Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-23 / 275. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. NOVEMBER 23., SZERDA 5 Megszűnik az Elak A cég dolgozói kft-t alapítanak Kerepestarcsa a kettéválás küszöbén Maradjon meg az együttműködés Még 1992-ben tör- < Mgj tént: az Állami Va- gyonügynökség pá- lyázatot írt ki a 15 százalékban a város önkor­mányzata, 85 százalékban pe­dig az állam tulajdonát képező váci Elak elektroakusztikai kft. (a korábbi Gelka jog­utódja) állami tulajdonrészé­nek privatizálására. Ha nehe­zen is, de végül két helybéli vállalkozó, Sági Nándor, a Halló Mintabolt tulajdonosa, illetve Cserkaszky Miklós sze­mélyében sikerült is vevőt ta­lálni. A két vállalkozó a 10 mil­lió 800 ezer forintban megál­lapított vételárat az adásvételi szerződés megkötésekor csak részben fizette ki, a fennmara­dó összeg ÁVÜ részére való átadására haladékot kértek és kaptak. Az üzlet ennek ellené­re végül kútba esett: mond­ván, hogy hiányos informáci­ók alapján határozták el a vá­sárlást, s az Elak helyzete rosz- szabb, mint azt a rendelkezé­sünkre álló ismeretek alapján feltételezték, Sági Nándorék fél év elteltével visszaléptek. Az ÁVÜ 1993 novembe­rében újra meghirdette a pri­vatizációt, s ezúttal nagyobb sikerrel járt: a kft. dolgozói­nak érdekét, bizonytalan helyzetét szem előtt tartva, a város önkormányzata megvá­sárolta az állami üzletrészt, s a cég 100 százalékos tulajdo­nosa lett. Ezzel együtt egy, a Pest Megyei Munkaügyi Bí­róságon folyó, Sági Nándo­rék ellen indított pert is ma­gára vállalt: a két vállalkozót az általuk rendkívüli felmon­dással menesztett Juhász Ist­ván, az Elak volt ügyvezető­je, illetve Rácz Istvánná, a cég egykori főkönyvelője pe­relte be. A munkaügyi per ez év nyarán lezárult, mégpedig az­zal, hogy a bíróság a két ko­rábbi vezetőnek való felmon­dást jogszerűtlennek ítélte, s azt is kimondta: az Elak fi­zesse ki Juhász Istvánnak és Rácz Istvánnénak a kiesett időre járó, illetve a felmondá­si időre szóló bérét, s mind­kettőjüknek adjon végkielégí­tést. Mindezek összege, amint azt Harmati Ferenc­iéi, Vác város alpolgármeste­rétől megtudtuk, hozzávető­legesen mintegy egymillió forintra rúg, amit az önkor­mányzat a lehető legrövi­debb időn belül át is ad az el­bocsátott vezetőknek. Nemrégiben újabb fordu­lat állt be az Elak-„ügyben”: a cég dolgozói úgy határoz­tak, hogy egymillió forint törzstőkével Velka néven lét­rehoznak egy új elektroa­kusztikai kft.-t. Ezzel párhu­zamosan az Elak az önkor­mányzat döntése értelmében végelszámolással megszűnik. (ribáry) Fegyelmi határozat Csökkentették a polgármester személyi alapbérét I A kiszabható legsú­lyosabb fegyelmi ' büntetéssel, szemé­lyi alapbérének húsz százalékra való csök­kentésével sújtotta határoza­tában Kiskunlacháza képvi- selő-testülete legutóbbi ülé­sén Kocsis Mihályt, a nagy­község polgármesterét, akit a testület korábban felfüg­gesztett állásából. A fegyelmi bizottság a rendelkezésre álló dokumen­tumokból és a szakértői je­lentésből megállapította, hogy a polgármester munká­ja során a tisztségével és fel­adatkörével összefüggő kö­telezettségeit nem látta el megfelelően, s jogsértéseket követett el az Állami Szám­vevőszék vizsgálata után is. Az önkormányzatot ért csődért (ennek okaival la­punkban már több ízben fog­lalkoztunk) elsősorban Ko­csis Mihályt terheli a felelős­ség — áll a bizottság jelenté­sében. Döntéseinél csak az általa kiválasztott munkatár­saira, a főépítész és a pénz­ügyi csoportvezető vélemé­nyére támaszkodott, az ön­kormányzat bizottságai és a képviselő-testület elé hiá­nyos adatokat tárt. Szándé­kosan megtévesztette őket, akik ezek birtokában foglal­tak állást a beruházások