Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-23 / 275. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAC 1994. NOVEMBER 23.. SZERDA Foodapest ’94 Nemzetközi kiállítás Budapesten Hazánk rangos nemzetközi eseménynek ad otthont, hiszen november 23—26. között Bu­dapesten megrendezik a II. nemzetközi élelmi­szer-, ital- és élelmiszer-gépipari szakkiállí­tást, közismertebb nevén a Foodapest ’94-et. Az elsőt két évvel ezelőtt, 1992-ben tartot­ták meg, amely a rendezők és a résztvevők egybehangzó véleménye szerint sikeresnek volt mondható. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a két évvel ezelőtti 852-vel szemben idén már 901 cég vesz részt a kiállí­táson, és ezek több mint fele külföldi. A leg­többen — 121 kiállító — Németországból ér­keznek, de részt vesznek olyan országok is, mint például Mexikó, Szíria, Törökország, Új-Zéland, amelyek két éve nem voltak jelen, sőt idén — díszvendégként — az Európai Unió is a kiállítók névsorát gyarapítja. A részt­vevők számának növekedése maga után von­ta, hogy a kiállítási terület az 1992-es 14 219 négyzetméterről 20 005 négyzetméterre bő­vült. Ebben az évben a résztvevők összesen 29 országot képviselnek — két éve ez a szám 25 volt —, és ebből 16 ország nemzeti bemu­tatóval szerepel a kiállításon, ami azt mutatja, hogy a Foodapestet olyan jelentős esemény­nek tartják, amelyen érdemes megjelenni és bemutatkozni a világ előtt. Mindezek az adatok bizonyítják, hogy Eu­rópának ebben a térségben is szüksége van egy ilyen szakmai fórumra. Ma már nyugod­tan elmondhatjuk, hogy a kétévenként meg­rendezésre kerülő Foodapest a kölni, a pári­zsi, a londoni, az utrechti, vagy a koppenhá­gai hasonló jellegű szakkiállítások mellett előkelő helyet foglal el Európa — sőt már nem is csak Európa — vezető élelmiszercé­geinek kiállítási naptáraiban. A négynapos rendezvény második napja a bor napja lesz, majd utána 25-én és 26-án biokultúra-napokat tartanak a „méregmen­tes minőség” jegyében. Természetesen a programok mellett folyamatosan megtekint­hető a kiállítás is. (Pontosabban a nagykö­zönség számára csak a negyedik "hapon lesz erre lehetőség, hiszen ez elsősorban szak­mai fórum.) A cégek közötti megmérettetés első része egyébként már lezárult, hiszen Hernádi Zol­tán november 10-én átadta — a szervezők által létrehozott — a legkiválóbb termékek­nek járó „kiváló minőségű élelmiszer” díjat, amelyet ezúttal a zsűri véleménye alapján 22 termék érdemelt ki, amelyek természete­sen megtekinthetők lesznek a kiállításon. (fenyvessy) Gazdasági feltételek listája EU-szakérto Prágában Az Európai Unió bizottsága jövőre átadja a cseh kor­mánynak azt a listát, amely a Cseh Köztársaság EU-fel- vételének gazdasági feltéte­leit tartalmazza majd — kö­zölte Leon Brittan, a bizott­ság tagjava cseh Nova Tv- nek és a CTK hírügynökség­nek adott nyilatkozatában. Brittan — aki kétnapos látogatásra érkezett a cseh fővárosba — elmondta, hogy ezt az igen részletes listát a felvételt kérő összes ország esetében külön dol­gozzák ki. Hangsúlyozta ugyanak­kor, hogy a közép-európai országok felvétele nem csak a feltételek teljesítésé­től függ, hiszen belépésük­re az EU-nak magának is fel kell készülnie. E tekintet­ben, szavai szerint, kulcs- fontosságú lesz majd az EU 1996-os csúcsértekezlete. Brittan csehországi látoga­tásának célja, hogy az EU ál­tal finanszírozott PHARE be­ruházási program módosítá­sáról tárgyaljon, mivel a program irányultságát az utóbbi időben több közép- és kelet-európai ország részé­ről is bírálat érte. Prágai programja során az európai politikus tárgyal Vaclav Havel államfővel, Václav Klaus kormányfővel, Zieleniec külügyminiszter­rel, valamint a cseh kor­mány gazdasági miniszterei­vel. Devizaszámlák Nőtt a tartalék Az elmúlt hónapban csak­nem 8 milliárd forinttal nö­vekedett a lakossági deviza- számlák