyógyszerekkel vagy műtéti eljárással gyógyítható. Az eljárás lényege: a kontaktlencséhez hasonló, különleges műanyagból készült kis korongot helyeznek a szembe. Ez egy collagenase nevű enzimet tartalmaz, amely fokozatosan kiszabadul a korongocska anyagából. Hatására a szaruhártya elvékonyodik, és így a felesleges csarnokvíz eltávozhat a szem belsejéből. A beavatkozás nagyon egyszerű, és nem képződnek hegek, forradások vagy egyéb elváltozások, amelyek esetleg a műtét után némileg zavarnák a látást. Az új eljárás azonban csak néhány év múlva, a megfelelő ellenőrzési Vizsgálatok lefolytatása után kerülhet a klinikai gyakorlatba. , . , ..................... A Hold mint hőmérő Amerikai tudósok azt a halovány fénylést akarják felhasználni az üvegházhatás és a globális felmelegedés mérésére, amelyet Földünk légköre vetít égi kísérőnkre. Földünk ugyanis némileg visszatükrözi a Napból ránk zúduló sugárzást, és ennek egy kis részét a Holdra vetíti. így — persze nagyon kis mértékben —- mintegy megvilágítja azt. Ez a halványan derengő fény akkor látszik Földünkről, amikor a Hold vékony sarló alakú, és csak viszonylag kis részét látjuk fényesen. Arizonai és kaliforniai kutatók teleszkóppal és speciális kamerákkal ennek a Föld-fénynek az erősségét mérik. Földünk légkörének visszaverő képességét ugyanis főleg a hóborította területek nagysága és a légkörünkben lévő vízgőzök mennyisége határozza meg. E tényezők viszont a globális hőmérséklettől függnek. 1,1 fokos felmelegedés például egy százalékkal csökkenti a Földről érkező fény visszatükröződését a Holdról. A módszer szellemes — igaz csak sokéves megfigyelés, illetve rendszeres mérés hozhat eredményt. ONNAN,