megvalósíthatóságáról. A képviselő-testület a pol­gármester felfüggesztését megerősítette, aki már ko­rábban jogorvoslatért folya­modott a Pest Megyei Mun­kaügyi Bírósághoz. A tár­gyalás következő fordulóját a bíróság december 9-re tűz­te ki. K. M. Új óvodával gazdagodott a hét végén Veresegyház. Az impozáns épületben száz ki­csit tudnak elhelyezni négy csoportban. Ezenkívül két külön helyiségben játszószo­bát, illetve igény szerint a ki­csinyek nyelvi foglalkozására alkalmas tanulót rendeztek be. Az épületet, mint oly sok más községi intézményt, a Kvadrum Kft. — melyet Ma- kovecz Imre tanítványa, Zsig- mond László vezet — tervez­te. A szombati megnyitón, a legkisebbek ünnepi műsora után Pásztor Béla polgármes­ter avatta fel az óvodát Krekács Róbert felvételei I§ Tfl Ajk)* * Jh 1 # •lÉVi 1 1 Hit S f s Galántai Viktor, a kerepestarcsai önkormányzat képvise­lő-testületének tagja végig ellenezte a település kettéválá­sát. Bár maga is elismeri, hogy az 1970-es években végbe­ment erőszakos egyesítés helytelen volt, a mai közigazgatá­si és működtetési feltételeket, illetve az Európában általá­nossá váló települési formákat számba véve célszerűbbnek tartotta volna Kistarcsa és Kerepes további együttélését. — Ma már természetesen azt mondom, hogy el kell fo­gadni a helyi népszavazáson megnyilvánult többségi dön­tést, s tudomásul kell venni, hogy Kerepestarcsa ezentúl két közigazgatási egységre válik szét. Ugyanakkor látni, s ezt a december 11 -ei válasz­tásokra érkező szavazókban tudatosítani kell, hogy mind Kerepesen, mind Kistarcsán olyan vezetést kell választa­ni, melynek tagjai értik: a közigazgatásilag kettévált te­lepülésnek számtalan közös ügye marad. így például a közművek működtetése, az uszoda fenntartása, vagy a jö­vőbeni feladatként jelentkező helyi ivóvízbázis feltérképe­zése s kiaknázása: mind kö­zös érdek, s közös ügy. A helyi képviselő úgy lát­ja, hogy a két település külön­válását kezdeményezők első­sorban érzelmi okokra hivat­koztak a népszavazások kez­deményezésekor. Amikor pél­dául a legutóbbi (miként ar­ról lapunk több ízben is be­számolt, az első népszavazás eredménytelen volt, így azt meg kellett ismételni — A szerk.) népszavazáson a kez­deményezők azt a gondolatot sugallmazták, mely szerint a korábbi egyesítésnél nem kér­ték ki a lakosság véleményét, így annak elmondására most kínálkozik alkalom. Nos, ez­zel az elvvel tulajdonképpen a jelenleg Európában tapasz­talható települési gyakorlat­nak mondtak ellent. Ott ugyanis egyre erőteljesebben jelentkezik az igény a kistér­ségi együttműködésre. — Mint a megyei önkor­mányzat képviselője is ugyan­ezt az elvet vallottam, s mun­kám során e szerint cseleked­tem az elmúlt négy esztendő­ben — fejti ki a fenti gondola­tot Galántai Viktor. — Mint a területfejlesztési bizottság tagja, végig annak az elvnek az érvényesítésén fáradoztam társaimmal együtt, hogy a na­gyobb beruházások megvaló­sításánál kedvezőbb a térségi összefogás, mint egy-egy he­lyi kezdeményezésnél. Ügyanez a véleményem ak­kor is, ha a fenti ügyeket táv­latokban nézzük: egy-egy kis településnek ugyanis egyma­gában viszonylag kedvezőtle­nek az induló feltételei, míg ugyanez erősíthető, ha töb­ben fognak össze a beruházá­sok megvalósítása érdekében. Galántai Viktor bízik ab­ban, hogy mind Kerepesen, mind Kistarcsán olyan önkor­mányzat áll fel, amely meg tud egyezni a jelenlegi köz­művek közös, működtetésé­ben, s a kizárólag együtt elvé­gezhető feladatok közös ter­veztetésében, kivitelezésé­ben. A képviselő reméli, hogy a jelenlegi képviselők közül többen bekerülnek a két új testületbe, így — átlát­va a fenti szempontokat — nem születnek majd olyan döntések, melyek akár az egyik résznek, akár a másik­nak, vagy akár a jelenleg egy kézbe tartozó ügyeknek az in­tézését zavarnák. (mé) A Emlékezés Árpád-házi Szent Erzsébetre Jótékonysági bál Pomázon Árpád-házi Szent Erzsébetre emjékez- SZrlt tek a hét végén Po- ®Í85p mázon. A jótékony- sági Erzsébet-napi bált a Máltai Szeretetszolgálat, a KDNP és a Magyar Caritas helyi képviselői szervezték. Jánosi Jánosné, a pomázi szeretetszolgálat összefogó­ja, valamint a KDNP helyi elnöke elmondta, hogy a ha­gyományokhoz híven, im­már harmadik alkalommal kerül sor a rendezvényre, melynek bevételét elsősor­ban a rászorulók és a nehéz anyagi helyzetben lévők ka­rácsonyi ajándékozására for­dítják. Árpád-házi Szent Er­zsébet mint a magyarorszá­gi karitász védszentjének tiszteletére ünnepi szentmi­sét tartottak a helyi katoli­kus templomban, majd este a művelődési házban a Szent Cecília Kórus fellépé­se, a helyi általános iskolá­sok műsora és a pilisszent- kereszti Klaus együttes ze­néje tette teljessé a jeles ün­nepet. Jánosi Jánosné meg­említette, hogy ezen az ösz- szejövetelen a németorszá­gi testvérváros (Oberhau- sen-Rheinhausen) KDNP- delegációja is részt vett, ők aznap különbusszal még adományokat és ajándéko­kat is hoztak magukkal, így az esten lehetőség nyílt ar­ra, hogy a helybéliek kife­jezzék hálás köszönetüket az adományozóknak. Pán- dy Lajos a Rózsakoszorús királyi menyasszony című művében az alábbiakat írta Árpád-házi Szent Erzsébet­ről: „Minden idejét és va­gyonát az éhezőknek, szegé­nyeknek, betegeknek, árvák­nak és özvegyeknek áldoz­ta” — s példaértékű, hogy egymással összefogva, ezt az útmutatást szem előtt tartva haladnak tovább a po- máziak is. (d. cs.) Gyűjtötték a vesszőidet Kosárfonók hétvégéi Szombat délelőttönként jó­kedvű társaság gyülekezik Pomázon, az Udvaros Csár­da és Lovarda klubjában. Kosarat fonnak* illetve a ko­sárkészítést tanulják. Ismét megnövekedett a kereslet a kézi készítésű, természetes anyagú kosarak iránt. Ezért indult a tanfolyam, a Pomá- zi Faluház Egyesület szerve­zésében. Hallgatói tizenkét alkalommal találkoznak. — Újraéledtek a magán- gazdaságok — mondja a hetvenöt éves Berek Zsiga bácsi, a tanfolyam vezetője —, kell a kosár. Használják a kertben, a piacon, minden­hol. Próbálkoztak a nagy-, üzemi gyártással, de az nem megy. Egyébként nem csak fűzfavesszőből lehet kosarat fonni. Jók erre a cél- I ra az eperfa, a nyárfa, a spir­jabokor, a fagyai, a barka­fűz, a rekettye, a meggyhaj­tás és a gyümölcsfák vízhaj­tásai. Itt, a patakparton aka­runk amerikai fűzfát telepí­teni, annak is nagyon jó a vesszője. És a szőlővenyi­ge! Annyi van belőle, hogy ha mindből kosarat készíte­nénk, az egész ország pa­rasztgazdaságát el tudnánk látni. A tanfolyamon — mint megtudtuk — nem csak po- máziak vesznek részt. Jön­nek Esztergomból, Buda­pestről, sőt Egerből is. Ér­deklődő mérnökök, magu­kat továbbképezni akaró ta­nárok, akik iskolai szakkö­rökben adják tovább tudásu­kat tanítványaiknak. Legutóbb, a múlt hét vé­gén, Budakalász környékén jártak vesszőt gyűjteni. Ven­ni is lehetne — mondják —, de nagyon drága. Kelle­mesebb volt kint a határban összeszedni az anyagot. Majd a tél folyamán bevá­sárló, tálaló, hordozó kosa­rak készülnek belőle. A további foglalkozáso­kon megtanulják a fenékké­szítést, az oldalvessző, karó befűzését, befonását, a sze- gést, fülezést, aljaszegést. Közösen elkészítenek egy kosarat — hogy végiggya­korolják az összes művele­tet —, majd befejezésül mindenki önállóan csinál egy kosarat. Még lehet jelentkezni a tanfolyamra, szombaton­ként kilenc órakor. Munka- nélkülieknek jó lehetőség, akár egy vállalkozás indítá­sára is. Kopasz János

Next

/
Thumbnails
Contents