forintértéke, igaz, ebből az összegből mintegy 3 milliárd az októberi 1,1 százalékos leértékelés kö­vetkezménye. A Magyar Nemzeti Bank­ban áz MTI érdeklődésére elmondták, hogy október 31-én az előzetes adatok szerint 280 milliárd forint értékben őriztek lakossági konvertibilis valutát, ami mintegy 2,5 milliárd dollár­nak felel meg. A befizetés 56,7 milliárd forint, a kifize­tés pedig 48,9 milliárd forin­tot tett ki a konverziókkal együtt. A keleti piacok nélkül nem megy A Zalahús sikere A magyar húsipar a keleti piacok nélkül a közel- s a távo­labbi jövőben nem érhet el jelentős eredményt — össze­gezte Farkas Imre a Zalahús Rt. elnök-vezérigazgatója a cég, illetve a hazai élelmiszer-ipari ágazat évi teljesítmé­nyét, illetve kilátásait a tegnapi sajtótájékoztatón. A Zalahús Rt., mely a ha­zai nagyvállalatok körében végbement privatizáció so­rán egyedülállóan megma­radt magyar tulajdonban, sőt vagyonának 86 százaléka a cég dolgozóinak kezében van, sikeres évet zár 1994-ben. Mint azt a tegnapi sajtótájékoztatón megtudtuk: a vállalat elsősorban a fővá­rosi boltokban népszerű, de igyekszik ellátni íze és ked­vező árfekvése miatt méltán kelendő termékeivel vala­mennyi hazai megyénk sza­káruházait is. Farkas Imre elnök-vezér­igazgató mind az idei eszten­dő teljesítése közben, mind pedig a jövő esztendei ter­vek kitűzésekor a legfőbb gondként a húsiparban hasz­nált alapanyagok árainak fo­lyamatos emelkedését, illet­ve az állami támogatás csök­kenését nevezte meg. Mint mondta: míg a közös piaci országokban 60 százalék kö­rüli a támogatottság, ugyan­ez hazánkban átlagosan 12-13 százalékos. — A vitathatatlanul húzó­ágazatnak tekinthető élelmi­szer-gazdaság, s ezen belül a hús-feldolgozóipar támoga­tottsága a kettő arány között lenne ideális — válaszolta az elnök-vezérigazgató egy újságírói kérdésre. Mindezt azzal kapcsolatban fejtette ki Farkas Imre, hogy jelezte: cége tudomásul vette a kor­mány piacszűkítő, fogyasztás­csökkentést szorgalmazó ta­karékossági programját, de — amennyiben a Zalahús- termékek a hasonló áruk kö­zül a legjobbnak mutatkozná­nak a boltokban — azt sem tartattá kizártnak, hogy azok­ból akár más feldolgozó vál­lalatok áruinak a rovására is növekedhetne a kínálat. A Zalahús termékei nem­csak a hazai piacon népszerű­ek: világszínvonalú gyártóso­rán, illetve a korszerű csoma­golástechnológiával előállí­tott termékeivel szemben idén sem itthonról, sem kül­földről nem érkezett panasz. Ugyanakkor a cég vezetői at­tól tartanak: ha nem változik meg az ágazat hazai támoga­tottsága, s nem alakul kedve­zőbben az alapanyag-kíná­lat, félő, hogy — áremelke­désre kényszerülve — a Zala- hús-termékek nem lesznek ka­pósak a jövőben külföldön. Hogy ez mégse következzék be, a vállalat megerősítette az üzletkötő-hálózatát, s újabb törekvéseket is tett a kínálat bővítésére. Utóbbit is­merték el a Foodapesten az­zal, hogy a Királysajt neve­zetű Zala-termék nagydíjat kapott. (mé) Kétmillió palack évente A Martini hazai termék Átadták hétfőn a Martini cég új budapesti irodáját és rak­tárépületét. A 300 millió fo­rintos beruházást a 30 millió forint alaptőkével alapított Interdrinks Kft., a Martini­csoport magyarországi ve­gyes vállalata indította meg 1991 októberében. A megnyitón elhangzott, hogy az 50 alkalmazottat foglalkoztató cég idén 1,2 milliárd forintos forgalomra számít. Jelenleg ez évi több mint 2 millió palack értékesí­tését jelenti. Az Interdrinks Kft. vezérigazgatója elmond­ta, hogy a Magyarországon gyártott Martini 90 százalék­ban hazai terméknek minő­sül, mert a Martini cég az olaszországi Pessionében lévő gyárából vásárolt kon- centrátumon kívül az összes kiegészítő anyagot — bor, alkohol, cukor és karamell — hazánkban szerzi be. A Bacardi- és a Martini-cso­port között 1992-ben jött lét­re fúzió. Az Interdrinks Kft. így a Bacardi—Martini-cso­port