Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-24 / 276. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK Mozivászon Dermedt szív, avagy: az örök idegen Ritkán kerül mostanában francia film a magyar mozik műsorára. Hol van már az idő, a ’60-as évek, mikor a francia újhullám, a nouvelle vague alkotásaiért — melyek nem annyira sztorit akartak elmondani, hanem az esendő emberi lélek feltárásában jeleskedtek — rajongtunk, mikor minden valamirevaló középiskolában működött filmklub, sőt, a tantárgyak közé került a filmesztétika. Mozijainkat — videotékáinkat — amerikai filmek árasztják el, az újhullámosok közül Truffaut meghalt, Godard botrányaival vált hírhedtté, Claude Chabrol, Alain Resnais, Agnes Varda körül csönd van, ha forgatnak is filmet — Chabrol például 1990-ben elkészítette a Bovaryné filmváltozatát —, azok nem jutnak el hozzánk. Ezért különleges, ritka élmény a most bemutatott Claude Sautet-film, a „Dermedt szív” megtekintése. (A cím fordítása ezúttal jól sikerült, az eredeti Un coeur en hiveii— szó szerint: Egy szív télen — lényegét ragadja meg.) Az 1924-ben született rendező csak 1968-ban mutatkozott be első filmjével, Az élet dolgaival. Később is ritkán jelentkezett filmmel, ezért nem is tartották számon az újhullám jelentős alkotói között. A Dermedt szívet tavaly majd’ hetvenévesen forgatta, így akár meg is lepődhetnénk frissességén, üdeségén, érzékenységén. A film főszerepeit nem idollá vált színészek játsszák, minek következtében talán inkább elfogadjuk, hogy akiket látunk, valóban nem más mint Stéphane, Maxime, Camille. Maxime szereti Camille-t, a lány pedig viszonozza érzelmeit. S nem arról van szó, hogy aztán közbelép a harmadik, Stéphane. Stéphane mindvégig jelen van. Mint hegedűkészítő munkatársa, segítője a hegedűművész Camille-nek. Maxime-hoz régi barátság fűzi. Kellemes, kedves ember, akit mindenki „elfogad”. Ő azonban nem adja magát. Szívét furcsa dermedtség tartja fogva. Örök idegen, aki nem száll be mindabba az iszonyatba, amit úgy nevezünk, élet. Maga is szenved ettől, mégsem bocsátkozik érzelmekbe, melyek fájdalmasak és zűrzavarosak lehetnek, nem vállalja azt a kiábrándulást, melyet egy szeretkezés után érezhet az ember. Látjuk közelről az arcokat, a három főszereplőét és másokét, finom rezdüléseik által nyomon követjük, hogyan jut el Camille odáig, hogy maga vall szerelmet egy férfinak, Stéphane milyen utat jár végig a feleletig, amit erre a vallomásra ad: én nem szeretem magát. A háttérben pedig ott van Párizs. A kamera végigpásztáz utcák távlatán, behatol a nagyvárosi forgalom „embervadonába”, jóvoltából belépünk bisztrókba és vendéglőkbe, szemünk ide-oda pillanthat ezek belső terében, vendégei között, forró hangulatú hangversenyen veszünk részt, Párizs környéki őszi erdőben autózunk az éjszakában. Mind e varázsos világban a lakásbelsők már sivárak, a ma emberének már nincs ideje, ereje ahhoz, hogy széppé, otthonossá tegye élete színterét — csak egyelőre még használja amit elődei ráhagytak. Dermednek a szívek. A filmet csupán a Vörösmarty moziban játsszák, mely figyelemre méltó kulturális szolgáltatóhelyévé vált fővárosunknak. Olyanná, ahová mindig érdemes betérni. Nádudvari Anna Répaszeletvásár! Kétszer préselt cukorrépaszelet kedvezményes áron, az Ercsi Cukorgyár Rt.-nél Érdeklődni lehet a (25)-312-835-ös és a (25)-310-609-es telefonszámon. Bolgár elismerés Király Zoltánnak Zselju Zselev államfő elnöki rendelettel a Madarai Lovas érdemrend második fokozatát adományozta Király Zoltán költő-műfordítónak, a Szófiai Magyar Kulturális Intézet volt igazgatójának a bolgár—magyar kulturális kapcsolatok fejlesztésében kifejtett több évtizedes eredményes munkásságának elismeréséül. Kitüntetés Spielbergnek — Steven Spielberget, a „Schindler listája” című nagy sikerű film rendezőjét Ehe Wiesel holocaust-em- lékdíjjal tüntették ki. Ünneplésére New Yorkban ösz- szegyűlt az annak idején Schindler alkalmazásában állt, s a holocaustot túlélő negyven zsidó — írta a Reuter. — Spielberg egy zseni. Mesterien fogta meg a témát — jelentette ki az ünnepségen a náci koncentrációs tábort túlélő, 81 éves Leopold Page, aki rajta volt azon a listán, amelyet az 1300 zsidó életét megmentő gyáros állított össze az üzemeiben alkalmazandók- ról. A gyár a hadban álló Németország számára termelt fejlett technológiával előállított fegyvereket. Schindler nagy kockázatot vállalt azzal, hogy olyan munkásokat vett fel, akik vajmi keveset értettek a végzendő szakmunkához. A Spielbergnek átadott emlékdíjat az Izrael Állam javára kötvényeket kibocsátó Elie Wiesel ügynökség hozta létre, s a náci Németország elől megmenekült, a holocaust borzalmait túlélő személyeknek ítéli oda évente. Az amerikai rendező az első olyan kitüntetett, aki nem a holocaust túlélője. Az ünnepségen részt vevő túlélők Oskar Schindler mellszobrát ajándékozták a rendezőnek. Ä ceremónián jelen volt a Nobel-dí- jas író-professzor Elie Wiesel is. Karácsonyi könyvvásár (Folytatás az 1. oldalról) Áz MKKE a könyveknek azt a „különleges” státusát szeretné elismertetni, amelyet betöltenek a kultúra, az oktatás és a művészetek közvetítésében. Az egyesülés továbbra is kitart azon igénye mellett is — hangoztatta Zentai Péter László —, hogy a pedagógusok — akiknek munkaeszköze a könyv — húszezer forintos értékhatárig leírhassák vásárlásaikat az adóalapjukból. A kiadók ünnepi ajánlataiban szerepelnek versek, hazai és külföldi szépprózai művek, antológiák, esszék, riport- és tanulmánykötetek, társadalomtudományi munkák, művészeti albumok, ismeretterjesztő, sport- és hobbikiadványok, ifjúsági regények, mesekönyvek. A régizene a lelket konzerválja Látogatóban Kecskés András lantművésznél Kecskés Andrást az Egressy Klubban hallottam először jó negyedszázaddal ezelőtt, klasszikus gitárzenét játszott. Ez a hely volt a próbatermük, innét kísértem el őket egy munkásszállóbeli koncertjükre. Most Szentendrén emlékezünk együtt a hőskorra, a művész gyönyörű otthonában. Egész életében hűséges maradt önmagához, most is azt vallja: — Ha az emberek többet foglalkoznának zenével (aktívan vagy passzív hallgatóként), más minőségű lenne a párbeszéd ember és ember között. Azóta Kecskés Andrásból lantművész lett, a bécsi Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát; a salzburgi Mozarteum mesterkurzusán ismerkedett a régi zenével, majd az innsbrucki nyári akadémiákon tanult, míg 1972-től tagja lett a világhírű Régizene Együttesnek; a bécsi Clemencic Consortnak. Saját együttesével pedig már 1978-ban győztese lett a belgiumi régizenei nemzetközi fesztiválnak, majd maga is lantprofesszor. Tizenegy éve laknak Szentendrén. Felesége, Pastinszky Krisztina négy évvel ezelőtt házuk alagsorában antikváriumot nyitott, a híres dömösi Pastinszky család védett könyvtárának maradványaiból. A fiatalon járókocsiba kényszerült asszony (lovaglás közben érte a baleset) házi liftben közlekedik a könyvtár és a lakás között, és a világ minden tájára elkíséri férjét, akinek legfőbb támasza. Fejedelmi udvarok zenéje — A Kecskés Együttesnek — szórólapjaik tanúsága szerint is — óriási a repertoárjuk: 75 egész estét betöltő műsoruk van, ebből a magyar zenetörténet 20 óra. A legismertebbek: a Carmina Bura- na et Hungarica, Régi török zene Európában, A kuruc küzdelmek zenetörténete, Kálti Mark: Képes krónika (a magyarok története a kezdetektől 1370-ig). Hogyan jöhetett ez létre? Honnét, milyen módszerrel tudták előásni a középkor és a reneszánsz kor zeneirodalmát? — A zenetudomány történészeinek hada dolgozik ezen már egész Európában évtizedek óta — mondja. — Az első lépéseket a nyugatiak tették meg, de a fejedelmi udvarok zenéjét feltáró munka oroszlánrésze a magyaroké. (Érdekes Báthory udvarának a zenéje, vagy a Mátyás királyé úgyszintén.) Húszévi felkészülést igényelt az, hogy egy-egy ilyen műsort néhány hét alatt képes legyek összeállítani. Például az irániak vagy másfél évtizede ünnepelték az Irán állam megalapításának évfordulóját (köztudott, hogy az ókorban ez volt Perzsia), az ünnepségre Perzsia fejedelmi udvarainak zenéjéből állítottuk össze műsorunkat. Ilyen óhajoknak csak úgy tudunk eleget tenni, hogy én folyamatosan gyűjtöm a régizenét, külhoni fellépéseim során. Már ötkoffernyi mikrofilmem van. Európa majd’ minden lantkottáját őrzöm. Szerencsére a műveket még nem vámolják. Azt hiszem ez a zene a lelket konzerválja. Zergekürt és reneszánsz ruha — A régizenét természetesen csak korabeli hangszerekkel lehet megszólaltatni. Mi a nevük ezeknek a különös csodáknak, amivel tele van a nappalijuk és az előszobájuk is? — kérdem. — Szoprán-, alt- és basszuslantok. Ez az ud, az koboz, a töröksíp, a zergekürt; ezek pedig harangjátékok, dobok, harsonák és ímhol sámánsíp — mutat körül — és akadnak „őrült emberek”, — az együttesünket is beleértve — akik képesek újraalkotni, rekonstruálni még az ókor hangszereit is. A kertben külön álló kis házban tárolják a kosztümöket: Áldásos, értő, asszo- nyi kezek varrták másfél évtizeden át. Tervezők munkája — és szakkönyvek segítségével; középkori, reneszánsz és barokk ruhák. — Tehát önök is részesei a visegrádi rendezvényeknek? Úgy tudom, Ön is tagja a Szent György Lovagrendnek. — A választ messzebbről kell indítanom. Bécsben például már szokás reneszánsz esküvőket tartani, vagy születés- és névnapra antik kosztümös együtteseket meghívni. Nevezhetjük ezt a szóraEgyütt a Kecskés házaspár a szentendrei otthonukban Erdősi Agnes felvétele kozás egyik formájának is. Az ember örök játékos — Homo ludens... Visszaálmodni magunkat oly korokba, amelyekben nem is éltünk, mondjuk a harmincéves háborúba, minek nevezhető, ha nem játéknak. Úton, Balassi-nótákkal — Mondana hazai példát is erre? A visegrádi várjátékokon kívül... — Hogyne. A Novotrade vállalat a dolgozóinak visegrádi napot szervezett. Nem rockzenét akartak hallgatni, nem is cigányzenét; hanem hadtörténeti jeleneteket akartak látni, korabeli zenét hallgatni. Visegrádon működik a Szent György Lovagrend Haditorna Csoportja is; velük együtt rendeztük meg ezt a szép napot. — Mondja, hogyan lesz valakiből lovag? — Felkérik rá. És három személy javasolja. Feltétel, hogy az illető lovagi módon éljen és viselkedjék; egyik fő szempont a jótékonykodás. Kecskés András lantművész ennek a feltételnek, minden kétséget felülmúlóan megfelel. Nagy missziót vállalt azzal, hogy segíti a határon túli magyarokat: Ungvárra, Munkácsra, Beregszászra teherautószám vitték az élelmiszereket... Ma is jótékonysági hangversenyeket adnak: Október 16-tól 22-;g például a Felvidéket járták: Losonc, Kassa, Rimaszombat... és Kékkő, ahol a Balassi-év- fordóra rendezett kiállításon is hangversenyt adnak. Szlovák nyelvre fordított Balassi-verset énekelnek, hadd értsék mások is a nagy magyar költőt. Ónody Éva