tagja lett. A kft. import- termékei között a Bacardi rum mennyiségben és érték­ben egyaránt vezető helyet foglal el. Forintos hírek Az Agrobank likviditása továbbra is jó, a betétesek összes igényeinek eleget tud tenni a pénzintézet. Kedden már normális ütemben folyt a banknál az élet. Ezt Martényi Csa- báné, az Agrobank általá­nos vezérigazgató-helyette­se nyilatkozta az MTI-nek tegnap. A jövő héttől indul a Tri­ton P. T. T. Rt. 90 millió forint névértékű részvény- csomagjának jegyzése. A névérték másfélszereséért kínált részvények nem nyújtanak lehetőséget adó­visszaigénylésre. A Triton P. T. T. a magyarországi cégek nagy többségéhez képest magas osztalékot fi­zetett az elmúlt években: 1992-re 25, 1993-ra 15 szá­zalékot. A cég részvényeit a kibocsátás után a tőzsdé­re is be kívánják vezetni. A többéves piacépítés után az idén várhatóan már nye­reséges lesz az ÖMV-Hu- nágira Kft., az osztrák ÖMV magyar leányvállala­ta — közölte az MTI ér­deklődésére Mayer Ta­más, a kft. ügyvezető igaz­gatója. Konferencia az oktatásról Családi vállalkozások A családi vállalkozások, vál­lalkozó családok a témája an­nak az országos konferenciá­nak, amelyet a szegedi Peda­gógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézet rendez november 25-én és 26-án. A magyar gazdaságban egyre nő a családi vállalkozá­sok száma, a jövedelemszer­zésen túl azzal a céllal is, hogy a tevékenységet a gyer­mekek folytassák, belenője­nek a vállalkozásba szüleik mellett. A vállalkozóvá vá­lásban fontos kérdés: hol és hogyan gyakorolhat „éles­ben” a tanuló. Ugyanilyen fontos kérdés az is, hogy ki tanítson vállalkozási ismere­teket, az oktatáshoz milyen felkészültségre van szükség. A pedagógusok szerint or­szágos programra van szük­ség a tanárképzésben, java­solják, hogy graduális, posztgraduális szinten kap­jon helyet a vállalkozásokta­tással foglalkozó tanárok képzése. Ezekkel a kérdésekkel ha­zánkban eddig senki nem foglalkozott — hangzott el a sajtótájékoztatón. Ugyanak­kor az újonnan alakuló csalá­di vállalkozások résztvevői igénylik a segítséget. A két­napos konferencián a szak­emberek e kérdésekről cse­rélnek véleményt Szegeden. Kazah—magyar keretszerződés Bevált a hazai kukorica Újabb, három évre szóló, 42 millió dolláros keretszer­ződést kötött kazah partne­reivel a Trading Complex Kft. és a bábolnai IKR Rt. A szerződés értelmében Ka­zahsztánban 25 ezer hektár­ra bővítik a jelenlegi 13 hek­tárról a magyar technológiá­val termelt kukorica vetéste­rületét, 250 hektáron pedig hibrid vetőmagot termeszte­nek. A keretszerződést fi­nanszírozó megállapodást előreláthatólag december elején, Nazarbajev kazah el­nök magyarországi látogatá­sa alkalmával írják alá a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a kazah Exim- bank vezetői. A technológia exportját bonyolító Trading Complex Kft. vezetője, Selmeczy La­jos hétfői tájékoztatása sze­rint a magyar technológiá­nak köszönhetően az idén is jó kukoricatermést takarí­tottak be a kazah földeken, az átlagosnál zordabb időjá­rás ellenére. Az átlagtermés hektáronként elérte a 7,6 tonnát, ez 10 százalékkal ke­vesebb, mint tavaly. A Bábolnai IKR Rt. há­rom éve szállít komplett technológiát, vetőmagot a Kazah Köztársaságba, ezt vegyszerek, gépek, szakem­bergárda egészíti ki. A bankközi hitel a .bábolnai cég számára újabb három évre biztosít stabil megren­delést, amely referencia le­het majd további^ progra­mokhoz Közép-Ázsiában. Az érdeklődés kazah rész­ről is folyamatosan nő: a ka­zah kormány már korábban jelezte, hogy összesen mint­egy 200 ezer hektáron beve­zetné az IKR-programot az alma-atai, csimkenti, dzsam- buli és kusztanáji földeken. Jó ütemben haladnak a földmunkálatok Albertirsa határában. A leendő körgyűrű az 5-ös utat köti majd össze a 4-essel Erdősi Agnes felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents